Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-22 / 249. szám

hírlap 1971. OKTOBER 22., PÉNTEK KÉPZŐMŰVÉSZETI NAPLÓ Az I. nemzetközi kisplasztikái biennale Tv-kalandfílm, Rákócziról A BIENNALÉT LÄTVA, az ember zavarba jöhet. Először is azért, mert kétségek gyöt­rik: vajon a szobrászat tarto­mányába tartozik-e mindaz, amit látott; közönséges elő­szobái kabátfogasra felakasz­tott műanyag zakók, pirítós kenyerek, amelyek a falon függenek, tartójukban gondo­san egymás fölé helyezett le­vélborítékok és így tovább. Másodszor azon tanakodhat: vajon az előbb felsorolt „szob­rászati termékek” talán csak nem azért kerültek be a tár­lat anyagába, hogy nyilvánva­ló oda nem tartozásukkal hi­telesítsék a többi műtárgynak plasztikaként való elfogadá­sát. Ez a többi műtárgy: Geo­metriai térelemek — egyszerű kockák, téglatestek, hasábok, színes és színtelen üvegből, ha­tásos fénytörésekkel és fény­törések nélkül — vajon meg- érdemlik-e, hogy művészi ter­mékként emlegessék? Gumi-, vagy műanyag fejek, babák, amelyekhez hasonlók­kal mi gyerekkorunkban já­rókánkban játszottunk, be­nyomtuk a baba hasát és ak­kor mosolyra nyílt a szánk, mert a baba hangot hallatott. No hát, ilyen „babák” vonul­tak be a plasztika területére, csak nem szabad benyomni a hasukat — mert ezt a terem- őrök nem engedik, vagy egy­szerűen nincs is hasuk —, s ezért nem is adnak hangot. Egy műtárgy azért megszólal: egy falra akasztott színes csecsebecséből fehér műanyag­cső nyúlik ki és vezet egy tar­tályba, a csövön át folyadék áramlik és amikor bekerül a tartályba, halljuk, amint le­csöppen. Mint a szívdobbanás, szívdobogás. Csák hol ebből a szív és a művészet? Az előbbiek ellenére azon­ban kiváló plasztikai alkotások is bekerültek a tárlat anya­gába — s bosszúságunkat most félretéve, mondjuk el, hogy — szerencsére többségben. A NEMZETKÖZI ZSŰRI ál­tal díjazott művészek — Corne­lls Zitman venezuelai, Olita Abolina szovjet-lett, Max Bill svájci, Luciáno Minguzzi olasz; Thimios Panourgias görög, Pab­lo Serrano spanyol, Mircea Ste- fanescu román, Fritz Wotruba osztrák és a magyarok, Somo­gyi József, Kiss Nagy András — alkotásai megkönnyebbü­lésünkre nem tartoznak az előbbi kategóriákba. Elkötele­zett művészek, akik mind­mind a saját formanyelvükön mondanak véleményt, ítéletet?, vagy dicséretet a világról, kör­nyezetükről. A plasztika nyel­vén bizonyítva, hogy e nyelv annyiféle lehet, ahány művész van. bizonyítva, hogy tehet­séggel, mesterségbeli tudással, elkötelezett mondanivalóval, a világra való figyeléssel a mo­dem szobrászat nyelvéhez még hozzá nem szokott nézőben is érzelmeket válthatnak ki. Mert aizt talán mondanom sem kell, hogy nem a modern szobrászat kifejezési skálájának gazdag­ságát kérdőjeleztem meg az előbb. Talán a magyar szobrászok­kal bizonyítható, hogy — Bor­A Váci Autójavító és Fémipari Vállalat FELVESZ LAKATOS SZAKMUNKASOKAT sződligeti telepére, továbbá VAS­ESZTERGÁLYOSOKAT a központi telepre. JELENTKEZÉS: Vác, Dózsa György út 53. a Műcsarnokban sós Miklós, Ferenczy Béni, Le- senyei Márta, Marosán László, Pátzay Pál, Schaár Erzsébet, Segesdi György, Tar István, Vígh Tamás, Varga Imre — kiállított műveik egy újfajta térlátásmód és térforma kere­sésével sem estek ki a plaszti­ka tartományából. Szobrász­nyelven beszélnek hozzánk, s kifejezik — természetesen kü­lönböző színvonalon — ember­ről szóló véleményüket egy- egy testtartás, mozdulat vagy fej megformálásával. Ferenczy turnéra indul a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus ze­nekara. Vermes István, a ze­nekar igazgatója elmondotta, most első ízben utazik ma­gyar szimfonikus zenekar a tengeren túlra. Egy hónap alatt 26 koncerttel nemcsak a magyar zenekultúrát kell rep­rezentálnunk, hanem egy kis­sé mindazt, amit az európai zene az óceán túlsó oldalán jelent. — A hangversenyzenekart Lehel György vezényli majd, a szólisták: Kocsis Zoltán és Ránki Dezső, valamint a kivá­ló kürtművész, Tarjám Fe­renc. ♦ — Utunk legnyugatibb pontja a Colorado állambeli Boulder városa. Az első világ­város Chicago lesz, rá két napra Clevelandben játszik zenekarunk. November 24-én New Yorkban lépünk fel, a Carnegie Hallban. A műsor első felében Kodály Galántai táncok című szerzeménye és Bartók X. zongoraversenye csendül fel. Szünet után Mendelssohn olasz szimfó­niáját és Ravel Daphnis és HUSZONEGY DARABOT mutat be, illetve játszik to­vább ebben a színházi évad­ban az Állami Déryné Szín­ház. Megyénkben 90 előadást tartanak. A vándortársulatok régen, a vándorszínészet korában, két- három betanult előadással jár­ták az országot. A Déryné Színház ma a megváltozott kö­rülmények között ezt nem te­heti meg. Régen egyetlen ese­mény volt a vándorszínészek megérkezése valahová, bármit és bárhogyan is adták elő. Ma csak akkor esemény, ha a kö­zönséget érdekli is, amit elját­szanak. A 21 darab közül kettő ope­ra! (Donizetti: Don Pasqua- le, és Szerelmi bájital), kettő klasszikus dráma, illetve ko­média (Shakespeare: Szent- ivánéji álom, Osztrovszkij: Vi­har), hat — már-már klasszi­kusnak számító szerző — tár­sadalmi mondanivalója da­rabja (Móricz Zsigmand: Ro­konok és Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül, Heltai Jenő: Néma levente, Illyés Gyula: Fáklyaláng, Sarkadi Imre: A Sipos-család, Arbuzov: Az Ar- bat meséi), egy modernizált népszínmű (Szigligeti Ede— Barabás Tibor: A cigány), két mai magyar író aktuális témát feldolgozó darabja (Végh An­tal: A tékozló lány, Sós György: Köznapi legenda), három vígjáték (Molnár Fe­renc: Delila, Kállai István: Szegény szélhámosok, Baril- let-Grédy: A kaktusz virá­ga), négy zenés vígjáték és operett (örsi Ferenc: Princ, a civil, Méhes—Majláth—Fülöp: Mi férfiak, Dévai—Nádas— Béni klasszikus szépségű, har­monikus alkotásaitól Schaár Erzsébet színesüveg-térformái- ig hosszú az út. Beletartozik a figuratív és a nonfiguratív művészet is. A KIÁLLÍTÓ 22 ORSZÁG 94 művésze 500 alkotásának többségével bizonyítja, hogy a térformák merész absztrahá- lásáva-1 alkotó modern szobrá- szatot élesen el kell választa­nunk a művészietlen hamistól. Berkovits György Chloé szvitjét hallhatja az amerikai hangversenyközön­ség. November 26-án tartjuk koncertünket Washingtonban. Egyébként a tervek szerint a New York-i koncertet — pár napos késéssel — hangfelvé­telről, a Magyar Rádió sugá­rozza majd a komoly muzsika itthoni híveinek is. MA: BEMUTATÓ A PESTI SZÍNHÁZBAN A Vígszínház kamaraszín­háza, a Pesti Színház ma este mutatja be Sarkadi Imre: Ház a város mellett című három- felvonásos drámáját. A jeles színpadi szerző önéletrajzi ih­letésű darabjában bizonyítja, hogy a megváltozott társadal­mi körülmények milyen, ha­tással vannak az egyén fejlő­désére. A darabot Horvai Ist­ván rendezte, a főszerepeket Ruttkai Eva, Bitskey Tibor és Darvas Iván játssza. Szenes: Potyautas, Szirmai— Ernőd: Mézeskalács) és egy krimi (Tóth Miklós: Kék- fény). A SZÍNHÁZ MŰSORA rend­kívül változatos és gazdag, mindenki válogathat belőle bőven. Ez a színház, amely operettekkel kezdett, ma már csak igazán operettet mutat be az idén. Ez a színház, amelynek fő produkciói nem­régiben még a zenés darabok voltak, ma már csak három zenés vígjátékot játszik. S két operát. Ezt az egyik legne­mesebbnek és legnehezebbnek tartott műfajt. Szembetűnő, hogy a repertoár gerincét 11 olyan színdarab adja, amely egyaránt jelzi a klasszikusok, a legnagyobbak közül való ré­gebbi és újabb magyar írók jelenlétét, amely egyaránt mu­tat örök emberi és aktuális társadalmi problémák iránti elkötelezettséget A 21 közül 11 új darab friss bemutató lesz az idén. A Po­tyautasról, az első bemutató­ról már írtunk, jeleztük, hogy színvonalasan szórakoztató előadást produkált az együttes. A bemutatók: Rokonok, Fák­lyaláng, Az Arbat meséi, Don Pasquale, Kék fény, A néma levente, A Sípos-család, Sze­gény szélhámosok, Mézes­kalács, Princ, a civil. Móricz Rokonokját felesle­ges lenne bemutatni, régóta kö­telező olvasmány; a népszerű regényt az író lánya, Móricz Virág dolgozta át színpadra. Illyés Fáklyaláng című alkotá­sa szintén ismert irodalmi ér­tékünk. Heltai Néma leventéje rágóta kedves műsordarabja a magyar színházaknak. Mind­Gótikus kapuzat a XIV. századból Tokaj-hegyalja egyik érté­kes műemléke a középkorban épült római katolikus temp­lom. A XIV. században emelt egyhajós egyházi épület tor­nyát az 1600-as években, utó­lag építették gótikus támpil- lérekkel, valamint a tornyon körbefutó erkéllyel, amelyet ugyancsak gótikus faragású gyámkövek tartanak. A templom tatarozása so­rán most újabb értékes lelet­re bukkantak. A vakolat leve­résekor a hajó déli oldalán egy teljesen ép, gazdagon fa­ragott, csúcsíves, gótikus ka­puzat tűnt elő, amelyet a meg­állapítás szerint a XIV. szá­zadban készítettek. A templom átvizsgálásakor azt is megállapították, hogy a tornyában lévő harangot egy ismeretlen eperjesi mester készítette, a bronztesten lé­vő évszám tanúsága szerint 1634-ben. Mindenütt sok a dolga a községi tanácselnöknek, de bi­zonyára nem annyi, mint az utolsó tíz esztendőben a száz- halombaittainak volt Bár lé- lekszánrara tekintve mindössze másfél ezer és valahány lakost számlált a falu az 1960-as nép- számláláskor, de napról nap­ra több ember tódult oda, megkezdték a hőerőmű és az olajfinomító építését. Ahogy haladt az építkezés, úgy növe­kedett a lakosság és gyarapo­dott a munkája Ferenczy IUés­czen alkotások színházi és iro­dalmi értékei a magyar szel­lemi és társadalmi életnek, amelyek előadása állandóan aktuális. A Déryné ezekkel az előadásokkal kultúrpolitikai tettet hajt végre. Sarkadd Im­re, A Sípos-család című da­rabja újabb tisztelgés a tragi­kusan elhunyt, tehetséges író előtt, aki ebben a parasztdrá­májában is olyan társadalmi igazságokat keres, amely ma is aktuális. Arbuzov színpadi műve, Az Arbat meséi generá­ciós problémát tárgyal finom humorral és líraisággal. A szovjet írónak több darabját mutatták be nálunk, szinte magyar háziszerzőnek számít. A könnyed szórakoztatás a célja a többi bemutatásra ke­rülő darabnak. Persze, ne fe­ledkezzünk él Donizetti ope­rájáról, amely — nem lehet elégszer hangsúlyozni —, a színház újító szándékait, tar­talékait, erejét jelzi. A DÉRYNÉ SZÍNHÁZ AUTÓBUSZAI szerte a me­gyében felbukkannak. Leg­több helyen örömmel fogadják őket. Észreveszik a színház új törekvéseit, komoly mon­danivalói ú társadalmi darab­jait, sőt meghonosodott operai részlegét Egy színházat szem­lélete, műsorválasztása, elő­adásainak színvonala jelle­mez. A Déryné Színház gárdá­ja lépést tart a kor követel­ményeivel. S, a Déryné Szín­háznak van még egy érdeme: nehéz, fáradságos körülmé­nyek között terjeszti a kultú­rát Vállalja a vándorszínészet minden hátrányát. A megér­demelt sikerért . B. Gy. A felkelők feltartóztatják tóját. A BBC, a francia* belga, NSZK, svájci, olasz televízió és a Magyar Televízió közremű­ködésével Nagy szökések cím­mel tízrészes kalandfilmsoro­zat készül. A Magyar Televízió forgatja az egyik részt, A me­nekülő herceg címmel, a fiatal Rákóczi bécsújhelyi szökésé­nek, a községi tanácselnöknek. Annál tiszteletre méltóbb, hogy szabad idejét nem pihe­nésre, hanem községe múltja és jelene, gyors fejlődése tör­ténetének felkutatására, meg­írására szánta. És tulajdonkép­pen még a pályázat meghirde­tése előtt csaknem készen állott már pályaműve. Uuszonhatan segítenek Százhalombatta község azóta várossá emelkedett, Ferenczy Illés pedig a városi tanács el­nökhelyettese lett Vajon meg­érdemelten szerzett babérain ülve, abbahagyta-e a helytör- ténetírást? — Szó sincs róla — felel kérdésünkre és kemény táblá­ba kötött, nagyalakú könyvet mutat fél: Százhalombatta vá­ros krónikáját. Naplószerűen, tömör mondatokban olvasható abban minden esemény, ami naponta történik a városban. Mivel foglalkozott a tanács­ülés? Megnyitották az új óvo­dát. Halálos végű közlekedési baleset érte a város egy fiatal lakóját Egyszóval minden, de minden feljegyzésre méltó adat, hogy abból később egy- egy évtized története kikere­kedjen, sőt majdan bőséges kútforrása lehessen ez a króni­ka a történésznek, aki egy város születését és kialakulá­sát akarja megírni. — Persze, most már segítsé­gem is van, nem győzném hi­vatali elfoglaltságom mellett egyedül a krónikaírást. Egy esztendeje megalakult a hon­ismereti szakkör. A szakkörnek 26 tagja közül 22 üzemi, 2 tanácsi dolgozó, 2 pedig pedagógus. Elnökké Fe- renczyt választották. Kezdet­ben két szakcsoportra oszlott a kör, éspedig a helytörténettel foglalkozóra, amit Ferenczy j vezet és a régészetire, amely­nek élén Kovács Gyula, az erőmű technikusa áll. Nem-t rég megtudták, hogy a kőolaj - finomító egyik dolgozója, Kris­tóf Ferenc néprajzzal szeret foglalkozni. Erre megalakítot­ták a harmadik, a néprajzi szakcsoportot. Matrica másfél évezredes hídja — Rendkívül fontos a szere­pe ennek a csoportnak — hangsúlyozza Ferenczy Illés. — Most, úgyszólván az utolsó pillanatban, még összegyűjt­hető az óvárosban sok régi a szökésben levő Rákóczi hin­ről. A koprodukciós alkotás írói Hegedűs Géza és a fran­cia F. Noquerres, rendezője Makic Károly, operatőre Lu­kács Lóránt. Rákóczit Balázso- vits Lajos, feleségét Dőry Vi­rág alakítja. A további fősze­replők: Bessenyei Ferenc, Phi- liphe Marche, Juhász Jácint. szerszám, használati tárgy, népviseleti ruhadarab. A föld régészeti leletek tömkelegét rejti. Ősidők óta lakott terü­let ez. A dombokon 1847-ben még 122 halmot térképeztek fel, ma már csak kettő talál­ható. A budapesti régészeti világkongresszus 1876-ban a helyszínen állapította meg. hogy kései bronz- és korai vaskorból származó kelta csa­ládi temetkezési hely minden egyes halom, nem pedig, mint a nép szájhagyománya tar­totta, a rómaiak és hunok Tárnok-völgyi véres csatája elesettjeinek sírja. A rómaiak másfél ezer esztendőnél öre­gebb hídja még ma is hasz­nálható állapotban íveli át a Benta-patakot. Az itteni ró­mai település neve Matrica volt. Róla nevezzük kis társu­latunkat Matrica honismereti szakkörnek. Távolabbi, de re­mélem, nem túl távoli jövő­ben megvalósuló célunk, váro­si múzeum alapítása. Régé­szeti és néprajzi anyag bőven lesz hozzá, és természetesen a városépítés tárgyi emlékei sem hiányoznak belőle. — Nyilván a két nagyüzem emlékei sem — véljük és meg­kérdezzük: — A százhalom­battai üzemek építésének, munkájuk fejlődésének törté­netével nem foglalkoznak? — Csak annyiban, amennyi­ben a várost érinti, de részle­teiben nem. Erre azután iga­zán nem telne már az időm­ből. Hiányzik a két üzem története — Kár, mert a legújabb ko­ri magyar gazdaságtörténet­nek jelentős adattára lehetne a két üzem alakulásának le­írása. Más forrásból halljuk azután, hogy a két üzem és a városi tanács megállapodik valakivel, aki vállalta az üzemtörténet megírását. Kije­lentette, hogy nyári szabad­ságát erre szánja és két hét alatt megírja az egészet. Ak­kor látíák utoljára, azóta hiá­ba keresik, nyoma veszett. Jobb is, hogy eltűnt, ne is ku­tassanak utána, mert ugyan miféle történelmi művet le­het ilyen rövid idő alatt össze­hányni a két hatalmas gyár kibontakozásáról. A helytör­ténészek többnyire nem kép­zett történészek, de legalábbis eddig, nem akadt köztük kók­ler. Ferenczy Illés éveket szán rá, hogy szakköri társaival együtt összegyűjtse és a kró­nika alapján majdnem megír­ja Szászhalombatta város első éveinek történetét. Szokoly Éjidre Amerikába utazik az MRT szimfonikus zenekara A közeljövőben amerikai Opera, klasszikus dráma, komédia A Déryné darabjai Már a bronzkorban is Születő város krónikásai Városi múzeumot tervez Százhalombattán a honismereti szakkör I A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a me­gyei levéltár a felszabadulás 25. évfordulójára honismereti pályázatot hirdetett. A pályamunkák tárgyát meghatározta a pályázat címe: „Falum, városom 25 éve”. Ezen a pályá­zaton Százhalombatta község tanácselnökének, Ferenczy Illésnek ítélték oda a második dijat.

Next

/
Thumbnails
Contents