Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-19 / 246. szám

PEST MEGYEI hÍBUP KÜLÖK1 KIADÁSA ^ CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CE6U&D VÁROS RÉSZIÉRE XV. ÉVFOLYAM, 245. SZÄM 1971. OKTOBER 19., KEDD A KORSZERŰ GAZDÁLKODÁS ALAPJAI Több műtrágya, jobb termés Búzatermesztés az albertirsai Szabadság Tsz-ben Az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet egészen a legutóbbi évekig nem hívta fel magára a figyelmet kiugróan magas terméseredményekkel. A tavalyi zárszámadáskor azonban már oda kellett fi­gyelni a gazdálkodásban ta­pasztalható kedvező változá­sokra: a rossz időjárási viszo­nyok ellenére, szép gabona- termést takarítottak be. Az idei kedvező esztendő­ben huszonkét mázsa búza termett holdanként. Ennyi volt ezer hold átlaga. Másfél millió forint többletbevétel­re tettek szert, mivel ötven vagonnal több búzatermést takarítottak be. Gyovai Pált, a termelőszö­vetkezet fiatal főagronómu- sát kértem meg, mondja el, mi a nyitja az egyre jobb eredményeknek? Válaszul ar­ról beszélt, hogy a Dél-Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének ceg­lédi laboratóriumával, évek­kel ezelőtt talajvizsgálatokat készíttettek, majd figyelme­sen tanulmányozták a labo­ratóriumi eredményt és a műtrágyázásra vonatkozó ja­vaslatokat. A fajtaarányok kialakítását ésszerűen oldják meg. Ta­valy szovjet import vető­magot hoztak be, a Ranaját, s ebből maguk szaporítottak, saját céljaikra. Be is vetet­tek vele most 140 holdat. En­nek a búzafajtának előnye, hogy korai érésű, tehát job­ban széthúzható az aratás időszaka, s kisebb a szem­veszteség. Az idei őszön ve­tettek még egy új kiszombori fajtát, Bezosztáját és zömé­ben Miranovszkáját. összesen 1156 katasztrális holdon foglalkoznak búza- termesztéssel a következő év­ben, s nem mindegy, mennyi gabona terem, ugyanis az egész szántóterület negyed részének produktumáról van szó. A fajtaarányok előbb fel­sorolt ésszerű megválasztá­sán túl, a műtrágyafelhasz­nálást is megfelelően növelik. Már a talajban holdanként 80 kilogramm hatóanyagtar­talmú nitrogén, 50—60 ki- logrammnyi foszfor és 60— 70 kilogrammnyi kálium. (Ilyen holdankénti ható­anyag-mennyiséget a gazda­ságokban általában 1975-ig irányoztak elő a középtávú tervekben.) Természetesen az alap műtrágyákon kívül, a komplex műtrágyákat is be­szerzik. Ez a termelőszövetkezet, ön­maga eredményeihez mérve is. nagy lépést tett előre az idén. Amíg 1970-ben holdankénti átlagban, 190 kilogramm ha­tóanyag jutott a földbe, az idén már 240 kilogramm, s ez huszonöt százalékos emel­kedést jelent! A műtrágyák nem olcsók, s ilyen mennyiség beszerzése tetemes összegbe kerül. Sok helyen félnek ekkora ráfor­dítástól, pedig nincs igazuk, mert a termés — és ezzel a haszon növekedése — arány­ban áll a felhasznált meny- nyiséggel. A Szabadság Tsz-ben elvé­gezték a csíraázám vizsgála­tot, s az eredmény figyelembe­vételével határozták meg az elvetendő vetőmag mennyi­ségét. A szakszerű előkészü­letek alapján joggal remél­hetnek jó termést. T. T. Új igazgató a nyársapáti iskolában Szeptember elseje óta Rosta Kálmán helyettes igazgató lát­ta el a nyársapáti iskolában az igazgatói teendőket, mivel Kun Imre, sok-sok évi lelkiismere­tes pedagógus és vezető tevé­kenység után, nyugdíjba vo­nult. Az új igazgató, Kovács Gizella, a múlt héten vette át tennivalóit Nyársapáton. Kovács Gizella hét éven át a járási úttörőtitkár tisztjét töltötte be.. Szeretettel fogad­ták őt új munkahelyén. A pe­dagóguskollektíva segíti majd, hogy munkáját épp olyan, mindenre kiterjedő figyelem­mel és segíteniakarással vé­gezhesse, mint az úttörőmoz­galomban. Szerelik a kazánt Központi fűtést kap a jász- karajmöi művelődési ház. A munkát, amely 530 ezer fo­rintba kerül, már megkezdte a Ceglédi Építőipari Vállalat. A kazán és a fűtőtestek beköté­se, illetve a próbafűtés után átadják rendeltetésének az ap­parátust, amely évek óta meg­levő gondot old meg a műve­lődési házban. Zakuszka lesz belőle A csemői Rákóczi Termelő- szövetkezetből a Nagykőrösi Konzervgyárba sok paradicso­mot szállítottak a nyáron. Ter­mésük egy részéből lecsó-alap­anyag, a többiből paradicsom­püré és -lé lett. Paradicsom- paprikájukat zakuszka, zöld­paradicsomukat savanyúság készítéséhez használták feL ARANYŐSZ FALEVÉL A könnyű léptű, lánglo- bogású nyár elillant. S az új nap reggelén betoppant a széljárású, hűs leheletű ősz. A fák megborzongtak. A rezzenő levelek halk han­gú búcsújukat susogják. Az ezercsillogású színek zené­je felidézi a tűnt pillanatok szépségeit. 1. Abony, Kölcsey utca 4. Jókedvű énekszó száll ki az udvarból. Poharak csendülnek koccintásra. A fa alatt fehér terítővei borított asztal. Rajta ételek, italok. „Lakodalom van a mi ut­cánkban. ..” Kislány libben elő, kezében tűzpiros virágcsokor. Elhalkul a dal. Az arcokról elröppen a nevetés. A meghatódottság za­vart fénye vibrál a szemek­ben. Feláll a vendégsereg. Ve­lük szemben, tétova mozdula­tokkal, a boldog pár. 2. „Kiest szívem, kicsi szám, Sok boldogságot kíván!” „Drága szüléink! Aranylako­dalmukon azi, kérjük az élet­től, hogy őrizze magukat még hosszú évekig közöttünk!” „Jó egészséget, békés nyu­galmat!” 3. Juhász Márton és felesége 1921. őszén kötött házasságot. összekuporodnak a heverő szélén. Márton bácsi arca pi­rosán tüzel. Szemeit fürgén forgatja, néha huncutul felne­vet. Ilonka néni keveset szól. ölében pihen összekulcsolt ke­ze. Sápadt. A mély ráncok közt eltűnik a rezdülésnyi mo­soly. — Lezajlott az élet — mond­ja Márton bácsi, közben bort tölt a pohárba. — Megéltünk mi rossz világot is, meg jót is. Ilonka néni szemében könny csillan. — Szép ez a mai nap. öt gyerekünk és kilenc unokánk van itt körülöttünk. Nekünk ez a legnagyobb boldogság. Az 5 látásuk tartja bennünk az életet. Én hetvenéves vagyok, apánk hetvenegy. Nem is tud­juk, mivel érdemeltük ki ezt a nagy kort. •— Talán csak három ilyen idős házaspár él Abonyban — vág közbe büszkén a „vőle­gény.” 4. — Kérem, emlékezzenek az ötven évvel ezelőtti napra! Tekintetük a végtelent ku­tatja. Ülnek csendesen. Egy­másra néznek. Ismét Márton bácsi szólal meg. — Nem akarták a mi bol­dogságunkat. Mert én 45 hol­das gazda fia voltam, Ilon meg szegény család gyermeke. De nagyon szép volt ám! Én ki­választottam, és többé már nem engedtem el. Hamarosan lakodalmat is csaptunk. A földről, persze, lecsúsztunk. A vasúthoz kerültem, pályamun­kásnak. Az asszonykám meg a házat, jószágot látta el, ké­sőbb a gyerekeket. Jöttek ám, sorjában! Egyszerűen, ten­gernyi gonddal-dologgal múl­tak el az évek. 5. — Mi a titka ennek az ötven évnek? Ilonka néni suttogva beszél: — Sokat kell tűrni, kitarta­ni. A küzdelmes élet, a szívós munka tartott össze minket. Eszünkbe sem jutott, hogy másképpen is élhetnénk. A gyerekek jelentettek minden jót számunkra. Az ő mosolyuk elűzte a szenvedéseket. Más nem érdekelt engem a világon. Így van ez most is. Márton bácsi átkarolja a so­vány, megtört testű asszonyt. — Én életemben csak ezt az áldott teremtést szerettem. Ajkuk megrezdül. A remegő ujjak a fekete ruhát morzsol- gatják. 6. Kicsapódik az ajtó. Gyerek­sereg iramodik be. — Nagymami! Nagyapa! Gyertek, táncolunk! Kezükbe kapaszkodnak, húz­zák őket kifelé, az udvarra. Megszólal a zene. NAPFÉNY Tiszta, kék az ég. Mada­rak röppennek a magas­ba. Gyümölcsillat száll a szélben. Melegen süt még az aranycsillogású őszi nap­fény. Kohlmayer Ádám ÉPÜLŐ, SZÉPÜLŐ VAROSUNK A városháza — magasból Több százezer forintos költséggel felújították Cegléd központjában a városi tanács épületét. Irodáit korszerűsítik, valamennyi helyiségét gázzal fűtik. Kép: Apáti-Tóth Sándor Törteli délelőtt ISMERIK, BÍZNAK BENNE HIDEG, DE NAPSUGARAS a reggel. A szomszéd járdát seper. Pótkocsis teherautó zúg el az úton. munkát hoz az öregmalomba, a konzervgyári előkészítőbe, az asszonyoknak. Zajos gyerekcsapat lohol az iskola felé: — Jó reggelt, csókolom, ta­nár néni! A tsz-irodára gyalog-zetoros siet, a munkát jelenti, ö is köszöni — Jó reggelt, tanácselnök­asszony! — Jónak ígérkezik — bólint mosolyogva dr. Dutkay Ló- rándné. Mielőtt belépne a tanácshá­za épületébe, bekukkant, be­köszön a szomszédos iskolá­ba, ahol egy éve még tanított. Jól tudja, van ezeregy gond­ja, baja az iskolának: ahol le­het, hát az új munkakör adta lehetőségekkel élve, segít. Most például vasoszlopra függesz­tett lánccal záratta el a park mellett vezető utat a járművek elől. Azt az utat, amelyik a tanácsházához és egyúttal az iskolához vezet. A gyalogosok­nak ott a kövezett járda, a járművek várjanak a közeli, parkolásra épp alkalmas terü­leten. A gyerekek testi épsé­gét így nem veszélyezteti az iskola mellett a járműforga­lom. NYOLC ÓRA alig múlt, már cseng a telefon. A Jókai utca­beli lakók érdeklődnek: kap­hatnának-e vízvezetéket, ha munkával, anyagiakkal segíte­nének a megépítésében? A ké­rőívet valamennyien aláírták, el is küldték, megkapta-e, el­nökasszony? Dutkainé meg­nyugtatja a telefonálót. Igen, a levél megérkezett, épp jókor, mert délutánra vízügyi szak­embereket vár megbeszélésre. Ez az utca is szóba kerül. A reggeli erősítőnek érkező dupla kávé illata még ott leng a levegőben, amikor már az ajtó előtt topog ifjú Nyúzó Imre, a Rákóczi Tsz mezőőre. Jelentést tesz a szövőlepkeir­tás eredményéről, meg a vegy­szerezés után tett ellenőrzé­sekről. Utána érkezik a napi posta, majd a karbantartó­munkások jönnek, akik a kül­területi hidat erősítik. A híd­főhöz kérnek földet. Bekopog a községi KISZ-titkár is: meg­hívást hoz, a délutáni küldött- értekezletre. Elmegy, persze, nem lehet nemet mondani. Az elnökasszony ezután a polgári védelmi kartonokból készít könnyen áttekinthető kataló­gust, két fiatal munkatársa segítségével. Dél felé halad az idő. Godó Jánosné, a község könyvtárosa nyit be az irodába: megszüle- tett-e már a döntés a könyvtár dolgában? Mert igaz, hogy szűkösen vannak, de inkább még várnak, csak korszerű le­gyen a könyvtár. A járási tűzoltóparancsnok, aki egyébként rendes évi sza­badságát tölti, egy kis tájéko­zódásra. eszmecserére jött az elnökasszonyhoz. Kész térké­pet kap Törtei tűzvédelmi helyzetéről, a térképen pon­tosan megjelölték a tűzcsapo­kat, víznyerő helyeket. Szóba kerül az is, hogy élnek a köz­ségben olyan önkéntes tűzol­tók, akik 1922 óta becsülettel látják el szolgálatukat, idesto­va fél évszázada munkálkod­nak. Meg kéne ünnepelni őket, meg kéne köszönni munkás­ságukat. Ismét telefon: a járási hiva­taltól. Majd egy újabb: építő­anyag kell a napközis konyha korszerűsítésére. Anyag lesz, minden rendben. TÖRTÉL, HÉTKÖZNAP, délidő. Megérkeztek végre a várva várt vízügyiek. A kér­dés: jutott-e egy kis hely Tör­teinek is az ő ötéves tervük­ben? Lehet-e szó csőcseréről, hydroglóbuszról, javuló vízel­Orvosok és pedagógusok ta­nácskoznak október 28-án, csü­törtökön délelőtt fél 9 órától a ceglédi Kossuth Művelődési Központban. A tanácskozás, a Ceglédi ősz tudományos ren­dezvényeként, nagy érdeklő­désre számíthat, hiszen korunk Ezúton mondunk hálás köszönetét rokonainknak, az Alkotmány Tsz vezetőségének és tagságának, is­merőseinknek, jó szomszédaink­nak, akik szeretett jó édesanyám, nagyanyánk, dédanyám és testvé­rem: özv. Nagy Gyuláné szül. Pe­tő Eszter temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Cseh Benőné és családja. látásról? A rövid időre terve­zett megbeszélés már órája tart. S mindennek a tetejébe, lám, itt az újságíró, aki kíván­csian kérdezi az elnökasz- szonyt: — Hogyan telik el egy nap a törteli tanácsházán? — Valahogy így. Példa volt ez az igazán, mindennapos dél­előtt. Az irodások már megebé­deltek, ismét munkához láttak. A tanácselnökasszony a ka­bátját veszi, az óráját nézi. — Tíz perc csak, és újra itt vagyok! Ha valaki keres, vár­jon okvetlenül, nagyon fogok sietni! AZ EBÉDRE csak percek jutnak. Mire visszatér, tényleg sokan várják. Ismerik, szere­tik, bíznak benne. Rászolgál a megbecsülésre. Ha a városban jár, gyakran megfordulnak utána. Karcsú, magas, szép, szőke asszony. Sokan el sem hinnék, hogy két főiskolás, embernyi ember édesanyja. Eszes Katalin jellegzetes problémájáról tár­gyalnak. Pszichiáter, pedagó­gus, pszichológus, nőgyógyász, egészségre nevelő orvos tart előadást napjaink szexuális kérdéseiről, az ifjúság erköl­csi neveléséről. Délután vita, kerekasztal-konferencia követi a tanácskozást. Köszönetét mondunk rokonaink­nak, ismerőseinknek, akik szere­tett Jó lérjem és testvérünk: Bella István temetésén megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút, virá­got helyeztek, özv. Bella Istvánná és a gyászoló család. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Jégkompresszor­kezelőket keres fel­vételre a Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat ceglédi gyár­egysége. Eladó Szarvas utca 5. számú ház felerész­ben, utcai. Értekezni lehet Bercsényi utca 36/a alatt vagy a helyszínen vasárnap 9—1 óráig. Hálószobabútor el­adó. Cegléd, Bacsó Béla u. 39. sz. Konyhaszekrény el­adó. IV., Búvár utca 12. alatt. Cserépkályhák és zon­gora eladó. Körösi út 10. Este 6. Gyermekgondozót ke­resek 2 és féléves gyermekem mellé. Vá­laszt „Kisfiú 276066” jeligére kérem a ceg- lédi hirdetőbe. Pf. 86. Sötétbarna hálószc- babútor eladó. Ceg- léd, Malom u. 16. Jól tejelő fiastehén el­adó. Csemő I., Ceglé- di út 46. _______________ Fi gyelem! Megnyílt az új bolt és kapha­tók : zöldség, gyü­mölcs, szemes termé­kek, takarmányke­verék és élőbaromfi. Hattyú utca 36. alatt. Hordozható cserép­kályha, konyhabútor eladó. Alkotmány ut­ca 21. Nagy mennyiségű ta- kannánytök eladó. Megtekinthető Mi- zsei út 33. szám. Ke­nyérgyár mellett 50,— Ft q-a._________________ El auo gaz Vili.. Vár- konyi István utca 56. szám alatt._____________ A DEMASZ ceglédi kirendeltsége férfi segédmunkásokat, villanyszerelőket, fia­tal, ez évben végzett lakatost felvesz. Je­lentkezés : Cegléd« Kossuth F. u. 61. «z. alatt. Sugár u. 17. sz. alatti fél ház belső rés’zd beköltözhetően eladó, Érdeklődni lehet: Cegléd, Dessewffy ut­ca 3. CEGLÉDI ŐSZ: Szexuális kérdésekről« az erkölcsi nevelésről tárgyalnak i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents