Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-17 / 245. szám
Építkező váci fiatalok EGYESÜLT KÉT LAKÁSSZÖVETKEZET Igazán megoldhatatlan? Mintegy ezer iskoláskorú gyerek éí Vácott, a deákvári lakótelepen. Könnyítene a szülők gondján, ha a tanítás kezdete előtt kiflit vásárolhatnának a gyerekek tízóraira a telep bevásárlóközpontjában, az ABC-áruházban. De nem vehetnek, mert fél nyolcig nem szállít a sütőipar. Az áruház vezetője a szülők kérdésére — miért nem szállítanak korábban — azt válaszolta: — Megoldhatatlan. Igazán az? Két 12—12 lakásos szövetkezeti ház építésére társultak az elmúlt hónapokban a Beton és Vasbeton Ipari Művek váci telepének és a Hajógyárnak a fiataljai. Az első szövetkezetnél 5 ezer forint volt a belépő, a második — később alakult — szövetkezetnél magasabb. A tagok ma már egyforma összeggel „részvényesed” a társulatnak, ezért elhatározták, hogy egyesülnek. A .minap tartott egyesülési közgyűlésen Kardos Lászlót választották meg a szövetkezet elnökének, a két elnökhelyettes Kenyeres Oszkár és Vass László, az öttagú elnökség másik kiét tagja még: Svejcsik István és Tóth Ká- rolyné. Az első lakásszövetkezet eddigi működése során szerzett tapasztalatok arra késztették a tagokat, hogy az alapszabályba büntető rendelkezéseket is felvegyenek. Ennek értelmében az a szövetkezeti tag, ki indokolatlanul és bejelentés nélkül távol marad a munkától, s ezzel akadályozza az építkezést, minden lyukas óráért harminc forintot köteles fizetni, de a közgyűlésnek lehetősége van a szövetkezetből való kizárásra is. Lehotka Gábor Díszoklevéllel főtt az elismerés Csütörtökön délelőtt fellobogózott kultúrteremben tartotta küldöttértekezletét a DCM KISZ-szervezete. Mielőtt a 63 küldött hozzákezdett volna az elmúlt két év munkájának értékeléséhez, kedves ünnepségre került sor. A DCM KISZ-bizottsága felvette Ság- vári Endre nevét. Ez alkalommal a Cement- és Mészművek Vállalatának szakszervezete vörös selyemzászlót adományozott a DCM KISZ- eseinek. , I. Kányik Eszter titkár tartotta a beszámolót. A DCM- ben 1969 előtt másfél évre megbénult az ifjúsági szervezeti élet, az előző vezetőséget le kellett váltani. A 69-es választáson bizalmat szavaztak a jelenlegi vezetőségnek. Azóta megteremtették a rendszeres működés feltételeit, KlSZ-klubot nyitottak és a tömegsportban is értek el eredményeket. A X. pártkongresszus és a VIII. KISZ-kongresszus tiszteletére kongresszusi műszakot tartottak. Nőtt a fiatalok politikai érdeklődése. A beszámolóból kitűnt, jó a KISZ kapcsolata a vállalat gazdasági vezetőivel és a pártszervezettel. A küldöttek a vezetőség beszámolójával a KISZ KB kongresszusi levelével és az új módosított szervezeti szabályzat tervezetével foglalkoztak hozzászólásaikban. Többen kifogásolták, hogy a DCM-ben az üzemrészek vezetői és a művezetők nem támogatják a KISZ-szervezetet. Nagy figyelemmel hallgatták a küldöttek dr. Mihócs Ferenc, a DCM új igazgatójának felszólalását. A DCM évele óta nem tudta teljesíteni az előírt terveket. Az idén az Építésügyi Minisztérium megállapította, hogy a tervek irreálisak voltak, nem a dolgozók rossz munkája miatt került ki kevesebb cement a gyárból. Az építőiparnak azonban egyre több cementre van szüksége, ezért az igazgatóság intézkedési tervet dolgozott ki a termelés növelésére. Az idén körülbelül 850 ezer tonna cement kerül ki a gyárból, jövőre 950 ezer — 1 millió a terv. A műszaki feltételeik adottak, de ehhez több munkásra és magasabb bérekre van szükség. \ A hozzászólások után a küldöttek megválasztották az új KISZ-bizottságot, melynek titkára ismét I. Kányik Eszter lett. Csütörtökön délután tartották csúcsvezetőség-választó küldöttértekezletüket a Kötöttárugyár KISZ-istái. T. Csi- kár Zsuzsa titkár beszámolójában elmondta: a Kötöttáru- gyár KISZ-szervezetének tevékenységét nehezítette a nagymérvű munkásvándorlás. Mégis eredmény, hogy minden KISZ-tag részt vett az elmúlt két évben valamilyen A KÖNYVTÁRBAN Előadások a magyar költészetről Négy előadásból álló sorozatot kezdett a városi-járási könyvtár, melynek keretében Bata' Imre irodalomtörténész, a Széchenyi könyvtár munkatársa a magyar lírán vezeti végig hallgatóit — a Halotti Beszédtől — napjaink költészetéig. Az első előadást szerdán tartották, Janus Pannonius és Balassi Bálint költészetével ismerkedett a — micsoda öröm! — főként fiatalokból álló hallgatóság, mégpedig az iskolai tananyagban nem szereplő verseken keresztül, melyeket Balogh Tamás fiatal debre- i ceni előadóművész mondott el. mikolaí újítás Fegyelmit kap a kereskedő - ha kereskedik? Tojást akartam venni Vá- mosmikolán, mert valahogy úgy vagyok vele, hogy jobban szeretem a lecsót tojással, mint a tejbegrízt. A polcokon katonás rendben egymás mellett a tojások. Kertem én is tízet. Az eladó összeráncolta homlokát és közölte velem, hogy nem tud adni, mert fegyelmit kap érte. — A múltkor is adtam a szociális otthon két öregének — mondta — és erélyes figyelmeztetésben részesítettek. — Miért? — kérdeztem —, hiszen a legjobb tudomásom szerint az üzletben azért tartják az árut, hogy el is adják. — Én csak az itteni cukrászda részére adhatok tojást — válaszolta. Nahát, ez nagyszerű mikolai specialitás. Ebben a községben is csökken a termelők száma, egyre kevesebben tartanak baromfit. A tojást és a baromfit az ÁFÉSZ vásárolja fel és 20—30 kilométerrel odább, más községekben értékesíti. Tojásból a helyi igényeket is neki kellene ellátnia. A szövetkezetnek is előnyösebb lenne, ha a felvásárolt készlet egy részét helyben értékesítené, szállítási gondjai is csökkennének, nem is szólva arról, hogy a lakosság is friss áruhoz jutna. Ügy látszik, hogy a tojás örül annak, ha utazhat, így legalább nem érheti az a vád, hogy állott. G. J. Forts statisztika Megduplázták a termelést 1966-ban 3 millió 520 ezer négyzetméter fotópapírt gyártottak a Forte-gyárban. Az idei tervük ennek majdnem a duplája — 7 millió négyzetméter. 1966-ban 518 ezer négyzetméter film készült a Vám utcai gyárban, idén — a tervek szerint — 815 ezer négyzetméter fut ki. politikai továbbképzésen, tanfolyamon. Fejes István Igazgató arra figyelmeztette a küldötteket, hogy a negyedik ötéves tervben nagyszabású műszaki fejlesztést hajtanak végre a gyárban. Ezért a vállalat messzemenően támogatja minden dolgozó továbbtanulását. A Kötöttárugyár KISZ-esei ezután 9 tagú vezetőséget és KISZ-titkárt választottak. A titkári posztra ismét T. Csikar Zsuzsát tartották érdemesnek. Mindkét vállalat KlSZ-esei- vel találkozunk október 25-én a városi küldöttértekezleten. Cs. A. Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve a Köztársaság úti (a 302-es telefonon hívható) központi rendelőintézetben az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet: Hétfőn: dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Papp Miklós, szerdán: dr. Gulyás Zoltán, csütörtökön: dr1. Hampó Ferenc, pénteken: dr. Szorg István, szombaton és vasárnap: dr. Gulyás Zoltán. A beosztásban hét közben változás történhet. orgonaestje A budapesti zenei hetek alkalmával vasárnap este rendezik Lehotka Gábor váci orgonaművész hangversenyét. A Petőfi rádió 19.35 perces kezdettel teljes egészében közvetíti a Zeneakadémia nagyterméből. A műsorban Liszt, Károlyi Pál, Kadosa Pál, Sá- ry László, Kodály Zoltán, Maros Rudolf és Ligeti György műveit hallhatjuk. D ákváron lát:uk Naponta 75OH liter Tavaly decemberben nyílt meg Deákváron a 10 ezer liter olaj tárolására alkalmas kút. Mint Kiss Pálné vezető elmondta, naponta körülbelül 7 ezer 500 liter olajat adnak el a vásárlóknak. hat-, hét- és nyolcszoros véradó ült a minap á gyár ebédlőjében, ahol a Vöröskeresztszervezet a többszörös véradók találkozóját rendezte. Kiss László párttitkár tartotta a rövid ünnepi beszédet, aki mint egykori vöröskeresztes titkár, maga is hatodszor ad vért a gyár következő, október 19-i véradónapján. Dr. Kovács Pál, a Szőnyi Tibor Kórház vérellátó osztályának orvosa, az egyenletes fejlődésről beszélt. 1969-ben 196 véradó volt a gyárban, számuk az elmúlt esztendőben 240-re emelkedett. Erre figyelt fel a Magyar Vöröskereszt Országos Központja és az Országos Vérellátó Szolgálat is, melynek vezetői azzal a díszoklevéllel fejezték ki elismerésüket a Forte véradóinak, melyet Pau- licsek Imréné, a Vöröskereszt városi titkára nyújtott át a találkozón. LASSAN TELNEK AZ EVEK Vizit az utókezelőben Vácott a Március 15 tér egyik műemlék épületében található a Szőnyi Tibor kórház III. számú belosztálya, a 80 ágyas utókezelő. Az ágyakban nagyon idős emberek fekszenek — az átlag életkor 70 év. Többnyire olyanok, akiket a súlyos betegségből csak a kitartó és hosszan tartó gyógyító munka és gondozás adhat vissza az életnek.' A betegek másik részének még nagyobb szüksége van a gondos ápolásra, mert betegségükre az orvostudomány ma még nem ismer ellenszert. Aztán van egy harmadik csoport is, akiket az orvosok és az ápolónők kitartó munkája vissza adott az életnek, mégis magukra maradtak. Hozzátartozóik nem fogadják őket vissza a családba. Reggel nyolc óra, az osztály négy orvosa és a főnővér vizithez készülődik. Két fiatal orvos és tíz nővér látja el az állandó ügyeletet. Egy-egy kórteremben többnyire hasonló betegségben szenvedők fekszenek. Az ágyak felébe a váci kórházból, másik felébe a megye más egészségügyi intézményeiből küldik a betegeket. A leggyakoribb betegség itt, az agyérelmeszesedés. Gyakran jár részleges bénulással, állandó vagy visszatérő tudatzavarral, s olykor, más súlyos kórral párosul. A betegek többsége nem képes önmagát ellátni. Etetni, mosdatni kell őket és rendszeresen tisztába tenni. Megkezdődik a vizit. Az ágyban levők közül csak néhányan veszik észre, hogy a vizitelők között ismeretlen arc van. Az első kórteremben idős férfiak fekszenek. Az orvos egészen hangosan kérdezi: — Hogy van János bácsi? János bácsi erőlködik, próbálna felülni. Egyedül még nem megy, de két hónapja még mozdulni sem tudott. — Élek, doktor úr. Pár ággyal arrébb összeaszott test. A tüdeje szétron- csolódott. A sarokban fekvő ember egy ideig az elmeosztályon feküdt. Az agyérelmeszesedés és az elmebaj külső jelei nagyon hasonlóak lehetnek. Arrébb rákos beteg fekszik. Már a folyosón kérdezem. — Nincs remény a gyógyulásra? A fiatal doktor rám néz. — Nincs reménytelen eset. Tudja, hány haldokló gyógyult meg nálunk? Lehet, hogy nem tudnak rendesen beszélni, nem tudják a karjukat mozgatni, de élnek. Újabb kórterem. Az orvos megdicséri az egyik beteget. Szépen rendben tartja a kertet. Már meggyógyult, hazamehetne, de — hozzátartozói nem fogadják be. — Nem lehet őket a törvény erejével kötelezni? — Lehet. Csakhogy ahhoz évek kellenek. És az itt nagyon hosszú idő. Egy emelettel feljebb vannak a női kórtermek. Menetközben elszívunk egy cigarettát, s folytatiuk az előbb elkezdett beszélgetést. — Azt mondtam az előbb, nincs reménytelen eset. Bejár ide egy gyógytornásznő. félállásban. Hetekig, hónapokig tanítja őket járni, a karjukat emelni. Sokszor hónapokig eredménytelenül. Aztán mégis megteszik az első lépéseket, ha centinként is. de emelik a karjukat, és az azelőtt teljesen béna beteg felveszi a földről az elejtett zsebkendőt. Számunkra egy-egy ilyen eredménynél nincs nagyobb öröm. A nővérek nyolctól dé^g mosdatnak, mert sokan arra sem képesek hogy a vécéig elmenjenek. A betegek nagy részét reggel, délben, este meg kell etetni. — El tudja képzelni, hogy ezt mit jelent? Ezt a munkát nem lehet pénzért csinálni, és nem lehet eléggé megfizetni. Vége a vizitnek. Az ügyeletes szobában előkerülnek a kartonok. Nem csak az itt fekvő betegekről vallanak. Az egészséges, de lelketlen „kintiekről” is. R. József, gyógyult. Húsz éve, egy magatehetetlen beteg asszonyt vett magához a kislányával együtt. Húsz évig gondoskodott róluk, fáradságot nem ismerve. Most, hogy ő lett beteg az otthonmaradottak szóban, levélben megfenyegették, ha hazamegy, megölik. Közben vagyonából a fogadót lány lakást vett magának. Elfelejtett emberek B. Ferencet otthon is elláthatnák, de nem akarnak tudni róla. Tekintélyes nyugdíját azonban felveszi a család. Soha nem látogatják meg, pénzt, csomagot nem küldenek. H. Emma. Egyedül élt egyetlen fiával. Munkahelyén — a budapesti gyógyszertárban — nagyon szerették. Kérésükre váci kollégák rendszeresen látogatják. Nemrég a beteg egykori munkatársai levelet írtak a kórháznak. Ne küldjék haza az idős asszonyt, mert fia mindenüket elherdálta, lakásukban hippi-tanyát rendezett be. Rövid számolás után kiderül: a betegek felét a hozzátartozók kisemmizik, magukra hagyják, elfelejtik. A riport végéhez közeledik. Nagyon keveset tudtunk elmondani a 80 idős betegről és gyógyítóikról. Az utóbbiaknak nem róttuk le a hétköznapok hőseinek járó tiszteletet. Ügy éreztük, könnyű köszönet, gyenge fizetség lenne. Csulák András Piaci jelentés A tegnapi piacon a burgonya 2,70—3,80, a paprika 4— 12, a paradicsom 7, a kelkáposzta 3,20—4, a fejes káposzta 4, a karfiol 8 forintba került. Láttunk kilóra zöldséget, zellergyökeret 8 forintért, sárgarépát 5-ért. A sóska kilónként 12, a spenót 10, a fejtőbab 16 forint volt. A saláta darabja 2—2,50, a retek csomója 2,50-ért kelt el. A tarkababot 24, a fehéret 16, a vöröshagymát 4,50, a fokhagymát 14 forintért kínálták. A szőlő 10,60—14, a körte 8—10, az alma 4—7, a birsalma 3,50, a dió 14, a mandula 10 forint volt kilónként. Láttunk gombát 12 forintért. A tojást 2 forintért adták. A csirke kilóját 25—27, a tyúkét 23 forintért mérték. — Rekordok. A visontal Thorez külfejtéses bányaüzemet 1964-ben nyitották meg. Azóta összesen 30 millió köbméter földet távolítottak el a szénrétegről. A föld a napi 50 ezer köbméteres teljesítményű kotrógépektől 7 kilométeres „futószalagon” jut el a meddőhányóra. A bánya dolgozói a földtől megtisztított szénrétegből naponta 20 ezer tonna szenet termelnek ki és szállítanak a szomszédos Gagarin hőerőműnek. A Váci Autójavító és Fémipari Vállalat FELVESZ LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT sződligeti telepére, továbbá VASESZTERGÁLYOSOKAT a központi telepre. JELENTKEZÉS: Vác, Dózsa György út 53. 4 i 1 Fiatalok tanácskoztak a DCM-ben és a Kötöttárugyárban Tudósítás két KISZ-küldöttértekezletről Sokszoros véradókét jutalmaztak a Forte-gyárban Góts Károly huszonnégyszer, Lábai János tizenháromszor, Birszki József és Bédi János tizenegyszer, Együd Ferencné tízszer adott vért az elmúlt | években, a Forte gyár véradó j napjain. Mellettük sok öt-, I
