Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-15 / 243. szám

res r ttf.cn et KLMíriap 19«. OKTOBER 15., PÉNTEK Uj csempegyár Hódmezővásárhelyen, a Fi­nomkerámiai pari Művek al­földi porcelángyárának terü­letén elkészült a 130 millió forintos költséggel kialakított új csempegyár. , Megkezdték a műszaki átadását. A tech­nológiai berendezést a ,Ráe­sni” olasz cég szállította, s a felszerelésüket is az olasz szakemberek irányították. A csempéket négy nagy — együt­tesen csaknem 200 méter hosszú — alagútkémen céhen égetik majd. A kemencék fűtő­energiáját a szegedi földgáz­mező szolgáltatja. Rövidesen megkezdik a próbatermelést. Jövőre még csak 600 ezer négyzetméter belső falbur­koló csempe kerül ki a gyár­ból, a teljes üzemű termelés megkezdése után azonban 1,2 millió négyzetméterre növek­szik az évi termelés, s ez le­hetőséget ad az import meg­szüntetésére. É let J áradéi*! szerződéi alapján is Milyen változásokat hoztak az aj lakásiiyyi jogszabályok a tartási szerződésekben ? Az új lakásügyi jogszabá­lyokban számos olyan rendel­kezés kapott helyet, amely a tartási szerződések megköté­sének és teljesítésének gya­korlatában változást jelent a korábbiakkal szemben. Ez­zel kapcsolatban az illetéke­sek elmondták: ­Társbérletben lakó eltartott esetén eddig a többi társbérlő hozzájárulására nem volt szükség. Az új rendelkezés szerint most a társbérlő más személyt — házastárs és csa­ládtag kivételével — csak a másik társbérlő hozzájárulásával fogadhat be lakrészébe. KÖNYVESPOLC A múlt századtól a jövő évezredig Az Európa Kiadó gondozá­sában közrebocsátott ízléses kiállítású és mégis olcsó (nyilván ezért is népszerű) sorozat két új kötetét, Tót­falusi István Shelley világa és Bakcsi György Doszto­jevszkij világa című könyvét nem az életművek közötti belső rokonság, sokkal in­kább a megjelenés egybeesése téteti egymás mellé. A világ- irodalom e két nagy géniusza más és más pályát futott be, világuk megközelítése, a szerzők módszere sem min­denben azonos. Mégis, mind­két írás erősíti a sorozat szerkesztőinek célkitűzéseit: közérthető stílusban írt élet­rajzot (és nem életregényt!) adni a szélesebb olvasóréteg (és nem az irodalomtörténé­szek!) kezébe, ezáltal köze­lebbhozni az olvasókhoz a világirodalom klasszikusait. , SHELLEY VILÁGA Tóthfalusi István tisztelet- reméltóan korrektül megírt, kitűnően szerkesztett új köny­vében az alig harmincévesen egy tengeri vihar áldozatául esett lobogó szenvedélyű, az angol romantika költőtitán­jaként számontartott Shelley pályáját és életművét rajzol­ja meg. Az életmű hátteréül a XIX. sízázad első negyedének Angliája szolgál. A szerző ér­deme, hogy ez a háttér nem mint kellék, színfal szerepel a műben, hanem csak ott és any- nyiban van jelen, ahol és amennyiben a költő pályája megértéséhez az szükséges. S ott sem él önálló életet, ha­nem szerves egészet alkot Shelley gondolati világával, cselekedeteivel. A kort és a költőt bemu­tató szép számú dokumentum, levél, , idézet, pályatársak emlékezete teszi az olvasó szemében mindvégig hiteles­sé a képet, amit az író raj­DOSZTOJEVSZKIJ VILÄGA című könyvében Bakcsi György az életmű bemuta­tása mellett még arra is kí­sérletet tesz, hogy előítéle­tek nélkül próbálja megraj­zolni az igazi Dosztojevszkij alakját, lehántva róla mind­azt, amit az elmúlt évtizedek életrajzírói és irodalomtörté­nészei, szellemtörténészei, fi­lozófusai ráaggattak. A gon­dolkodót, a művészt, az em­bert állítja elénk, a maga el­lentmondásosságában, sőt, kö­vetkezetlenségében. Bakcsi módszere: megérteni és meg­értetni Dosztojevszkijt, bele­helyezni a korba, a múlt szá­zad dereka-vége orosz társa­dalmába. Nem zseniális meg­érzéseire vagy botrányos té­velygésedre irányítja az ol­vasó figyelmét, hanem a tár­sadalomban gyökerező oko­kat keresi, a szenvedélyes, ví­vódó, kutató ember cseleke­deteinek meghatározó indí­tékait. Hasznos vállalkozás ez az írás. Hogy nem mindenhol teljesen meggyőző, az talán a terjedelemmel is magyaráz­ható. De így is kitűnő iránytű Dosztojevszkij megértéséhez. A MAJMOK BOLYGÓJA Amikor az emberiség kö­vetkező évezredének társadal­mi problémáit feszegetik a fantasztikus regények írói, műveikben leginkább az em­beri szellem alkotásának, a gépek uralmának fenyegető réme jelenik meg. A majmok bolygóján ettől nem kell tar­tani. A technika azon a fej­lettségi fokon van, mely ha­sonló a mi Földünk jelenlegi technikai szintjéhez. A regény hőse, Vlysse Mérou azonban — amikor földi űrhajójával megérkezik az Orian-csillag- zat egyik bolygójára — iszo­nyattal tapasztalja, hogy ez a fejlett társadalom — modern városaival, tudományos ku­tatóintézeteivel — emberi ru­hákat hordó, emberi, életmó­dot folytató majmokból áll. Az emberek pedig állati szin­ten, vadon, erdőben élnek, és a majmok kutatóintézeteinek alanyai ... 'hogy kísérleteik­kel feltárják az eredet’titkát, a majmok fejlődéstörténeté­nek eddig ismeretlen szaka­szait. S mindezt oly emberi gyakorlat szerint és emberi mozdulatokkal végzik, hogy. ha Ulysse nem látná a sző­rös kezüket, képüket, azt hin­né, hogy... És az olvasót is magával ragadja a képzelet­nek ez a játéka: mi lenne, ha...? Egyik laboratóriumi kísérletnél megkérdezték Ulysse-t: „Folytattak önök is ilyen kísérleteket a Földön?” — „De majmokon!” — kiál­tott dühösen Ulysse, a csim­pánz azonban nem haragudott meg, mosolyogva mondta: „Nyilvánvaló...” — És az ol­vasó keserű mosollyal kérdez­heti, hol is van ez a bolygó? Az író célja azonban nem­csak a rendkívül szellemes parodizálás, az emberi társa­dalom szatirikus áttétele a „majmoló” képességű, kísérle­ti alanyaink kezébe... Arra is választ ad, mikor, hogyan következhet be ez a helycsere az értelmes ember és az után­zó képességű majmok között. S ezzel nem a jövőnket óhajt­ja lefesteni, tudományos vo­natkozású elméleteket sem kell művében keresni. Csu­pán korunk technikailag fej­lett, ugyanakkor a szellemi­akarati restséggel ' fenyegető, ún. jóléti társadalmának visz- szásságait figurázza ki rend­kívül elgondoLkoztatóam, ter­mészetes könnyedséggel, iz­galmas fordulatokkal veze­tett cselekményű, szellemes, lebilincselő stílusú regényé­ben. A majmok bolygója a Koz­mosz Fantasztikus Könyvek egyik legsikeresebb kötete. A sorozatban 1971. végéig mint­egy 14—15 kötet jelenik meg. Mindegyikben az emberiség valamilyen különösen izgal­mas problémája áll a monda­nivaló , fókuszában, a fantázia szárnyalásával vetítve a jövő­be, féltőén vagy biztatóan. P. I. — Sz. V. Ez természetesen vonatko­zik az eltartóra is, hiszen az nem tekinthető családtagnak. Annak a társbérlőnek tehát, aki július 1. után kötött, il­letve köt tartási szerződést, be kell mutatnia a társbérlők írásbeli hozzájárulását is, hogy az eltartót befogadják. Ennek hiányában a tartási szerző­dést az illetékes államigazga­tási szervek nem hagyhatják jóvá. Hasonló a helyzet a sze­mélyi tulajdonban levő ingat­lan lakóinak esetében. Az ed­digi gyakorlattól eltérően a bérbe adók beleegyezése kell, ha tartási szerződést akarnak kérni. A bérbe adó hozzájáru­lása a július 1. után meg­kötött szerződéseknél szük­séges. A szerződés jóváhagyá­sa előtt a bérbe adó nyilat­kozatát is be kell szerezni; el­lenkező esetben a tartási szer­ződést nem hagyják jóvá. Üidonság, hogy a lakásügyi jogszabályok életbe lépése óta nemcsak tartási, hanem életjáradéki szerződés alapján is folytatni lehet a lakásbérleti jogviszonyt. Tudniillik: ha a tartási szer­ződést életjáradéki szerződés­sé változtatják át, az eltartó a jogszabályokban előírt fel­tételek mellett jogosult a 'la­kásbérleti jogviszony folyta­tására, feltéve, hogy az életjá­radekot rendszeresen fizeti. Ebben a vonatkozásban köny- nyítést jelent, hogy míg ko­rábban bírósági eljárással le­hetett csak a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé vál­toztatni — most' ehhez ele­gendő az érintettek közötti írásos megállapodás.. Az új jogszabály az eddi­giektől elterően szabályozza a tartási szerződés megköté­se után további személyek­nek a lakásba való befogadá­sát is. Eszerint csak a szerző­dés megkötése után született gyermekeket lehet a másik szerződő fél hozzájárulása nélkül a lakásba befogadni. Az új rendelkezések ha­tálybalépése előtt az eltartott közeli hozzátartozója a bér­leti jogviszony folytatásánál megelőzte az eltartót, most viszont — mint a rendelet tnondja — a közeli hozzátartozó (el­térő megállapodás hiá­nyában) csak az eltartót követő sorrendben foly­tathatja a bérleti jogvi­szonyt. Nincs jelentősége annak, hogy az eltartó vagy az eltartott kö­zeli hozzátartozója lakott-e előbb az eltartott kásásában. Tartási szerződés megkötése esetén tehát az eltartott kö­zeli hozzátartozója a bérleti jogviszonyt csak akikor foly­tathatja, ha abban az érde­keltek előzetesein megállapod­tak. Ellenkező esetben ez a jog az eltartót illeti meg. A megállapodást az érdekeltek­nek ugyancsak csatolniuk kell a tartási szerződéshez. BARANYÁBAN Térkép készül a szennyezett levegőről A KÖJÁL bioklomatoló- giai csoportja levegőtisztaság- védelmi vizsgálatsorozatot kezdett Baranya megye váro­saiban, hagy óbb forgalmú üdülőhelyein, valamint a déli ipari és seőlőövezetben, A levegő tisztaságának óvása érdekében több vállalat tett már a megyében hathatós, példamutató intézkedést. így például a pécsi hőerőmű több mint 100 millió forintot áldo­zott elektrofilterek beszerzé­sére, felszerelésére, hogy száz­méteres kéményei ne ontsák a füstöt, kormot a mecsekal- jai városra* A porcelángyár IV. ötéves tervi rekonstruk­ciója is kimondta az ítéletet a füstölő kéményekre, gáztüze­lésre téritek át. A Pannónia Sörgyár szén helyett olajtü­zelésre rendezkedik be. Kom­lón ugyancsak javult a hely­zet, amióta az erőmű kémé­nyeit ellátták leválasztóberen- dezés^el. Az egy esztendőre üteme­zett komplex vizsgálat célja, hogy pontos1 képet kapjanak, feltérképezzék a szennyezett települések levegőjét, megál­lapítsák a szennyezettség mértékét, 'felderítsék, melyek a legveszélyesebb objektu­mok. , Korszerű csomagolás — jobb minőség Bárki megállapíthatja, hogy az élelmiszerek és a háztartási vegyiáruk cső-. magolása az utóbbi évek­ben tetszetősebb, elfogad­hatóbb lett. Ez a fejlődés nemcsak esztétikusabbá tette árusításukat, hanem hozzájárult minőségük vé­delméhez is. A liszt nyolc­van százaléka már csoma­golva kerül az üzletekbe. Ügyszintén a rizs ötvenhat, s á cukor hatvan százaléka. Gyors ütemben fejlődik a tej csomagolása is. Az ét­olajat pedig már csak mű­anyag flakonokban hozzák forgalomba. A konzervek- nél is ’ mind több, tetszető­sebb, jobb minőségű cso­magolóanyagot használnak. A miniszteri rendeletnek megfelelően — ha nem is mindenütt —, de becsoma­golják a kenyeret. Sőt, a fővárosban és a megyeszék­helyeken, nagyobb váro­sokban papír helyett zacs­kókba téve szolgálják ki. Az eredmények biztatóak, gond azonban így is akad bőven. Bár fejlődött a cso­magolás technikája, sok esetben mégsem kielégítő. A liszt, a rizs, a cukor zacskója gyakran kiszakad, az áru elszóródik. A por­cukor „összeáll”, a zsír cso­magolóanyaga szinte semmi védelmet sem nyújt a me- . leg ellen. Az étolajflakonolk nem élég rugalmasak, ezért sok eltörik, s elfolyik az olaj. A tej polipack cso­magja gyakran ereszt. A mirelitáruk doboza nem elég tartós. A fűszeráruk tasakja olykor rosszul Ta­pasztott, az apró áru kiszó­ródik, akárcsak a mosópor. És sorolhatnánk még hosz- szan mindazt, ami sürgős változásra vár. Az viszont előrelépést je­lent, hogy rövidesen újra lehet kapni zöldséget és gyümölcsöt az önkiszolgá­ló boltokban, ÁBC-áruhá- zakban, ahol árusításuk az önkiszolgálás bezevetése- kor szűnt meg. Ezentúl mosottan, előre csomagol- tan, illetve szeletelten, konyhakészen árusítják majd. A korszerű csomagolás­hoz tartozik az áru cím- jelzése is A címkének a minőségi adatokon kívül tájékoztatást kell nyújta­nia a használat módjáról, a szavatosság idejéről. Az import termékeiméi mind­ezt magyarul is fel kell tüntetni. Ma még előfordul, hogy a vásárló értetlenül áll egyik-másik kirakat előtt, nem tudja, hogy az ott látható tubus vagy do­boz tartalpa milyen célt szolgál. Esztendőről esztendőre nő az üzletek forgalma, s ezzel együtt a vásárlók igé­nye is. Nemcsak a különbö­ző áruk minőségét, hanem csomagolását illetően is. A csomagolástechnikával fog­lalkozó ipar feladata ennek segítése. komáromi Víz kellene a íolyóknak... A nyári aszályos hónapokat megérezték a folyók is. A Tisza és a Szamos helyenként annyira leapadt, hogy a parti falvak lakói átszekerezhetnek rajtuk. Több méter hiányzik a meg­szokott közepes vízszinthez. Sarki lídérc — Halló! Hallasz engem, ba­rátom, a távolból? — Hallom a hangod, de gyengén ... Remélem, nincs fennakadás ? —: Ne izgulj, nem lesz. Las­san tető alá hozzuk. De kelle­ne még hárommillió forint az északi-sarki expedícióra. Jó lesz, ha két csekkre írjátok, úgy nem szúr szemet a sok kukacoskodónak. — Hogy számolják el a há- rommilliócskát egy északi­sarki expedícióra? — Csak nem kezdesz kicsi­nyeskedni. Mondd, hogy elha­tároztuk a vidék civilizálását és ezért körömráspolyt vásá­rolunk. Mégsem járhatnak guanós fenékkel a mai ping­vinek. Persze szőlőtőkét is ve­hetünk, ha akarod — az épülő villa mellett a kertben lenne még helye? — Na jó, meggyőztél. De van egyáltalán ilyen expedí­ció? — Nincs, de ha erre hivat­kozol, ki meri megfúrni ? Szó­val szőlő, villa? Gazdálkodás kérdése az egész. JVtost már le teszlek öregem, mert várják a telefont. ★ — Halló! Szervusz Trebovics elvtárs! Igen, én vagyok, a FŐ-bő£L. Á, dWhogy ... Sem­mi,.. Veled egyáltalán semmi baj... Tudod jól, úgysem hagynálak. Az én Trebovicso- mat! — Mondd főnök, miben le­hetek szolgálatodra? — Egy kis marhaság az egész. Utaljatok át az OTP-n keresztül — ha nem okoz kü­lönös gondot — hárommíUi- ócsfcát. Nem, nem részletre! Hogy milyen címen? Hát az á-négyzet plusz b-négyzet, tör­ve négyzetgyök harminchá­rom egyszámlalehetőségen. Jó az ötleted Trebovics elvtárs. Lehet a címe örök megváltás. Tudod, hogy utálom a kicsi­nyeskedő fontolva-haliadókat. — Oké, főnök. De mégis mi­re kell a pénz? — Ja. nem mondtam még? — Nem. Vagy talán én nem hallottam ... ? — Szóval, az északi sarki expedíciónk vásárolna köröm­ráspolyokat a pénzért, hogy a pingvinek levakarhassák az ülepükről a guanót. — Nagyszerű! Fenomenális! Ez megint csak a te agyadban születhetett meg, főnök. Ilyet kitalálni!... Gratulálok!... — Na, nem egészen egyedül, de közreműködtem én is ... — Te főnököm, az nem le­het baj, hogy nekünk egyál­talán nincsen északi-sarki ex­pedíciónk? No, nem kicsi­nyességből kérdezem, csak mert itt mondja mellettem a Lengideji, hogy ő tud egy má­sik sarki e.rnedícióról, de az a Bérkocsis és a Víg utca sar­kán van. Talán hivatkozhat­nánk erre a kiutaláskor, csak azért, hogy az év végi mér­leggel ne legyen baj. — Jól van, nem bánom, ne­vezzük Bér—Vígsarki expedí­ciónak. A fő, hogy a köny­veknek stimmelni kell. Tudod, hogy könyörtelen vagyok, ha hanyagságot vagy könnyelmű­séget látok. Ki is ez a Lengi- <jeji? — Űj fiú. Van fantáziája. Apropó, főnököm, ha már itt vagy, lenne egy apró kéré­sem, ha nem veszed ezt to- lak... — Nem veszem. Mondd! 1— A nagymamám szeretne zsoké lenni a galoppon. Neked csak egy telefon ... — Hány éves az öreg? — Most múlt kilencvenhat. De azért még... — El van intézve. — De ugye, azok ott nem köthetnek bele, hogy nincs lába szegénykémnek? — Csak nem képzeled, ha egyszer én szólok. Nagy dolog, legfeljebb kap a ló két man­kót ... Regős István Vasbetongyár Lábatlanon A lábatlani vasbetongyár­ban megkezdték a legrégibb üzemrész lebontását. Korsze­rű, nagyobb termelőképességű üzemet építenek a helyére. A régi gyárrészlegben már el­avult technológiával és nehéz fizikai munkával készítették a betonelemeket. Indokolttá te­szi a felszámolást az is, hogy már nem .tudják a keresletnek megfelelő mértékben növelni a kislakás építkezésekhez szükséges betonelemek gyártá­sát. Az új, mintegy 120 millió forintos beruházást igénylő üzem létesítésével megszünte­tik Lábatlanon a legnehezebb fizikai munkákat és jelentő­sen javítják az építőanyag el­látást. A magas fokon gépesí­tett új üzemrészben ugyanis a korábbinál 40 millió forinttal többet, évenként 100 millió fo­rint értékű betonelemeket gyártanak majd. A népgazclasági érdekeket szolgáló beruházást az állam is támogatja, egyrészt 50 mil­lió forint visszatérítés nélkül) összeggel, másrészt ugyancsat 50 millió forint hitellel. Al építkezést a jövő év elején kezdik meg és 1973-ban már befejezik. í i i

Next

/
Thumbnails
Contents