Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-17 / 245. szám
PEST megyei MII. OKTÓBER n., VASÄRNAP Amikor magyar királynak felölték a Japán trónörököst „Koronázó” Turáni Vadászok Fantaszták vagy provokátorok? — Gömbös Gyula; a protektor Negyven esztendeje rendkívül furcsa puccskísérlet leleplezéséről számoltak be az újságok. Volt különítményesek és egyéb szélsőséges jobboldaliak kis csoportja, a rendőrség hivatalos jelentése szerint, az éppen európai körúton lévő Hirohito japán trónörököst (a jelenlegi japán császárt) akarta királlyá választani. Az egész ügy vagy bűnügy remek korkép, amely megmutatja, mennyire nem válogattak eszközeikben a hatalomért egymás ellen is fondorködők. Útban áll az államtitkár 1931 októberében már nem gróf Bethlen István a miniszterelnök, hanem gróf Károlyi Gyula, aki csak ideiglenesen és rövid időre vállalta el a kormányelnökséget. Egy ízben már volt miniszterelnök, igaz, csak Szegeden, 1919-ben. Mostani honvédelmi miniszterét, Gömbös Gyulát, elődje kabinetjéből örökségképpen vette át. Ez az ambiciózus, századosból soron kívül tábornokká előléptetett férfiú nyíltan törekszik a miniszter- elnökségre, ám erre a posztra nála komolyabb jelölt is van: Darányi Kálmán, a miniszterelnökségi államtitkár. A főkapitányság politikai osztályát akkor már évek óta dr. Hetényi Imre főkapitányhelyettes a bal-, de néha-néha a jobboldali illegális politikai szervezkedések leleplezője vezeti. Róla talán nem is nagyon rossz nyelvek állítják, hogy gyakran szervezője is az ilyen szervezkedéseknek. S egyszerre csak meglepő leleplezéssel szolgál a nagy nyilvánosságnak. Ennek most szinte napra pontosan, negyven éve... Vannaytól Prónayig Fenn a várbaií, a Fortuna Utca 4. szám alatt Raics nyugalmazott altábornagy lakásán találkozgat egy csoport honmentő. Turchányi Egon katolikus lelkész, az Ébredő Magyarok Egyesületének volt elnöke és egy elveiben, módszereiben vele azonos, de kisebb létszámú társaság, a Turáni Vadászok feje, Vannay László egykori különítményes főhadnagy, valamint velük egyformán gondolkodó több más férfiú. Összejöveteleiken arról beszélnek, megint nagy a vörös veszedelem, antibol- sevista szervezkedésre van szükség, közös nevezőre kell hozni a különféle egyesületeket, szervezeteket. Többen pedig kifejtik: Fegyver nélkül nem megyünk semmire. Egyik összejövetelükön aztán dr. Fazekas Endre ügyAz Országos Takarékpénztár egyműszakos házinyomdába felvételre keres FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT, valamint VIZVEZETÉKSZERELÖT, ASZTALOST, GÉPKOCSIMOSÓT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés személyesen vagy írásban: Országos Takarékpénztár Budapest V., Münnich Ferenc u. 16. V. emel®t. véd bejelenti, a Vámház pincében (vendéglő volt akkor) tárgyalt Prónay Pállal, aki mögött még mindig ott áll megszűnt különítménye nagy része, dr. Szemere Béla főorvossal, aki az ellenforradalom első éveiben a többnyire házmesterekből álló állambiztonsági szervezetet vezette és a feloszlatott szervezet tagjait még mindig kezében tartja, továbbá a frankhamisításban részes Marsovszky Györggyel, akinek szintén nagy létszámú szervezete van — és sikerült őket egy nevezőre hozni. Elhatározzák tehát az altábornagy lakásán, hogy a megbízhatatlanná vált Horthy Miklóst elkergetik, és élve a törvényben biztosított királyválasztás jogával, betöltik a trónt. A fegyveres puccs megszervezését rábízzák Vannay Lászlóra, a turáni vadászra. Szinte hihetetlen, de ha Hetényi hivatalosan jelenti, nem szabad kételkedni benne, hogy Vannay, Gömbösnek ez a bizalmas embere, gróf Károlyi Gyulának pedig (még szegedi ellenforradalmi miniszterelnök korában) hűséges testőre — most ugyanazt a Károlyit akarja megbuktatni. Mi több, Horthy életére tör! A résztvevők között ott van Gyulay Molnár Ferenc, Vannay régi barátja, akivel együtt évekkel előbb az utcán támadták meg dr. Vá- zsonyi Vilmos demokrata politikust. Aztán Raád Árpád, egykor, a darutollas szép időkben Héjjas Iván jobb- keze Kecskeméten, továbbá Temesváry László, aki. másfél évtized múlva, Szálast kormánya idején, magas pozícióba emelkedett (majd még magasabbra, tudniillik bitón végezte). Rajtuk kívül persze még sokakat letartóztat az éber rendőrség. Honnan volt a pénz ? Az egykorú újságok a hivatalos jelentésein túlmenően azt is megírják, hogy a puccsisták fényűző életmódot folytattak és vagyoni helyzetükkel arányban nem álló módon költekezve dor- bézoltak. Ugyan honnan szerezték a pénzt? Miből téko- zoltak? Erre még Hetényi nyomozása sem derített fényt, de megállapítja, hogy az éppen európai körúton levő japán , trónörökösnek, Hirohitónak akarják felkínálni a magyar szent koronát. Pogánynak a keresztény Magyarország trónját?! Miért ne? Hátha megér Hirohitónak Budapest egy misét. Különben is mi, magyarok tudvalevőleg a turáni fajhoz tartozunk és annak legkeletibb ága a japán. Ha pedig a japán és a magyar vérségileg ilyen közeli rokon, miért ne lehetne a japán császár egyúttal magyar király is? Darányi belekeveredik A szervezkedők megbízták Tóth Ferenc vívómestert, utazzon Bécsibe és tárgyaljon a japán követtel. Tóth elutazott, előadta a jövendő japán császárra kétségkívül megtisztelő ajánlatot. Arra azonban, mintha azt a követ továbbította volna, nincs semmi adat. Tóth Ferenc viszont nemcsak lelkes harcosa a turáni eszmének, de vívómestere Oyama márkinak — vagyis Darányi Kálmán miniszterelnökségi államtitkárnak, a posszibilis miniszterelnök-jelöltnek, akit ferdevágású szeme miatt barátai a japán hadvezérről neveznek. Tóth azt vallja, beszélt bécsi útjáról Darányinak. És ahogy ennek a vallomásnak a híre elterjed, nevetségbe fúl a királyt kereső puccskomédia. Kibújt a szeg a zsákból! Mert Darányi, aki a puccsistákkal érintkezik, nem lehet miniszterelnök. (Nem is lehetett volna, ha a Károlyi grófot a bársonyszékben követő Gömbös néhány év múlva meg nem hal.) Mindenesetre a lefogott puccsistákat a bíróság tessék- lássék két-három havi fogház- büntetéssel sújtja, de amikor nem sokkal ezután betöltik az újonnan szervezett mal oméi- lenőri állásokat, közülük Raád Árpádot, s vele együtt Héjjas Iván két öccsét is kinevezik. Mindhármuk protektora Gömbös Gyula... A tábornok öngyilkos lett, Akad azonban halálos áldozata is ennek a puccsnak: Schill Ferenc tábornok, a csendőrség csak néhány héttel előbb nyugdíjba helyezett felügyelője, Gömbös régi haragosa, aki azért került a Margit körúti katonai fogházba, mert érintkezett a szervezkedőkkel. Letartóztatása harmadik napján a fogház félreeső helyén holtan találják. Öngyilkos lett. Guggoló helyzetben kötötte fel magát az alacsony vízcsapra... Szokoly Endre Leszúrta a fiát Halállal végződött apa és fia vitája Veresegyházon. Bakos János 51 éves hentes itta- . san tért. haza Szabadság utcai .lakására; ahol valami miatt összeveszett fiával. Szóváltás1 közben Bakos előrántotta zsebkését, hátba szúrta a 29 éves fiút, aki a helyszínen meghalt. A gyilkos apát a rendőrség őrizetbe vette. Vadászoknak Koronglővőpálya Kecskeméten Megkezdték az ország első vidéki skeet-pályájának építését Kecskemét határában- A koronglövő pályát a Bács- Kiskun megyei vadásztársaságok építtetik, a vadászsport fejlesztésére. A pálya teljes berendezésével még az idén elkészül. 1972-től itt kell majd vizsgát tenni lövészetből a kezdő vadászoknak. A pálya versenyek lebonyolítására is alkalmas lesz. Népgazdasági érdekfeladat .a beruházási egyensúly. (Zsoldos Sándor rajza) Bűnszövetkezet - tsz-cégér alatt Milliós kupeckedés Hizlalás napok alatt? Két lovat kétszer Az alapkérdés így hangzik: lehetséges-e egy vagy több lo- vat oly gyorsasággal felhizlalni, hogy a megvásárlást követő néhány nap múlva a vételárnál jóval többet érjen? A laikus is kételkedik ebben, ám akadtak emberek, akik állították: lehetséges. Ez esetben vagy valamilyen állattenyésztési bravúrról van szó, vagy pedig csalásról. Ez utóbbi a valószínű, tekintve, hogy az állítólagos igazuk mellett kar- doskodók valamennyien egy nagyszabású bűnügy vádlottjai. Hizlalás — papíron A továbbiakban — a rendőri és ügyészi munka jóvoltából — választ kaphatunk még két kérdésre: hogyan lehet lókereskedéssel lóvátenni sok embert, 's ily módon százezreket keresni, és miként gazdagodhat egy termelőszövetkezet — törvénysértő módon? A vecsési Ezüstkalász Tsz volt elnöke, Bohár Pál ugyanis a gazdálkodás jobb megszervezése helyett így próbált segíteni az évek óta gyengélkedő szövetkezet helyzetén. Történt ez még 1967 végén, 1968 elején, amikor Fülöp Tibor főkönyvelővel együtt létrehozták a fuvarozási és ló- hízlalási részleget, amelynek vezetője egy budapesti tsz főagronómusa, Nánási Balázs lett. Belépett még a részlegbe Báthory László kiskereskedő, Loviscsek György tuvaros és Szlávecz Ferenc közismert ló- lcupec, aki egy felfüggesztett szabadságvesztés árnyékában folytatta megszokott üzérkedéseit. Az üzemegység feladata az volt, hogy szerte az országban lovakat vásároljanak, amelyeket minőségi hizlalásra a tsz-tagok háztáji gazdaságaiba adnak ki, majd értékesítenék. Már az ügyrend és a lóhízlálási Szerződéstervezet is törvénysértő volt, a benne foglaltakra azonban soha nem került sor. Valójában a tsz bélyegzőjét használó ku- pecek kezében összpontosult a felvásárlás és az értékesítés is. Méghozzá a tsz többi vezetőjének beleszólása nélkül, nagy pénzekért. A haszon 60 százaléka a kupeceket illette ... Áremelkedés — ingajáratban A részleg alkalmazottai ezek után érthetően nagy szorgalommal láttak munkához: százszámra vásárolták a lovakat. Ott és annyiért, ameny- nyiért csak akarták. A tsz-nek egyetlen kikötése volt: az állatokon minél hamarabb adjanak túl. Báthory Lászlót gyorsaságban nem lehetett lefőzni. Vett például két lovat 6500 forintért az egyiket kilenc nap múlva eladta 4680-órt, a másikat egy hónap múlva 4400 forintért. A nyereséges üzlet közben ugyan a két állat ösz- szesen 120 kilót fogyott, de hát a hizlalás ebben az üzletben sosem volt szempont. Báthory, Orosházától Mátraderecskéig, sorra járta a szövetkezeteket, állami gazdaságokat, üzletelt magánszemélyekkel, s törzsvendég volt a Pest és Nógrád megyei Állatforgalmi Vállalatnál. Ez a cég bizonyult a legjobb eladónak — de vevőnek. is. Egy alkalommal 11 lovat vásárolt a vállalattól — több mint 33 ezer forintért. Az állatok közül ötöt tíz napi, ötöt három napi tartás után, ugyanennek a vállalatnak adott el — töjjb mint 62 ezer forintért. Más alkalommal 16 lovat 46 ezer forint értékben vett az állatforgalmitól, amely ugyanezeket az állatokat kis idő múlva több mint 80 ezer forintért vásárolta vissza. E fura esetek sorra megismétlődtek: ingajáratban jöttek, s mentek a lovak, s röpke távollétük alatt — a kupec kitűnő kapcsolatai révén — megdrágultak... Az üzérkedők között ily módon érhette el Báthory a legnagyobb teljesítményt: 1967 végétől 1970 februárig összeTámadtis a Temelő utcában Kerítéseken át menekült a sértődött „beteg’ .FF Pikó Gábor 28 éves kocsikísérőt feltételesen helyezték szabadlábra a börtönből, s így újból lehetősége nyílt arra, hogy változtasson életstílusán. Leszokhatott volna például a rendszeres italozásról, vagy arról, hogy botrányaival ne keltsen riadalmat szórakozóhelyeken, ne törje be a nagy- kátai házak ablakát, ne dúljon fel kerteket. Súlyosabb bűntetteiről nem is szólva: Pikó Gábort ezen kívül lopásokért és erőszakos nemi közösülésért is elítélte már a bíróság. A kocsikísérő azonban, mit sem törődve a várható következményekkel, kiszabadulása után ott kezdte, ahol abbahagyta. Egyik este meglesett egy hazafelé tartó 27 éves lányt, követte egy ideig, majd amikor kiszemelt áldozata a sötét Temető utcába ért, megtámadta. A sikoltozó lányt magával vonszolta, ütötte és fojtogatta. Az áldozat nagy szerencséjére segélykiáltásait meghallotta a közelben egy ismerőse és a támadó elmenekült. Nem telt el egy hónap, amikor Pikó újra hallatott magáról. Akciójának előzménye enyhébb ételmérgezés volt, amit könnyen kihevert, ám úgy vélte, a disznósajt okozta betegség arra jó lesz, hogy ne dolgozzon néhány napig. Ebben a reményben kereste fel a körzeti orvost, aki felírta a gyógyszereket, ám nem látta indokoltnak, hogy Pikót betegállományba vegye. A kocsikísérő sértődötten távozott. Este bátyjával együtt előbb a Bagolyvárnak nevezett bisztróban, majd az Aranyszarvas étteremben iszogatott. Az étterem mellett áll a körzeti orvos háza, amelynek láttán eszébe jutott az őt ért sérelem. Éjféltájban köveket hajított az ablakokba, majd elszaladt. A nagy csörömpölésre nemcsak az orvos jött ki az utcára, hanem még a szomszédok és az étterem vendégei is kitódultak a ház elé. Amikor elcsendesedett a környék, Pikó újra megjelent, téglát dobott a háza mellett álló orvos felé. Közben a rendőrök is megérkeztek, s üldözni kezdték a kocsikísérőt, aki beteghez nem illő gyorsasággal futott előlük, ugrotta át a kerítéseket... A feltételes szabadságnak ezzel természetesen vége szakadt, Pikó Gábort a nagyká- tai járásbíróság 1 év 6 hónapi börtönre ítélte. Megfojtotta Fehér István 56 éves foglalkozás nélküli és büntetett előéletű tárnoki lakos szóváltás közben a lakásán összeverekedett Czikó József 67 éves nyugdíjassal. Az idős embert az ágyra lökte, és egy dunyhával megfojtotta. A bűncselekmény után a közeli kocsmába ment, ahol italozás közben talált rá a rendőrség. A Pest megyei Rendőr-főkapitányság előzetes letartóztatásba helyezte, és megindította ellene a büntető eljárást. sen 811 lóval üzletelt. Társa, Loviscsek György, hasonló módszerekkel csupán 278 állatot vett és adott el. Szlávecz Ferenc félszáz lovával az utolsó helyen áll ezen a ranglistán, de ő másképpen is gondoskodott magas jövedelméről: a szövetkezet tudta nélkül saját szakállára dolgozott. S bevált egy trükkje: két lovat kétszer adott el a tsz-nek. Kifizetődött? A lovak tartásáról — elhelyezéséről, takarmányozásáról, stb — a kereskedők gondoskodtak, béreltek istállókat, sok alkalmi munkást foglalkoztattak, fizettek. Báthorynak például két istállója volt Budapesten, s lovakat tartott saját és édesanyja házánál is. Az istállók zsúfoltsága miatt sokszor közvetlenül a vétel után kiárusította az állatokat, természetesen a szokásos felárral. Ugyanezt tették a többiek is. Bohár Pál tsz-elnök és Nánási Balázs részlegvezető fedezte a kupecek működését, s Fülöp Tibor főkönyvelő előtt sem lehetett titok: a szövetkezet több mint két éven át egy nagyszabású üzérkedéshez adta nevét. Mennyit ért mindez a kupe- ceknek és a 1sz-nek? Íme a statisztika: az 1146 ló megvásárlására több mint 3 millió 700 ezer forintot költötték, eladásuk után pedig csaknem 6 és fél millió forintot kaszíroz- tak be. A sokféle költséget leszámítva, Báthory több mint 600 ezer forintot, Loviscsek több mint 200 ezret, Szlávecz közel 70 ezer forintot nyert az üzleten. A vecsési Ezüstkalász Tsz pedig csaknem 890 ezer forintot könyvelhetett el tiszta bevételiként... Kifizetődött? Aligha. A bűnszövetkezetet a rendőrség leleplezte, a főszereplők ellen a Monori Járási Ügyészség vádat emelt. A vádlottak nem érzik magukat bűnösnek, tevékenységüket nem tartják bűncselekménynek. A Náná- si-csoport tagjain nincs csodálkoznivaló: rutinos „üzletemberek”. A tsz-elnök és a főkönyvelő személyében azonban egy szemlélet ellen is vádat emelnek. Ennek a szemléletnek képviselői az efféle törvényszegéseket nem bűntettnek, hanem megengedhető ügyeskedésnek tekintik. A közösségért tettük érvelés nem fogadható el, mert a közösségnek nem törvényellenes szolgálatokra varí szüksége. Ez nem mentség sem a tsz vezetői, sem azok számára, akik közvetlenül nem vettek részt az üzérkedésben, de hallgatólagos beleegyezésükkel közvetve elősegítették. A főszereplők felelősségében a statiszták is osztoznak. A kupeceket egyébként letartóztatták, Nánási Balázst a budapesti rendőrség. A részlegvezet ő ugyanis távozva Ve- csésről, a fővárosban saját elnökletével megalakította a Peremvárosi Szolgáltató Ktsz-t, ahol újabb bűntetteket követett el. A ktsz-nél a vecsési ügy többi vádlottja vezető állást töltött be, a szabadlábon védekező főkönyvelő kivételével. Szitnyai Jenő fc * t 4 A i