Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-16 / 244. szám
1971. OKTÓBER 1#., SZOMBAT 3 Információs iroda - elsőként Tizen interpelláltak Helyi alkotmányát tárgyalta Gödöllő tanácsa Gödöllő tanácsa tegnap megtárgyalta a városi tanácsnak és szerveinek szervezeti és működési szabályzatát. A tanácsülésen részt vett és felszólalt Arany István, a megyei tanács vb-titkára is. A szabályzat-tervezetet, Gödöllő helyi alkotmányát Roz- gonyi Ernőné dr., & városi tanács vb-titkára terjesztette elő. Több módosító hozzászólás alapján kialakult a szabályzat végleges szövege, amit jóváhagyásra a megyei végrehajtó bizottság elé terjesztenek. A felszólalások során hasznos észrevételek hangzottak el a testületek működésével, a tanácstagok tevékenységévéi, a hatáskör öli átruházásával és a nem tanácsi szervekkel való együttműködés kérdésével kapcsolatban. Elénk vita alakult ki például abban a kérdésben, hogy a hitelek felvétele során hogyan osszák meg a hatáskört a tanács és a vb között. A tervezettel ellentétben nem járult hozzá a tanács ahhoz, hogy a pénzeszközök átcsoportosításának döntési joga és a tartalékok felhasználása minden megkötöttség nélkül vb-hatáskörbe kerüljön. A szabályzattervezet gondot fordít a tanácstagok megfelelő tájékoztatására, a lakosságnak a hatósági ügyekben történő színvonalasabb kiszolgálására. A megyében elsőnek hozták létre a városban a tanácsi információs irodát, amely nemcsak a panaszügyek felvételét biztosítja, hanem a lakosság jogi tájékozódását, a különböző ügyekben való jártasságát és könnyebb elintézését hivatott szolgálni. Jövő év január 1-től olyan híradó megjelentetését tervezik, amely a testületi döntésekről, azok végrehajtásáról és közérdekű kérdésekről tájékoztatja a lakosságot. A tanácsülésein volt a premierje a szabályzatban rögzített interpellációs jog gyakorlásának. Tíz tanácstag vetett fel fontos, közérdekű kérdéseket. —ny —n A zöldségtermelésről tárgyalt a parlament mezőgazdasági bizottsága Dr. Bélák Sándor elnökletévei pénteken a Parlament gobelin termében ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi mirfiszter, Patai János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese és Simka István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának titkára — a képviselők megvitatták a zöldségtermesztés helyzetét, a fejlesztés teendőit. Dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vitaindító előadásában a többi kört elmondta, hogy a zöldségtermelés sajnálatos módon visszaesett. A termőterület csökkenését nem sikerült a termésátlagok növekedésével ellensúlyozni. A zöldségáru mennyisége csupán egy esztendő alatt több mint 300 000 tonnával csökkent. A gondokat az is sokasította, hogy a tartósítóipart sem tudják áruval ellátni. A visszaesés okai: a zöldség- termelés nem biztosítja az egyéb szántóföldi növényekkel arányos jövedelmezőséget, egyes zöldségfajok termelése pedig kifejezetten veszteséges. A gazdaságoknak szinte megoldhatatlan problémát jelent a hektáronként 132 kézi munkanapot lekötő paradicsom, vagy a 100 kézi munkanap igényű uborka termelése. Dr. Gergely István referátumát követően élénk vita alakult ki. A képviselők egyebek között szóvá tették, hogy túl nagyT a felvásárlási ár és a kereskedelmi ár közötti különbség. Többen olyan szerződésrendszert hiányoltak, amely évekre előre biztosítaná a termelők anyagi érdekeltségét, ez meghozná a termelőkedv növekedését. A palántaneveléssel is foglalkozó kerttársulásoknak nagyobb támogatásra, anyagi segítségre lenne szükségük, s a kertművelő kisgépek árát „háztáji zsebre” kellene méretezni. Dr. Dimény Imre vitaösszefoglaló zárszavában elmondotta, hogy az elhangzott indítványokat abban az előterjesztésben hasznosítja majd, amelyet a minisztérium a zöldség- termesztés helyzetéről a közeljövőben a kormány elé terjeszt. REKONSTRUKCIÓ NAGYKŐRÖSÖN A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Akadémia utcai központjában pénteken az élelmiszeripari üzemekben dolgozó fiatal értelmiségiek találkozóját rendezték meg. Dr. Lénárt Lajos mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadásában elmondotta, hogy az élelmiszeripar csaknem 60 ezer dolgozójának egyhármada fiatal; közülük mintegy 1500-nak felsőfokú iskolai végzettsége van. Az élelmiszeripar új munkaalkalmakat kínál a f la tál szakembereknek. Rekonstrukciót valósítanak meg például a nagykőrösi, a paksi, a szigetvári és a nagyatádi konzervgyárban; idén kezdték meg a munkát a békéscsabai és a dunakeszi hűtőházban. Épülőben van a gyulai tejporgyár és a korszerű, napi 480 000 liter teljesítményű kelet-budapesti tejüzem. Tejüzemek építését kezdték meg Kecskeméten, Egerben és Keszthelyen. Kiváló egység orEzgfcben a napokban szágszerte ünnepélyes külsőségek között adják át az arra érdemes alakulatoknak az élenjáró és a kiváló címeket, valamint a vele járó különböző elismeréseket. Ilyen jellegű ünnepség volt pénteken délután egyik tiszántúli alakulatnál. Az ünnepségen részt vett Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter is. A felsorakozott egység előtt felolvasták a honvédelmi miniszter parancsát, majd Czinege Lajos vezérezredes átadta az egységnek kijáró kiváló címet és kitüntette az alegységek kiváló parancsnokait, katonáit. A DÖNTÉS, TERVEZÉS, KIVITELEZÉS SZÍNVONALÁNAK JAVÍTÁSÁVAL Növeljük a beruház hatékonyságát Az MSZMP Pest megyei Bizottsága (mint lapunk első oldalán jelentjük) tegnapi ülésén széleskörűen megtárgyalta a beruházási tevékenység hatékonysága növelésének fontosabb feladatait Pest megyében. Az előterjesztett jelentés egyebek között azt állapította meg, hogy a Ili. ötéves tervben előirányzott beruházások értékösszegét a megyében jelentősen túlteljesítették. A megyei beruházások üteme meghaladta az országos átlagot: az ipari beruházásoké tíz százalékkal volt magasabb az országosnál, a mezőgazdaságiaké még ennél is több. A kommunális területen kétszeres a túlteljesítés. A kommunális beruházások aránya azonban így is 7—8 százalékkal, a kommunális ellátottság színvonala még ennél is nagyobb arányban marad el az országos átlagtól. A beruházási tevékenység igen örvendetesen gazdagította megyénket az elmúlt öt esztendőben, noha a figyelemre méltó eredmények mellett megoldásra váró, lényeges problémák is mutatkoznak. A megyei pártbizottság e problémák megoldását vitatta meg és hozott rájuk határozatot. Öt év eredményeiből rekontsrukciója, a ceglédi vágóhíd korszerűsítése', a nagykútai gabonasiló, 22 nagy, korszerű tsz tehenészeti telep és tíz nagy, szakosított tsz sertéstelep, az állami gazdaságok hat nagy, korszerű, szakosított tehenészeti telepe. A kommunális beruházások sorában olyan új nagy létesítmények dicsérik az elmúlt ötéves tervet, mint a váci és a ceglédi 476 ágyas kórházak, a szentendrei Danubius szálló, 201 általános iskolai tanterem, 43 középiskolai tanterem, több mint 23 ezer új lakás, 62 és fél millió forint értékű vízügyi beruházás, amelynek zöme ár- és belvízvédelmi célokat, illetve a lakosság vízellátását szolgálja. Ezzel a hálózatba bekapcsolt lakások száma 7,5 százalékról 11,5 százalékra A megye 1971 és 1975 között negyvennél több jelentős beruházással gyarapodott. Ezeknek az éveknek a fejlődéséhez tartozik például Százhalombattán a Duna- menti Hőerőmű II. ütemének, s a Dunai Kőolajipari Vállalat II—III. ütemének kiépítése, az Országos Villamosipari Vállalat gödi transzformátor-állomása, a szobi vasútvonal rekonstrukciója, a váci mészművonal kiépítése, a nagykátai telefongyári üzemcsarnok, a budaörsi ezer- vagonos tároló, a Mechanikai Művek abonyi üzemcsarnokának, a Mechanikai Labor és MÁV Járműjavító dunakeszi, a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi, a Betonáru- gyár szentendrei üzemcsarnokainak, a kistarcsai kártolóüzemnek a felépítése. A mezőgazdasági beruházások közül kiemelkedik Nagykőrösön a konzervgyár ■h nőtt. A lakások villanyellátottsága 75,4 százalékról 80 százalékra emelkedett, bővült a szennyvízhálózat hossza 21,2 százalékkal, a belterületi úthálózat kiépítettsége pedig 9 százalékról 11,6 százalékra emelkedett. Igények és reális lehetőségek Kétségtelen és elismerésre méltó eredmények ezek. A beruházások iránt megnövekedett igények azonban nagyobbak voltak, mint ami tervező és kivitelezői kapacitással, építőanyaggal, reálisan kielégíthető. A feszültséget különösen fokozta a továbbra is kedvezőtlenül hosz- szú átfutási idő és a befejezetlen beruházások magas aránya. Mint a pártbizottság leszögezte: több esetben tapasztalható volt a beruházási döntések hiányos előkészítése, megalapozatlansága, amit súlyosbított a személyes fele- lősségrevonás gyakori hiánya. A felelősség ugyanis ilyen esetekben nem egyértelmű, az érintettek többnyire kollektív döntésekre hivatkoznak. Az előkészítés fogyatéltossá- gai is gyakran akadályozták a kivitelezést. Ehhez járult a beruházási célok időközbeni változtatása, valamint a tervezés hiányosságai, a kivitelezői tevékenység szervezetlensége, a kapacitás szétforgácsolása, az alacsony műszaki színvonal. Hármas beruházási feladatkör Otven gyereknek Forr a must Közepes termés — Tizenkétezer vendég a pincében Kocsis Irma versenyre készül Pest megyében 106 termelőszövetkezetben foglalkoznak szőlőtermesztéssel. Közülük ötvennégyben 50 holdnál kevesebb, tizennégyben 50—100 hold, huszonháromban 100— 200 hold a szőlőterület, s mindössze tizenöt gazdaságnak van 200 holdnál több szőlője. Valamennyi üzemben megkezdődött már a szüret, sőt vannak olyan termelőszövetkezetek is, ahol arról tájékoztattak, hogy már befejezték a termés betakarítását. Ezek közé tartozik a ceglédi Kossuth is, ahol 400 hold termését szüretelték le. A termelő- szövetkezet elnöke elmondta, hogy a múlt szombaton végeztek a szürettel. Termésük nagy részét, közel kétezer mázsát a pincegazdaságnak adták el. Ezért most csak az alapárat kapták — kilónként 4 forint 80 fillért —, de a nyereségből is részesednek, mert beléptek a szövetkezetek és a pincegazdaság társulásába. Év végén újabb pénzt kapnak termésükért. A tahi Kék Duna Szakszövetkezetben 70 holdon tegnap fejezték be a szüretet, ötszáz hektoliter mustot préseltek ki a leszedett szőlőből. Azért csak ennyit, mert ültetvényük nagy része csemegeszőlő, s ennek termését piacon értékesítették. Több, mint három vagonnal adtak el belőle. A szakszövetkezet a megyei és az országos borversenyen egy arany-, három ezüst- és két bronzérmet szerzett. Most borászaik a borvilágbajnokságra' készülnek, ahol hasonló eredményeket szeretnének elérni rizlingjükkel, muskotályosuk- kal, s a gazdaság egyik legkiválóbb borával, a Kocsis Irmával. A szakszövetkezet egész termését saját pincéjében tárolja, ahová ebben az évben hatezer külföldi látogatott már el. Jövőre 12 ezer vendéget várnak borkóstolóra. A ráckevei Árpád Termelő- szövetkezetben még csak hét elején , kezdték a szüretet. A piros szlanka 16,8—17,7 cukorfok közötti, de mikorra befejezik szedését, egy-másfél fokkal erősebb lesz. Az olasz rizling szüretét jövő hét közepén kezdik, addigra éri el a 20 cukorfokot. Idén még csak 100 hold termését takarítják be, de jövőre termőre fordul 56 holdnyi új telepítésük is. A szőlő feldolgozásához vásároltak egy új villanyprést és zúzva bogyózó berendezést. Reméljük, az időjárás kedvez a kései szüretelőknek is, s az eső elkerüli a szőlőskerteket, mert szükség van minden fürtre, hiszen a termés országosan kevés, s a tavalyi bor is szinte teljes egészében elfogyott. — m.k. a. — Az ácsai Dézsa-telepen ötven kisgyermek elhelyezésének gondját oldja meg az óvoda most készülő új épületszárnya. Hetvenezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a község lakói azzal, hogy az ösz- szes ajtót és ablakot elkészítették, s ezenkívül az épület alapjait is ők ásták ki. Minden remény megvan arra, hogy a jövő hónapban a gyermekek birtokukba veszik új otthonukat. Foto: Gárdos Vyletel Vták A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége a „Röpülj páva” népdalvetélkedőhöz hasonló kulturális szemlét hirdetett meg „Vyletel Vták” címmel szlovák nemzetiségű népdalkórusok, zenekarok, ének- és hangszerszólisták számára. Nógrád megyében, ahol huszonkét szlovák nemzetiségi település van, decemberben és januárban rendezik meg a vetélkedő selejtezőit, illetve a legjobb együttesek és szólisták bemutatóit. Tervezik, hogy Salgótarjánban gálaestet tartanak, amelyre meghívják a közép-szlovákiai terület legismertebb szlovák népi művészeti együtteseit is. Ezek; a problémák tették szükségessé, hogy a megyei pártbizottság alapos vitával határozza meg a legfontosabb tennivalókat a IV. ötéves tervben megfogalmazott beruházási célkitűzések megvalósítása érdekében. Ezek különösen három feladatkörre összpontosulnak: a beruházási döntések színvonalának emelésére, a tervezés színvonalának javítására és a kivitelezési tevékenység megjavítására. Az első feladatkörre vonatkozóan szükséges a beruházási döntéseknél a társadalmi kontrollnak, a választott testületek szerepének továbbfo- kozása. Elengedhetetlen a beruházással összefüggő politikai követelmények megfelelő érvényesítése. Ezzel egyidejűleg egyértelművé kell tenni a személyes felelősséget. A beruházási igények és lehetőségek közötti szükséges összhang érdekében mérlegelni kell o különböző lehetőségeket éppúgy, mint a termelést és a nem termelői célokat szolgáló beruházások, valamint az építési és a gépi technológiai beruházások helyes arányát. Minden esetben számolni kell a helyi és a népgazdasági lehetőségekkel egyaránt. A tervezés színvonalának javítása megköveteli, hogy a jövőben fokozott szerepük legyen o tervek zsűrizésének, s ennek során megfelelően számolni kell az anyagi lehetőségekkel. Mértéktartásra kell törekedni a tervek megrendelésekor, és ahol lehetőség kínálkozik rá, típusterveket kell alkalmazni. A megyei tanács illetékes szerveinek felül kell vizsgálniok a megye területén rendelkezésre álló terveket annak érdekében, hogy közülük tanácsi és mezőgazdasági beruházásoknál ismételt felhasználásra ajánlhassanak. A megyei pártbizottság elismeri a beruházási vállalatok fontos tevékenységét, de szükségesnek tartja, hogy tovább fokozzák munkájuk hatékonyságát. Jól képzett mérnökökkel és közgazdászokkal kell megerősíteni a megyében működő tervező szerveket. A kivitelezés előkészítésére irányuló munkában minőségi változást kell elérni. Csak ott szabad a munkát elindítani, ahol a határidős befejezést kielégítő előkészítés biztosítja. Helyenként még mindig túl hosszú a kivitelezési idő. Törekedni kell arra, hogy egyidejűleg — és nem egymás után — több vállalat szakemberei is dolgozzanak egy-egy beruházáson. A kivitelezési tevékenységet jelentősen segítené az építőanyag-termelés gyökeres javítása, amelyre az illetékes állami és gazdasági szervek hozhatnak megfelelő intézkedéseket Fontos feladat a munkaerőgondok csökkentése, főként gépesítéssel, új építési technológiák bevezetésével. Ide tartozik a dolgozók erkölcsi elismerésének és anyagi érdekeltségének fokozása ugyanúgy, mint a határozott intézkedések a munka- fegyelem megszilárdítására. Nagyobb gondot igiényel a szakmunlcásképzés fejlesztése is. Felhívta a pártbizottság a megyei tanács illetékes szak- igazgatási szerveinek és a járási hivataloknak a figyelmét arra, hogy a jövőben az új beruházások üzembe helyezését akadályozó hibajegyzékeket még nagyobb gonddal kezeljék és szigorúan járjanak el kirívó esetekben a felelősökkel szemben. A pártszervek segítségével Szervezeti intézkedéseket is szükségesnek látott a megyei pártbizottság a beruházási tevékenység hatékonyságának növelésére. . Felhívta a beruházási döntésekre jogosult, valamint a tervező, bonyolító és kivitelező szervek pártbizottságait, pártszervezeteit, hogy segítsék elő a beruházások terén a szükséges helyi feladatok legeredményesebb végrehajtását. Harcoljanak a pazarlás és a munkafegyelem lazítása ellen. A szakszervezetekkel együtt segítsék a munkaidőalap jobb kihasználását, javítsák a munkafegyelmet és a munkamorált. Adjanak segítséget az építésvezetőknek és művezetőknek ahhoz, hogy végrehajthassák a munkafegyelem megszilárdítására hozott intézkedéseket
