Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-20 / 247. szám
A VB-ÜLES NAPIRENDJÉN Elhanyagolt legelők A gombai községi közös tanács Végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a többi között a háztáji gazdaságokról tárgyaltak. . Mindhárom községben — Gombán, Bényén és Káván — a termelőszövetkezetek gondjaira vannak bízva a háztájik, s a közgyűlés által megválasztott háztáji bizottságok irányítják az ezzel kapcsolatos teendőket. A volt legeltetési bizottságok szerepét is a termelőszövetkezetek vették át. Igaz, a rendelet azt is előírja, hogy a háztáji állatállomány részére jó minőségű legelőt kell biztosítani — a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a közös legelő gondozása elmarad: nem trágyázzák, még ritkán sem, s a gyom is szabadon nő rajta. A rendelet szerint a tsz-ek - nek „termelési tervben” kell meghatározniuk a háztáji állatállománnyal kapcsolatos feladatokat, többek között felkeli mérni, hogy az érintett közíségben mennyi a szarvas- marha, a sertés, a juh — s ennek megfelelően kell megállapítani a szálas és lédús takarmányszükségletet. A tsz-ek azonban nem előre kidolgozott terv alapján, hanem alkalomszerűen biztosítják a takar mánymenny iséget. Valahogy úgy, hogy ha Gombán például szükség van a háztáji gazdaságokban lucernára — akkor a közös vezetésből parcelláznak fel területet. A vb-ülés elé került jelentés megálla'pítása az: a tsz-ek törődnek a háztáji gazdaságok kai, de törődhetnének még többet is ... A három községben a •nyugdíjasoknak 800 négyszögöl háztáji földet biztosítanak. Sajnos, egyik községben sem jutott még eszébe a termelőszövetkezeti vezetőknek, hogy az idős, munkában elfáradt tsz-nyugdíjasokat segítsék háztáji földjük megművelésében. Pedig az ő számukra már fárasztó a munka, és költséges a termény hazaszállítása, a kiegészítő jövedelemre azonban szükségük van. Csekély ösz- szegű művelési és fuvarozási árak sokat segítenének rajtuk. (k. zs.) MAGAS KÖVETELMÉNY, MEGALAPOZOTT TUDÁS Tanfolyamokat szervez a TIT A TIT monori járási szervezete az 1971—72-es tanévre különböző nyelvtanfolyamokat szervez Monoron és a járás területén. Az érdeklődésiek megfelelően, angol, francia, német, orosz és olasz nyelvek tanulására nyílik lehetőség, alap-, közép- és felsőfokon. A heti óraszámot ugyancsak az igényeknek megfelelően osztják majd .be, indulhat tehát tanfolyam heti kettő, három, négy és hat órában. A foglalkozások a hét egy, illetve két napján lesznek. A TIT jól képzett nyelvtanárokat kér fel ,vz órák megtartására, s a magas színvonalat a résztvevőktől is — saját érdekükben — megköveteli. Az első félév végén a tanárok csak azoknak a hallgatóknak javasolják a további nyelvtanulást, akik az első félév anyagát megfelelően elsajátították. A nyelvtanfolyamokra október 30-ig lehet beiratkozni, személyesén vagy levélben, Rétvári Gyula tanárnál (Monor, Kossuth általános iskola). A beiratkozási díj egy szemeszterre (36 óra) száz forint. 1 HÍREK — 280 beépítetlen, üres telek van Szőlősnyaralón magántulajdonban. A telekrendelet feltehetően változtat ezen a helyzeten, és jó néhány telek olyan gazdára lel, aki építkezni is akar. — Több mint 86 ezer forint értékű szódavizet gyártott és adott el a gyömrői . szikvíz- üzem az év első felében. Ez az érték 8 ezer forinttal kisebb a tavalyi félévinél. A csökkenés okai: több bambit isznak a gyömrőiek, s az év elején nem volt elég szénsav. — Három és fél ezer kilogramm házinyulat adott át a felvásárló szerveknek az üllői ÁFÉSZ vecsési nyúl- tenyésztő társulása az első félévben. Jelentős mennyiség ez, bizonyság rá, hogy 1968-ban, egész évben, az összes súly másfélezer kilogramm volt. — Elkezdődött a balett-tanfolyam a gyömrői művelődési házban. Az órákat szombat délutánonként tartják. Jelentkezni még lehet. HIÁNYZOTT AZ ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY A Mendei Községi Tanács a második negyedév során három iparjogosítvány iránti kérelmet utasított el, mert az iparosok az ismételt kérés ellenére sem adták be a tanácshoz erkölcsi bizonyítványukat. Elismeréssel és egyetértéssel közöljük a hírt. Az intézkedés azt bizonyítja, hogy Mendén tudatában vannak az erkölcsi bizonyítvány fontosságának. MOHOMIDfft : ;*v*T»ryr*<? A P E S„T • M E G Y.E I-/H í R L A P KÜIÖ N K I A D’Ä:$,A XIII. ÉVFOLYAM, 246. SZÄM 1971. OKTÓBER 20., SZERDA Nem csupán akta egy-egy gyermek sorsa A régi rendelkezések szerint a gyámügyi hatósági jogkört első fokon a községek területén is a járási gyámhatóság gyakorolta. Két éve annak, hogy megszületett a rendelet, amely az ügyek elsőfokú intézését a nagyközségi és a községi szervekre bízta. A járási gyámhatóság feladata lett akkor, hogy a községi tanácsok gyámügyekkel foglalkozó dolgozóit „betanítsa” az újonnan rájuk ruházott munkába. Ügy irányítsa őket, hogy eredményesen intézzék a feladatokat. > Két év nem nagy idő. Elég-e arra, hogy az önálló jogkört kapott községi gyámhatósági szervek biztosan intézkedhessenek? Hiszen nem kis dolgokról, sorsokról, emberi életekről van szó. Dr. Fodor Istvánnal, a járási hivatal igazgatási osztályának vezetőjével beszélgettünk erről. — A községekből beérkező iratok, helyszíni ellenőrzések tapasztalatait évenként legalább egyszer értékeljük, tapasztalatcseréket szervezünk, mint például legutóbb Üllőn. Ezen a tapasztalatcserén valamennyi szakigazgatási szerv vezetője megjelent, s az üllői tanács vb szakigazgatási szervének vezetője tájékoztatta a jelenlévőket munkájuk módszereiről. Üllőn 118 veszélyeztetett kisgyerek sorsát kíséri figyelemmel a hatóság. Az ügyintéző személyesen látogatja a családokat, s ez eredményes módszer, hiszen egy éve nem kellett állami gondozásba venni egy gyereket sem, sőt, két kiskorú korábbi gondozását is megszüntették. — Az engedélyekkel, amelyekben a szülők a gyerekeik látogatását kérik, gyakran gond van. Vagy az apa, vagy az anya nem tartja be a határozatot, nem viszi vissza időre a kicsit vagy nem adja oda a másik szülőnek. Ahol ismeretlen a munkásvándorlás MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Sárika, drágám. Nyáregyháza: A réztorony. Tápiósüly: Folytassa, doktor. Űri: Az utolsó Leó. Vecsés: A medve és a baba. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári Endre Üttörő- ház: Rákóczi-kiállítás, nyitva 9-től 14 óráig, Mende, művelődési otthon: fotókiállítás, nyitva 16-tól 20 óráig. Őrsök csatája Polgári védelmi vetélkedő Vecsésen Minden összecsapást vibráló feszültség előz meg. Ünnepélyes izgalom. Fehér ingek, vörös nyakkendők, sötétkék szoknyák, nadrágok. Bevonul az első három őrs. Kezdetét veszi a vecsési általános iskolások polgári védelmi vetélkedője, a közelgő ünnep, november 7. tiszteletére. A játékvezető Gémes István őrnagy, a Pest megyei Polgári Védelmi Parancsnokság főtisztje. Régi ismerősünk, számos járási megmozdulás szervezője. Az asztalról kérdést húz az egyik úttörő: — Ismertesse a tömegpusztító fegyverek három fajtáját! Rövid tanácskozás az őrsön belül, majd hangzik is a felelet: — Radiológiai, vegyi, biológiai fegyverek. Felhangzik a taps, az elismerő moraj. Biztos öt pontot ér a válasz. A kérdés—felelet próbára teszi a kis úttörőversenyzőket. Már másfél órája tart a vetélkedő, de a figyelem nem lankád. Utolsó igyekvő erőfeszítések. Talán megelőzzük még a másik őrsöt! Nagy a tét! Első helyen végezni az egyéni versenyben, és a csapatban sem szabad lemaradni. Vége. A zsűri tagjai összesítik a pontszámokat. Kialakul a végeredmény és a zsűri legkellemesebb kötelességének tesz eleget, átnyújtja a jól megérdemelt könyvjutalmakat és a díszes okleveleket. Különösen ki kell emelni az egyéni győzteseket: Tóth Irént, Müller Annát és Monoki Sándort. A csapatgyőzelmcket a Petőfi és a Teleki S. őrsök szerezték meg. A vetélkedő után Gémes őrnagy megtekintette a Dobó Katalin úttörőcsapat házi kiállítását. ötletesnek, ügyesnek tartotta a diákok munkáját és felajánlotta segítségét a jövőre. Filmeket, szemléltető eszközöket ígért, a harci játékokhoz pedig „szakmai” tanácsot. Cserébe az iskola énekkara és irodalmi csoportja ad színes műsort nemzeti és nemzetközi ünnepeinken a katonai egységeknél. A vetélkedő sikere azt bizonyítja, hogy Vecsésen, az 1. számú általános iskolában a honvédelmi nevelést — amelynek része a polgári védelmi ismeretek oktatása is —, a pedagógusok szívügyüknek tekintik. Pesti Imre 1966-ban a sülyi Fő utca egyik lakóházának falára tábla került: Papíripari Szövetkezet tápiósülyi részlege. A két kis albérleti helyiségben tíz asszony kezdte el a munkát, mostoha körülmények között. A leltárjegyzékben előkelő heíyet foglalt el a mosdásra szolgáló közös lavór... A bérplafon 1200 forint volt. Üzemmé fejlődtek És a jelen? Erről beszéljen Dorner Pálné, aki megalakulása óta részlegvezetője a sülyi telepnek. — Üj épületbe költöztünk a község központjában. A három jól megvilágított munkateremben olajkályhákkal fűtünk, az egyik helyiségben nagy méretű hűtőszekrény van, korszerű öltözővel, hideg, meleg vizes fürdővel dicsekedhetünk. — Tulajdonképpen mit gyártanak ebben az üzemben? — A legkülönbözőbbféle és méretű tasakokat, zacskókat, tömböket, árucédulákat. Megrendelőink között van a gyógyszeripar, a vegyipar, a Nyomtatványellátó Vállalat, a rádió,* a PIÉRT. — Jelenleg hányán dolgoznak? — Huszonötén, többségükben helybeliek. Néhányan a szomszédos községekből is bejárnak. Teljesítménybért fizetünk, az átlagkereset nemegyszer meghaladja az 1800 forintot is. Minden héten Gémes díjakat. István őrnagy át adja az egyéni győzteseknek a szabad szombatot tartunk. S az csak természetes, hogy ugyanazok a jogok és juttatások illetik meg az ittenieket, mint a központunkban, vagy mint más nagyvállalatnál dolgozókat. Tavaly, az osztalék és a nyereségrészesedés megfelelt csaknem a kéthavi fizetésnek. — Munkásvándorlás? — Nem is tudom, mikor ment el innen valaki... Nagyon jó kis kollektíva a miénk, jól összeszokott asszonytársaság. Olyanok dolgoznak itt, gkik vagy alapítótagok, vagy ez az első munkahelyük. A hűséget meg is jutalmazzuk, 3—5 éves munkaviszony esetén 500 forintot, 5—10 éves munkaviszony esetén ezer forintot fizetünk ki minden évben. Szocialista b: igádban Decemberben lesz két éve, hogy szocialista brigádot alakítottak az asszonyok. Nagy Lászlóné brigádvezető: — Az emlékezetes sülyi árvíz hősi halottjának, a honvéd Bogdán . Flóriánnak nevét vettük fel. Jelenleg tíztagú a brigádunk. — Milyen feladatokat, elképzeléseket tűztek célul maguk elé? — Hát... faluhelyen nem könnyű valami színes programot összeállítani. No meg, többségében családanyákról van szó, és bizony ők sietnek haza. Ügy gondolom, a brigád élete mégsem szegényes. Különböző munkafe ajánlásokat teszüna, részt veszünk a térítésmentes véradásban, ismeretterjesztő előadásokat hallgatunk, parkosítjuk az épület környékét... — Nem egy „lányunkat” férjhez adtuk már — mondja mosolyogva Schiszler Bálintné csoportvezető-helyettes, brigádtag. — Az esküvőkre mindannyian hivatalosak vagyunk. Voltunk már Úriban. Tóalmáson és most legutóbb itt Sülyben. Az egész család ragaszt ' ötven körül mozog a bedolgozók száma. Az SZTK- és a nyugdíjjogosultság, s más járandóságok mellett meghatározott forintösszeg teljesítése esetén fizetett szabadságot is kapnak. Itt is megszűnt a kezdeti 1200 forintos bérplafon, ma már nem ritka az 1600—1800 forintos kereset sem. Igaz, ha szorít a határidő, a család éppen ráérő tagja ; is segít a bedolgozónak. Talán mondani is fölösleges, osztalékot és nyereségrészesedést is kapnak a bedolgozók, s ez év januárjától még egy jelentős kedvezményt. Pluszpénzt, úgynevezett rezsire, minden hónapban. A hávi kereset tíz százalékát is eléri ez az ösz- szeg. Munka van bőven és lenne munkáskéz is... — Sokan szeretnének dolgozni, hozzánk jönni — mondja a részlegvezető sajnos, a létszám betelt, és egyelőre nincs szó üzembővítésről. A bedolgozóknál is elértük az engedélyezett keretlétszámot. Ha a jövőben mégis vennénk fel új munkásokat,' csakis bedolgozókról lehetne szó. A Szövetkezet budapesti vezetőivel tárgyalok, hátha lehetne valamit tenni... Jandó István (Erről lapunkban is szó esett már nem egyszer.) — A szabályok, a határozatok betartásával a kezdeti időszakban valóban sok baj volt, ilyenkor a járási gyámügyi főelőadó avatkozott közbe. Most már kielégítő a helyi hatosa-' gok intézkedése is. Az utóbbi időben mindössze egy községben fordult elő, hogy a községi ügyintéző részrehajlását kihasználva álltak bosszút a gyerek szülei egymáson úgy, hogy figyelembe sem vették a határozatot. — A gyermekvédelem fő követelménye, a legnagyobb munka: a megelőzés. — Az üllői tapasztalatcserével, r\ vecsési és gyömrői gyakorlattal beigazolódott, hogy ha maguk az ügyintézők keresik fel a munkaadót. a szakszervezeti bizottságokat, a családokat — az minden esetben eredményes. Jó néhány községben tapasztaltuk azonban, hogy az eljárások — még jó szándék mellett is — formálisak. Az ügyintézők úgy érzik, elegendő egy jegyzőkönyvi figyelmeztetés — és ilyenkor az intézkedésnek semmi eredménye nincs. A jó gyámhatósági tevékenységet kifejtő községekben a társadalmi aktívákat is bekapcsolják a munkába. Vecsésen és Üllőn példaként szolgál a társadalmi aktívák tevékenysége: a tanácsi dolgozóval mennek ki a helyszínre, s készítik el a környezet- tanulmányt. — Járásunkban sok kiskorú köt házasságot. Ezek a házasságok nagyon sok esetben válással végződnek. Mi a feladata itt a gyámhatóságoknak? — Ha nem indokolt, nem szabad megengedni a házasságkötést. Sajnos, a fiatalok gyakran kész helyzet elé állítják a hatóságot: szülői beleegyezéssel együtt laknak, útban van a gyerek... A járási gyámhatóság felügyeleti és irányító tevékenysége eredményes. A községek beletanultak feladataikba, igyekeznek ellátni az új hatáskörrel járó megnövekedett munkát. Az 1971-es évben, a községi hatóságok által hozott 743 határozatból csak 23-at fellebbeztek meg, ez is a fentieket bizonyítja. (k. zs.) SOK APRÓ CSOKORBÓL NAGY CSOKOR VIRÁG Sok és nagy gond nehezedett akkor még a családokra, ha jöttek a gyerekek és nem volt nagymama. Hol volt még akkor a gyermek- gondozási segély! A beteg, özvegy nagypapát, a két apró gyereket gondozni kellett, és egyre jobban hiányzott a fiatal anya keresete. Kenyeret kellene keresni, de hol, hogyan? És akkor született meg a gondolat: hozzunk létre szövetkezetét! Olyant, amelyik otthon ad munkát az asszonyok kezébe. Valahogy így alakult meg, 1952-ben, a Vecsés és Környéke Háziipari Szövetkezet, nagyon ' kevés, de nagyon lelkes alapító taggal. De itt tulajdonképpen nem is erről van szó, csupán az alapító tagok egyikéről. ★ Az 1952-es év a szövetkezet életében amolyan „ki. mit tud” időszak volt. Ki neccelt, ki varrt, ki kézimunkázott, mindegy csak kenyeret kereshessen. Ma- nyika kezében csodálatos kézimunkák születtek. Pergett az ujja? között a kötőtű, alakult a minta, a színes, tarka norvég. Az asz- szony szőke, csupa mosoly, mint a napsugár, olyan volt. Vele vidámság vonult be a műhelybe, ha megjelent. Múltak az évek, a színes norvég túljutott a határokon is. Nőttek a gyerekek. Manyi egyre ritkább vendég lett a műhelyekben. Hiányzott.- A betegágyban ő volt az erősebb* Tudott ott is erős lenni. Tudott mosolyogni. ★ Most is az az arca él, de már csak az emlékezetbe^ A kandeláberek fényében apró urna áll, fehér selyem szemfedő alatt, rajta parányi koszorú. Árvái Imréné, született Zsigmond Mária. Egy munkásasszony. Az urna körül, sok apró csokorból, nagy csokor virág. Fekete Gizella t
