Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-24 / 225. szám

OKTÓBER: Kongresszusi hónap a DCM-ben Régi gondja a DCM vezetői­nek, hogy az egymásután épü­lő új üzemrészeknél sok építé­si hulladék, szemét halmozó­dik fel. Takarításra azonban a nyomasztó munkaerőhiány miatt nincs ember. Nem kelle­mes a szemetes környezet a Syár ifjúmunkásainak sem. így született meg az elhatáro­zás, hogy a gyár KlSZ-szerve- zete — összefogva a szocialis­ta brigádokkal — a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére kong­resszusi hónapot szervez. Ez alatt az idő alatt rendbeteszik a gyár környékét. A felajánláshoz csatlakozott a Cement- és Mészművek ve­zérigazgatóságának KlSZ-szer- vezete is. A DCM KISZ-szervezete a társadalmi munkában élenjáró fiatalokat és szocialista bri­gádtagokat a kongresszusi hó­nap végén jutalomkirándulás­ra viszi. Címzett: az ÉDÁSZ Ha rossz a trafó, javítsák meg! Unalmasnak tűnő téma, de hiába a szóbeli hibajelentés, a telefonon való többszöri kérés, figyelmeztetés, az ÉDÁSZ csak akkor hajlandó (az eddigi gyakorlat ezt bizo­nyította) hosszabb távra meg­javítani az utcai világítást, ha az újság foglalkozik vele. Miért? Az újságnak jóleső érzés, ha a közleményei, cik­kei hatására megjavítanak egy-egy kifogásolt közmű­vet, de nekünk, a város lakói­nak nem esik jól, hogy ben­nünket semmibe vesz egy közmű. Mi csak azért va­gyunk, hogy fogyasztást fi­zető egyedei legyünk a vál­lalatnak, de kérésünk, sza­vunk nem számít?! Miről van hát szó? A Szent János utcán végig és az Erzsébet utcának a fe­léig nincs utcai világítás. Egy hónapja javították, jó volt egy napig, azóta újra nem Őszi sétán Az Élmunkás utcai óvodások az őszi napsugarakat élvezik a főtéren. Gyimesi felv. Anyakönyvi hírek Született: Ruttkay István és Tenke Erzsébet: István, Czinkota Lajos és Czier Magdolna: Erika, Bordás Gé­za és Heyek Ildikó: Adrien, Kálmán András és Szendi Ju­lianna: Éva, Kun István és Surányi Borbála: Andrea, Gébhardt Kálmán és Ébl Pi­roska: Karola, Kökény Fe­renc és Egri Erzsébet: Haj­nalka, Rigó István és Zaka­riás Jolán: István, Farkas István és Kovács Katalin: Zoltán, Forró János és Ke­mencéi Erzsébet: Tibor, Il­lés Ágoston és Sárga Mar­git: Andrea, Kalácska Si­mon és Fidel Éva: Tibor, Tö­rök Sándor és Kecskés Gab­riella: Tamás, Lábai László és Justyák Mária: Csaba, Varga János és Scheirich Éva- Renáta, Oroszi Lajos és Szé­MŰSZAKI KÖNYVTÁROS—D0KUMENTÄT0RT felveszünk. Német nyelvtudásúnk előnyben! Jelentkezni lehet a Váci Kötöttárugyár személyzeti osztályán: Vác, Sallai Imre u. 8-10. les Magdolna: Péter nevű gyermeke. Házasságot kötött: Horváth Dezső Horváth Katalinnal, Földvári János Párák Erzsé­bettel, Ress Tibor Fézler Juliannával, Nemes Tamás Balázs Erzsébettel, Sándor László Bocs Zsuzsannával, Simon Gyula Oláh Margit­tal, Erdei László Takács Évával, Tóth Gusztáv Ar- nóczy Erzsébettel, Király Bé­la Illés Zsuzsannával, Tóth Sándor Bossányi Erzsébet­tel. Vácott hunyt el: Pósán László (Nyíracsád), Bolgár Pál (Vác, Mályva u. 12.), Tol­di László (Vác, Népek barát­sága útja 27.), Paczolt Lajos (Vác, Jókai u. 8.), Csobán Imre (Debrecen), Timár La- josné szül. Kosztolnik Julian­na (Vác, Március 15 tér 11.), Veres Mihály (Göd), Weineck Károlyné szül. Sipos Mária (Dunakeszi), Béres Gézáné szül. Jávor Vincencia (Vác, Madách u. 5.), Laukó Mihály (Galgagyörk), Békési Sán- dorné szül. Gerstenbergei Magdolna (Vác, Beniczky u. 12.), ________________________________ Kö szönetnyilvánítás. Ezúton mon­dunk köszönetét valamennyi ro­konunknak, jó barátunknak. az ismerősöknek, a Váci Kötöttáru- gyár — s külön a szabászat —■ dolgozóinak, a II. számú területi pártalapszervezetnek, valamint mindazoknak, akik szeretett fér­jem, illetve drága jó édesapánk temetésén megjelentek, őt utolsó útjára elkísérték és sírjára ke­gyeletük jeleként virágot helyez­tek. özv. Paczolt Lajosné és a Rózsa család. ég. Állandóan éjjel hazajá­ró ember vagyok, mindig láthatom a hiányosságot, és naponta gondolok arra, hogy a gyárakból, vonattól nők is járnak haza ezeken az ut­cákon. Minden tiszteletem az övék — bátorságukért. Évek­kel ezelőtt mondták az elektromos szerelők, hogy a környék trafója rossz és ezért gyakori a hiba. Az el­telt évek alatt már igazán ki­cserélhették volna. De, ha nem tették eddig, tegyék meg most; tegyenek pontot egy ál­landó panaszforrásra, hogy ez a téma eltűnjön végre e lap hasábjairóL Sz. L. A PEST MEGYEI HÍRtAP KÜLÖNKIADÁS* mm XV. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1971. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK Iskolák a gyárakban A Fortéban a tanulók munkaidő-kedvezményt kapnak Csökkent a felnőttoktatás­ban részt vevők száma, pedig a dolgozók jó részének még nincs általános iskolai végzett­Értékes színkultúra GEBORA LÁSZLÓ KÉPEIRŐL „Szeretném, ha a képek a látogatóban optimista rezo­nanciát keltenének, megérezve a természet és a környező vi­lág szépségeit és örömét” — hirdeti Gebora László első önálló kiállításának katalógu­sán. A látogató valóban meg­győződhet arról, hogy a mű­vészt alkotása közben ez a ro­konszenves szándék vezette: harmincnégy képéről árad a derű, a napfény,, a csillogás. Erdei utakat festett, a nap­fényt tükröző Dunát, nyári melegtől izzó kisvárosi utcát, békés falusi udvarokat, szentendrei, nagymarosi, fóti házakat és lágy börzsönyi lan­kákat. Élményvilága ritkán tört ki a tájképek keretéből. Az embert — két akt- kompozícióját kivéve — csak egy-egy tájkép részeként lát­hatjuk, s szinte arra kénysze­rít a művész, hogy nem lát­va, de hiányát észlelve, be- leérezzük a pazar (talán kissé pazarló) színzuhatagba. Ritkán absztrahál, reálisan, olykor naturalizmusba hajlóan fest, a nézőket ösztönzi absztrakcióra. S mi lehet az elvonatkoztatás eredménye, amikor a falakról ömlik a napfény: derű, bizakodás, op­timizmus. A művész elérte hát célját. Filctolla, ecsetje nyo­mán megszépül a táj, a kör­nyék, a világ. A tél nem ri­deg, az elmúlás békés, az egyedüllét megnyugtató. Való­ban az? ... A felületes szemlélő habo­zás nélkül igennel válaszolna. Gebora képein semmit sem látni a környező világ állandó mozgásából, az olykor elbukó, vereségeken felülkerekedő, szenvedések árán megújuló életből. A festő képei statiku­sak, a győzelem, a diadalmas beteljesülés pillanatait ábrá­zolják. Béke, nyugalom. Legalábbis a képek tárgyában. A színeiben azonban — no­ha azok is derűsek — már iz­zik valami nyugtalanság. Gebora László színkultúrá- ját tartom legnagyobb értéké­nek. Tárgyválasztását a kiállí­tott képanyag leszűkültnek mutatja; gazdag palettáját azonban így is dokumentálja. Mindannyiunk nyeresége len­ne, ha ebben az irányban mé­lyítve művészetét s tágítva érdeklődési körét, újra jelent­kezne képeivel. Vcgh Ferenc sége. Vácott is felmérték az üzemekben az iskolázottság helyzetét, s a nyár folyamán nagy szervezésbe kezdtek a szakszervezeti bizottságok se­gítségével. Ennek eredménye­képpen a Forte, az Izzó és a DCM szervezett kihelyezett dolgozók általános iskoláját — az Árpád úti iskolában műkö­dő központi felnőttoktatás mellett. A városi tanács művelődési osztálya természetesen csak addig engedélyezi az üzemi is­kolákat, ameddig azok megfe­lelő létszámmal és eredmény­nyel működnek. Eddig a Forte dolgozói bizonyultak a legszor­galmasabbaknak, igaz, itt a szakszervezeti bizottság tan­könyvet és a gyár munkaidő­kedvezményt is biztosít, a végzős hallgatóknak pedig ju­talomkirándulást szervez. K. F. VASÁRNAP: RÉSZLEGES ÁRAMSZÜNET Az ÉDÁSZ váci kirendeltsé­gének tájékoztatása szerint vasárnap, szeptember 26-án reggel hét órától, előrelát­hatólag 13 óráig részleges áramszünet lesz a városban. Főként a belterületi város­részben szünetel az áramszol­gáltatás, a szokásos időszaki karbantartási munkák miatt. A volt vöröskatonák klubja és az Erdős Bemát tartalékos klub tagjai hétfőn budapesti kirándulásra mennek. Délelőtt a Várban megnézik a Hadtör­téneti Múzeumot, ebédre a bu­dapesti FEK-be hivatalosak, ma jd az Országházat és a va­dászati világkiállítást tekintik meg. NAGYBÖRZSÖNY: Bogyós gyümölcs és állattenyésztés Az elmúlt évek jelentős vál­tozásokat hoztak a nagyüzemi mezőgazdaságban. A szövet­kezetek megerősödtek, a kez­deti nehézségek után kiala­kulóban van a módszereiben is nagyüzemi mezőgazdaság. Űj termelési ágak születnek, s a régiek is gazdaságossá vál­nak — vagy megszűnnek. Nem kivétel ez alól a nagybörzsönyi termelőszövetkezet sem. Erről számolt be Csepregi Béla fő- agronómus. — Elkészült a szövetkezet negyedik ötéves terve, s a terv megvalósítására már megtet­tük az első lépéseket. A növénytermesztést to­vábbra is a bogyós gyü­mölcsökre és a kenyérga­bonára alapozzuk. Jövőre már nem ültetünk burgonyát, s kukoricát is csak a saját szükségletünkre. Nö­veljük a rét- és legelőterüle­tet, mert az állattenyésztést fogjuk fejleszteni. Első lépés­ként 600-as anyajuhállományt alakítunk ki. Ehhez máris el kell kezdenünk a hodályok építését. 250 szarvasmarhánk van, ebből 90 tehén. Ez az ágazat is tovább­fejlődik, ha a környékün­kön is megvalósul a szö­vetkezetek szarvasmarha- tenyésztő társulása, de ez még csak nagyon távla­ti terv. — Az idén két ipari mel­léküzemünk is alakult. A lá­dakészítő üzemrészben egye­lőre egy műszakban dolgoz­nak. A HUNGAROFRUCT megrendelésére húsz ember készít nyárfából szabványlá­dát. Ezekben küldik exportra az Alagi Állami Gazdaság al­matermését. Télen áttérünk a két műszakra. Távlati ter­vünk, hogy a fűrészüzemben saját erdőink fa terméséből ké­szítünk parkettalapanyagot. Máris két műszakban dolgoz­nak az üvegcsődarabolóban. A vágógép az Egyesült Izzó vá­ci gyárának dolgozik bérmun­kában.- ás. A váci zeneiskola hullámhosszán in. „A fáklyák már égnek, az asztal is készen...” („Cantala profana ") — E hónap 24-én tartjuk új otthonunk ünnepélyes ava­tását — mondja az iskola mél­tán büszke igazgatója, s mi­közben végigsétálunk a fo­lyosón, röviden vázolja az építkezés történetét. — A nö­vekedés sokszor említett ne­hézségeivel mi is megküz­döttünk. A művelődési ház szíves vendéglátó volt, de kinőttük épületét, lehetősé­geit. Az utóbbi években a Géza király téri gimnázium, a Háinán Kató, a Deákvári és a Köztársaság úti, továbbá a Hattyú utcai általános is­kolák tantermeiben is fész­ket raktunk: tarthatatlanná vált ez az állapot. Városunk vezetősége, a Pest megyei Ta­nács és a Művelődésügyi Mi­nisztérium megértette gond­jainkat. E szervek hathatós támogatásának eredménye, hogy most ebben az épület­ben beszélgethetünk. Szavunkat elnyelik a fa­lak. Az oktatótermek — s 17 van belőlük — hangszige­teitek. A több rétegű, hang­elnyelő burkolattal borított falak, a vastagon párnázott ajtók mögött bátran brum- moghat a bőgő, zenghet a kürt, sírhat a hegedűhúr: nem zavarják egymást a ta­nulók. S a tervezők arra is te­kintettel voltak, hogy más és más légterű gyakorlószo­bákat biztosítsanak a fúvó­soknak, a vonósoknak, s a zongoristáknak. Mindenütt tábla a falon, s így — bár mindkét emeleten van külön zeneelméleti tanterem is — a kisebb gyakorlószobákban is lehet elméleti kérdéseket tanítani. — Esztétikum és prakti­kum: e két szempont vezette a tervezőket — folytatja a ka­lauzolást Cs. Nagy Ta­más. — Ezt legjob­ban a hangversenyter­münkben láthatja. — S már tárja is az ajtót, kapcsolja a világítást, s én nem akarok hinni a szememnek. Főváro­si intézményeket megszé­gyenítően pazar terem tárul szemem elé. Itt minden „új- szagú” még: a rovátkás fa­borítású falak, a kárpitozott széksorok, a válaszfalakkal több térre osztható színpad. Egyszerű, hatásában művé­szi, használatában praktikus a terem, melyben 200 hall­gató fér el, s az erkélyen, gondolva a későbbi esetleges zenei versenyekre is — még a zsűri számára is biztosítottak külön helyet. Negyedmillió fo­rintos elektroakusztikai be­rendezés teszi a termet még korszerűbbé. — Zeneiskolánk tízéves mű­ködése alatt 16 növendéket indított el zenei pályán, kö­zülük hárman zenetanárként tértek vissza Vácra. Gurszky János tenorista, egykori ta­nítványunk, ma a Pécsi Nem­zeti Színház magánénekese. Zenekarunk, a népszerű Mu- sica Humana együttes sok­felé vitte már hírét isko­lánknak. Hangversenyeink törzsközönsége eddig is ki­tartott mellettünk: most vég­re méltó otthonban fogad­hatjuk a hallgatóságot. — Mii tesz a zeneiskola, hogy még szorosabbá váljék Icapcsolata a város zenesze­rető közönségével? — Élve új épületünk le­hetőségeivel, meghirdettük első közös bérletünket az Or­szágos Filharmóniával. A négy hangverseny műsorán olyan együttesek szerepelnek, mint a jénai filharmonikus ze­nekar, a Musica Humana ze­nekar, a Vox Humana és a KISZ-kórus, továbbá a Buda. pesti Fúvósötös, s a szólisták közül megemlítem Kecskés András gitár-, Mező László gordonka-, Gerencsér Ferenc és Szalay József cimbalom- művészeket. Szeretném hang­súlyozni: a remek műsorokra pénztárunknál jegyet nem adunk, a hallgatóság csupán bérleteseink sorából kerül ki! Nyolcvanéves magánkez­deményezés, hatvanéves in­tézményes oktatás, tízéves szűkösen eltöltött szorgalmas munka után az új, „a mai kor igényeinek megfelelend” ze­neiskola tehát avatásra kész. „A fáklyák már ég­nek . . .” Ahogy a vá­ci zeneiskola tanárait is­merjük, nemcsak az avató­ünnepség idejére, hanem to­vább is: hogy tanítványaik leikébe is belevilágítsanak ... Végh Ferenc — Ezúton köszönöm meg Baksza Lászlónak, hogy elveszett pénz­tárcámat — melyben nagyobb összeg volt — maradéktalanul* becsülettel visszajuttatta hoz­zám. Kovács Imréné. (x) VÁCI APRÓHIRDETÉSEK Berakónőt felveszünk (esetleg betanítunk) azonnali belépéssel. Pest megyei Nyomda, Vác, Géza király tér 10. ____________ Fe lveszünk kályha­fűtőket, kazánfűtőt, házimunkást, kony­halányokat, gyer­mekfelügyelőket. Je­lentkezés : Siketné­mák Országos Intéze­tének központi irodá­jában. (Vác, Március 15. tér 6.). ___________ Ik er sport gyermek- kocsi eladó. Dr, Ko­vács. Vác. Április 4. tér 24. A Váci Város­gazdálkodási Vállalat felvesz: központi kazánfűtői vizsgával rendelkező fűtőket, Multicar- gépkocsivezetőt, törpe-Dömper- vezetőt. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán. Vác. Április 4. tér 28. Fűtőt felveszünk.! Ügyvédi Munkakö­zösség, Vác, Mártírok útja 15. sz. HIRDESSEN A VÁCI NAPLÓBAN! Eladó — megosztva is — építésre alkalmas 800 n.-öl termő gyü­mölcsös. közműves te­rülettől 100 méterre. Hajdú, Vác, Emst Thälmann tér 5.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents