Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-21 / 248. szám

1971. OKTOBER 21., CSÜTÖRTÖK ”‘‘K/CtrSap 3 A fogyasztási a lakosság jobb ellátására törekszenek MEGTARTOTTA MEGYEI KÜLDÖTTGYŰLÉSÉT A MÉSZÖV ' Á megyében megválasztott 210 küldött írásban kapta meg a fogyasztási szövetkezetek helyzetét fölvázoló elemzést. Szikszai Sándor, a MÉSZÖV elnöke ehhez szóbeli kiegészí­tést fűzött tegnap a megyei küldöttértekezleten. Bevezetőül arról szólt, hogy a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa a mozga­lomnak jelentős állomása lesz. Jelentősége abban összegez­hető, hogy megtartására tár­sadalmunk gazdasági és politi­kai fejlődésének olyan idő­szakában kerül sor, amelyben dolgozó népünk a szocializmus teljes felépítésének megva­lósításán munkálkodik. A kongresszus megtartásának esztendeje egybeesik a föld­művesszövetkezetek fennál­lásának negyedszázados jubi­leumával is. Ezen a fórumon olyan időszak munkáját ve­szik majd számba, amely lé­nyegében egybeesett a gazda­ságirányítás reformjával. A szövetkezetek élni tudtak a reform adta lehetőségekkel, ám az irányítás új rendszere megkövetelte a szövetkezet­politikai elvek korszerűsítését is. Új vonások Maga a kongresszus is kü­lönbözik az előzőektől abban, hogy míg amazok a SZÖVOSZ kongresszusai voltak, addig a mostani a fogyasztási szö­vetkezetek — tehát az általá­nos fogyasztási és értékesítő, a takarékszövetkezetek, vala­mint a lakásszövetkezetek — képviseletében ül össze. To­vábbi sajátos vonás, hogy most érvényesül első ízben a szövetségi (föderatív) elv, egyben a három fogyasztási szövetkezeti ágazat önálló­sága. Növeli a kongresszus je­lentőségét az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfoga­dott egységes szövetkezeti tör­vény. A magyar jogalkotás­ban még nem volt olyan ma­gas szintű jogszabály, amely valamennyi szövetkezeti for­ma működését egységesen sza­bályozta volna. ' — Megyei értekezletünk fontos célja — folytatta be­számolóját Szikszai Sándor —, hogy összegezze és meg­vitassa azokat az állásfogla­lásokat, amelyek a kongresz- szus irányelveivel kapcsolat­ban, a szövetkezeti küldött­gyűléseken merültek fél. En­nek eredményeként alakít­hatók ki azok az indítványok, amelyekkel Pest megye fo­gyasztási szövetkezetei hoz­zájárulhatnak a mozgalom to­vábbi fejlődéséhez. A tagok érdekeltsége Részletesen szólt a MÉSZÖV elnöke azokról az úgynevezett akcióprogramokról, amelyek keretében a szövetkezetek nö­velni kívánják a tagság érde­keltségét. Tagsági kölcsönök, célrészjegyek formájában szá­mos szövetkezet vette például igénybe a tagok anyagi hoz­zájárulását. Becslések szerint hozzávetőleg 8—10 millió fo­rintra tehető ez az összeg. (Kákán például 2 millióra, Túrán 1 millió forintra rúg.) Ezekből a pénzekből az ellá­tást és szolgáltatást bővítő beruházások valósulnak meg. A korszerű olajfűtés elősegí­tését például több szövetkezet olajtároló állomás megépíté­sével támogatta — a többi kö­zött a jászkara jen ői és a. tak- sonyi ÁFÉSZ tartozik közé­jük. A péceli ÁFÉSZ közvet­len árubeszerzést hoz létre a termelőszövetkezetekkel, meg­változtatja a kölcsönző boltok árukészletét. A tagsági előnyök hang- súlyozása sok szövetkezet ak­cióprogramjának lényeges vo­nása. A váci ÁFÉSZ például önköltségi áron szerzi be a fa­csemetét tagjai részére, a magi ód i ÁFÉSZ díjtalan jo­gi tanácsadást nyújt a többi között tagjainak, a zsámbéki ÁFÉSZ díjtalanul kölcsönöz asztalokat, egyéb felszerelé­seket a családi rendezvények­hez, és így tovább. Sokféle példát lehetne sorolni az idős amely fogyasztási cikkek ter­melését célozza. A két kongresszus közötti időszakban jelentősen fejlőd­tek a takarékszövetkezetek is Pest megyében. Az általuk ke­zelt betétállomány például 100-ról 280 millió forintra gya­rapodott. Bővült kölcsönzési munkájuk; az elmúlt években vezették be a mezőgazdasági termelésit elősegítő kölcsönt, a kisiparosok és kiskereskedők kölcsönét, a szolgáltatási és az áruvásárlási kölcsönt. A taka­rékszövetkezetek a harmadik ötéves terv során 1 milliárd forintot folyósítottak ily mó­don tagjaik részére. Egy nem­rég megjelent rendelet szerint megszűnt a takarékszövetkeze­tek földrajzi elhatárolása, egy­ben az OTP felügyeleti és irá­nyító tevékenysége. Mindez új lehetőségeket teremt e szövet­kezeti ágazat számára A legfiatalabb szövetkezeti formával, a lakásszövetkeze­tekkel is foglalkozott a beszá­moló. Ma Pest megyében 15 lakásfenntartó, 6 lakásépítő és 1 garázsszövetkezet működik. A negyedik ötéves tervben a megyében 3000 lakás felépíté­sét irányozták elő ilyen for­mában, ami átlagosan évi 600, vagyis naponta 2 lakás felépí­tését jelenti. Tíz újabb épíftő- szövetkezieit megalakítása van folyamatban, a többi között Monoron, Nagykőrösön, Duna­keszin, Pomázon. Intézkedést sürgető javaslatok Végül Szikszai Sándor azok­kal a javaslatokkal foglalko­zott, amelyeket Pest megye szövetkezetei a kongresszusi küldöttekre bíznak. Egyik kí­vánsága a megye szövetkeze­teinek, hogy az országos tanács hasison oda; a leltárhiánnyal elszámoló boltvezetők ne he­lyezkedhessenek el olyan mun­kakörben, ahol újabb vissza­élésekre van lehetőségük. Jól­lehet elvben tisztázódott, hogy az állami és a szövetkezeti ke­reskedelem áruellátása feltéte­leiben nem lehet különbség, a valóság az, hogy a szállítási költségek jogtalan áthárításá­val, s egyéb módon néhány monopolvállalat hátrányos helyzetbe hozza a szövetkeze­teket. Mivel az ÁFÉSZ-eken belül fontos üzemág a mező- gazdasági szakcsoport, szüksé­ges lenne, hogy a biztosítási feltételeket terjesszék ki rájuk is. Országos és megyei egyezte­tésre lenne szükség az építő­anyag elosztásban, az építő- szövetkezetek részére. Szikwzai Sándornak az írá­sos előterjesztéshez kiegészí­tésként elmondott beszámoló­ja után a tanácskozás szek­cióüléseken, a három szövet­kezeti ágazatnak megfelelően folytatta munkáját. A szekcióüléseken megvá­lasztották a kongresszusi Kül­dötteket, valamint a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsának tagjait. A küldöt­tek Aradi Erzsébetet, Ba­logh. Ferencet, Molnár Lász­lót, Ulviczki Józsefet, An­tal Domokost, Sörös Mihály- nét és Papp Istvánt válasz­tották meg a tanács tagjának. A szekcióüléseken több in­dítványt és javaslatot is el­fogadtak a küldöttek. Az ÁFÉSZ-ek képviselői hat pontban foglalták össze indít­ványaikat, a takarékszövet­kezeti szekció javasolta, hogy a méhészeti szövetke­zetek tagjai számára emeljék föl a kölcsönök összegét, a lakásszövetkezetek küldöttei a többi között fontosnak tar­tották, hogy az állami sza­bályozás kövesse gyorsab­ban a gyakorlatot, a lakásszö­vetkezeti vezetők illetékessé­gét mindenütt ismerjék el, és így tovább. A vita A délutáni egységes ülésen a többi között felszólalt Kiss Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Mint mondotta, a szövetkezetek si­kérésén működnek, növekszik a tagság érdeklődése, s anya­gi áldozatvállalása. Polgárjo­got nyertek a takarékszövet­kezetek, a lakásszövetkezetek pedig sokat segíthetnek a megyei lakásépítési tervek megvalósításában. Csata Lász­ló, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának elnöke szintén elismerését fejezte ki a szövetkezeteknek, Lippai József, a KPVDSZ megyei titkára a szakemberképzés fontosságát hangsúlyozta. Dr. Molnár Frigyes az Or­szágos Tanács elnöksége ne­vében köszöntötte a megyei küldöttértekezletet. Hangsú­lyozta, hogy a SZÖVOSZ jól kívánja szolgálni a szövetke­zetek eredményességét. A VII. kongresszus jelentőségé­ről a SZÖVOSZ elnöke a töb­bi között elmondta, hogy há­rom éve indult el az a kor- szerűsödési, demokratizálási folyamat, amelyet a decem­beri kongresszus tovább erő­sít majd. Országos tapaszta­latcsere, munkaértekezlet lestz ez a kongresszus, amely jó körülmények közepette ül össze. Kialakultak a tovább­lépés feltételei, nagy erőfor­rás, hogy az egységes szö­vetkezeti törvény — amilyen­re nincs példa Európában — szabályozza a szövetkezetek jövendőjét. Lényeges, hogy a szövetkezetek vállalati jel­leggel dolgozhatnak, de a Szövetkezeti demokrácia, az önkormányzat útján: a tag­ság közreműködésével. Dr. Molnár Frigyes Pest megye szövetkezeteiről el­mondta, hogy személyes ta­pasztalatai alapján is elisme­résre méltó munkát végeztek. A megyei pártbizottság kon­cepciója alapján következete­sen dolgoznak a települések fejlesztéséért, jóllehet — mi­ként a vitában is kiderült — sok még a fehér folt a szolgál­tatásban, ellátásban. Az or­szágos összehasonlítás tük­rében dinamikúsan fejlődtek a megyei ÁFÉSZ-ek, helyes­nek bizonyult az erők kon­centrálása. A lakásszövetkeze­ti típus: a fiatalság intézmé­nye. Fölvetődtek azonban bi­zonyos kételyek: egyesek úgy érzik, hogy magukra marad­tak. A SZÖVOSZ elnöke tü­relmet kért tőlük, hiszen az idevágó rendelkezések csu­pán az év elején jelentek meg. Ígéretet tett arra, hogy nagy gonddal tanulmányoz­zák majd a megyei küldöttér­tekezlet különféle javaslatait, a MESZÖV-öt pedig bátorí­totta programja megvalósítá­sában. Volt egy kritikai megjegyzése is dr. Molnár Frigyesnek, hangsúlyozván, hogy mindama ipari munká­kat, amelyek nem Szolgálják a szövetkezetek közvetlen cél­ját, fölül kell vizsgálni. A megyei küldöttértekezlet Szikszai Sándornak, a MÉ­SZÖV elnökének zárszavával ért véget. K. N. A megyei tanács vb-ü/ése Jóváhagyták a városi tanácsok szervezeti és működési szabályzatát Megtárgyalták a tanács és a sajtó kapcsolatát Hosszú és fáradságos mun­ka végére tett pontot a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottságának tegnap megtar­tott ülése. Jóváhagyta a me­gye hat városi tanácsának szervezeti és működési sza­bályzatát. Megállapította, hogy a szabályzatokat a taná­csok húszéves tapasztalata, az irányelvek alapján, a törvé­nyeknek megfelelően, gondo­san és lelkiismeretesen készí­tettók el. A városi tanácsok apparátusain kívül a tanács­tagok, a joghoz értő szakem­berek is segítették a szabály­zatok megalkotását. Valamennyi tanács arra törekedett, hogy a sza­bályzat tükrözze egy-egy város sajátosságát. Így például a ceglédi városi tanács szabályzatában kifeje­zésre jut a ceglédi ősz kultu­rális program időről időre történő megrendezése, hely- történeti kutatások kezdemé­nyezése, a külterületen élő lakosság kulturális igényei­nek kielégítése, városfejlesz­tési ankétok, Gödöllő tanácsa együttmű­ködési szerződés megkötésé­re készül az Agrártudományi Egyetemmel, hogy még az ed­diginél is jobban kamatoztat­hassák az egyetem segítségét a város hasznára. Nagykőrös város a többi között Arany- napok szervezését határozta el, Százhalombatta szabályza­tából érdemes megemlíteni a lakosság nemzeti kultúrájá­nak, hagyományának ápolá­sára vonatkozó feladatokat. Szentendre tanácsának sza­bályzatából kiemelkedik a vá­rosi tanács és a járási hiva­tal megállapodása. E szerint a városi tanács végrehajtó bi­zottságának egészségügyi osz­tálya ellátja az egészségügyi és szociális feladatokat a szentendrei járásban is. Fon­tos helyet foglal el valameny- nyi szabályzatban a lakosság panaszaival való gondos fog­lalkozás, valamint az, hogy az eddiginél jobban kívánják ellenőrizni az apparátusiban dolgozók munkáját: valóban megfelelnek-e annak a köve­telménynek, hogy elmélyít­sék a lakosság és a tanács kapcsolatát. A megyei tanács végre­hajtó bizottságának tit­kára tájékoztató jelentést terjesztett a végrehajtó bizottság elé, a tanács és a sajló kapcsolatáról. Bár a napirend tájékoztató jellegű volt, mégis tíz végre­hajtó bizottsági tag szódáit fel és méltatta a sajtó jelentősé­gét. Értékelték az országos napi- és hetilapok tevékeny­ségét is, de mindenekelőtt a Pest megyei Hírlap munkájá­ról szólották. Mint mondot­ták: a lap betölti hivatását és valóban tükrözi, hogy a me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács lapja. A Pest megyei Hírlap nem­csak a tanácsválasztások ide­jén bizonyult jó segítőtárs­nak — mint megállapították —, hanem a hétköznapok sok tennivalója közben is. Segít megismertetni a lakossággal a megyei tanács és a helyi taná­csok munkáját, távlati és kö­zeli céljait, mozgósít a fel­adatok megoldására. Bíráló cikkei is többnyire felkészült­ségről, újságírói alaposság­ról tanúskodnak. Eredményesen harcol a bürokrácia ellen, vala­mint a tanácsi munka színvonalasabbá tételéért. Megemlítették azt is, hogy a cikkeken túl jelentősek a szerkesztőségben megtartott ankétek, találkozások a lap munkatársai és a tanácsok vezetői között. Az elismerés mellett kérték, jelenjen meg az újságban még több cikk a helyi tanácsok munkájáról, informáljon job­ban a községi, nagyközségi tanácsok tevékenységéről. Ér­tékelje gyakrabban a lakosság társadalmi munkáját, a kö­zösségért kifejtett fáradozását A végrehajtó bizottság tag­jai szükségesnek tartják azt is, hogy a megyei tanácsel­nök és helyettesei, valamint a megyei tanács osztályveze­tői a területüket érintő leg­fontosabb kérdésekről cik­kekben is közvetlenül tájé­koztassák a lakosságot Meg­állapították, hogy a megyei sajtó munkája nélkülözhetetlen a tanács­tagok számára, de emellett a megyei tanács nem nélkülözheti az országos sajtóorgánumok támogatását sem. a jobb kapcsolat megte­remtéséért negyedévenként sajtótájékoztatókat tartanak, valamennyi lap számára, s ezáltal azok tervszerűbben, rendszeresebben foglalkoz­hatnak Pest megye életévek Húrom ország konténer-pályaudvara Befejeződtek a magyar—szovjet közlekedési tárgyalások A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság vasúti együtt­működési állandó munkacso­Uj étterem Ocsán V: iftfctii íű i ( «• Űj, korszerűen berendezett, központi fűtéses éttermet nyi­tott az Öcsa és Vidéke ÁFÉSZ Öcsán, a Dózsa-telepen. (Foto: Gárdos) partja október 18—20. között Budapesten tartotta 7. ülését Az ülésen V. Sz. Gavrilov mi­niszterhelyettes és dr. Mészá­ros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója elnö­költ. Megtárgyalták a kelet—nyu­gati kereskedelemben mind nagyobb volumenű konténeres szállítás feltételeinek javítá­sát. A komplex program ér­teimében a szovjet, a magyar és a csehszlovák vasút közöt konténer-pályaudvart létesít. A pályaudvart 2—3 év múlva adják át rendeltetésének. Meg­állapodtak, hogy a szovjet vasút további segítséget nyújt a MÁV-nak a korszerű gépe­sítéshez, automatizáláshoz. / ; ülés jegyzőkönyvét szer­dán délután \J. Sz. Gavrilov miniszterhelyettes és dr. Mé­száros Károly miniszterhelyet­tes, a MÁV vezérigazgatója ünnepélyesen írta alá. V. Sz. Gavrilov szerdán elutazott Bu­dapestről. i i i tagok anyagi megsegítésére, üdülőbérlet váltására, ház­tartási gépjavító szolgálat megszervezésére, a lakások korszerűsítésének elősegíté­sére. Ugyancsak nagy érdek­lődést vá'tottak ki az akció­programok a takarékszövet­kezetekben. A legtöbb prog­ramban a betétállomány foko­zottabb növelése szerepel. Ez azért is jelentős, mert a köl­csönigények kielégítésének ez a legjelentősebb alapja. Hasznos társulások Szilcszai Sándor részletesen beszélt azokról a szövetkezeti küldöttgyűlésekről, amelye­ket a kongresszusi felkészü­lés jegyében, szeptemberben tartottak a megyében. Az itt elhangzott javaslatok, tapasz­talatok alapján kiemelt né­hány feladatot, illetve meg­említett — mintegy tanulság­ként — néhány kritikai ész­revételt Elismerésre méltó például, hogy a szövetkezetek gazdasá­gi tevékenysége új üzletágak­kal bővült, mind a kereskede­lem, mind az ipar, mind a szolgáltatások, mind a termék- értékesítés területéin. Mindez azonban nem nyugodott min­denütt a tagsági érdekeken, hanem gyakran egyoldalú üz- ' leti szempontok ösztönözték e | tevékenységek fejlesztését. Ez­zel magyarázható, hogy egyes szövetkezeteknél visszafejlőd­nek bizonyos tagsági érdekelt­ségű munkák. Elmondható ez a felvásárlásról és a termékér­tékesítésről, a mezőgazdasági szakcsoportok, a növényvéde­lem, a lakossági szolgáltatások támogatásáról. Igaz továbbá, hogy az áruellátásban jó ered­mények születtek, ám a kor­szerű boltok mellett még sok az olyan, amelynek technikai felszereltsége gyenge, áruvá­lasztéka nem felel meg az igé­nyeknek. Főként az agglome­rációs körzetben, valamint az új lakótelepeken nem meg­nyugtató a lakosság ellátása alapvető cikkekkel. Sok a ja­vítanivaló a szövetkezetek be­ruházási tevékenységében. Előfordultak ugyanis megala­pozatlan, az anyagi erőt meg­haladó beruházások is. A kongresszusi irányelvek fölhívják a figyelmet a szövet­kezetek gazdasági együttműkö­désének kiszélesítésére. Ilyen helyes .társulási forma jött lét­re a váci áruház megépítésére. Az összefogás azonban nem­csak egymással, hanem az ipa­ri és mezőgazdasági termelő­szövetkezetekkel, illetve az ál­lami vállalatokkal is célsze­rű. A megyében ilyesmire is akadt példa: a többi között Nagykőrösön húsüzem műkö­dik a termelőszövetkezettel közösen, Túrán pékség, Bián pedig közös bolt a MÉK-kel. Több ÁFÉSZ a nagykereske­delmi vállalattal együtt mű­ködteti szakboltját. A társulá­sok szervezettebbé tételét szol­gálta az a megállapodás, ame­lyet a MÉSZÖV, a KISZÖV- vel, valamint az Észak-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségével kötött. Való igaz azonban, hogy a helyes elveket felölelő megál­lapodások jelentős része mind­eddig csupán írott megállapo­dás maradt. Naponta két lakás Az AFÉSZ-ek tagjai között szép számú kisiparos is talál­ható, akik elsősorban javító­szolgáltató munkát folytatnak. A szövetkezetnek is érdeke, hogy a kisiparosok munkájá­hoz szükséges cikkek beszer­zésével támogassák a kisiparo­sokat. Kiemelte Szikszai Sán­dor, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei szolid árpoliti­kát folytatnak. Szükséges az olcsó cikkek rendszeres kíná­lata, s az említett fogyasztói árpolitika következetes alkal­mazása. Az ipari jellegű feladatok el­látása új, egyben megnöveke­dett tevékenysége az ÁFÉSZ- eknek. A tagság helyeselte az olyan ipari munka folytatását,

Next

/
Thumbnails
Contents