Pest Megyi Hírlap, 1971. október (15. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-12 / 240. szám
1971. OKTÓBER 12., KEDD rt*i jfccrKi KirUtp I985-;g Négyszázmilliárd forint a nehézipar fejiesztésére Beruházási aktívaülést tartottak hétfőn a Nehézipari Minisztériumban a témában érdekelt megyék párttitkárai, a tárcához tartozó trösztök, ipari üzemek vezetői részvételével. A tanácskozáson jelen volt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Dr. Szekér Gyula miniszter beszámolójában hangoztatta, hogy az utóbbi húsz esztendőben — mai árakon számítva — kétszázmilliárd forintot fordítottak a nehézipar fejlesztésére. A hosszútávú fejlesztési koncepció szerint 1971 és 1985 között csaknem 400 milliárd forintos beruházásra kell felkészülnie a nehéziparnak. A negyedik ötéves tervtörvény 90 milliárd forintot ír elő az ágazat fejlesztésére; ennek felhasználása nagy feladatot és felelősséget ró a szakemberekre. A továbbiakban a miniszter azokról a hiányosságokról beszélt, amelyek gátolják a nehézipari beruházásokat. Építőiparunk nem tudja hiánytalanul rendelkezésre bocsátani a korszerű » építőanyagokat, kohászatunk és gépiparunk is csak korlátozott mértékben szolgálja ki a beruházásokat. Indokolt lenne — hangoztatta a miniszter — az építő- és szcreíővállalatok felszereltségét vissza nem térítendő hitellel javítani. . A továbbiakban dr. Szekér Gyula a beruházási eszközökkel való ésszerű gazdálkodásra hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy csak a pénzügyileg biztosított beruházásokat kezdjék el. A fedezetlen beruházások kezdeményezőit, megvalósítóit a jövőben személy szerint is vonják felelősségre. Napjaink egyik legnagyobb problémája a beruházási határidők elcsúszása. Feltétlenül keresni kell ennek a jelenségnek az okát, hiszen már az előírások is másfélszer-két- szer hosszabb időt tartalmaznak, mint a fejlett ipari országokban. Befejezésül dr. Szekér Gyula vázolta a beruházások korszerűsítésével, gyorsításával kapcsolatos teendőket. A többi között hangoztatta: meg kell keresni a nemzetközi munkamegosztás útjait és ki kell használni a KGST adta lehetőségeket. Több gyártmány, sokrétűbb szolgáltatás Korszerű kis- és középüzemek lesznek az ipari szövetkezetek Rév Lajos beszámolója az OKISZ kongresszusán Rév Lajos, az OKISZ elnöke, az ipari szövetkezetek VI. kongresszusán megtartott beszámolójában megállapította az elmúlt öt év munkájáról, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom egészén belül, az ipari szövetkezetek jól teljesítették a társadalom által tőlük elvárt feladatokat. Kedve ő exportmérleg Termelésük a beszámolási időszakban az országos átlagnál gyorsabban emelkedve, 1370-ben meghaladta a 27 milliárd forintot. Az iparba sorolt szövetkezetek termelése 77, az építőiparba soroltaké pedig 73 százalékkal volt nagyobb, mint öt évvel korábban. Az export 57, a belkereskedelmi értékesítés 87 százalékkal nőtt, ezen belül a közvetlen kiskereskedelmi értékesítés több mint négyszeresére emelkedett. A legutóbbi években a szövetkezetek egyre több, "a nemzetközi színvonalnak megfelelő terméket állítottak elő; csakném 16 000 új terméket hoztak forFélbemaradt házfalak Tizenkét házaspár válaszúton — jogtalanul — Az albertirsai Dimitrov Tsz egyik dolgozója írta, hogy lakásügyi panasza van. Tudnak-e ilyesmiről a községben? — kérdezem a nagyközségi tanácson. — Hát... ha lakásügyi probléma, akkor alighanem a KISZ-lakásokról van szó — világosít fel Kása Attila vb-titkár. — Költségvetési üzemünk brigádokból alakult át, két esztendeje, jódarabig főleg felújítási munkákat csináltak, például a művelődési ház másfél milliós felújítását, vagy a befejezés előtt álló iskolatatarozást. Első lakásépítési munkájuk a KISZ minilakótelep építése. Ez a. legtalálóbb elnevezés, mert egymás melletti három, egyenként négylakásos ház épül, azaz maradt abba az első szintnél. A lakásszövetkezet elnöke azonban többet tud az ügyről. A szerződés és a lakások Puskell Jánosné csinos, fiatal, kedves — és elkedvetlenedett asszonyka. Húzódozik a nyilatkozattól, abba sem akar beleegyezni, hogy az épülő (azaz félbehagyott) házak előtt fényképezzük le. — Tizenkét fiatal házaspár írta alá a szerződést 1970. június 15-én. Ebben az albertirsai I. sz. KISZ Építő- közösség mint építtető, valamint az Albertirsa Nagyközségi Tanács vb. Építőipari Költségvetési, Üzeme, mint kivitelező szerződik, hogy: 1. A kivitelező vállalja az Albertirsa, Ságvári Endre úton épülő, 3 négylakásos lakóépület munkáinak kivitelezését — tervdokumentáció szerint, 2 millió 449 ezer forint összegért. .2. Az építtető a tervdokumentációt a kivitelezőnek átadja. 3. Az építtető a szükséges munkaterületet a kivitelezőnek átadja. 4. Az építtető kötelezi magát, hogy az építőipari munka helyét 1970. június 15. napján kitűzeti. 5. A szerződés teljesítési határideje 1971. június 15. A szerződésben vállalt határidő három hónapja letelt. Puskellné elkalauzol az irodától pár száz méternyire levő helyszínre. Három, kétszintesnek készülő ház párhuzamosan elkészült: a földszint födémjéig — aztán mintha elvágták volna. Ami nem megy! A fiatalasszony — és az irodában talált fiatalember is, furcsa módon reagál a kérdésre. Harapófogóval kell mindkettőjükből kihúzni a problémát. Ugyanis mindketten igyekeznek összeegyeztetni olyan szempontokat — amelyeket ebben a speciális esetben nem lehet. Vagyis, hogy ne mondjanak semmi rosszat a „cégre” — mint alkalmazottai; annak ellenére, hogy ugyan erre a vállalatra munkaadóként (mint lakás- szövetkezet) lenne mit panaszkodniuk. Mint kiderült, a szerződésben rögzített fixáras költség- vetést Kajos Zoltán üzemvezető* és Kovács Dániel technikus készítette. Amíg itt voltak. Azonban mindketten elmentek a vállalattól. Hogy miért, arra senki sem tud választ adni. Miért okoz ez gondot? Mert a költségvetés, mint az - új üzemvezető kiderítette — rossz volt. Tulajdonképpen már kezdetben is voltak költségvetési tévedések. Először arra szerződtek, hogy az egyformán kx, és fél szobás lakások kivitelezési ára egyenként 188 ezer forint. Amikor megtudták, hogy költségvetési üzem csak külön engedéllyel építhet magánosoknak családi házat, s az engedély 15 százalékos termelési adót von maga után — az eredeti költségvetés szerinti 5,5 százalékos hasznot módosította az üzem 15 százalékosra. Ekkor egy-egy lakás kivitelezési ára már 204 ezer forint volt. Így írták alQ a szerződő felek a megállapodást. Aztán? Emelkedő költségvetés Befizették a szükséges készpénzt, majd a tizenkét házaspár kiásta és lebetonozta az alapokat. A szerződést az építtetők és a kivitelező 1970. június 15-én írta alá, az alapok lebetonozd sáv al a fiatalok ugyanazon év karácsonyára elkészültek. Aztán, a kényszerű téli szünet után, megkezdődött a falazás, s a földszint födémgalombá, s ebben különösen figyelemre méltó a gép, a műszer, a híradástechniKa, a fémtömegcikk, a bőr- és textilruházati szövetkezetek eredménye. A szövetkezetek választékbővítő tevékenységére utal, hogy például az elmúlt évben a belkereskedelmi forgalomba került bútoripari termékek 33 százaléka, a női és férfikonfekciónak mintegy 40 százaléka a szövetkezetektől származott. A szövetkezeti ipar exportjának új vonása, hogy jelentősen megnőtt a bérmunka, 1968 és 1970 között mintegy megháromszorozódott. A szövetkezetek öt év alatt összesen 33 400 lakási építettek, 55 százalékkal többet, mint a második ötéves tervidőszakban. Az építőipari szövetkezetek termelésének értéke 1370-ben megközelítette az 5,5 milliárd forintot. A lakossági szolgáltatás értéke 11 százalékkal nőtt, a hálózati egységek száma 9 százalékkal növekedett; ma már- csaknem 12 000 szövetkezeti szolgáltató műhely, üzem működik az országbein. G ' •• >» * cp OTSijavi.as háromszorosára A jövő feladatait az OKISZ elnöke az MSZMP X. kongresszusa, a negyedik ötéves terv, a párt szövetkezetpolitikai irányelvei és a most élfogadott szövetkezeti törvény tükrében, a szövetkezeti tagok gazdasági és mozgalmi érdet keinek szem előtt tartásával vázolta fel. A negyedik ötéves tervben előirányzott 400 000 lakásból a szövetkezetek 50 000 otthon felépítésére kaptak feladatot. Megiéntve a lakásépítés társadalompolitikai jelentőségét, az ipari szövetkezetek — kongresszusukra készülőben — további 10 000 lakás felépítését vállalták. A tervidőszak alatt a szövetkezetele szolgáltató tevékenysége a tartós fogyasztási cikkek javításában kétszeresére, a gópkocsdjaví- tásban háromszorosára, a Ja- k á skarbantarfcásban több mint kétszeresére növekedik. A tes! ü'etek felelőssége Szólott Rév Lajos a választott testületek felelősségéről a szövetkezetek tevékenységének biztonságos viteléért. A feladatok megoldásában sokat segíthet a három szövetkezeti ágazat egyre javuló együttműködése, a törvényességi felügyelettel megbízott tanácsok készsége, az ágazati minisztériumoknak a törekvése, hogy egyre inkább az ágazat szerves részeként kezeljék a szövetkezeteket. Segítik a feladatok végrehajtását a területi és a szövetkezetekben működő pártszervezetek is, valamint a választott funkcioná-. riusok több tízezres tábora. Az előadó hangsúlyozta, milyen fontos feladatként hárul az ipari szövetkezeteikre az állami nagyiparral való kooperáció. Beszélt az ipari szövetkezetek, nemrég elkészült tízéves fejlesztési programjáról, amelynek keretében a szövetkezetek 1980-ra korszerű kis- és középüzemekké fejlődnek, felszámolva az elmaradottságot, megszüntetve a szocialista dolgozókhoz méltattam munkakörülményeket. Az egyénlő elbírálásért A gondokról szólva Rév Lajos elmondotta, a szövetkezetek még nem jutottak el oda, hogy az állami vállalatokkal egyenlő elbírálásban részesüljenek, egyebek között például az anyagellátás, a belkereskedelem áruátvéteM politikája, az import engedélyezése, a műszaki fejlesztés segítése, az ipari tanuló-képzés terén. Igaz ugyan — tette hozzá —, hogy a párt szövetkezetpolitikai elveinek ilyen irányú érvényesüléséhez még hosszabb időre van szükség, s a szövetkezeteknek ehhez saját tevékenységükkel is hozzá leéli járulniuk. A munkakörülmények kapcsán beszélt az OKISZ elnöke a szövetkezetekben dolgozó 170 000 nő helyzetének javításáról, szó volt a szövetkezetekben szívesen dolgozó több mint 80 000 fiatalról (egy-egy szakma kivételével itt nem veszélyeztet az elöregedés) és a sokéves szövetkezeti tagsággal rendelkező törzsgárda megbecsüléséről is. MA: Küldöttértekezlet a DKV-ban A KISZ csaknem 1300 Pest megyei aiapszervezetében lezajlottak a vezetőségválasztások. Mindenütt értékelték az elmúlt két év munkáját, eredményeit, gondjait, megvitatták a KISZ Központi Bizottságának kongresszusi levelét, s a szervezeti szabályzat módosítására vonatkozó tervet. Újjáválasztották az alapszervezetek vezetőit, is küldötteket delegáltak a járási, városi küldöttértekezletekre. Megyénkben először ma tartanak nagyüzemi KISZ-kül- döttértekezletet, a Dunai Kőolajipari Vállalat fiataljai Százhalombattán. Ugyancsak ma Nagykőrösön parasztifjúsági aktívaülést tartanak, melynek témája szintén a KISZ közeledő kongresszusa. Péntektől már egymás mellé sorakoznak a dátumok, egymást követik a járási, városi KISZ- értekezletek. A tervek szerint október 30-ra befejeződnek a járási, városi értekezleteit, s november 12-én tartják meg a megyei küWöttériéfceziete'.. Befejeződtek a magyar-román szakszervezeti tárgyalások A Szakszervezetek Országos Tanácsának meghívására Virgil Trofinnak, a Román Kommunista Párt KB VB állandó elnöksége tagjának, a Román Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnöke vezetésével október 6—9 között román szak- szervezeti küldöttség tett látogatást hazánkban. A küldöttség magyarországi látogatása során megbeszéléseket folytatott a Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára által vezetett magyar delegációval. Magyarországi tartózkodása során a román küldöttséget fogadta Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára. A delegáció látogatást tett több üzemben. A megbeszélések a kölcsönös megértés és szívélyesség légkörében folytak. Vas, Heves, Bács-Kiskun, Pest megye Négyszáz főlőtt az MSZBT tagcsoportok száma Alig fél éve, ez év április 4-én határozta el a diósgyőri Lenin Kohászati Müvek 20 ezer dolgozója, hogy megalakítja az ország első MSZBT- tagcsoportját, s ebben a szervezeti formában vállalnak részt a magyar—szovjet barátság mozgalmának erősítéséből. Az ünnepélyes megalakulás után közzétett felhívás óta eltelt félévben az új mozgalmi forma gyorsan terjedt: október első napjaiban már 422-re nőtt a tagcsoportok száma. A fővárosiban eddig összesen 158 tagcsoport kérte felvételét, jó részük már meg is kapta a megerősítő okiratot. Vidéken a legtöbb tagcsoport — 30 — Vas megyében alakult, őket követi Heves megye 24, Bács-Kiskun megye 19, Pest megye 17 tagcsoporttal. KARFIOLDŐMPING A DABASI SZIKRA TSZ KERTÉSZETÉBEN is megkezdődött a karfiolszezon. Idén különösen jónak ígérkezik a termés, 80 holdon szedik az asszonyok az óriásra nőtt fejeket. Egyelőre hetente 60—80 mázsát küldenek a fővárosi zöldségüzletekbe, de hamarosan, amikor a heti mennyiség a duplájára emelkedik, a konzervgyárakba is megérkeznek az első szállítmányok. 1 A jéig ez is elkészült. 1971. január 18-án jött az új üzemvezető. A szerződést felülvizsgálva megállapította, hogy egy-egy lakás költségvetése nem 204 ezer forint — hanem 220 ezer. — Honnan vegyünk fejenként újabb tizenhatezer forintot, amiikor csupa fiatalról van szó és amikor még a tavaly befizetett 32 ezer forintnyi készpénzt sem heverte ki egyikünk sem? Az áremelkedés miatt a napokban ugyanis összehívtuk a lakásszövetkezet közgyűlését és abban maradtunk, hogy a jövő hét a határidő. Addig meg kell mondanunk, melyikünk tudja előteremteni a plusz-összeget, melyikünk lép ki. Mit csináljunk? Nem a megrendelőt terheli A „családi ház”, valamint a „magánosok” kifejezés, s az e kifejezéseikhez fűződő pluszadó sem érthető, hiszen itt telepszerű, többszintes lakások épülnek, KISZ lakásszövetkezet részére, nem pedig családi • házak, magánrriegrendelőknek. De még érthetetlenebb a második számú áremelés oka. Fixáras szerződés, amely méghozzá késedelmes teljesítés, vagy a szerződés meghiúsulása esetére a rendeletékben megszabott kötbér kötelezettségéről is szól, — nem módosítható. Azaz módosítható, de csak a vállalkozó, a kivitelező kárára. Ha az előző üzemvezető, vagy technikus, azaz a szerződés árainak alapjául szolgáló költségvetés készítője rosszul csinálta a költségvetést — a2 az üzem és volt vezetője közötti téma. Hogy milyen úton hajtják be a „tévedés”-bői eredő károkat, az jogi kérdés. Az viszont egyértelmű, hogy az építtetőkre ez a kár semmiképpen át nem hárítható. Nemcsak azért, mert a tizenkét házaspár a vállalt tizenötezer forint értékű saját munkát már bedolgozta a kis lakótelep alapjaiba, hanem azért sem, mert néhány hete az országgyűlés oly sokat foglalkozott a fiatalokkal. Alig hihető, hogy csak ebben az építőipari költségvetési üzemben ne értenék a szavát. Pereli Gabriella
