Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-25 / 226. szám
4 rest me eret í^iriop 1971. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT TV-FIGYELŐ Bolgár-est. A tévében jelentkező nemzeti estek hézagpótlók. Időzavarunkban sokszor elhatározzuk: még ezzel vagy amazzal az országgal, kultúrájával, tudományával foglalkozunk, aztán nem kerül sor rá, egyszerűen nem jutunk hozzá. A tévé gazdag választékát kínálja egy-égy ország kultúrájának. Jelenleg a bolgár kultúrának. A tanulni nem vágyó ember is valamiféle összképet raktároz el magának. Legfeljebb azt sajnáltuk, hogy a mai Bulgária életéről lényegében csupán egy játékfilm (A szabálytalan ötpercek) tudósított, mely mondanivalójában egyértelműen az emberközeli, rugalmas pedagógiai magatartás mellé állt, némelykor azonban sematikus eszközökkel igazolta a nem-sematikusokat. Kíváncsiak lettünk volna a bolgár dofcumentumfilmgyár- tás egy-két alkotására, mert a képernyőn a legtöbbet talán ez a műfaj mondja. A műsoridő nem végtelen, ezúttal mégis megtoldhatták volna egy félórácskával. | örömmel tud büszkélkedni si- j kereivel, különös ismeretségeivel, s aki szinte végigbeszéli műsorát — mégsem so- kalljuk. A magyar tudósok arcképcsarnoka dr. Germanus Gyula önportréjával gazdagodott, s bár viszonylag kevés ! dokumentációt kaptunk, egy I született elbeszélő (és „mellékesen” hallatlan nyelvtudású akadémikus) szinte teljességében felidézte azt a valóban kalandos életutat, melynek titka nyilván az ismeretlen iránti vágy és a töretlen szorgalom és akaraterő sajátos ötvözete. Ez a „bensőjéből vezérelt”, hasonlíthatatlan sze- mélyiség megérdemelte volna, hogy ne hétköznap késő este jusson nyilvánosságihoz, sok fáradt embert megfosztva egy nagy élménytől. Röviden. Örülünk, hogy a Tisztelt Ház-ból ezúttal nem csupán a honatyákat, hanem a karzat véleményét is hallottuk Vértessy Sándor jóvoltából. Ám telhetetlenék vagyunk: legközelebb még többet és oldottaibban szeretnénk látni a „folyosói életből” ... [ Garabuczy Ágnes képeit a i festőnő baráti köre segítségével közvetlen, mégis szakszerű módon mutatták be, Rap- csányi László műsorvezetése is bensőségre törekedett. A ma délutáni Antennában egyebek között a gyorsolvasásról is hallhatunk előadást, ami hasznos lehet szorongató időhiányunkban. Este a mozikban is sikert aratott Van, aki forrón szereti című vígjátékot sugározzák, éjszaka pedig ismét színházi közvetítést .láthatunk: Peter Weiss Makinpot úr című, az Irodalmi Színpad előadásában filmre vett politikai színművének műfaja — „dixie comedy”, azaz zenés-táncos társadalombírálat. Vasárnap délelőtt a gyerekek örömére megkezdődik a Flipper című 13 részes filmsorozat, melynek főhőse egy idomított delfin. Délután friss riportfilmet láthatunk Losonczi Pál koreai látogatásáról. A műsorban egyébként minden a régi: sorozat sorozat hátán... Lehotay-Horváth György Pest megyei alkotások Ismertetők vasárnapi lapszámainkban Holnaptól kezdve lapunk vasárnapi irodalmi mellékletében képben és szövegben kívánjuk bemutatni olvasóinknak azokat a mozaikokat, freskókat, seccókat és pannókat, amelyek az elmúlt esztendők során készült épületeket díszítik Pest megyében. Az első alkalommal Patay Lászlónak, a ráckevei járási hivatal kis tanácstermét díszítő sec- cóját mutatjuk be. Prokofjev — egyenes adásban A Magyar Rádió is közvetíti a moszkvai Nagyszínház budapesti vendégjátékának fontosabb eseményeit. Szeptember 29-én egyenes adásban kapcsolják Prokofjev Szemjon Kotko című operáját az Erkel Színházból, amelyet az URH-n sztereó-változatban is élvezhetnek a hallgatók. Cousteau. Mi a titka? Miért bilincsel mindannyiszor a képernyő elé? A mélytenger tudósa és kitűnő filmes munkatársai nem élnek a játékfilmek fordulataival, nem kelnek versenyre (Flaherty Louisiana Storyjától Homoki Nagy István műveiig) azokkal a nagysikerű történetekkel, melyek „elemberiesítik” az állatokat, kiagyalt drámákat lopnak a természetbe, ötletes profi-fordulatokkal csigáznak cselekményt, teremtenek feszültséget. Cousteauék sosem igazítanak a valóságon; ha valamit nem tudnak, megváltják. Szinte csak érvényesülni engedik a természeti törvények, fenséges és bumfordi alakzatok spontán költészetét, s olyan, eszmetársításokban gazdag képsorokat hoznak létre, melyek Juhász Ferenc tollára méltók: az ő burjánzó fantáziájára lenne szükség leírni mindazt, amit egy had- tömegnász vagy egy csontfehéren dermedező, tengerfe- néki elefántfóka-hulla felidézhet bennünk. Germanus. Ez megint másfajta varázslat. Egy nyolcvanhat esztendős tudós (legalább hatvannak néznéd), akinek lelkében kamasz kalandvágy bujkál, aki ma is gyermeki Ma nyílik a Pest megyei képzőművészek tárlata a Nemzeti Galériában Részlet a kiállításról Fotó: TJrbán Első alkalommal rendezik a Nemzeti Galériában a Pest megyei képzőművészek kiállítását. Eddig csupán Szentendrén vagy a budapesti Eg- ressy Klubban állították ki a megye művészeinek alkotásait, de ezek a bemutatók nem lehettek megfelelő reprezentánsai a megye képzőművészeti életének. Pest megye vezetői kezdeményezték ezt a mostani nagyszabású tárlatot. A kiállítás az elmúlt 5—10 esztendő anyagát és a legújabb, még sehol be nem mutatott műveket foglalja magában. A rendező művészettörténészek — D. Fehér Zsuzsa dr. és Tóth Antal — véleménye az, hogy ez a tárlat elősegítheti a „Pest megyeiség” fogalmának tisztázását is a festészetben és a szobrászatban egyaránt Nem az a körülmény a lényeges, hogy a kiállító művészek lakhelye hol van, hanem az, hogy a művéNonstop vetítés Cegléden A Doktor úr Nagykőrösön Évadzáró vízi túra asaD 0H1MT Pest megye slágere ezen a héten a Ceglédi Ősz. A rendezvénysorozat keretében — mint hétfőtől mindennap — szombaton is megrendezik a Szabadság téri nonstop katonai játékfilmvetítést. A vasárnapi program délután 5 órakor kezdődik a Kossuth Művelődési Központban: a katonai öntevékeny művészeti csoportok és szólisták tartanak bemutatót. A ceglédi hét vége programjához tartozik még az is, hogy a vasutasklub könyvtárhelyiségében a Dél-Pest megyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok mezőgazdasági termékeiből rendeznek bemutatót és vásárt. Nagykőrösön megkezdődnek a színházi esték, az első bérleti előadás szeptember 26-án fél nyolckor lesz, a kecskeméti Katona József Színház mutatja be Molnár Ferenc—Kellér Dezső: Doktor úr című bohózatát. Közeledik a múzeumi hónap kezdete, s ez rányomja bélyegét a hét végi eseményekre is. Két kiállításnyitás lesz, mindkettő Duna- parti városban: Szentendrén, illetve Vácott. A jobb parti városban a fiatal képzőművészek anyagából Iparművészet címmel nyílik a bemutató a BVM szentendrei gyárában, az ünnepségen Fehér Zsuzsa művészettörténész mond beszédet. A váci kiállítás délelőtt 11 órakor nyitja kapuit a volt görög templomban, a városi kiállítóteremben. Csohány Kálmán grafikus és Pálffi Gusztáv szobrászművész tárlatát Varga Imre szobrászművész nyitja meg. Még egy Duna-parti képzőművészeti érdekesség: a visegrádi Átkelő Étteremben két hete megnyílt fiatal képzőművészek kiállításán vasárnap délután 3 órakor Mezei Ottó művészettörténész tart tárlatvezetést, s mutatja be a tíz művész alkotásait. Az ünnepségre hivatalos a művészvilág sok rangos képviselője is. Nemcsak nyílnak, hanem zárulnak is a kiállítások. Vasárnap lehet utoljára megtekinteni Vácott, a Vak Bottyán Múzeumban Angela Borgers antwerpeni festőművész tárlatát, akárcsak az iparművészeti tanácson a múlt héten megnyílt Tervező művészek kiállítást. Nem maradhatnak el ezen a hét végén sem a különböző múzeumi előadások, tárlatvezetések. A Mezőgazdasági Múzeumban vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődik a harmadik előadás az öntözés történetéről, amelyet Imre Gyula tart. A Szépművészeti Múzeumban délelőtt 9 órától Mrávik László mutatja be a velencei mesterek alkotásait. A Nemzeti Galériában — szokás szerint — két tárlatvezetés lesz, mindkettőt vasárnap 10 órakor kezdik, az egyiken Turcsányi Zsuzsa művészettörténész, a XIX. századi festészetünket, a másikon pedig Borbély László művészettörténész Munkácsy Mihály alkotásait mutatja be az érdeklődőknek. A TIT budapesti szervezete vasárnapi irodalmi sétájának színhelye ezúttal a belváros. A főváros centrumának szobrait Dobro- vits Dorottya mutatja be délelőtt 11 órától, találkozás a Petőfi téri Petőfi-szobornál. A Természetbarát Szövetség szombaton és vasárnap rendezi meg az évadzáró vízi túráját a váci Duna-ágban. Természetesen a gyalogos túrák kedvelőiről sem feledkeztek meg, rájuk a különböző egyesületek gondolnak. Érdekes, hogy majd mindenki Pest megyei útra indul, a BTSZ Pilisszentkeresztre, Cso- bánkára, a Vasas Pomázra és Kétbükkfanyeregre, a BSE a Csíz-malomhoz és Buda- kalászra, a Pedagógus Pomázra és Dömösre, a Gyopár Rám- szakadékba és Lajosforrásra, a Szolidaritás Nagykevélyre és Pilisborosjenöre, a Meteor pedig a Holdvilág-árokhoz, illetve a Szarvasszérűhöz viszi tagjait. Mészáros Sándor szetüket ihlető forrás mennyiben kapcsolja be őket a megye életébe. Ilyen értelemben Pest megyeieknek nevezhetők olyan nagy művészek is, mint Bürcsay Jenő, Kmetti János vagy Czóbel Béla. Pest megye azonban jelentős képzőművészeti iskolákkal, irányzatokkal gazdagította a magyar művészetet. A szentendrei iskola, a gödöllői, a zebegényi eredményei már művészettörténeti értékek. Az új generáció, a friss diplomás képzőművészek közül is sokan kerülnek és kerültek már eddig is a megye művésztelepeire. A művésztelepeken kívül azonban mindenhol a megyében, városokban, falvakban sok festő és szobrász él és alkot. Ez a tárlat alkalmas arra, hogy minden megyében élő és a megyével kapcsolatot tartó képzőművész alkotásával megismerkedhessünk. Hetven mester 374 festményével és szobrával találkozhatunk a tárlaton. Egy-egy művésztől átlagban 4—5 alkotást állítottak ki. Már eddig 21 művésztől vásároltak képet és szobrot 150 ezer forint értékben, különböző intézmények. A kiállítást ma délben 12 órakor, dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese nyitja meg B. Gy. Városnézőben A Magyar Állami Operaház Moszkvában vendégszereplő 350 tagú társulata szabad idejében a várossal ismerkedik. A képen a balettegyüttes tagjai a Lomonoszov Egyetem előtt. KÖNYVESPOLC Styron és Falia d Amerikáról Egy fiatal lány öngyilkos lesz. Értelmetlen tette rákényszeríti a gyenge jellemű, alkoholtól szétroncsolt szervezetű apát, a hajdan jónevű ügyvédnek számító Milton Lof- tist, hogy visszapergesse élete — életük — filmjét, szembenézzen tetteivel, mulasztásaival. S míg a Port Warwick-i állomásról a hullaszállító kocsi kidöcög a nem túl távoli halottasházig, Milton Loftis elvégzi magában a számvetést ... Ezzel indul Willám Styrónnak az Európa Zsebkönyvek sorozatban most megjelent feküdj le sötétben című regénye, s az olvasó előtt feltárul a két háború közti Amerika, pontosabban a Dél átlagemberének értelmetlen, céltalan, emberi-erkölcsi fertőbe torkolló élete. Az író szinte a nyomozó pontosságával „jegyzőkönyvezi” Loftis és családja történetében a fordulatokat, a töréseket. Könyörtelenül mond ítéletet egy életforma felett, amely, akárcsak a szerencsétlen lány, Peyton Loftis nemezedéke, eleve pusztulásra ítéltetett. S amelyből nincs kiút. Legalábbis a szerző nem ismer kiutat. Az apa önmarcangolá- sa nem vezet katartikus megtisztuláshoz. Milton Loftis képtelen visszaszerezni elvesztett feleségét, elveszett önmagát. A regény záró epizódja, a tenger sós vizében keresztel- kedők alámerülése, Hit Apó kezének érintése sem hozhat megnyugvást. Hiába szólítja fel Hit Apó a gyülekezetei: Népem, vigasztalódj!... A történet 1945 augusztusában játszódik. S noha a regényben csak jelentéktelennek tűnő utalások emlékeztetnek rá, a város felett ott lebeg, láthatatlanul, a Bomba árnya, az atomhalál bűze. Japán letette a fegyvert, Amerika győztesen került ki a háborúból. „A Felkelő Nap népire lehajintották a katonák a bombát... s hazagyünnek dicsőségben, dicsőítő énekeket zengenek, és szólnak a csengők és a citerák.” De közben elveszett valami. Nem a Bomba kioldásakor. Nem is a háborúban. Már előbb. Kis, megfoghatatlan semmiség Az átlagember életének értelme. Styron, akinek már három könyve jelent meg magyarul, (Házam lángra gyullad, A nagy menetelés, Nat Turner vallomásai), a Feküdj le sötétben című regényével tűnt fel 1951-ben az amerikai irodalomban. Az olvasó azzal a nem mindennapi érzéssel teheti le ezt a könyvet, hogy Styron révén tettenérte a kort, a Dél katasztrofális erkölcsi-társadalmi talajvesztését HA MEGHAL A NAP Oriana Faliad, az ismert olasz riporternő egy évet töltött amerikai űrhajósok között Cape Kennedyn. A tőle megszokott könnyed, inven- ciózus stílusban megírt könyve azonban több mint egyszerű riport vagy dokumentum. A snow-i két kultúra közti harc problémáit feszegetve azt vizsgálja, hogy milyen jövő vár az emberiségre, ha meghal a Nap... A naplóformában megírt út Los Angelesben kezdődik, Ray Bradburyvel. Beszélgetésük az egész könyvet exponálja. Tudatosítja, hogy mióta az ember él, azon munkálkodik, hogy elszabaduljon a Földtől. Innen Texasba vezet az írónő útja, egy elektronikus berendezés, Santa Monicán az űrkutatásokkal foglalkozó kormányszerv, különböző űrlaboratóriumok — ennyit írna meg egy átlagriporter. Fallaci számára azonban most kezdődik az igazi munka. Meg akarja tudni, hogyan választják ki az űrhajósakat, ezért aláveti magát az intelligenciavizsgálatoknak (kiderül, hogy túlságosan európai, túlságosan önállóan gondolkodik — nem felel meg), beül a centrifugába, megkóstolja az űrételeket (undorítónak találja őket), megnézi az asztronauták lakóházait (szép fehérek), s csak ezután ismerkedik meg velük: először az első nemzedékkel, a John Glenn-nemzedékkel. Egy rakétakilövőhelyen találkozik magával, Wernher von Braunnal is. Fallaci keményen és szigorúan ítéli meg. És ugyanilyen keményen veti fel a nyugtalanító kérdést: hősök-e az űrhajósok? Hősök-e, mint az ő apja, aki firenzei ellenálló volt a második világháború alatt, a német megszállás idején. A kollektív hősiesség forrását keresi, kutatja (itt a legszemélyesebb a könyv hangja, és itt a legokosabb az írónő). És hogy milyenek az űrhajósok? A válasz La Roche- foucauld-idézet: olyanok, mint a képek. Távolról kell nézni őket. Közelről látni a vásznat, a festékszemcséket. Közelről elvesztik romantikájukat, emberek lesznek a hősök. igaz, az emberek még érdekesebbek, mint a hősök. És Fallaci könyvének (Kozmosz sorozat) minden sora a' ma — illetve a jövő — emberét mutatja be. P. I.—Sz. £.
