Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-04 / 208. szám
P*JT HEcret K/Ctriap 1971. SZEPTEMBER 4., SZOMBAT EPÜL-SZEPÜL A RÁCKEVEI-DUNA VIDÉKE Mederkotrás, partépítés, további parcellázások A két Duna-ág, valamint a Csepel-sziget erőteljesebb, harmonikusabb fejlődése érdekében alakult meg a Rácke- vei-Duna Intéző Bizottság. Elnöke, Kovács J. Gyula vízügyi főmérnök nagyon elfoglalt ember. Felelősségteljes munkáján túl szabad idejének minden percét a Duna-ág ügyeire fordítja. Sokakkal együtt az ő érdeme is, hogy a ráckevei—soroksári szakasz mindinkább felzárkózik a felső Dunakanyarhoz, adottságait ugyanúgy hasznosítja. Összefogva két kerülettel Beszélgetésünk elején Kovács J. Gyula elégedetten számolt be arról, hogy a bizottság nemrégiben nagy jelentőségű együttes megbeszélést tartott Budapest két nagy munkáskerületének, a XX. és a XXI. kerületnek a képviselőivel, amelyen elvi döntéseket hoztak: közös összefogással hogyan fejleszthetik a Duna-ágnak a fővároshoz tartozó szakaszát, amely elengedhetetlen feltétele a Pest megyei partok rendezésének is. Megegyeztek a partszakaszok feltöltésében, a csatornázás lehetőségeinek kidolgozásában. Kijelölték, hogy a partmenti üdülősávban hol kell erdősíteni. Elhatározták azt is, hogy a megalakuló koordinálási bizottság segítséget nyújt Heincz Mihálynak, a fővárosi tanács osztályvezető főmérnökének, aki 1972. március 31-ig kidolgozza az erzsébeti—csepeli szakasz részletes rendezési tervét. Ha elkészül, ezt a tervet szervesen beépítik a Ráckvei- (Soroksári) Duna komplex hasznosítási tervébe. Ezután megkértük Kovács J. Gyulát, hogy bővebben ismertesse elgondolásaikat, terveiket és térjen ki a már elvégzett konkrét munkákra. Megtudtuk: az intéző bizottság terve községenként dolgozza ki az összes, üdülési, sportolási, horgászati, partbiztosítási, hajózási és közműellátási feladatokat. Az előbb említett intéző bizottsági ülésen a titkári beszámolókból a jelenlevők már képet nyertek arról a nagy munkáról, amelyet a második negyedévben megvalósítottak. A Pest megyei Tanács tervezőintézetének dolgozói már elkészítették Tököl és Szigethalom, valamint a hozzájuk tartozó üdülőterületek részletes rendezési tervét. A javaslatot szakértői elbírálásra megküldték az Építésügyi Minisztériumnak. Jelenleg Du- navarsány, Délegyháza és Szi- getszentmiklós községi és üdülőterületi rendezési tervén dolgoznak. Ugyanakkor a Kö- zép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóságon készítik a teljes Duna-szakasz komplex hasznosítási tervét. Bóják gyűrűjében Júliusban befejezték Duna- harasztinál a molnár-szigeti mellékág kotrását. Közel hárommillióba került, viszont az addigi lápos-mocsaras molnárszigeti északi csúcsot feltöltöt- ték annyira, hogy nemsokára hozzákezdhetnek a területrendezéshez, a parkosításhoz és később a parcellázáshoz. Ugyanígy befejezték a Dorna- riba-sziget mentén a partmenti kísérleti kotrást. Ennek eredményeképpen az addigi holtvíz élővé változott, megindult a víz öntisztítása. Ez nagy örömére szolgál a BKV Előre és Dunavarsány horgászainak, mgrt jobb, elevenebb lesz a halállomány, alaposan megnőnek fogási esélyeik. A kotróhajó a molnár-szigeti déli csúcstól halad Budapest felé. Ezen a szakaszon évtizedek óta nem háborgatták a vizet. Az iszap és a hordalék már annyira eltömítette a medret, hogy szinte lehetetlenné tette a hajózást. Ugyanígy a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság folytatja, a kotrást a du- naharaszti félsziget mentén. A terület teljes felmérését az UVATERV műszaki gárdája és a Közúti Gépellátó Vállalat végzi. Ezután készülhet el a további munkálatok alapja, az „Álomsziget” rendezési terve, amelyen újabb telkeket oszthatnak a környék és Budapest lakosságának hétvégi ház, horgásztanya céljára. Elmondta még Kovács J. Gyula, hogy a népfronttal is tartottak közös elnökségi ülést, s ezen elfogadták a javaslatot: valamennyi Duna menti községben alakuljanak meg a táj bizottságok. A már megalakult bizottságok igen eredményesen dolgoznak. Hat községben a Ráckevei (Soroksári)- Duna Intéző Bizottság támogatásával a halálos dunai balesetek elkerülésére kialakítják a szabad strandot. Bójákkal kerítik körül a veszélymentes vízszakaszokat. Tiltó táblákat helyeznek el, megjelölik a vízmélységet. Ezek a szabad strandok már valamelyes előbbrelépést jelentenek és több biztonságot nyújtanak addig is, amíg az öltözőkkel- zuhanyozókkal ellátott, kulturált dunai strandok meg nem épülnek. Taksonyban, Dunavarsány- bán és Makádon a községi tanácsok, a Hazafias Népfront és a területi tájbizotSágok összefogásával megkezdték a víz- és villamosvezetékek kiépítését. Sétány Ráckevén Beszélgetésünk végén az alsó Duna-ág „fővárosának”, Ráckevének a fejlődéséről is sok szó esett. A hídnál — többek között — a partvédelem és ugyanolyan kényelmes sétány létrehozása érdekében, mint Szentendrén — a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság III. számú szakaszmérnöksége kőszórást és földfeltöltést végeztet. A partvédő mű elkészülte után a Ráckevén hagyományosan megrendezésre kerülő kajak-kenu- és evezős- versenyeket a közönség már nemcsak a töltésen és a házak udvarán szorongva nézheti végig, hanem a széles virágos sétányról. A Ráckevei (Soroksári)Duna Intéző Bizottság tervszerűen folytatja második félévi munkásságát. Nagy öröm számukra, hogy minden héttel közelebb kerülnek a teljes komplex fejlesztési terv elkészültéhez, amelynek alapján 1972-ben a kormányhoz fordulnak: vegyék programba a Duna-ág fejlesztését. Komáromi Magda Lézerkutatás — együttműködéssel Korunk nagy tudományos felfedezése, a lézer, alig egy évtizedes múltra tekint vissza, s alkalmazásának rendkívül nagy jövője van az orvostudományban, a biológiában, a híradástechnikában, a vezeték nélküli energiaátvitelben és számtalan más területen. Az ezzel kapcsolatos elméleti kérdések megoldásában fontos szerepet vállaltak a szegedi József Attila Tudományegyetem kísérleti fizikai intézetének kutatói. Ezt a tevékenységüket jelentős helyi hagyományokra alapozzák. A szegedi egyetemen ugyanis csaknem öt évtizede folytatnak lumineszcenciakutatásokat, amelyeknek tudományos alapja azonos a lézerkutatással: a különféle anyagok által kibocsátott úgynevezett hidegfény tulajdonságainak vizsgálata. A tanszék ilyen irányú kutatásait a Magyar Tudományos Akadémia is intenzíven támogatja. Eredményeikkel nagy nemzetközi elismerést vívtak ki. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy együttműködési megállapodást kötöttek a Belorusz Tudományos Akadémia fizikai intézetével. Az együttműködés különösen a folyadéklézerek kutatásával kapcsolatos. Az együttműködés kiterjed a tudományos munkatársak kölcsönös cseréjére, a tudományos vizsgálatok eredményeinek, a publikációnak a cseréjére is. Az Épületekéit Elgondoló és Emberekkel Elvégeztető Egyesülés munkaerőgondokkal küszködött. A tizenöt tagú vezetőség naponta értekezett. Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy szak - és segédmunkásokban van égető hiány. Utasították a Propaganda Osztály vezetőjét: „hathatós eszközökkel hasson oda, hogy legyenek emberek, akik dolgoznak”. Különbem nincs értelme az értekezleteknek. Az osztályvezető javaslattal állt elő az egyik nap: — Táblát kell kitenni a főkapura! — No, végre, egy okos ötlet — így az igazgató. — Gyerünk azzal a táblával, de aztán gyerünk! Az osztályvezető megvakarta a szakállát. — Azt a táblát meg kellene terveztetni. Mert a hagyományos táblák manapság már nem hatásosak. — Mi az akadálya? — A vállalati Mercedes, úgy tudom, nagyjavításon van. Az igazgató kartárs Fordja kuplungcsúszás miatt nem használható. Az én Trabantom meg most ugrik át a garancián. Villamossal közlekedem én is tegnap óta. Pedig lenne egy maszek táblakészítő Pestújhelyen. Feltűnő szép táblákat készít, tölgyfakeretben, eredeti gótikus stílbetűkkel. — Mi az akadálya? — kérdezte az igazgató. — Menjen taxival! De menjen, azonnal. A táblát holnap látni akarom. Kerül, amibe, kerül. Az osztályvezető végigtaxizta a várost. Közben beadott a Patyolathoz három inget. Érkező vidéki rokonainak is elintézte az Ibuszmál a vendégszoba-foglalást. Megivott volna egy feketét a Hungáriában, de azt éppen most tatarozzák. Így maradt a Luxor. Aztán kiszaladt Csepelre a feleségéhez megmondani, hogy hozzon magával hazafelé jövet tíz tojást. A táblával öt óra előtt öt perccel megérkezett. — Kolosszális! — mondta az igazgató. Azonnal ki is akasztották a főkapura. Jól látható helyre. Szemmagasságnyira. Az utcán tolongtak az emberek. Munkaidő volt. Ök meg órákon keresztül figyelték a táblát a függöny mögül. Ám az emberek ráérő, igazi pestiek módjára, csak bandukoltak, tekeregtek, a táblára oda se bagóztak. — Az emberekben van a hiba — sóhajtott keserűen az igazgató. — Csakis az emberekben — helyeselt az osztályvezető. — Olyan az a tábla pedig, hogy majdcsaknem megszólal! Ragyogó tábla. A következő pillanatban egy férfi állt meg a tábla előtt. — No végre, egy emberünk miár lesz, ha igaz — lelkendezett az igazgató. — Rohanjon, kartárs! Vigye be előbb magához, és állapodjon meg vele. Ahogy szoktunk. Kerül, amibe kerül. A férfi magabiztosan ült az osztályvezető előtt. Az osztályvezető megkínálta cigarettával a Marlboro-dobozbóL Aztán maga is rágyújtott. — NO, és melyik munkaalkalom felelne meg önnek leginkább? — kérdezte óvatosan. — Előre bocsátom: a két és felet bármelyikkel megkeresheti itt. De kis ügyeskedéssel többet is. A férfi arcán látszott, hogy itt van keresnivalója. Egy kopott pakli kártyát is megpillan tott az iratcsomag alatt. Tekintete egyre magabiztosabb lett. — Amint olvashatta, bő itt a választás nálunk. Ha akar, lehet téglatisztogató, ehhez szarvasbőr kesztyűt is adunk, lehet buldózerbeindító, szögszappanozó, élelmezési ügyintéző, kapocskerekítő, gerendagondnok, de minek is sorolom. Olvashatta. Az élelmezési ügyiraté' zést éppen csak kiírtuk, a profilunkba vág ugyan, de a mi dolgozóink maguk szaladgálnak szinte ötpercenként a húsboltba, közértbe, italboltba. Inkább sorba állnak. Azt mondják: „magunknalc eszünk — magunknak vásárolunk”. Ez egy régi mozgalom. Most meg hát a demokratizmusnak is velejárója. A férfinak nagyon tetszett a szögszappanozó munkakör. Bár soha nem csinálta, fogalma sem volt róla, mi lehet. De ha az, aminek sejti; csak kevesebb erőkifejtéssel lehet a szöget beverni, ha az szappanozva van, mint úgy, szappan nélkül, mezítlen. Mondta is: — A szögszappanozás. Azt választanám. Az osztályvezető máris ugrott. Szaladt az igazgatóhoz. Az ajtóból még visszaszólt: — Apropo, tud ultizni? — Állítólag — felelte szerényen a a férfi. — Az előző munkahelyemen is reggeltől estig vertük a blattot. A rablósban, abban vagyok én nagymenő. — Mindenképpen alkalmazzuk! — mondta jókedvűen az igazgató. Kerül, amibe kerül! Igen szűk a keresztmetszetünk munkaerőben. Másnap egy bedöglött buldózer árnyékában hárman ultiztak. A férfi meg a múlt héten idetévedt másik kettő. Az új férfi másfél óra alatt nyert kétszáz forintot. Elment egy pillanatra, hogy lemosakodjék, mert izzadt a tenyere. A munkavezető azalatt azt mondta a társának: — Addig nem állítom munkába, amíg a pénzünket vissza nem nyerjük. Nem én, az tótziher! És belekevert a pakli kártyába. Kopré József Próbaüzem Megkezdte a próbaüzemelését a lábatlan! Vékonypapirgyár negyedik gépsora is. A csaknem két és fél milliárd forintos költséggel épült új üzem az év végén tér át a próbaüzemelésről a teljes termelésre. A finn, az NSZK, valamint a svéd, angol és belga papírgyártó és feldolgozó gépekkel évi 38 ezer tonna vékonypapírt fognak itt előállítani. A jelenlegi próbaüzemelés alatt napi 80—90 tonna vékonypapír készül. Képünkön: múnkában a vékonypapír tekercs-vágógép. Statisztika az első félévről Több vált as ételm Az. elmúlt félévben több volt az ételmérgezés, mint az előző év hasonló időszakában — állapította meg az Országos Élelmiszer- és Táplálkozás- tudományi Intézet most elkészült mérlege. Az idén június végéig 415 esetet jelentettek az illetékeseknek — vagyis 75-tel többet, mint korábban, s ezek során összesen 1565 embernél észleltek az élelmiszerekkel kapcsolatos tisztasági előírások be nem tartásából származó rosszullét- tünetekéit. Eddig az idén öt ember életét követelte az étel- mérgezés. Az észlelt ételmérgezési esetek közül 223-am a salmonella baktériumok — közijük tartozik a tífusz és paratífusz kórokozója is — voltak a fertőző gócok. A legnagyobb méretű tömeges ételmérgezést egyébként Szarvasról jelentették, ahol a Rákóczi úti napközi otthon konyhájáig készült burgonyapüré fertőzte meg a gyerekeket. Az ok gondatlanság volt, ugyanis a burgonyapüré készítéséhez szükséges tejet csak előző nap forralták fel, s következő éjjel, helytelenül, a zöldségraktárban tárolták, másnap pedig újraforralás nélkül használták fel az ételhez. A nyári hónapokban különösen a romlott sertéssajt jelentett veszélyt: ettől lOG-an' szenvedtek mérgezést. A Békés megyei Magyarbán- hegyesen sütött rántott borjúhús fogyasztása idézett elő rosszullétet, mivel a konyhasó helyett alkálnitritet és nitrátot használtak ízesítésre. Az ételmérgezések első félévi krónikája egyértelműen bizonyítja, hogy a megbetegedéseket — nagyobb gondossággal, a higiéniai előírások betartásával — kivétel nélkül meg lehetett volna előzni. Kilincsek és csillárok A VI. Schätzel Két és fél évszázados vasasdinasztia Kőszegen Kőszeg nemcsak történelmében, természeti szépségekben gazdag, hanem nemes emberi hagyományokban is. Az meg országosan is »szinte egyedülálló, hogy egy kézműiparos család 250 éve apáról fiúra hagyja a kovács, majd később a lakatosmesterséget. Ezért jutott Kőszeg városi tanácsa ahhoz az elhatározáshoz, hogy a letelepedésének 250. évfordulóját ünneplő Schätzel kézműiparos család érdekes krónikáját képes kiadványban is megörökítse. A kiadvány ízléses kivitelben Műhely címmel látott napvilágot. A kovács dinasztia első őse, Schätzel Bertalan — vándorlása során — 1721- ben telepedett le Kőszegen. öt fia, közül Sámuel követte a kovácsmesterségben. Halála után kovácsműhelyét András és Gottlieb nevű fiaira hagyta. A következő Schatzelről, Gusztávról mái fényképet is őriz a család, ö volt a vasasdinasztia utolsó kovácsa. Fia, Lajos már a lakatosmesterséget tanulta ki. A dinasztia hatodik és élő tagja: Schätzel József műlakatos, aki művésze a szakmának. Kovácsoltvas munkái — kilincsek, rácsozatok, ajtók, sarokvasak, csillárok, gyertyatartók, stb. — Kőszegen és Szombathelyen kívül az ország számos műemléképületében megtalálhatók. A család egyébként ebben az évben négyes jubileumot ünnepei : a vasasdinasztia alapításinak 250. évfordulóját; továbbá 45 . éve, hogy Schätzel József a szakmában szabadult, 30 éve, hogy mestervizsgát tett, s ebben az évben van házasságának 35. évfordulója is. A város vezetői azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a Schätzel-műhelyből kézműipari múzeumot létesítenek, ahol a várost felkereső turisták eredetiben láthatnák a vasas kézműipar szerszámait, s egyéb muzeális értékű tárgyait. Húznak a szalonkák Megkezdődött a Bükkben a szalonkák pszi nászrepülése. A Bükk-fennsíkon a Csanyiki- völgyben, valamint Hollóstető környékén tűnnek fel csapatosan a hosszú csőrű, gyorsröptű madarak, j A szögszappanozó
