Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-13 / 241. szám

Mentegetőzés N. J.-né, az egyik abonyi tsz-tag felesége, a termelő­szövetkezeti kukoricásból gyűjtötte be a termést, gon­dolván, hogy sem őt, sem a hiányzó csöveket nem veszi észre senki. Tévedett. A férje, amikor az ügy fegyel­mi bizottság elé került, így védekezett: — Kérem, azéjrt lopott a feleségem, mert én nem ér­tem rá, éppen dolgoztam a tsz-ben, a munkahelyemen. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6L XV. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM 1971. OKTOBER 13., SZERDA Ki találta msg űz au'óponyvát? Pénteken este, nyolc és ki­lenc óra között, a ceglédi Baj- csy-Zsilinszky úti konzervgyá­ri telepről Törteire ment gép­kocsijával Papp József nagy­kőrösi gépkocsivezető. Kőrös- tetétlent elhagyva vette észre, hogy a teherautó szerszámlá­dája útközben kinyílt, és a ko­csihoz tartozó, több ezer forint értékű, 210-es számú, ZIL 130- as ponyvát elvesztette. Arra kérua megtalálót, írja meg le­vélben Nagykőrös, Knézits ut­ca 5. szóm alá, hol veheti át a ponyvát? TELIK A RAKTAR Télre tárolják a burgonyát, az almát Az exportfeltételek szigorúak A Cegléd és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet egyre fokozottab­ban kapcsolódik be a lakos­ság ellátásába. Halasi János, a szövetkezet áruforgalmi igazgatója így beszél erről: — Elő kívánjuk segíteni a Féltéglával, bicskával támadott A ház népe nem akart verekedni Ecser János ceglédi tsz-tag, noha még csak huszonnégy éves. ismert ügyfele a Ceglédi Járásbíróságnak. Társadalmi tulajdon rongálása, lopás, ga­rázdaság miatt állt már a bün­tetőtanács előtt, több, mint két évet töltött börtönben. Március 15-én, ittas állapot­ban tartott hazafelé. Kötekedő kedvében bekiabált áz egyik ház udvarára, két másik fia­talembernek, jöjjenek csak ki. mert verekedhetnékje tá­madt ... Mivel azok rá se fü­tyültek. Ecser János felmászott a kerítésre és be akart menni az udvarra. Elképzelése kudar­cot vallott, mérgében téglada­rabokkal, kukoricacsutkával kezdett hát hajigálózni. A'ház asszonya kijött a zenebonára és kérte a hívatlan vendéget, fejezze be az ostromot, men­jen szépen haza. Ecser János ; azonban hajthatatlan maradt, j Végül csak megunta és elment, de délután ismét megjelent a ház előtt. Az asszony segítsé­gül hívta a munkából épp ha­zatérő apját, aki rá is silóit,. hogy dobja el azonnal a kést, amivel épp fenyegetőzött. Ecser erre nem volt hajlandó, mire a férfi a keze ügyében levő lapáttal fejbekólintotta őt. A riadt háznáp sürgősen bezárkózott az épületbe. Ecser közben behatolt az udvarba, téglákkal hajigáit és hangos­kodott: „Ki ne jöjjön senki, mert megölöm!’’ A háziasszony azonban legyőzve félelmét, egy óvatlan pillanatban kisur­rant és elsietett a rendőrség­re. Mire a rendőrökkel vissza­érkezett, már nem találták ott a riadalomkeltőt, aki a ház és a környék lakóit vagy két órán át' félélemben'dartotta; az arra járókat megbotránkoztatta. A bíróság — mindent fi­gyelembe véve — garázdaság­ban mondta ki bűnösnek Ecser Jánost, és nem jogerősen, egy­évi és kéthónapi szabadság- vesztésre ítélte. pajzstetűmentes. egészséges almát lehet kiszállítanunk, de a gondos védekezés eredmé­nyeként, a termelők jelentős része már exportképes almát termel. Az export november végéig tart, de a készleteket tanácsos előre bejelenteni az átvevőhe­lyeken — fejezte be nyilatko­zatát Halasi János. K. L. FOGADÓÓRA Október 15-én, pénteken délelőtt nyolctól délig, Ádori Károlyné megyei tanácstag fogadóórát tart a dánszentmik- lósi tanácsházán. INNEN - ONNAN Nylprintek Nylprint-bálák sorakoznak a kocséri Új Élet Termelőszö­vetkezet melléküzemágának varrórészlegében. A tarka mintás, könnyen gondozható és tartós anyagból női öltözé­keket: otthonkákat, köpenye­ket készítenek. Jó a kapcsola­tuk a ceglédi ÁFÉSZ-áruház- zal és a kis- és nagykereske­delmi vállalatokkal. Az első szállítmányokat hamarosan forgalomba hozzáír. • Népművelők tanácskoznak Október 18-án, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ­ban, a Dél-Pest megyei nép­művelőik tanácskoznak. A résztvevőket Győré Sándor/ a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszönti, majd Tóth László, a Népmű­velési Intézet osztályvezetője előadást tart A közművelődés feladatai a korszerű műveltség kialakításában címmel. Termelés, feldolgozás, értékesítés Merre tart a város mezőgazdasága? Interjú Bene József városi tanácselnök-helyettessel II. A városi tanács elnökhelyet­tesével, Bene Józseffel folyta­tott. beszélgetésünk során szó esett a város termelőszövetke­zeteiben működő kiegészítő és melléküzemek perspektívájá­ról, a negyedik ötéves terv fel­dolgozóipari céljairól is. — A most megjelent új rendeletek milyen irányt szabnak a termelőszövetkeze­tekben működő melléküze­mek munkájának? — Elsősorban a kiegészítő 'üzemági tevékenység bővülése várható. A mezőgazdasági ter­mékek feldolgozásának feltéte­lei ezentúl is jók lesznek. A szolgáltató tevékenységet a je­lenlegi kétmillió forintos éves mennyiségről tízmillió forintra lehet emelni néhány éven be­lül. 1 — Az új szövetkezeti tör­vény és az* adópolitika serkein- ti például a húsáruk előállítá­sát, a tejtermékek készítését, a házitésztagyártást, általában az élelmiszer-gazdaság fogaü mába tartozó szférát. Ugyan­akkor magas adót vet ki pél­dául a tsz-ekben működő prés- és kovács-, valamint a papu­csot és hasonló cikkeket gyár­tó üzemekre. Ahogy a gazda­ságok alaptevékenységi körébe tartozik ezentúl például az élelmiszer-tartósítás, tejcsoma­golás stb., ugyanúgy az érté­kesítés is. A szövetkezetek szolgáltató tevékenységét, mint például a fuvarozást, a csalá­diházépítést, adókedvezmény- nyel serkentik. — A háztáji gazdaságok­nak milyen szerep jut az el­következő években? — A lakosság ellátásában áruiknak ezentúl is fontos sze­repük lesz. Az a cél, hogy a háztájiban, a nagyobb kertek­ben gazdálkodók termelési kedve nőjön, gondozzák lelki- ismeretesen á szőlőket, gyü­mölcsösökét, mert nem lehet közömbös, hogy ezekről a por­tákról mennyi zöldség, gyü­mölcs, termény kerül a piacra és a felvásárlóhelyekre. Ha­sonló a helyzet az Öregszőlő­ben parcellázott több mint öt­száz hobbykerttel is. Azon túl, hogy félezer család előteremti saját szükségletét, még a piac­ra is juttathatnak az általuk termelt áruból. Fontos, hogy a háztáji állattenyésztés, a zöld­ség- és gyümö'cstermesztés ne csökkenjen, általában szoros kapcsolat alakuljon ki a ter­melőszövetkezetek és a háztá­ji gazdaságok között. — A tervidőszakban mi­lyen műszaki fejlesztést vé­geznek el? — A szükséges beruházások egy része már megvalósult, más része kivitelezés alatt áll, illetvé az anyagi fedezet meg- lévén, az elkövetkező időkben elkészül. A jelenlegi erőgép­park teljes felújítására van szükség, továbbá a takarmány­termeszt éshei és egyes ipari növények termeléséhez szük­séges komplex gépsorok be­—-'résére. A kenyérgabona-, •mánygabona-termelés és Kertészeti növénytermesztés komplex gépesítésével ezek teljes kemizálása is megoldó­dik. — A mezőgazdasági terme­lés strukturális változásait hogyan követi az élelmiszer­ipar fejlődése? — A vágómarhák és vágó­sertések számának emelkedése a‘húsfeldolgozásban is bővítést és korszerűsítést tesz indokolt­tá. A PENOMAH ceglédi gyá­rában az új húsfeldolgozó üzemrész, a vágócsarnok, hű­tőtároló, konzervüzem és szo­ciális létesítmény megépítésére 205 millió forintot költenek.1 Indokolt a Pest megyei Zöld­ség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat ceglédi telepének bő­vítése is. — A feldolgozás területén egyes termelőszövetkezetek máris tettek lépéseket. A Vö­rös Csillag Tsz Albertirsán' üzemeltet húsfeldolgozót, de van a Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz-nek és a tangazdaság­nak is. A húsellátás javul, mert a jövőben a tsz-ek tőke­húst is árusíthatnak. A Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz már megkapta az engedélyt, s rövidesen Szolnoki úti Delica- tes-boltjában és a piactéren építendő elárusítóhelyén ki­mért húst is árul. Ugyancsak a piactéren vár megnyitásra a Vörös Csillag Tsz korszerű üz­lete. — Ha a mezőgazdaság ilyen jelentős mértékben növeli ter­mékeinek mennyiségét, észre­vehetően meg kell javu’nia a lakosság ellátásának is. A több csatornás értékesítés árubőség­hez, nagyobb választékhoz és egészséges versenyhez vezet­het, s a fogyasztók járnak jól. — A többi feldolgozóágban milyenek a kilátások? — A vidékünkön termelt sződőmennyiség befogadására és feldolgozására elegendő be­fogadó képességű a nyársapáti és a gerjei pince és a VINEX ceglédi óriáspincéje. A feldol­gozás így, beleszámítva a tsz- ek és a tangazdaság pincésze­tét is, megoldott. A város új ipáim egyedében felépülő hor­dógyár, a mellé épülő töltőál­lomással, meggyorsítja a fej­lődést, ugyanakkor változatlan az igény borpalackozó üzem lé­tesítésére. Akár közös vállal­kozásként hozhatnák létre a gazdaságok, és saját tájjelegű boraikat árulhatnák. — A kétezer vagonos gabo­natárház épül. Felvetődött új malom építésének gondolata is. Ennek tervezése már folyik. — A város termelőszövetke­zeteiben öt háromszáz férőhe­lyes tehenészeti telep van. A megye megtermelt tejmennyi­ségének körülbelül harminc­negyven százaléka ebből a tér­ségből származik. A tejfeldol­gozás viszont nincs megoldván. A tejüzem kis kapacitású, el­avult, jelenlegi helyén nem fejleszthető. Megtörténtek a kezdeti lépések, tervezik a be­ruházási programot, és mint­egy hatvanmillió forintért olyan korszerű tejfeldolgozó üzemet kap a város, amelyben a sajton kívül mindenféle tej­termék készülhet. — Figyelembe véve az elkö­vetkező évekre kitűzött célo­kat. megállapíthatjuk, hogy a lakosság a jövőben növekvő mértékben részesül azokból a termékekből, amelyeket a vá­ros mezőgazdasági üzemeiben termelnek, s helyben dolgoz­nak fel. maguk értékesítenek. Az élelmiszer-ellátás javulása várható, jobb lesz a közellátás — fejezte be nyilatkozatát Be­ne József tanácselnök-helyet­tes. T. T. Épülő, szépülő városunk A TUDÁS VARA Az elkövetkező napokban Apáti-Tóth Sándor Épülő, szé­pülő városunk című fotótárlatának anyagából közlünk né­hány képet. Az itt látható fotó a ceglédi Kossuth-gimnázium épületét örökíti meg. . AZ ÜREGEK ÜRÖMÉRE A szeretet szívből fakad é Patrónusuk: a volt munkaadójuk Szombaton este a ceglédi Barátság Pincében nyugdíja­soknak játázott a zenekar, őket várta a terített asztal. A KÖZGÉP Vállalat öregjei megszokták ezt. Az üzem nem formálisan gondoskodik az öregekről, évek óta min­dig egyforma megbecsülés­ben részesíti őket. Nem öre­gek napját tartanak, hanem öregek hónapjait. Erről a legilletékesebb, Hír Jánosné beszélt, aki a KÖZGÉP mi­nőségi ellenőre, s számos tár­sadalmi funkciót ellátva, a nyugdíjasok patrónusa is. Minden hónap első vasár­napján, a vasutas művelő­dési házban, " klubdélutánt tartanak, harminc-negyven nyugdíjasnak. Kártyáznak, dominóznak a vendégek, s megbeszélik a soron követ­kező közös programokat. Az idén kétszer voltak kétna­pos kiránduláson, egyik al­kalommal Eger, Lillafüred útvonalán, máskor Pécs, Har- kányfürdő uticéllal. Ezeken a kirándulásokon a vállalat fi­zette a szállásköltséget és az ebédet mind a hatvanöt részt­vevőnek. A vacsorákat általában a kecskéscsárdai bisztróban rendezik meg, s autóbusszal viszik-hozzák az öregeket. Ott egy kicsit szűk a hely, most több volt a meghívott, ezért esett a választás erre a tága­sabb pincére. Színházba is járnak. Most a Fővárosi Nagy Cirkuszba készülődnek, utá­na a kecskeméti színház elő­adására. Mindannyian nagyon sze­retik Hir Jánosnét. Ahogy elmondták, nyolc éve viseli gondjukat, és ez alatt az idő alatt úgy a szívükhöz nőtt, mintha a saját gyermekük volna. Kovács Ferenc szb- titkárrói szintén sok dicsérő szó esett és a vállalat gaz­dasági és pártvezetéséről is. Nekik köszönhető, hogy évi tizenötezer forintos költségvetéssel működhet a klub, melyből jut még mi­kulási figyelmes megemléke­zésre is. Különösen kedves este volt a szombati. Jelen volt a vál­lalat párttitkára, az szb-tit- kár és a személyzeti osztály vezetője is. Körülfogták őket, asztaltól asztalhoz mentek, ré­gi jó ismerősként beszélgettek egymással. T. T. Közönséges hétköznap 5 ÖRA — Felébredtél te is? — Borzalmas a ricsaj! — Mi lehet az? — Valaki a motorját brú- gatja. — Éppen itt a lakótelepen?! — Szétmegy a fejem! 7 ÓRA — Jaj, de éhes vagyok! — Behozom a tejet. — Addig kiteszem a poha­rakat. — Nem érdemes. — Miért? — Mind kifolyt a zacskóból. — Akkor — ma sem regge­lizünk. 7 ÓRA 15 PERC — Mi történik itt? — Betörték az ablakot, le­taposták a virágokat. — Látom, a másik ház előtt is. — Részegek lehettek, az éj­jel. 8 ÖRA i _ — Két kiflit kérek! — Mit tolakszik? — Én csak ... itt álltam ... — Még magának jár a szá­ja?! — De... — Ilyenek a maiak mind! 10 ÓRA — A határidő: holnap. — Miért kell ezt csinálni? Felesleges papírmunka. — Jött a levél, előírták. — De hát értelmetlen do­log! • — A rendelkezés, az ren­delkezés! 13 ÖRA — Halló! — Szórakozzon a nénikéjé­vel! — Halló! Téves kapcsolás? Elnézést! — Tegye már le, ökör!' 15 ÖRA — Értesítettek, hogy pén­zem érkezett. — Menjen Csemőbe, ott ad­ták fel! — Ügy tudom, ide jött. Ak­kor meg... — Ne oktasson engem! 17 ÖRA — Levél? — Valamelyik hivatalból. — Olvasd! — „Felszólítjuk... 8 napon belül... pénzbüntetéssel... eljárunk...” 20 ÓRA — Mit mondtak a hírek­ben? — Agresszió, bombázás, ki­siklott, halálra gázolta ... 22 ÓRA — Még dolgozol? — Nem látod?! — Miért vagy Ideges? — Mit tudom én! Kobliuaycr Aduin I t á r tagok és a lakosság gyümölcs­éi zöldségfélékkel való őszi és téli ellátását is. Eddig 1500 mázsa gülbaba burgonyát és 550 mázsa vöröshagymát tárol­tunk, s a burgonyát 3,50, a vö- L’öshagvmát 4,80 forintért áru­sítjuk boltjainkban. — A megfelelő minőségű almából exportra is vásá­rolunk, közvetlenül a termelőktől, ceglédi és . csemői átvevőhe­lyeinknek. Főleg a ceglédi, cse­mői. nyársapáti és dánszent- miklósi termelőktől már eddig is jelentős mennyiségű jona­tán, starking és golden almát vettünk át, melyet nagy rész­ben az NDK-ba és Csehszlo­vákiába exportálunk. Az ex- pm-tfeltételek szigorúak, csak

Next

/
Thumbnails
Contents