Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

EC SER, GYOMRO Egy évvel az egyesülés után Ahogy a tsz-elnök látja Egy év óta, 1970. szeptember 1-tól gazdálkodik közösen az ecseri és a gyömrői termelő­szövetkezet. Tábányi Jánossal, a közös tsz elnökével beszél­getünk az elitelit időről, az eredményekről, a gondokról. — Nagyon nehéz év volt. Amikor elkezdtük, nem gon­doltunk volna erre. A vártnál jóval több gond adódott, s ezek bizony alaposan próbára tették a vezetőket, dolgozókat egy­aránt. Több milliós tartozást kellett kiegyenlíteni rövid idő alatt — hogy csak egyet, a legnehezebbet említsem a gon­dok közül. Sikerült! Mindent összevetve: sikeres egy eszten­dőt zártunk. A mezőgazdasági szakirányítást megerősítettük az egyesülés után, s így a ki­tűzött feladatokat teljesítettük. Legjobb példa erre a nyári aratás, összességében 16 má­zsás átlagot ért el a közös tsz gabonából, s ez magasan fe­lülmúlja az előző évek ered­ményét. Gabonából több mint kétmillió forint többletbevételt értünk el. A tsz mintegy há­romezer ' holdján általában 50 tsz-tag dolgozott az élmúlt év­ben. Elég volt ez, de miért! Gépesítettünk. Aztán , általá­nossá tettük a vegyszeres gyomirtást. Kicseréltük a régi gépállományt, s helyettük új, korszerű gépeket vásároltunk. Az állattenyésztés fejlesztése fontos népgazdasá­gi érdek, s úgy látjuk, lehet hasznos ez a'tsz-nek is. Ezekre gondoltunk, amikor az újon­nan felépült száz. férőhelyes ecseri tehénistállót benépesí­tettük. Száz darab osztrák tar­ka szarvasmarhát vettünk. Ezek a tehenek az eddigi faj­tánál több és magasabb zsír- tartalmú tejet adnak, meg is szűnt a tsz boltjaiban a tej- hiány. S természetesen ezek az állatok negatívak, mint ahogy negatív már a gyömrőd, töves- pusztai százas tehenészetünk is. 1973-ra felépítjük — szin­tén Gyomron — az újabb száz férőhelyes istállót, saját te­nyésztésű, negatív üszőinket helyezzük majd el ott. Szako­sítjuk a két telepet, Ecseren zárt tenyészet, üszőnevelés lesz, míg Gyomron bika- és selej. tüsző - h iz'.alás. Tovább fej­lesztjük juhászatuhkart. Jövőre felépül Ecseren és Gyomron egy-egy 500 férőhelyes korsze­rű juhhodály, a maiak helyén, s ezzel egyidőben a mai 600-as állomány ezerre nő. A melléküzemekben állandósítani kívánjuk a mai létszámot. A termelést nem létszámemeléssel, hanem a ha­tékonyabb termelékenységgel szeretnénk növelni. Minőségi munkára törekszünk. A tsz anyagi helyzete az utóbbi idő­ben lehetővé tette, hogy újabb gépeket vásároljunk, főleg olyanokat, melyek a dolgozók munkáját könnyítik. Az egye­süléskor a melléküzemeket is átszerveztük, s ennek nyomán már a gyömrői részleg is nye­reséggel dolgozik. — Nagyobb figyelemmel va­gyunk a melléküzemekben dol­gozó brigádok versenyére. Je­lenleg öt brigád küzd a szocia­lista címért, s a többi is ver­senyben van egymással. Az egyesült tsz vezetősége figyelemmel kíséri a tsz-járadékosok helyzetét. Anyagi helyzetünk májusban tette lehetővé, hogy megsza­vazzuk a mintegy 150 járadé­kosnak a havi 200 forintos tá­mogatást, A régi ecseri tsz ve­zetősége még 1969-ben határo­zatot hozott a 'tsz-tagok és al­kalmazottak lakáshelyzetének javítására. Most kerül- magva­lósításra ez a határozat, kiter­jesztve természetesen mindkét községre. A TÖVÁLL és a BU- LAK együttes munkájával már épül Ecseren a 40 lakás a tsz segítségével. Lehet, hogy még az idén, de jövő tavaszra biz­tosan beköltözhetnek, a csalá­dok a két- és háromszobós la­kásokba. Jelenleg a tsz házi- brigádja az alapozási munká­kat végzi, s ezt az építtetők­nek nem kell kifizstniök. Ez a mi segítségünk, s ez több mil­liót jelent. Röviden összefoglalva az el­telt egy közös esztendőt a kö­zel 700 dolgozót számláló tsz- ben: eredményes volt Gér József Mi lesz a kis park helyén? A monori evangélikus temp­lom előtti terecskén tavaly még szép, gondozott, virágos park volt, padokkal a közepén. Nyári délutánonként sokan üdögéltek ott, gyönyörködtek a virágokban s Monor forgalmas főterében. Aztán kora tavasz- ozal munkások jöttek, felszed­ték a parkot körülvevő vas­korlátot, elvitték a padokat, el­tűntek a virágok, el a föld is a virágok helyéről. Az egykori kis park úgy néz ki most, mint egy elhagyatott telek valahol a község szélén. A községüket szerető emberek nap mint nap kérdezik, mi történt, s talál­gatják, mi lesz a helyén! Már olyan álhír is elhangzott, hogy emeletes ház épül oda, mások bizonygatják, park lesz ismét, szebb, kedvesebb a réginél. Ez utóbbinak semmi jele. Nem akarjuk elhinni, hogy a zöld területben oly szegény Monor ettől a kis parktól is el­búcsúzik végleg. Szeretnénk az illetékesek véleményét halla­ni! Izmán János MAI JEGYZET Bokrok, táblák az utak mentén "■‘^Vp.TÉ.S j: ..% EtG YE I: H í Rgt A P: K Üt ÖN K- I A D Á S A~ XIII. ÉVFOLYAM, 211. SZÄM 1971. SZEPTEMBER 8., SZERDA KSSZ-vezetőségvá!asztás Sülysápon „RAJTUNK, CSAKIS RAJTUNK MÚLIK" Éppen a közelmúltban szá­moltunk be egy maglódi sze­rencsés kimenetelű közlekedé­si balesetről. A temetőnél két autó az árokba fordult, a töb­bi között a rossz tájékozódási lehetőség miatt. A gépjármű- vezetők gyakran szóvá teszik, hogy ezen a részen, a hármas útkereszteződésnél rossz a ki­látás. A Maglódról jövők nem látnak rá megfelelően sem a 31-es számú főközlekedési út­ra, sem a Gyömrő felőli út­szakaszra. A tanács már ré­gebben ígéretet tett arra, hogy a lehetőségeihez mérten segít a helyzeten, kiirtatja a ka­nyarban levő hokitokat, eddig azonban még nem intézkedett. Üllőn is van gond a kilátás­sal. A gyömrői útról a 4-es műútra ráhajtani szándékozók hiába tekintenek balra, a táb­lák sokasága zárja el a kilá­tást. Emiatt kénytelenek telje­sen az út szélére hajtani, s ez balesetveszélyes. A 4-es műút üllőj szakaszát még csak ez­után építik át, a táblaerdőre azonban már most felhívjuk a figyelmet. Ugyancsak nehéz ráhajtani a 4-esre a monori, Kistói útról. Itt a maglódihöz hasonlóan, a bokrok gátolják a kilátást. Sürgős intézkedéseket kérünk. (gér) VÁSÁR lesz Pilisen, szeptember 19-én, jövő vasárnap. Az elsők között tartotta meg a monon járásban vezetőség­választó taggyűlését a süly­sáp! Corvin Ottó KlSZ-szer- vezet. A taggyűlésen a járási KISZ-bizottság képviselői mellett megjelent a községi pártszervezet , csúÉstitkára, valamint a népfront községi titkára is. Berényi József KISZ-titkár beszámolójában értékelte az elmúlt időszak munkáját. — Az elmúlt két esztendőre büszkén gondolhatunk vissza — mondotta a többi között. — Megünnepeltük hazánk fel- szabadulásának 25. évforduló­ját, Lenin születésének 100. évfordulóját, felajánlásokat tettünk a párt X. kongresszusára, s aktívan részt vettünk, mint választók és mint szervezők a tavaszi vá­lasztásokon. Most a KISZ VIII. kongresszusára ké­szülünk. A jó munka, a színes, szín­vonalas közösségi élet elis­meréseként tavaly 15 ezer forint értékű jutalmat kap­tunk a járási KlSZ-bizott- ságtól. A titkár a továbbiakban el­mondotta, a nagy, a lelkesítő feladatok után az utóbbi hó­napokban némi megtorpanás következett be. — Remélhetőleg e vezető- ségválfusztó taggyűléssel a pillanatnyi „rövidzárlat” vé­get is ér — mondotta. — Biztosak vagyunk abban, hogy az új vezetőség folytatja a régi munkáját, ha lehet, még magasabb szinten. A beszámolót követő vitá­ban sokan kértek szót. A fia­talok hozzászólásainak lénye­ge: „Szépen berendezett KISZ-helyiségürik van, min­den lehetőség adva van a pezsgő, színvonalas munká­hoz. Rajtunk, csakis raj­tűrik múlik, hogy éljünk is a lehetőségekkel.” Aranyos Lajosné, az MSZMP községi szervezeté­nek csúcstitkára ezután mél­tatta a járás egyik legna­gyobb KISZ-szervezetének ed­digi eredményeit, elismeréssel szólt azokról, s ígérte, a pártszervezet a jövőben hatékonyabban segíti a fiatalokat. Bcrla Ferenc járási KISZ-tttkár hang­súlyozta, a KISZ nem ön­magáért van, nem öncé­lú szervezet, A közösségért, s azok tagjai­val együttesen dolgozik, eb­ből eredően a különböző igé­nyek, kívánságok kielégítése nem kis feladat. A sülyi szervezet kétéves mérlege pozitív. A taggyűlés KlSZ-titkár- nak ismét Berényi Józsefet választotta meg. Jandó István HID A TÁPIÓN A közelmúltban egyik ta­nácsülésen Németh Benedek tanácstag szóvá tette, hogy a sülysápi Szőlő utca lakói csak nagy kerülő árán tudják elér­ni a szőlőstelepi állomást. Je­lentősen megrövidülne az út­juk, ha a tanács építtetne a Tápión egy kis hidat. A javas­lat nem maradt visszhang nél­kül. A tanács deszkát, a Virágzó Tsz gerendákat adott, az utca lakói pedig összefogtak és Ko­csis István irányításával egy hét alatt remek hidat vertek a Tápión. Jó lenne, ha minden kis és nagy gond ilyen gyorsan, egy­szerűen és ésszerűen megol­dódna. (krátky) Elhagyta egyik ofvasónk múlt kedden a Nyugatiból délelőtt 9.50-kor Szolnokra induló vonaton ira­tait, benne nagyobb pénzösz- szeggel és nagyobb értékű benzinjeggyel. Kéri a becsüle­tes megtalálót, hogy a fontos iratokat címére juttassa el, a pénzt és az egyéb értékeket jutalomból megtarthatja. AI AI MŰSOR Mozik Maglód: A bostoni fojtogató. Nyáregyháza: A karbonárik. Tápiósüly: Dr. Syn kettős éle­te. Űri: Bűn és bűnhődés I—II. Vecsés: Mici néni két élete. Kiállítás Gyömrő, Rákóczi-kiállítás a Ságvári Endre Űttörőházban, nyitva: 9-től 14 óráig. Ma Monoron vendégszerepel a női és a férfi kosárlabda-válogatott Elkezdte a főzést a monori szeszfőzde A tavaszon és a nyár ele­jén elvégezték a szükséges évi karbantartási munkákat az ül­lői ÁFÉSZ monori szeszfőzdé­jében. Kijavították az üstöket, a lepárló- és tisztítóedényeket, KÉZFOGÁS A MINISZTERNÉL Negyvenöt év a gyógyítás szolgálatában Az egészségügyi miniszter tágas előszobájában ülünk. Egy kalocsai orvos, egy pécsi főbába és dr. Pázmándi Jolán, férje nevén dr. Télesi József- né, Maglód idén nyugdíjba vo­nult ügyvezető körzeti orvos­nője várakoznak a fogadásra. Déli 12-kor nyílik az ajtó. Dr. Szabó Zoltán egészségügyi mi­niszter szívélyesen invitálja a vendégeket: ide, előre a kitün­tetettek, hátrább a hozzátarto­zók, rokonok, jóbarátok. Bensőséges szavakkal mél­tatja az ünnepeltek munkássá­gát, köszönti dr. Pázmándi Jo­lán orvosasszonyt, s átadja ne­ki a magas kitüntetések egyi­két, az Elnöki Tanács Munka Érdemrendjének ezüst fokoza­tát A kitüntetés 45 év gyógyító­munkájának elismerése, kö­szöneté. Dr. Pázmándi Jolán, a maglódiak szeretett doktor­asszonya 1924-ben végezte el! Budapesten az orvosegyete­met. — Ha mr hctnék 18 éves, az én nar * y szorgalmam­mal — rr , és szavai nyo­mán meg;., .nedik az életpá­lya mindmegannyi rokonszen­ves, tiszteletet ébresztő mozza­nata. — 1926-ban a férjemmel együtt Szalkszentmártonba ke­rültünk. Óriási körzetünk volt, a tanyavilággal együtt. A leg­távolabbi tanyák 16—18 kilo­méterre esték Szalkszentmár- tontól. Lóháton jártam a bete­gekhez, az volt a leggyorsabb, legcélszerűbb közlekedési esz­köz ott és akkor. 1943-ban meghalt a férjem. Szalkszent- mártonban maradtam, elvé­geztem az ügyvezető községi orvosi tanfolyamot, levizsgáz­tam, így lettem körzeti orvos. A második világháború is ott éri a községben. — A betegeim szinte telje­sen elfogytak, az emberek mással voltak elfoglalva, más­tól féltek, nem a saját beteg­ségüktől. De annál több volt a sebesült katona. Segítettem, akin csak tudtam. Volt egy eset, amit soha nem felejtek el, egy postás, akinek a lábfe­jét több golyó átjárta. Jöttek értem, hogy nézzem meg. El­borzadtam, de elvittem haza, lakásomra, minden sebét ki­gyógyítottam. Ha nem kerül j hozzám időben, biztos, hogy ál tábori kórházban le kellett volna vágni a lábát. Hosszú éveken át minden karácsony­kor érkezett tőle egy hálás üd­vözlőlap ... A doktorasszony 1948-ban került Maglódra. A község maga is nagy körzetnek szá­mított, két évig azonban Ecsert is ellátta mellette. Betegeinek szeretető, határtalan munkabí­rása szinte legend aszómba ment a környéken. Ha zörget­tek, azonnal talpon volt, befo­gatott, s a konflis már koco­gott a doktornővel. ' Hűséges kocsisa vele együtt ment nyug­díjba az idén. A kitüntetést másfél hónap­pal ezelőtt kellett volna átven­nie, de éppen gipszben volt a lába. Valahogy élesett, s olyan rosszul, hogy eltört a térde. Nagy-nagy akaratereje, fe­gyelmezettsége segítette, hogy ilyen rövid idő elteltével meg­gyógyult, kocsiba tudott ülni, s felmehetett a miniszterhez a fogadásra. A tavaly kapott ju­bileumi emlékérem mellé ke­rül a Munka Érdemrend — Maglód község lakóinak szere­tőiével együtt. . F. O. illetékesek hivatalosan is el­lenőrizték a műszereket, s augusztus közepén elkezdődött a főzés. Hirtelen sok volt a munka, s kevés a munkás, így néha 36 órát is szolgálatban voltak egyfolytában, $ egy-egy éjszakát pihentek. Közben ki­hűlitek a hatalmas üstkazámok, felfűtésük komoly idővesztesé­get, kárt jelentett. Átvészelték ezt a nehéz időszakot, szep­tember 1-től már folyamatos a munka, két műszakban fő­zik a pálinkát. Jelenleg vegyes gyümölcscefréből. F. J. A monori spouse gy esül et 70 éves jubileuma alkalmából nagy kosárlabda-parádét ren­deznek ma délután Monoron, a gimnázium udvarán levő szabadtéri pályán. A magyar női és férfi kosárlabda-válo­gatott lép pályára. Délután fél 5 ó,rai kezdettel a férfi válogatót tagjai egymás ellen játszanak bemutató mérkő­zést, majd 5, illetve 6 órai kezdettel a női, illetve a fér­fi válogatott mérkőzik meg a Monori SE csapataival. A találkozókat rossz idő esetén a gimnázium tornater­mében bonyolítják le. KÉZILABDA TERÜLETI, FÉRFIAK Gyömrő-Cegfédi Építők II. 25:23 (11:10) Jó mérkőzést láthattak a né­zők. Végig szoros küzdelemben a gyömrőiek megérdemelten szerezték meg a győzélmet. Érdekesség, hogy a játékve­zetők ' tíz hétméterest ítéltek javukra. A gyömrőiek legered­ményesebb játékosa Kovács Próbálnak a vecsésl fúvósok a 19-i hétországra szóló bú­csúra. Péíerffy felvétele Gy. és Bagóczki volt, 7—7 gólt dobtak. Jók: Kovács Gy., Bagóczki S., Kovács I. Váci Finomfonó—Gyömrő 9:4 (3:3) Végig szoros mérkőzés.- A gyömrői lányok csak az utolsó öt percben adták meg magu­kat, ekkor a vendégek öt gólt dobtak. Jók: Halta Mária, Cserkúti. ‘ (S. j ) Győzelem az OKISZ Kupában Az OKISZ Kupa kispályás labdarúgó-bajnokság első fordulójában, a Monori Vas­ipari Ktsz csapata 4:3 (3:2) arányú szép győzelmet aratott Budafokon, az Ülőbútor Ktsz csapata ellen. A monori va­sasok jó játékkal, megérde­melten győztek, a gólokon Dimoff és Bagi (2—2) osz­tozott. A visszavágó szombaton délelőtt 9 órai kezdettel lesz Monoron, a strandon levő ké­zilabdapályán. (oláh) \ A REZES

Next

/
Thumbnails
Contents