Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-13 / 241. szám
1971. OKTÓBER 13., SZERDA MS» *KGV Utánozzák! A taksonyi termelőszövetkezet kiegészítő üzemében már évek óta készítik a lábkímélő gyógypapucsokat. Most védjegy- gyei látták el termékeiket, mert sok kontár szeretne az itt készültek utánzásából hasznot húzni. (Fotó: Urbán) Összhangban a társadalom érdekeivel Fehér Lajos felszólalása az ipari szövetkezetek kongresszusán Az ipari szövetkezetek VI. kongresszusán, kedden a reggeli órákban szólalt fel Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Elöljáróban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkásparaszt kormány nevében köszön lőtte a kongresszus résztvevőit, s általuk az ipari szövetkezetek több mint 300 ezer dolgozóját. Az esemény jelentőségét méltatva hangsúlyozta, j hogy az 1100 ipari szövetkezet j fél évtizedes munkájáról szá- | mot adó tanácskozás az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése nyomán bekövetkezatt megújhodás és fellendülés eredményeit értékelheti az ország közvéleménye előtt. Hosszú tóvon egysnjogúan Fehér Lajos méltatta a szövetkezeteknek a szocialista társadalomban és a népgazdaságban betöltött szerepét, miközben kiemelte, hogy pártunk IX. és X. kongresszusa, majd ezt követően az ország- gyűlés. legutóbbi ülésén elfogadott egységes szövetkezeti törvény határozottan és világosan állást foglalt abban, hogy szocialista államunk hosszú távon számol a szövetkezeti mozgalommal, támaszkodik reá. Pártunk és kormányunk a szövetkezeti tulajdont az állami tulajdonnal azonos jellegűnek, következésképp az állami vállalatokat és szövetkezeteket egymás közti kapcsolataikban egyenjogú- nak ismeri el, s a szövetkezetek tevékenységét a szocialista tervgazdálkodás elválaszthatatlan szerves részének tartja. A szövetkezetek önállóan gazdálkodnak, önkormányzatuk keretei között a tagok egyéni érdekeit, valamint a szövetkezeti csoport- (vállalati) érdeket összhangba hozzák az egész társadalom érdekeivel. Mindezekből kiindulva, a 'szocialista állam ma és a jövőben is politikailag, gazdaságilag, hathatósan támogatja a 'szövetkezeti gazdálkodást. Segítség a lakásprogramhoz A Központi Bizottság és a kormány pozitívan értékeli a szöv otkmmmr-’- a ife.á m<v lőST időszakban ' elért eredményeit: jól alkalmazkodnak a gazdaságirányítási reform adta lehetőségekhez. Mint egyre korszerűsödő kis- és középüzemekben, a szövetkezetekben oldható meg gazdaságosan a kisebb szériájú, a lakossági igényeket kielégítő cikkek, továbbá speciális egyedi termékek gyártása. A szövetkezetek, élve lehetőségeikkel, évről évre nagyobb részt vállalnak a fogyasztók ellátásából Nagy jelentőségű az építőipari szövetkezetek tevékenysége, az elmúlt tervidőszakban felépült új lakások 12, százalékát szövetkezetek építették. Bírálta azonban Fehér Lajos a szolgáltatóágazatnak a kelleténél lassúbb fejlődési ütemét. Nem hagyhatjuk szó nélkül — mondotta —, hogy a ktsz-ek szolgáltató tevékenysége öt év alatt mindössze 11 százalékkal nőtt, az ipari- termelés 77 százalékos növekedése mellett. A nagyobb nyereséget nyújtó árutermelés ugyanis háttérbe szorítja a szolgáltatás fejlődését. Igaz ugyan, hogy az érdekeltség ebbe az irányba ösztönzi a szövetkezeteket, s az is igaz, hogy a szolgáltatás az említett ok és az igen alacsony műszaki felszereltség miatt is — a legnehezebben fejleszthető tevékenységek közé tartozik. Mégis: többet kell tennünk, hogy a szolgáltatások — tárA pártoktatás fejlesztésének négyéves irányelvei A PEST MEGYÉBEN folyó politikai oktató-nevelő munka jelentős eredményeket mutatott fel az elmúlt években: a propagandisták általános és politikai képzettségével párhuzamosan emelkedett az oktatás színvonala, egyenletesen nőtt a hallgatók száma. Az elmúlt évben már 34 571-en vettek részt szervezett párt oktatásban ; a párttagság 74,5 százaléka tanult — vagy tanított. A fejlődés fontos állomása volt a megyei pártiskola létrehozása. Kiszélesítette az oktatás hatósugarát, sajátos igényekhez alakított. tematikájával jól kiegészítette a központi tanfolyamok anyagát. Hasonlóan hasznosnak bizonyult az esti egyetemi oktatás bővítése, amely igényes, magas szintű ismeretanyagával elősegíti a káderképzést és továbbképzést. Az eredmények mellett azonban olyan tényezők is akadtak, amelyek csökkentették a politikai oktatás hatékonyságát. A gazdaságpolitikai kérdések előretörése a párt tömegpropaganda-munká- jában háttérbe szorította a reform társadalompolitikai hatásainak, a világnézeti, erkölcsi és kulturális kérdéseknek a tanulmányozását. Nem fordítottak elég figyelmet a propagandisták módszertani felkészítésére sem, ezért az oktatás adta politikai nevelési lehetőségek olykor kihasználatlanul maradtak. AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA és annak irányítása ezideig éves terveken alapult. Időközben világossá vált, hogy hosszabb időre szóló, középtávú terv szükséges, ami megteremti a tudatosabb, tervszerűbb káderfejlesztés lehetőségét, elősegíti a X. kongresszus ha tározatai n ak telj esítéséhez szükséges tömegpropáganda- munka hatékonyságát, a megye ideológiai-politikai szükségleteihez jobban ' igazodó, magasabb szintű oktató-nevelő munkát, a differenciáltabb továbbképzést. Ilyen okok és előzmények alapján dolgozták ki Pest megyében is a pártoktatás fejlesztésének négyéves irányelveit, amelyeket nemrégiben hagyott jóvá a megyei pártvégrehajtóbizottság. Az irányelvek — támaszkodva a propagandamunkában elért eredményekre. figyelembe véve az, oktatásban részt vevő tömegek különböző felkészültségét és igényeit, megyénk sajátosságait — az. alábbiakban szabják meg a pártoktatás fejlesztésének eszmei-politikai feladatait : A politikai és idfeológiai oktatásban — különösen a káderképzésben — fokozni kell a marxista—leninista világnézeti nevelést. A propaganda- munka szilárdítsa a hallgatók kommunista meggyőződését, gyorsítsa meg a szocialista köz- gondolkodás mind szélesebb körű elterjedését; segítse elő a párt politikájának tudatos végrehaj tását, bizonyítsa az elmélet és gyakorlat dialektikus egységét és kölcsönhatását; határozottan lépjen fel a polgári és kispolgári életfelfogás, az antimarxista nézetek ellen. A PROPAGANDAMUNKA kiemelten 'foglalkozzon azokkal az elméleti kérdésekkel, amelyek a legszorosabban kapcsolódnak a párt által kitűzött társadalmi, politikai, gazdasági feladatok megoldásához; tudatosítsa a mun kásosztóiy ■ és a párt vezető szerepe szüntelen erősítésének s a szocialista demokrácia fejlesztésének szükségességét; erősítse a szocialista hazafiság, a proletárinternacionalizmus, a szocialista testvérit épekhez fűződő barátság eszméjét a közgondolkodásban. Megyénk sajátos helyzetét figyelembe véve, fokozott gondot kell fordítani a ihun- kásosztály politikai nevelésére, különös tekintettel a bejáró dolgozókra, és azokra a munkásrétegekre, amelyek az utóbbi években végbement gyors ütemű iparosodás hatására kerültek a munkásosztály soraiba; ugyanakkor segíteni kell a megye lakosságának jelentős részét alkotó parasztság eszmei-politikai fejlődését, ami n.em tartott lépést az anyagi helyzetében végbement pozitív változásokkal. A pártpropaganda színvonalának fejlesztése — természetesen — megköveteli a pártoktatás rendszerének továbbfejlesztését is. E téren minőségi változást jelent majd az oktatási igazgatóság létrehozása aj 1972/73-as tanévben. Ennek feladata lesz a megyében folyó pártoktatás irányítása. AZ IRÁNYELVEK javasolják, hogy a marxizmus—leni- nizmus esti egyetemén — amely elsősorban a középszintű vezetők képzését szolgálja — biztosítsák olyan fizikai dolgozók tanulásának lehetőségét, akik a párt- és tömeg- szervezeti vezető testületekben dolgoznak vagy propagandisták és megfelelő előképzettséggel rendelkeznek.. Szó- mukra lehetővé kell tenni önálló osztályok szervezését is — úgy mint a Csepel Autógyárban —. ha ehhez a feltételek adottak. A pártiskola egyéves és öthónapos tanfolyamai a szükséges elméleti alapismeretek mellett, a gyakorlati politikai munkára készítsék fel a hallgatókat, fejlesszék vezetőkészségüket. A marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolájának tananyagában megszűnik a hármas tágozódású oktatás, az iskola a jövőben átfogó marxista műveltséget ad. A kádertovábbképzés megyei rendszere új oktatási formákkal bővül. Az esti egyetemet végzett. hallgatók továbbtanulására az irányelvek javasolják, hogy 1972 őszétől indítsanak önálló Pest megyei osztályt a budapesti esti egyetem szakosítóján; 1974-től pedig a Pest megyei Pártbizottság oktatási igazgatósága szervezzen kiegészítő tanfolyamokat azok számára, akik a szakosító elvégzése után államvizsgát kívánnak tenni a marxizmus—leninizmus szakterületeiből. IIJ OKTATÁSI FORMA az úgynevezett speciális kollégium; ezeket esti egyetemi vagy annak megfelelő képzettséggel rendelkezők számára szervezik már ez év őszétől, aktuális gazdasági és társadalompolitikai. témakörökből. 1973-tól kezdődően három- hónapos, bennlakásos pártis- kolai továbbképző tanfolyamok indítását javasolják, a járási-városi- párt-, állami és társadalmi szervek vezetői, valamint a propagandisták továbbképzésére. A tömegpropaganda oktatási rendszere továbbra is a párttag és pártonkívüli állami,, gazdasági és tömegszervezeti vezetők képzését szolgálja. Ám ebbe az oktatási formába nagyobb számban kell bevonni a fizikai munkásokat, a szocialista brigádok tagjait. A differenciáltabb tömegpropa- ganda munka érdekében, a hallgatók speciális érdeklődésének kielégítésére megyei tanfolyamokat, a napirenden levő pártpolitikai feladatok ismertetésére pedig megyei előadássorozatokat kell szervezni. Á pártoktatás fejlesztésének négy évre szóló irányelvei oly módon biztosítják a gazdaság- politikai ismeretek megszerzésének, elmélyítésének lehetőségét, hogy ugyanakkor visz- szaadják, kiemelik az ideológiai kérdések, az elméleti munka rangját. Nyíri Éva sadalmunk mai, holnapi igényeinek megfelelően — gyorsabb ütemben fellendüljenek. Ezután a szövetkezeteknek az ipartelepítésben elért eredményeiről beszélt Fehér Lajos. Hatvan új vidéki telephelyen csaknem 20 ezer dolgozónak teremthettek munkaalkalmat — főként iparilag kevésbé fejjett megyékben. Önál óság, - demokratizmus Bátorította — elsősorban a feldolgozó gépiparban — a kooperációs törekvéseket; az építőipari szövetkezetekben a technológia korszerűsítésére és a fejlesztés során a saját erőforrások hatékonyabb mozgósítására hívta fel a figyelmet. Végezetül a szövetkezetek vállalati önállóságáról, a belső demokratizmus fejlesztéséről és a tagsági érdekeltség fokozásáról szólott. Magyar műszerek 5G0 perui középiskolának tíerkner Ottó, a METRIM- PEX Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója kedden tájékoztatta az újságírókat a perui oktatásügyi minisztériummal a közelmúltban aláírt nagyszabású üzleti szerződésről. Megállapodtak abban, hogy a METRIMPEX 1972— 73-ban 13 millió dollár értékű műszert, szemléltető laboratóriumi felszerelést szállít a perui középiskoláknak. Ily módon körülbelül 500 iskolában használhatják fel majd az oktatáshoz a magyar gyártmányú biológiai, kémiai, fizikai laboratóriumi berendezéseket. 'A 13 millió dolláros üzletkötést valószínűleg még további megállapodások követik, mert a perui oktatásügyi minisztérium illetékes képviselői kilátásba helyezték, hogy esetleg a felsőoktatási intézmények részére is Magyarországon szerzik be a jövőben a laboratóriumi berendezéseket. Tárgyalások vannak folyamatban más dél-amerikai, ezenkívül néhány afrikai és ázsiai országgal \ is hasonló műszerek szállításáról. Must — tizenötért GMKDK Műszaki kőnyvtárlat Budapesten Műszaki szakembereknek évről évre megújuló őszi rendezvénysorozatát jelentik a műszaki könyvnapok. Az idei program a napokban Győrött megtartott országos nyitány után, kedden, a budapesti megnyitó ünnepséggel folytatódott. Az eseményre az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ aulájában került sor, ahol Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese megnyitotta a könyvnapokra megjelentetett friss kiadványok tárlatát. Több száz műszaki írásművet sorakoztattak fel a bemutatón. közöttük azt a 46 új kiadványt, amely hét kiadó jóvoltából kerül forgalomba ezekben a napokban. A könyvnapi újdonságok több mint 200 OOO pé'dányban láttak napvilágot a szakkönyvakcióra. V égefefé közeledik a szüret, a szőlő nagy részét már leszedték a tőkéről. Naivabb emberek ezért is gondolták, hogy most aztán lesz elég szőlő a boltokban, utcai standokon, mikor legyen, ha nem most. Lett is, gyönyörű szép, nagyszemű, kilós fürtök kínálják magukat. S rajtuk a cédula: bolgár import. Eltűnődtem afelett, mármint hogy miért kevés egy szőlőtermelő országban szőlőszezonban a hazai szőlő? És töredelmesen bevallom, hogy magamtól soha nem jöttem volna rá a dolog nyitjára. Szakembereket kellett megkérdeznem. Nos, ők azt mondták, hogy ez teljesen természetes, bár nagyobb a szőlő termőterülete, valamivel több is a termés, mint tavaly, volt miután szerencsére, termőre fordult az 1961—65 között újonnan telepített mintegy- százezer holdnyi szőlő is. Hallgattam csak £§:-tártam. iiíisy-fisikor jön már az „azonban”.,. Nem varattak sókéig... Azonban — emelte fel ujját és hangját az egyik szakem~fr i. I™!Le8y kis ba-> van a szől° struktúrájával. Ezen megint eltűnődtem, mert szegényes ismereteim szerint a szőlő- nek, van kocsanya, héja, magja, leve,* cukortartalma, no, de struktúrája Am a szakember ezt is megmagyarázta, mondván, nogy nálunk hagyomány a borszőlő, viszont álig van tradíciója a csemegeszőlőnek. így aztán cseppet sem lehet csodálkozni, nogy a jelenlegi struktúrában a terméshozam tö&b mint 90 százalékából bor készül és csak a fennmaradó csekély részt értékesítik gyümölcsként, világos, nem? Persze, hogy világos. Jómagam ugyan szeretem a szőlőt mmt gyümölcsöt, de egy ember az csak egy ember, az ilven egyen bolgár csemegeszőlőt, és vesse alá elfajult ízlését a nagy többség akaratának, mert azt is a szakemberektől tudom, hogy népünk borivó nép. Vagyis ha ránéz egy fürt szőlőre, abban nem gyümölcsöt lát, hanem eleve rizlinget, ezerjót vagy kadarkát. És különben is első a közjó, márpedig a borszőlőből bor készül, amelyből nagyobb jövedelem képződik, mint a gyümölcsből. A belföldi borigény mintegy négymillió hektoliter, vagyis négyszázmillió liter, no, már most, ha jól számolok, akkor ez mondjuk literenként csak huszonöt forintot véve annyi, mint cirka tízmilliárd forintnyi bevétel... És akkor még nem is számollam az egymillió hektoliternyi ezportot, amely devizát hoz a konyhára, igaz, dollárt is, és az mostanában nem a legjobb pénznem, de vállaljuk a kockázatot... Ez a felismerés, bevallom, gyötrő lelkiismeretfurdalással töltött el, hogyisne, képes' volnék felfalni azt a szőlőbogyót, amely holnap aranymarkát tojhat nekünk, s elhatároztam, hogy magam is gyarapítani fogom, a bevételt. Bort ugyan éppen nem kívántam, de egy pohár jó mustot megittam volna Már a harmadik italboltból fordultam ki, must sehol, amikor a -jószerencsémre egy másik szakemberrel futottam össze. Mert ki tudná, ha nem ő, hogy hol .van mustlelőhely. És csakugyan tudta: alig tíz percet gyalogoltunk, és már láttuk is a táblát: must kapható. Közben arra is jutott'idő, hogy a vendéglátó- ipari szakember dicsérje az idei termést. Elégedetten hallgattam a szakszerű magyarázatot, hiába, érteni kell a dologhoz, enélkül az ember csak közönyösen fellefetyelné a mustot vagy a bort, nem is gondolna időjárásra, peronoszpórára, termőképességre, zsugorra, pedig hát így egészen más. És készültem, hogy a frissen szerzett tudás birtokában felelősséggel megváltsam a blokkot kétszer két deci mustra. A pénztárosnő azt mondta, hogy az annyi, mint hat forint. És akkor megint kiderült, hogy hiába magyarázták nekem a szakemberek olyan kivételes szakszerűséggel, mert a kassza előtt állván, hirtelen arra gondoltam, hogy olyan vagyok, mint a Bourbonok, akik a szájhagyorpány szerint se nem tanultak, se nem felejtettek ... Eszembe jutott például, hogy régebben a must literje hétötven volt. Aztán, bizonyára, hogy könnyebb légyen a számolás, felemelték tíz forintra, most pedig a must tizenöt forint. Mondtam is a vendéglátóipari szakembernek, hogy nem értem ezt a mustárat. Szelíden megfogta a karomat, félrehúzott a sarokba és a mustot szakértőén kortyolgatva jó pedagógiai érzékkel rámkérdezett: mennyi egy kiló szőlő? Azt feleltem, hogy ez attól függ. Láttam kilencnyolcvanért is, de az elég satnya volt, a.szépjéért tizenkettőt is elkérnek. No látja, bólogatott jóságosán, maga is megértheti, hogy a szőlőből sajtolás és préselés vagy darálás útján készülő must nem lehet olcsóbb, mint a nyersanyag, amiből csinálják, világos? Szégyenkezve bólogattam, és zavaromban meghívtam egy deci burgundira, négy hatvan ért, ami azért ennyi, mert az alapárra rárakták az engedélyezett haszonkülcsot. Jó, ha mindezt tudja az ember, különben nagy tudatlanságában csak azt fogná fel, hogy drága a bor meg a must. Árkus József
