Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-29 / 229. szám

PROPAGANDISTÁK TANÁCSKOZÁSA Az idei pártoktatásról Hétfőn Királyréten tartot­ták e havi értekezletüket a váci járási vezető propa­gandisták, a pártbizottságok agitációs és propagandafele­lősei és a tömegszervezetek oktatási felelősei. Tóth Albert, a dunakeszi gimnázium igazgatóhelyette­se a felnőttoktatás lélekta­náról tartott előadást. Mint későbbi tájékoztatójában Ba- ráth Endre, a járási párt- bizottság művelődési osztá­lyának vezetője elmondta, ezután több módszertani elő­adást tartanak a pártkong­resszus szellemében, hogy elő­segítsék az előadók munká­ját. Beszélt arról is, hogy sike­resnek ígérkezik az idei párt­oktatási év. Tavaly 206 okta­tási körzetben 3621-en ta­nultak, s a hallgatók 60 szá­zaléka volt párttag, 46 szá­zaléka pedig fizikai dolgozó. Idén még többen vesznek részt a pártoktatásban. Ag­gasztó viszont, hogy a szak- szervezeti tanfolyamok nép­szerűségének csökkenését bi­zonyítják a statisztikák. a. Ahol a vendég — vendég, s ahol nem MAGYARKÚTI TAPASZTALATOK őszi kirándulásra indul­tunk az elmúlt hét végén Magyarkútra. Bár a Vácról induló vonat több mint fél érát késett, a szerelvényről leszállva a magyarkúti ' táj meghittsége kioltott bennünk minden bosszankodást. Űtra- keltünk a remek vizű Irma- forráshoz. Odaérve, a korán elhunyt költő, a természet nagy barátja, Berda József sorai jutottak eszembe, aki e hely hangulatától ihletve így írt Magyarkút, 1958 című ver­sében : „Örökké barangoló, egyedül te élsz még a lemaradottak közül, ki nem hagyta cserben ezt a tündén tájat, mely bő buzgású fonásával fiatalítja az erre járót.” A forrás tőszomszédságában van a Turista Ellátó Vállat Vadaskert elnevezésű turista­háza. Szombat délután lé­vén, ide tértünk be, és érdek­lődtünk: mit lehetne vacso­rára kapni? — Semmit — volt a lakoni- kus,„ rövidségű válasz. — iiirics sérhmí ételünk! S valóban, a konyha felől hűvösség terjengett. Furcsál- lottuk, hogy szombaton dél­után mindenféle étel nél­kül maradt a turistaház. No­de, sebaj, kérünk valami szörpöt. — Az sincs! — mondták. Végül ,is kiegyeztünk egy üres pohárban, melybe friss forrásvizet vehettünk. Még egy meglepetés várt ránk a Vadaskertben. Mikor vacsora­ügyben ott jártunk, megkér­deztük a két hölgyet, akik nem túlzottan nagy lelkese­déssel ügyködtek e jobb sors­ra érdemes házban, hogy mi­kor van záróra? ők azt vála­szolták, hogy este 9-kor. Nyol­cán tanúsíthatjuk, hogy fél kilenc még alig múlt el, s már bezártak. Szerencsére azonban még egy turistaház van Magyar- kúton. Az Orgonavirág. Örömmel számolhatunk be róla, hogy ott kulturált, fi­gyelmes kiszolgálás, igen jó minőségű ételek, kellemes hangulat fogadta csoportun­kat. Másnap is jó kedvvel men­tünk oda ebédelni, hiszen ott vendégként várták, fogadták a betérő turistát. —k. —e. Tóth néni énekelt Vácott az alsóvárosban la­kik a 72 éves Tóth Jánosné, aki rengeteg szlovák népdalt és magyar verses mondókát tud, szívesen mesél és énekel a környékbeli gyerekeknek. A tanév kezdetével a kisdobo­sok is többször felkeresték. A napokban meghívták a Gá­bor József úti iskola 4. osztá­lyának énekórájára, ahol a gyerekek Nyitra környékéről származó énekeket, népi me­séket és tréfás mondókákat hallgattak tőle. VÁC I UAPLfl A PC*T MEGYi| HlRlAP KÜtÖNKIAPÁS* mm XV. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1971. SZEPTEMBER 29., SZERDA A váci szakmaközi bizottság részt vesz az árak és a minőség ellenőrzésében Beszámoló a vezetőségi ülésről A napokban tartotta veze­tőségi ülését és félévi beszá­molóját a váci szakmaközi bi­zottság. Tagjain kívül a ke­reskedelem vezető szervei is képviseltették magukat a gyű­lésen, mert a beszámoló a vá­ros és a járás kereskedelmi egységei társadalmi ellenőr­zésének eredményeivel foglal­kozott. A szakszervezetek kongresszusának határozata alapján a szakmaközi bizott­ság, mint érdekvédelmi szerv, tevékenyen részt vesz az ár­politikai elvek kialakításában, az árak. az áruellátás és a mi­nőség ellenőrzésében., Az ész­revételekre nemcsak Szikora Fái, a NER elnöke, Varga Jó­zsef kereskedelmi osztályve­zető és a? egységek jelenlevő vezetői válaszoltak, hanem a vezetőség is megtette észrevételeit az eladók ruházatának a tisztaságával és az üzem­egységek munkavédelmi és higiéniai hiányosságai­val, a piac problémájá­val, az összefogdosott ke­nyér eladásával, a boltok nyitva tartási idejével, az italboltokban uralkodó ál­lapotokkal kapcsolatosan. Sorra kerültek a szakmakö­zi bizottság ingyenes jogi ta­nácsadásának jól működő he­ti fogadásai, melyek sok jogi probléma orvoslását teszik lehetővé a tanácsot kérők szá­mára. Megtárgyalták a szakmakö­zi bizottság négyezer kötetes könyvtárának működését: a keddi és pénteki könyvtári érákon a könyvtárat havonta 200—250 olvasó keresi fel. Szeretnék, ha még többen vennék igénybe ezt a műve­lődési lehetőséget. A szakmaközi bizottság var- rótanfoiyamai már sok .örö­met és megtakarított forintot szereztek a résztvevőknek. Októberben kezdődik a munkásakadémia, előadás- sorozata, melyben a nyug­díjtörvényről, az' eltartási szerződésről, a munkavi­szony létrejöttéről, kül- és belpolitikáról, egészség- ügyi kérdésekről lesz szó. A munka tervben szerepel még kirándulás Zebegénybe, a Szőnyi Múzeumba, a penci tájmúzeumba. a Dunakeszi Házgyárba és a budapesti Szépművészeti Múzeumba. Író—o’vasó találkozó is lesz — Fehér Klára írónővel. Kilenc kerékpár — egy tolvaj A TIZEDIKEN RAJTAVESZTETT Mint a Váci Járási és Váro­si Rendőrkapitányság sokaso­dó bejelentései jelzik, az utób­bi időben nagyon elszaporod­tak Vácott a kerékpár-, a ro­bogó-, és motorkerékpár-lopá­sok. A 33 éves Kollár János szo- kolyai lakos is kerékpárban „utazott”. Tíz kerékpárt lopott el. Jobban mondva csak ki­lenc és felet, mert a tizediken rajtavesztett Az Április 4. téri Bistró, a Rádi úti lakótelep, a posta, a Széchenyi utca és a művelődé­si ház kínálták a lehetősége­ket. Mert egyetlen kerékpárt sem zárták le, még azokat sein, amelyeken megvolt a zárószer­kezet. A kerékpárokat Kollár János a Vác környéki falvak­ban értékesítette, nem is ol­csón. Vásárlóiban nem keltett bizalmatlanságot. Szabályos adásvételi szerződést készített, aláírással és személyi igazol­ványszámmal látta el. A tize­dik kerékpárt azonban nem tudta eladni. A Széchenyi ut­cai kolbászsütő falához, állított kerékpárt önkéntes rendőrök szemmel tartották, s amikor Kihaló szakmák nyomában... A váci tímárok A Duna felől emeletes épületnek tűnik, de valóságban magasföldszintes ház, az alagsorban vasfazonos ablakoklcal, a régi „bőrgyár” cserzőműhelyeinek, a „meszes”-nek helyisé­geivel, a Vetési utca 11. számú ház, a Pápa Sándor és Tsa. féle tímárműhely, amolyan kis gyárféle, a maga nemében abban az időben még elég nagy forgalommal. A Duna felől, a f egyház felett a Vasutas Vízi Sport Club mellett nyíló hátsó kapu a mai napig is használatban van, ezen át lehetett a cserzőműhelyekbe bejutni, itt hordták ki a bőröket szárításra és ezen a Duna-parti szakaszon, a atendesen zakatoló vízimalmok szomszédságában lógott hosszú sorokban a kifüggesztett sok kutya- és macskabőr, a borjú- és tóbőr, a marha és a birka meszesben szőrtelenített, kikészítésre előké­szített bőre. KETTEN — A RÉGIEK KÖZÜL Ennek a szakmának két élő képviselőjét sikerült még fel­lelnem: Gulyás József és Neu- gam József tímárok személyé­ben, akik Vácott tanultak, szabadultak a Pápa Sándor és Tsa tímárműhelyében. A Váci Hírlap 1926 júniusi száma nvomán indultam el keresni azt az embert, akit a hírlap mint az ipari kiállítás dicsérő oklevéllel kitüntetett legjobb tanoncát mutatja be olvasóinak... Gulyás József ma 66 éves, nyugdíjas és Vácrátóton él a Bajcsi-Zsilinszky úti házban, melynek padlásáról az öreg katonaláda mélyéről előszedi az írásokat, melyek tímárko­dásának hiteles őrzői. — Tulajdonképpen jó későn mentem el tanoncnak. Addig mindenféle más mesterséget űztem. Mindenki azt hitte ró­lam, jó fnagam is, hogy vala­mi neves sebészorvos leszek, mert jó fejű gyerek voltam az iskolában és főképpen nagyon szerettem döglött állatodat megnyúzni, felboncolni. Nem volt énbennem semmi vi­szolygás. Üvegcseréppel, kis- késsel nyúztam és boncoltam... De hiába volt jó fej^p és hiá­ba volt készségem, nem volt pénzünk arra, hogy tanulhas­sak. Itt a faluban élt egy zág­rábi születésű ember, Czeza- rek Istvánnak hívták, tímár­műhelyt nyitott és abban dol­gozott. Segédje is volt. Ez a tímár beszélt rá arra, hogy ezt a mesterséget tanuljam ki. Az előnév eredete Mikor * műhelyét családi okok miatt megszüntette Rá- tóto.n, átment Vácra és mes­terként belépett a Pápa cég­hez. 1924-ben azután én is be­léptem tanoncnak a műhelybe. Ketten voltunk itt csak tanon- cok: Neugam József és én. Megszerettem a szakmát, bár nem a leggusztusosabb mes­terség. Jól kell bírni a szagot. A meszesben, ahol mint a ne­ve is mutatja, lúgkő, nátrium és mész 16—18 fokos oldatá­ban ázó bőrök nem a legkel­lemesebb . illatot árasztják. De mindent meg lehet szokni. Ezt is. Hogy jól megtanultam a szakmát, a tímárok mestersé­gét, azt bizonyltja az a dicsérő oklevél is, melyet második éves tanoncként a felszabadu­lásom előtt kaptam az ipari és kereskedelmi iskola igazga­tóságától, a tanoncok részére 1926-ban rendezett ipari kiál­lítás zsűrijétől, gyönyörűen ki­készített, kifényezett két bő­römért. Mai napig is büszke vagyok erre, bár fiaim nem sok jelentőséget tulajdoníta­nak ma egy ilyen díszes pa­pírnak. Azért is tartóm a pad­láson, mert talán szégyellnék, ha berámázva a falon dísze­legne, mint ahogy én szeret­ném ... A Gulyás név sem tartozik éppen a legritkább nevek kö­zé Rátóton. Gulyás Józsefet a falu tímár előnévvel külön­bözteti meg. Ügy ragadt neve mellé ez a titulus, hogy ma már szokatlan lenne, ha nem úgy szólítanék meg: Tímár Gulyás József. — A feleségem nem is na­gyon örül ennek. Mintha szé­gyenné. Igaz, a lányom tanár­nak lett a felesége, talán ezért nem tetszik neki ez az elő­név ... A Pápa féle tímírműhely termékeit a legnagyobb rész­ben a család értékesítette. Sándor ostorokat, bakancsszí­jakat, pénztárcákat készítte­tett a bőrökből, Lipótnak box- bőrkereskedése volt! Jó minő­ségű bőröket állítottak elő a műhelyekben. 1944-ig műkö­dött a műhely. Akkor a család szétszóródott. A háború után közvetlenül megindult valami élet ebben a műhelyben is, de az akkori működtető nem tar­totta be a gazdasági szabályo­kat, a közreműködő Fischer bőrkereskedő pedig egyenesen bűnös tevékenységet folytatott a bőrök kikészítése terén, úgy, hogy a gazdasági rendőrség Fischer ellen eljárást indított, a Pápa család képviseletében működő társtulajdonosnő pe­dig visszavonult, magára hagy­va az üzemet... A tímársegé­dek Budapesten helyezkedtek el, Czezarek, a horvát tímár mester meghalt... a tímárság Vácott a megszűnt szakmák listájára keri^t. A/ elhagyott üzem A Vetés utcában lakásokká alakították át a magasföld­szint műhelyeit, a cserzőkádak hatalmas fadongáit nemrégen verték szét, ,a betonáztatókat szintén megsemmisítették és a műhelyszobákból fáskamrák lettek. A Haihmerli féle nagy bőr­gyár, kesztyűgyár helyén a hajógyár működik, Vácon és környékén ősi módon szalmá­val kitömve szárítják ki a le­ütött nyulak bőrét, ha egyál­talán valakinek arra szottyan kedve, hogy saját maga sza­bott bőrből készítsen a ka­bátjára prémet. Hartnos Jenő Kollár „birtokba vette”, meg­kérték, fáradjon velük a ren­dőrségre. Az ügynek még egy érdekes­sége van. Négy kerékpárért még mindig nem jelentkezett gazdája. Hátha a számról rá ismernek: a 68129, a 026 420, a 127 510-es számú fekete fér­fi- és az 5760-as számú feke­te női kerékpárt veheti át a gazdája a rendőrségen. Elismerés téeszeknek A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága a termelő­szövetkezetek elmúlt évi gaz­dálkodási versenyében elért eredménye alapján, a beme- cebaráti Hunyadi Tsz-t tízezer forint jutalomban és díszokle­vélben, a Göd Egyesült Duna- menti Termelőszövetkezetet el­ismerő oklevélben részesítette. Kicsi a bors, de erős Az Árpád úti iskola szep­tember 24-én tartotta csapat- zászló ünnepi és néphadsereg napi megemlékezését a Pokol- szigeten. Az ünnepségen — melyen honvédek is részt vettek — volt főzési verseny, számhábo­rú, akadályverseny. Ez utóbbin az V. B osztály Hóvirág őrse bizonyult a legjobbnak, legyőzve még a nyolcadikoso­kat is. Délután volt a Dunakanyar Kupa tájékozódási futóverseny iskolai selejtezője. Itt a kicsik­nél Varga Ágota és Molnár Ernő; a nagyoknál Aczél Zsu­zsa és Haklik László győzött a több mint száz induló közül. —á—a— Csemete ültetők A nemrégen újjá alakult sződi KISZ-szervezet tagjai elhatározták, hogy októberben 500 facsemetét ültetnek el a község útjai mentén és park­jaiban. Megkezdték a termelőszö­vetkezet sütőüzemének építé­sét Püspökhatvanoan, mely nemcsak a községet, hanem a szomszédos Galgagyörköt is el­látja majd kenyérrel. A közelmúltban *t)unakeszin a 3. sz. iskolában a ne­velőtestület szere­tettel készült Ke­resztes Mihály­nak, az iskola" igazgatójának kö­szöntésére. Az igazgató negyven éve kezdte peda­gógus pályafutását és most ünnepli 60. születésnapját. A tantestület ne­vében Molnár La- josné üdvözölte Kettős jubileum ebből az alkalom­ból,- de eljöttek köszönten! őt; a nagyközségi ta­nács elnöke, a he­lyi pártszervezet képviselője és a járási hivatal mű­velődési osztályá­nak vezetője is. ★ Keresztes Mi­hály 1931-ben, Kalocsán kapta kézhez a diplomá­ját, s mint fiatal nevelő Pest me­gyében, Üjhar- tyánban kezdett tanítani. Azután Dunakeszin töl­tött néhány évet, majd húsz éven át Tolna megyében tanított. Huszon­három évvel ez­élőtt nevezték ki igazgatónak és 1954-től kezdve is­mét Dunakeszin vezető pedagógus, 12 éve pedig a 3. számú iskola igaz­gatója. Most, a kettős jubileum alkalmá- 'ból, így beszélt életútjáról: — Szeretem a hivatásom, s el­mondhatom, ha újra kellene kez­deni, ismét csak pedagógus lennék. Aki megtalálja a mi pályánk szép­ségeit és örömeit, az mindig jó ered­ményt érhet el. S. L. A gödieknek is, másoknak is Segít a Sportmúzeum A közelmúltban jelent meg lapunkban egy cikk, mely a felsőgodi úttörők vonzó ter­veiről számolt be. A cikk nyomán megkereste szerkesz­tőségünket Bakonyi Károly, a Testnevelési és Sportmúzeum igazgatója, és a következőket közölte: — Örömmel olvastam a fel­sőgödi úttörők terveiről, ar­ról, hogy a 7—8. osztályosok az olimpiai láng útját szeret­nék tanulmányozni, s ezzel kapcsolatban akciót indítottak. Olvastam arról is, hogy se­gítségért múzeuifnunkhoz akarnak fordulni. Mi szívesen segítünk a felsőgödi pajtások­nak. A Testnevelési és Sport­múzeumnak épnen most nyílt meg egy olyan kiállítása, ahol szép terveik megvalósításához gazdag anyagot tudnak gyűj­teni. Ugyanis ebben az évben lesz 1 1 éve annak, hogy a magyar sportlövészek megala­kították országos szövetségü­ket. A birkózók 50, a röplab- dások 25 "ve szervezték meg szövetségüket. Ezeknek az év­fordulóknak a tiszteletére ju­bileumi sportkiállítást rendez­tünk, mely bemutatja a há­rom szövetség munkáját, tör­ténetét. A felsőgödi pajtások, de esetleg más iskolák úttö­rői is, akik az olimpiai láng útját kutatják, megismerked­hetnek e sportágak olimpiai történetével is. Gyűjtőmunkájukhoz bizo­nyára nagy segítséget jelent majd, ha megtekintik legkivá­lóbb sportolóink arcképeit, olimpiai bajnoki érmeit, győ­zelmi trófeáit. Nem árulókéi titkot akkor sem, ha elmon­dom azt, hogy nagyon gyak­ran lehel találkozni a kiállí­táson kiváló élsportolóinkkal, akik szívesen adnak felvilágo­sítást. A napokban például lá­togatást tett a kiállításon Var­ga János és Pólyák Imre, a birkózósport két kiválósága. Ök is készséggel válaszoltak volna a gyerekek kérdéseire. A kiállítás egyébként szep­tember 30-ig lesz nyitva, min­dennap 10-től este 7 óráig, a Belügyminisztérium kiállító— terméb-n, VI., Népköztársa­ság útja 55. szám alatt. Tehát még ma és holnap megtekint­hető. (—e)

Next

/
Thumbnails
Contents