Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-01 / 205. szám

1C71. SZEPTEMBER 1., SZERDA Hová lett a mintabolt?! Fél esztendeje talán, hogy meghívást kaptam a Pest me­gyei Tanács 4-es számú Sütő­ipari Vállalatától az érdi ke­nyérgyár mellett épült ke­nyér-sütemény mintabolt megnyitására. Másnap elis­merő hangon adtam hírt a takaros kis üzlet gazdag áru­választékáról, ropogós héjú kenyeréről, 25 féle sütemé­nyének jó ízéről. Az elmúlt napokban ismét arra jártam. Első utam a mintaboltba vezetett; bár r.e tettem volna! Most nem len­nék szegényebb egy illúzió­val. Az üzletben egyik csalódás a másik után ért. A válasz­ték minimálisra csökkent. Sehol sem találtam például az első hetek „slágerét”, a paprikás kiflit. A borsos-te­pertős pogácsa tetejét belep­te a túrósbatyukról rászóró­dott porcukor. A polcokon szerényen összébbhúzódott a fűszeráru, hogy átadja he­lyet a palackozott szeszes ita­loknak. A házi kolbász, hur­ka eltűnt, emléküket csupán néhány rúd fehér sós szalon­na idézte. A hűtőgépben üres tejescsuprokat és piszkos to­jástartó rekeszeket tároltak. A süteményeken fürtökben lógtak a legyeit, pedig az el­adásra kínált áruk között egész kartondobozra való légyfogót láttam. A boltban éppen takarítottak: egy fia­talasszony akkora porfelhőt csapott söprűjével, mint egy fúvósra kapcsolt porszívó. A megnyitáskor a vállalat vezetői ^ szíves szavakkal ajánlották a közönség és a sajtó figyelmébe az új min­taboltot. Most én szeretném számukra tenni ugyanezt. Akkor is, ha mám nem új, és nem is mintabolt... Nyíri Éva Kocsimúzeum Párádon Hinták, f iákerek, lószerszámokt A millenniumi idők országgyűlési elnöki hintója. Párád, a gyógyvízéről, termé­szeti szépségeiről messze föl­dön méltán híres mátrai üdü­lő a napokban újabb látniva­lóval gazdagodott. Megnyílt az egykori Károlyi-féle „cifra” istállóban a Közlekedési Mú­zeum első hazai kocsimúzeu­ma. A szép, műemlék jellegű épületet eredeti formájába ál­lították vissza. A Közlekedési Múzeum értékes, gazdag anya­got gyűjtött egybe. Kocsikat, hintóikat, lószerszámokat, ko­csis öltözékeket mutat be Pá­rádon. Bognárszerszámok Az ember több mint ötezer éve használja a fogatot, a ko­csit. Vajon lesz-e még az em­beriség történelmében közleke­dési eszköz, amely ilyen hosszú ideig szolgál? Az első termekben a kocsi- építésben évszázadok folyamán szakosodott bognár, kerékgyár­tó, kovács, nyerges, kárpitos, kocsifényező műhelyek szer­számait állították ki. Ott van az 1700-as évek óta híres Kőli­ier kocsigyárosok műhelyének részlete. Látható az első Ma­gyarországra települő Köbler Párizsban nyert aranyérme, oklevele is — amelyre itthon lovagi címet kapott. Kocs — kocsi Á kerékműhelyben „bokáz- zák”, küllőbe állítják a kere­ket, faragótönkön formázzák a küllőt. Amott a korbát, a ko­csiszekrényt alakítják. A ko­vácsműhelyben felépítettek egy kovácstűzhelyet, fújtató- val. Szerszámaival, berende­zéseivel megvették a mohácsi kovácsmester, Bakó János mű­helyét, kiállították a zalaeger­szegi Bazsó József kocsigyártó­master 1925-ben nyient arany­érmét, oklevelét. A kocsi történetére néhány metszet, sírkő, rajz utal. Az asszírok, a rónia iáik, a görögök idejéből. Hazai vonatkozások: a kocsi, a kerék Kocs község­hez fűződő eredete. A füzes­gyarmati ktsz, a budapesti ko­csikárpitos, Hajnal mester újították fel a díszes, színes hintókat, utazókocsikat, va- dászfoga tokát. Fehérvárról származik a kék kárpitú városi szekér, Nógrád megyei az úri szán, pi­ros advázas a Károlyi vadász- kocsi. Az első Eszterházy ko­csit Csekleszen készítette egy bécsi kocsigyárossal Eszter­házy Antal. A Károlyi urada­lomban használták a zöldre festett, farugós orosz vadász­kocsit, a tarantászt. A múlt század utolsó éveinek utazó hintáját egy váci mester ké­szítménye reprezentálja. A ko­csit Drágffy ügyvéd használta országjáró útjaihoz. A millennium idejéből A kiállítás legszebb, legérté­kesebb darabja a millennium idejéből való. Az országgyűlés elnökének az ezredéves jubi­leumi ünnepségekre készítet­ték a Köbler testvérek. A jár­művek mellett díszes lószer­számok, kocsis-, lovász- és díszhuszár-egyenruhák sora­koznak. A múzeumban díszhintók, a városi közlekedésben haszná­latos népszerű fiákerek, nyit­ható tetejű utazókocsik, hajtó-, vadászkocsik is helyet kaptak. Hiányoznak azonban a parasz­ti, szállításra, közlekedésre használt szekerek, fogatok. Ezeket később, egy másik mú­zeumban szándékoznak kiállí­tani. Kádár Márta .a JL Iá, A- AK u ____.. íj ' A 620 millió forintos beruházással készülő §“ *' | O gTi 21 | III \ #2 23 Szegedi Házgyár 18 ezer négyzetméteres nagy­csarnokában megkezdődött a próbatermelés a szovjet gyártmányú berendezéseken. Az első panelekből Szeged új lakónegyedében már épül egy tízemeletes lakóház. Képünkön: darupályá i szállítják a nagycsarnokban a paneleket. Kalászol a rizs Hazánk legnagyobb rizster­melő vidékén, a Tisza déli sza­kasza és a Körös völgyében, a Csongrád é3 Békés megyei ál­lami gazdaságok több mint 6000 holdon termelik a vízi ga­bonát. A rizs már „bókol”, tel­nek a kalászok, és a föld felé hajolnak. Napfényben, meleg­ben nem volt hiány ezen a nyáron, és szakemberek sze­rint jó termés ígérkezik, hol­danként legalább 3 mázsával több a tavalyinál. A betakarí­tás sokkal korábban kezdődik, mint máskor: szeptember má­sodik felében mindenütt hoz­záfognak az aratáshoz. Megvették a téglagyárad A pápai járás négy álltalános fogyasztási és értékesítő szö­vetkezete megvásárolta a sze- recsanyi téglagyárat a Közép- dunántúli Tégla- és Cserép­ipari Egyesüléstől. A szövetke­zetek még ez évben 3,5 millió tégla gyártását tervezik. Elsősorban a lakossági igé­nyeket igyekeznek kielégíteni. A tégla 60 százalékát a buda­pesti, a győri és a veszprémi TÜZÉP-telepek rendelkezésére bocsátják. Megkezdődött a szarvasbőgés A Mátrában megrendült az erdő, megkezdődött a szarva­sok násza. Az első szarvasbő- gést Rudolf-tanya térségében észlelték a vadászok, de kedd hajnalban már több helyen is hallatták hangjukat az erdő királyai. A Mátrai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság vadrezervátu­mai iránt az idén is nagy az érdeklődés Európa vadászati köreiben. Szeptemberben 46 külföldi vadász vendég érke­zését várják, akik a Mátrában és a Bükkben 60 szarvasbika elejtésére kaptak engedélyt. Az erdőgazdaságban egy hét óta jól szervezett szolgálat figyeli a szarvasbikák mozgási terüle­tét Az utóbbi időiben, világ­szerte élénk vita folyik tudo­mányos körökben, sőt a napi Sajtóban is a mesterséges édesítőszerek csoportjába tartozó cyclamátról. A problémával kapcsolat­ban az MTI munkatársának az Egészségügyi Minisztérium illetékesei elmondták: ha­zánkban — az USA-val és Angliával ellentétben — köz- fogyasztásra szánt élelmiszer­ben egyáltalán nem alkal­maznak cyclamátot, legfel­jebb néhány diétás készít­ményhez, ám itt is m;ár bizo­nyos korlátozó intézkedések­re került sor. Az édesítő tabletták kö­zül a kizárólag cyclamátot tartalmazó Tanagra tab­lets további gyártását be­szüntettek, a „Polisette” tabletta, amely cyclamátot és szaharint is tartalmaz, a továbbiakban csak a korlátozott fogyasz­tásra figyelmeztető címké­vel gyártható. Nálunk is forgalomba lévő szaharin és szaccharimid, va­lamint az Edeske tabletta ha­tóanyagként kizárólag szaha­rint, a Glukonon por alakú édesítőszer pedig a szaharin mellett szorbitot tartalmaz, vagyis valamennyi előbb em­lített készítmény cyclamát- mentes. Korlátozást jelent az Is, hogy a cyclamát tartalmú élelmiszer-készítmény és ital diétás célra való forgalomba hozatalához az Egészségügyi Minisztérium nem járul hoz­zá. A jelenleg még engedé­lyezett néhány cyclamátos diétás készítménnyel, ame­lyen természetesen feltünte­tik a vegyi összetételt, a szo­Könyv 'árstatisztika • •_ Üzemi hírlap- é? Hat és fél ezer közművelő­dési könyvtár van az ország­ban, s e kulturális intézmé­nyek 58 százaléka a szakszer­vezetek felügyelete alatt mű­ködik. Ez utóbbiaknak keve­sebb a könyvük, így kisebb a hatósugaruk, mint az állami könyvtáraknak, jelentőségüket azonban megsokszorozza, hogy olvasóik zöme munkás — álla­pítja meg a szakszervezeti könyvtárak helyzetével foglal­kozó legutóbbi felmérés. 149 szakszervezeti könyv­tárból összegyűjtött adatok jelzik, hogy növekszik az olvasótábor. A szóban forgó mintegy másfél száz könyvtár közül 52 önálló. A SZOT által jóváha­kásos fogyasztás mellett csak elenyésző mennyiségű cycla­mát kerülhet a szervezetbe. A cyclamátprobléma még ma sincs végérvényesen és megnyugtatóan tisztázva, és lezárva. Jelenleg a világ különbö­ző országaiban számos folyóirat-olvasók gyott működési szabályzat sze­rint itt könyvbeszerzésre éven­ként legalább ötezer i forintot kell fordítani. Ezt az előírást azonban az 52 könyvtár közül csak 34 teljesíthette. Akadt olyan, amelyik fenntartójától könyvbe­szerzésre — például 1969- ben — egyáltalán nem ka­pott pénzt. Tizenöt viszont több mint 25 ezer forjntot költött új köny­veikre. Jóllehet a szakszerve­zetek az utóbbi időben erőfe­szítéseket tesznek az üzemi hírlap- és folyóirat-olvasó há­lózat létrehozásáért, a könyv­táraié 56 százalékába — anya­giak híján — semmiféle újság,; folyóirat nem jár — egyelőre. jelentős kutatóintézetben folynak a további vizsgá­latok. A kísérletek befejezése és értékelése csak körülbelül másfél-két év múlva várha­tó, ezért korai lenne a kér­désben bármilyen végleges, egyértelmű állásfoglalás. Tanárképzés Szombathelyen Az új tanévben Szombathe­lyen is megindul a tanárkép­zés. A Pécsi Tanárképző Fő­iskola tagozataként elsősorban matematika szakos nevelőket képeznek. A szeptember, 20-án induló évfolyamra mintegy 50 fiatalt vesznek fel. A kihelyezett tagozat továb­bi fejlesztéséről, a szombathe­lyi tanárképző esetleges főis­kolává szervezéséről a jövőben döntenek. Vezet az Intersztár és az Interfavorit A székesfehérvári Videoton televíziógyárban az év első nyolc hónapjában nyolcféle te­levíziót szereltek. A mennyisé­get tekintve a sorrend: Inter- sztär, Interfavorit, Olympia, Szuperolympia, Record és a TA 1250 jelű készülék, amely­be kombinált variatunert épí­tettek be. Ezzel mindkét sáv, az UHF és a VHF sáv egyaránt vehető. Exportra kétféle mi- nivizor, külön csöves és külön tranzisztoros minivizor ké­szült. Nyolc hónap alatt a nyolcféle készülékből összesen száznegyvenezer került le a szalagokról. Kisegítő iskola ha^ásséülteknek Szeptember 1-én Vácott megkezdi működését a hallás­sérültek kisegítő iskolája és nevelőotthona. Ezzel egyidejű­leg — az oktatás megkönnyí­tésére — megindul a siketek iskoláinak profilírozása. Gya­korlatilag arról van szó, hogy a siket gyerekeket különvá­lasztják az úgynevezett hallás­marad ványosoktól, vagyis a pedagógiailag hasznosítható hallásfokkal rendelkezőktől. A szétválasztás mind a két kate­góriába tartozóknak előnyös, mert ily módon biztosítható a maximális hatékony oktatás. A profilírozás kapcsán a sike­tek iskoláiból kiemelik a ket­tős-sérült (siket, illetve na­gyothalló és értelmi fogyaté­kos) gyerekeket. Az ő számuk­ra készült 14 millió forintos költséggel a korszerű felszere­léssel berendezett váci 100 sze­mélyes, bentlakásos tanintézet. — Eger legnagyobb beru­házása. Legnagyobb beruhá­zásként tartják számon Egerben a Csebokszári elne­vezésű új városrész felépíté­sét, ahol a IV. ötéves terv­időszakban 2062 család köl­tözhet új otthonába. Tisztára az apja A szülészeti osz­tály folyosóján Bála, az ifjú apa sehogysem bírt lépést tartani a csúzos, porckopá- sos nagynénik, nagybácsik hadá­val. S utolsónak érkezvén, a roko­ni hátak pajzs­ként zárták el elő­le az újszülött­szoba ablakát. Andor bácsi megkocogtatta az üveget, s megren­delte a régen várt szenzációt. — Cserit Imrét kérjük! Mikor a nővér az ablakhoz hozta a vörös, tátott szájjal üvöltő új­szülöttet, egy pil­lanatra áhítatos csend támadt Az­tán Andor bácsi elismerően cset- lintett. — Karakán kis legény, tisztára az — Mint két to­jás! — toldotta meg Nusd néni. — Le se tagad­hatnád, Béla! — jelentette ki egy köpcös öregúr, akit Béla most lá­tott életében elő­ször. — Nézzétek ' az orrát! Ez a te or­rod. Béla! — Még a füle is Bélát formázza! Mikor a rokoni gyülekezet már sorra vette a gye­rek minden jelleg­zetességét, s kü- lön-külön és együtt megállapí­totta róluk, hogy mindenben Bélá­ra, a boldog apára üt, egy úiabb ösz- szevetés céljából a leghátul téblá- boló ifjú felé for­dultak a tekinte­tek. Béla kihasz­nálta a pillanat­nyi érdeklődést, átvágta magát az üvegablakig. Meg­pillantva közelről a hadonászó kis kezet, megdöb­benve olvasta a szalagról: Tóth Etelka. — Ez nem az én gyerekem! — szaladt ki belőle a meghökkenés. — Gserti Imrét kér­jük! A nővér bocsá- natkérőleg intett, majd néhány pil­lanat múlva meg­jelent egy másik vörös, visító cse­csemővel. A rokoni had szégyenkezve hallgatott, míg­nem a kínossá vált csendben íel- brurrmogott An­dor bácsi basszu­sa — Karakán kis legény ... tisztá­ra az rpja! — Mint két to­jás! — toldotta meg Nusi néni. Átányi H. László Rákkeltő-e a cyclamát? Az Egészségügyi Minisztérium állásfoglalása (

Next

/
Thumbnails
Contents