Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

1971. OKTÓBER 14.. CSÜTÖRTÖK /•ear Utcrr.t Egymillió szegfű A szigetcsépi Lenin Ter­melőszövetkezet üveghá­zában a paprika-, paradi­csom- és salátapalánták helyét ősszel szegfű. foglalja el. Így télen-nyáron jó pénzt kapnak az üvegházi termékeikért. Idén csaknem egymillió szál virágot szállítanak az üzletekbe. (Fotó: Urbán) Befejeződött az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa Az ipari szövetkezetek' VI. kongresszusán a MOM műve­lődési házában az eredeti programitól eltérően szerdán is folytatódott a beszámoló és a határozati javaslat vitája, amelyben az előző nap során* felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A vitában összesen '23 küldött kért szót, ismertette a tagságot foglal­koztató gondokat, terveket. Rév Lajos, az OKISZ elnöke foglalta össze az eszmecserét, amelyben különösen sok szó esett a lakásépítésről és a szolgáltatásokról. Ezekben a témakörökben hangzott el a legtöbb javas­NINCS ALKALOM KÉZMOSÁSRA Havi ezer ellenőrzés, ötven-haivan bírságolás Szemétdomb a „nemzetközi étterem” udvarán Az. élelmiszer-kereskedelem és a vendéglátóipar helyisé­geinek - higiéniáját a megyei népi ellenőrzési bizottság megvizsgálta és általános­ságban nem találta kielégí­tőnek. Vizsgálata és megál­lapításai, amelyekről lapunk is beszámolt,- igazolják mind­azt, amit ezzel kapcsolatban, különösen az állandó ellen­őrzést végző szervek mun­kájáról szóló beszámolóink­ban hosszú évek óta szóvá- teszünk. A higiénia alapja, a tisz­taság és bizony szemmel lát­ható, sok üzletben kevés gon­dot fordítanak rá. Az egyes üzletek vezetői és dolgozói tagadják, hogy hibásak benne; Sok a dolguk, kevesen van­nak, külön takarítószemély­zet nincs, nem kapnak. Mind­ez legfeljebb enyhítő körül­mény, amely azonban nem mentesít a felelősség alól. Gyakran azzal hárítják el a felelősséget, hogy az üz­letet fenntartó vállalat vagy szövetkezet a jelzésük elle­nére. is csak késve változtat a hibákon. Jiro is van példa — Kétségkívül vannak ne­hézségek, de ennek ellenére sem mellőzhető a tisztaság. S hogy lehet jól és tisztán dol­gozni, arra is akad elég pél­da — közli velünk dr. Kele­men Erzsébet, a megyei KÖJÁL élelmiszer-higiénikus orvosa, örbottyánban Skriva- nek Miklós cukrász kisiparos, .Pilisvörösvárott , a Dunakanyar Vendéglátóipar! Vállalat fagy­laltfőző üzeme, vagy Leány­falun a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat önkiszolgáló boltja kifogástalanul dolgozik. Az sem ritka, hogy egyesek taná­csainkat jószívvel megfogad­ják és a talált hibát! kija­vítják. Néhány kiragadott példát mondok erre is: a Dunakanyar Vállalat 27. szá­mú vendéglője Pilisvörösvá­rott, a kókai ÁFÉSZ eszp­resszó-cukrászda, vagy az Ör­kényi cukrász termelőüzem, pedig ez utóbbi nem éppen megfelelő helyiségben, rossz körülmények között kénytelen dolgozni. Vagyis a tisztaságra ügyel­ni és a szabályokat betar­tani lehet. De ... a KÖJÁL és a járási, városi közegész­ségügyi szolgálat havonta át­lag ezer ellenőrzést tart és át­lag 50—60 helyen talál olyan kifogásolni valót, amelyért • büntetést kell kiszabnia. Egy mérlegen minden Ami a tisztaság hiányát il­leti, a legutóbbi néhány hét alatt talált számos visszásság­ból néhány legkirívóbb kis csokorba kötve: Bag határá­ban áll a Kisbagi csárda. A Dunakanyar Vállalatnak ez a luxushelyisége a vadászati vi­lágkiállítás alkalmából nem­zetközi étterem lett. Egyik dél­előtt, tíz perccél a nyitás előtt a közegészségügyi ellenőrük az étterem vezetőjét félmeztelen testtel találták a konyhában, leveles pogácsának való tészta hajtogatása közben. Az izzasz­tó meleg nemcsak indokolta, de egyben még szabályellene­sebbé tette hiányos öltözékéi —! és a körötte játszadozó macskákat. A csárda folyosó- falát, talán, hogy a külső kép romantikusabb legyen, .sűrű pókháló borítja, udvarán pe­dig a mellékhelyiségbe igyek­vő vendég szemétdombokban botladozhat. Az üzletvezetőt a vállalat különben elbocsátotta, feltehetően egyéb hibák miatt, amit a vállalati ellenőrök ész­lelhettek. De vajon a szemét­dombokat észrevette-e? A bolti higiéniának az al­kalmazottak személyi tisztasá­ga természetes tartozéka, és ehhez legalább kézmosási le­hetőséget kell biztosítani. Nem hiányzik a kézmosó Budakalá- szon a 32. számú élelmiszer- boltból sem, csakhogy a lefo­lyója eldugult, tehát használ­hatatlan. Legalábbis az ellen­őrzés időpontjában. Az vi­szont, hogy a zöldséget, főze­lékfélét, tehát a földes árut és a többi élelmiszert ugyanazon a mérlegen mérik, ebben az üzletben bevált gyakorlat. Szigetszentmiklóson a 199. sz. élelmiszerboltban rossz a hűtőszekrény, a vizet pedig a bolt takarításához az utcáról vederben hordják. Személyzeti öltöző van ugyan, csakhogy abban még kézmosási lehető­ség sincsen. A raktárra nagyon ráférne már. a meszelés, a sze­méttárolóra pedig fedő kelle­ne. A fedő különben a kis- kunlacházi 4. sz. AFÉSZ-ven- déglő szeméttárolójáról is hiányzik, pedig abba már nem lehet több - szemetet begyümö- szölni. Ehelyett körülötte gyű­lik. halomba. Szennyvíztároló­ját szintén ki kellene üríteni, mert hovatovább kiönt. Személyzeti öltözőből raktár Törökbálinton, a Pestvidéki Vendéglátó Vállalat 2101. szá­mú éttermének raktára takarí- tatlan, hűtőszekrényében pe­dig — ez is vétség a közegész­ségügy ellen — a krémmel töl­tött süteményt a nyershússal együtt tartják. Zebegényben a szobi ÁFÉSZ Kulacs borozó­jában naponta 50 adag ételt is főznek a parányi konyhában, ami egyben raktár is, mosoga­tója pedig csak egy medence, öblítő nincsen. Gödöllőn a váci Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 110. számú boltjában a hentesárut szabadon, hűtő­szekrényen kívül tartják nyá­ron. A következmény termé­szetesen az, hogy messziről il­latozik. Nagykőrösön, a ceglédi Élel­miszerkiskereskedelmi Válla­lat ÁBC-áruháza szép kiraka­ta mögött rendes külsejű az üzlethelyiség, személyzeti öl­tözőjét azonban megszüntet­ték, raktárrá alakították át, tehát kézmosásra sincs lehe­tőség. Üj épületben még az építkezés előtt jelölték ki az ÁBC-áruház helyét, de a ter­vezésnél úgy látszik, nem kér­deztek meg szakembert. Ennek ellenére raktárról sem feled­kezett el a tervező, az üzlet- helyiség alatti pincébe tette. A vállalat fanyalogva, mégis kénytelen volt • megnyitni az áruházat. Amire számított, be­következett. Az áruszállítók 'megtagadták, hogy lépcsőn hordják le a nehéz terhet, a bolti alkalmazottak, többsé­gük nő, pedig szintén azzal, hogy inkább elmennek. Így került sor a kényszermegol­dásra, ami azonban nem meg­oldás. ★ A most felsoroltakhoz ha­sonló esetekkel természetesen nem csak az utóbbi hetekben, hanem állandóan találkoznak az ellenőrző szervek. Az egész­ség védelmében halaszthátat- lanul sürgős intézkedések szükségesek. A bírságoknak úgy látszik nincs elrettentő hatása. Szokoiy Endre lat is, amelyek a jelenlegi fe­szültségek feloldását célozták. Rév Lajos válaszában utalt a Minisztertanács elnökhelyette­sének a kongresszuson elhang­zott ígéretére is, hogy tudniil­lik az ipari szövetkezeitek kongresszusuk összefoglalóját a kormány elé terjeszthetik, szólhatnak gondjaikról, ba­jaikról, és segítséget kérhet­nek megoldásukhoz. Az össze­foglaló -felidézte Keserű Já­nosáé könnyűipari miniszter javaslatát, aki szükségesnek tartotta az ágazati és funkcio­nális miniszterek külön tájé­koztatását is, hogy közvetlen megbeszélések formájában tárgyalják meg, hogyan, mi­lyen módon támaszkodhatnak •a szövetkezetekre. Kapcsolódott az összefog­laló azokhoz a felszólalá­sokhoz is, amelyek szóvá tették az eszközök hiányát. Erre vonatkozóan. Rév Lajos megjegyezte, hogy mintegy 400 ipari szövétfeeziet hitei nél­kül dolgozik, s ilyen formán mód van az eszközök ésszerű átcsoportosítására. A meglevő, de felhasználásra nőm kerülő fejlesztési eszközöket a közös­ség rendelkezésére lehetne bo­csátani, a szövetségnél össze­gyűjtött központi fejlesztési alapokból vállalva garanciát a hitelező szövetkezet számára. A bírált közgazdasági szabá­lyozókról szólva felkiérte a szö­vetkezetekben dolgozókat, ne várják a központi kor­rekciókat, éljenek saját eszközeikkel, lehetőségeik­kel, alkalmazkodjanak ru­galmasabban a követelmé­nyekhez. Szólott Rév Lajos a képzés és a továbbképzés, a szakmai utánpótlás problémáiról is, s a vezetőképzés javítása érdeké­ben helyeselte azt a javaslatot, hogy a Művelődésügyi Minisz­tériummal ' együttműködve több- éves levelező tanfolya­mot szervezzenek. A továb­biakban a 10 éves fejlesztési terv feladatairól szólt, és vé­gezetül javasolta: a határozat- tervezetet egészítsék ki azzal, hogy a magyar ipari szövetke­zeti mozgalom mélységesen egyetért az európai béke és biztonság ügyének előmozdítá­sára tett magyar javaslatok­kal, azokkal az erőfeszítések­kel, amelyeket a szocialista or­szágai; kifejtenek e sokat szen­vedett földrész tartós békéjé­nek és biztonságának érdeké­ben. A kongresszus a továbbiak­ban elfogadta a szóbeli kiegé­szítést, a felszólalásokra adott ’ válaszokat és a határozati ja­vaslatot, tudomásul vette az ellenőrző bizottság jelentését, megtárgyalta és jóváhagyta az OKISZ új alapszabályát, és állást foglalt az ipari szövet­kezetekről szóló törvényerejű rendelettervezettel kapcsolat­ban. Ezt követően került sor a Váci és romhányi munkahelyre FEL VESZÜN lakatos, hegesztő, villanyszerelő, • valamint asztalos szak- és segédmunkásokat. Jelentkezés hetente szerdától szombatig, a GÉP- ÉS FELVONÓSZERELŐ VÁLLALAT , munkaügyi kirendeltségén Vác, Május 1. u. 12. Telefon: 84-02. választásokra, ezen bélül az országos tanács kiegészítésére. Az országos tanács (OKISZ) első ülésén elnökké Rév Lajost, he­lyetteseivé Ferenczi Ti­bort, dr. Kardos Gézát és Kelenhegyi Emilt, a fel­ügyelő bizottság elnökévé Rosta Istvánt választották. A kongresszus Rév Lajos zárszavával ért véget. Lakótelep Budaörsön Budaörs határában csaknem 700 lakásos lakótelepet építe­nek a negyedik ötéves terv vé­géig. A község új településén 600 OTP öröklakás, 40 tanácsi értékesítésű szövetkezeti és 50 állami lakás lesz. Jelenleg az előközművesítési munkála­tokat végzik. A csatorna ge­rincvezetéke már elkészült, most a szennyvíztisztító építé­sén dolgoznak. 1972. szeptem­ber 30-ig* kell befejezni az előmunkálatokat. Az első száz lakást — ezek OTP öröklaká­sok — 1973 végén adják át Rendezési tervek - lakásépítéshez Szerdán az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­umban a megyei tanácsok el­nökhelyettesei, építésügyi és szakigazgatási szerveinek ve­zetői, valamint a minisztéri­um vezető munkatársai meg­vitatták, hogy a nagyobb ön­állósággal rendelkező tanácsi szervek miképpen vegyék ki részüket a területfejlesztési, építésfelügyeleti és más épí­tőipari jellegű munkálatok irányításából, szervezéséből, ellenőrzéséből. Szilágyi Lajos miniszterhe­lyettes részletesen foglalko­zott azzal, hogyan lehetne mérsékelni, az ország egyes te­rületei között jelenleg megle­vő lényeges gazdasági különb­ségeket és milyen módon lehetne elejét venni annak, hogy az egészségtelen differen­ciálódás a következő évek­ben bárhol is kialakuljon. Ennek érdekében dolgozták ki az országos ' településhálózat- fejlesztési koncepciót. A miniszterhelyettes rámu­tatott: a részletes fejlesztési programok kidolgozása most már a megyei tanácsok fel­adata, a megyei szakembere­ket azonban az ÉVM nem hagyja magára. A minisztéri­um minden segítséget megad ahhoz, hogy jól sikerüljenek ezek a tervek. A lakásépítés területi elő­készítésével kapcsolatban el­mondotta: a minisztérium komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy a városok tervszerű fejlesztéséhez szükséges általános rendezési tervek mielőbb elkészüljenek. Ma már csaknem valamennyi város rendelkezik ezzel a terv­vel. Országos erdőgazdasági találkozó Az erdészeti szakemberekés kutatók országos találkozóját, s a fagazdálkodásban és fel­dolgozásban alkalmazható korszerű gépek és berendezé­sek nemzetközi bemutatóját rendezte meg hatszáznál több résztvevővel kedden és szer­dán a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium a Gemenci Állami Erdő- és Vad­gazdaságban. Műtrágya van - vevő nincs Mai takarékosság a holnap rovására A korszerű nagyüzemi me­zőgazdaság elképzelhetetlen nagyteljesítményű gépek nél­kül. Hiába ám a gép, a jó ve­tőmag; a növények gondos ápo­lása, ha a talajban nincs elég tápanyag. A műtrágyázás a jó termés egyik legfontosabb alapfeltétele. A gazdaságok nagy többsége felismerte már ennek jelentőségét, használja is a vetemények serkentésére a foszfort, a nitrogént és káli­sót. Vannak azonban nagyüze­mek, amelyeknek üresek a raktáraik, s a földre -r- a lát­szat kedvéért— éppen csak csurran-cseppen néhány kiló- nyi tápanyag. Miért? Nincs elegendő, vagy nem vásárolnak a gazdaságok? A Pest—Nógrád—Komárom megyei AGROKER-nél kapott információk szerint 1970-ben 470 ezer tonna műtrágyát ad­tak el, idén pedig háromnegyed év alatt 430 ezer tonnát, tízezerrel többet, mint amennyit egész évre ter­veztek. Várhatóan azonban mégis ugyanannyi fogy idén is, mint tavaly. Ez nem különösebben megnyugtató, hiszen a több termés eléréséhez több műtrá­gya szükséges, különösen ak­kor, ha tudjuk, hogy a tavalyi kedvezőtlen időjárás és az idei aszály megviselte a talajt. Az AGROKER igazgatóhe­lyettese, Polgár József állítja, hogy van elegendő műtrágya. Nitrogénből 223 ezer tonnát kí­nálnál; eladásra, s eddig csak 201 ezer tonna fogyott el, fosz­forból pedig 179 ezer tonna helyett csupán 151 ezer tonnát vásároltak a gazdaságok. Az AGROKER-nel; az igényeknek megfelelő mennyiséget,. sőt, többet sikerült beszereznie. A készletek állnak a raktárban, a vevők azonban egyre rit­kábban jelentkeznek. ' Ismét a kérdés: mi lehet az oka? A gazdaságok pénztárcá­ját is megviselte az elmúlt gyenge gazdasági év, s az idei aszály miatt sem várnak re­kordárbevételt. Az őszi vetés alá tetemes mennyiségű mű­trágyára lenne szükség, de erre nincs megfelelő anyagi fe­dezetük. Ügy gondolkodnál; hát egyes mezőgazdasági üze­mek vezetői, hogy idén „dié- táztatják” a talajt, aztán jövő­be majd csak lesz valahogy. Ez a szemlélet káros, hiszen az idei műtrágyázás elmulasz­tása a jövő évi terméseredmé­nyekben bosszúlja meg magát. Félő, hogy ez az egyébként is gyenge gazdasági alapokon ál­ló termelőszövetkezeteket sújt­ja majd, s nem a stabil gaz­daságokat. Az őszi műtrágyázás in­tenzitása pénzkérdés. A tavaszi műtrágyamennyiség biztosítása azonban csak a gazdaságokon múlik, mert ha bértárolási szerződést kötnek az AGROKER-rel, már most is elvihetik a tavaszi fejtrá­gyázásokhoz szükséges nitroi gént. A tervszerűen gazdálkoJ dó mezőgazdasági üzemek mej is teszik ezt, hiszen a teli, ko­ratavaszi szállítási gondok miatt esetlég csal; késve jut­hatnak a szükséges mennyi­séghez. M. Kovács Attila t a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents