Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
MST «jccrei '^/CirSap 1971. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK Döntött a Legfelsőbb Bíróság Baleset Biatoi NEM KAPOTT BALESETI JÁRADÉKOT AZ ÉLETTÁRS TÖKÉLETES ELJÁRÁS AZ APASÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁRA O Egy fővárosi házban tragikus szerencsétlenség történt: próbafűtést végeztek és a fűtő szénmonoxid-mérgezés következtében meghalt. Az elhunyt több mint húsz évig közös háztartásban élt egy asszon y- nyal, akinek részére a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság — 55 százalékos munkaképesség-csökkenésére való tekintettel — 693 forint havi nyugdíjat állapított meg. Az özvegy a kerületi ingatlankezelő vállalat ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy élettársa havi 3300 forint keresetének felét az ő eltartására fordította. Ebből az 1630 forintos összegből levonta az SZTK által megállapított 693 forintot, és a különbözetet képező 957 forint havi járadék megfizetését kérte. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a keresetet elutasította. — Baleseti járadékot általában csak az követelhet, akivel szemben a baleset folytán elhunyt személynek tartási kötelezettsége állott fenn, és akinek eltartásáról az illető valóban gondoskodott is — hangzik a határozat. Nincsen olyan jogszabály, amely a házasságon kívül együtt élő élettársak egymás közötti viszonyában tartási kötelezettséget állapítana meg. Tehát élettársival szemben az elhunytat nem terhelte tartási kötelezettség, ezért az asszony — elvesztett tartás címén — kártérítési igénnyel nem léphet fel. Egy vállalati főosztályvezető, személyautóján, amelyben felesége is helyet foglalt, Bia- torbágy felől Budapestre tartott. A késő esti órákban a község határában nem vette észre, hogy a menetirány szerinti jobb oldalon kivilágítat- lan nyergesvontatóhoz kapcsolt, magas felépítésű, pótkocsis teherautó áll és nekiütközött. A karambol következté- btn mindketten megsérültek, autójuk tönkrement. A történtek miatt a házaspár a teherautó-tulajdonos külföldi fuvarozó vállalat ellen 71 ezer forint kártérítési pert indított. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróságra került, amely a következő álláspontot foglalta él: — A baleset miatt a teherautó vezetőjét súlyosan felróható, jogellenes magatartás terheli, mert a KRESZ rendelkezéseit megszegve, a menetirány szerinti jobb oldalon, több órán át, tóvilágítatlan autóval várakozott. De a főosztályvezető, bár csekély mértékben, szintén hibás. Ugyanis járművel csak olyan sebességgel szabad haladni, amely mellett a közlekedés biztonságos és a vezető a kocsi ura maradhat. Ennek pedig az a feltétele, hogy a vezető bármikor meg tudjon állni, tehát a iármű sebességét úgy kell megválasztani, hogy a látási, forgalmi és az útviszonyoknak megfeleljen, s ne igényeljen nagyobb féktávolságot, mint amennyi a belátható útszakasz hossza. A közúti forgalom minden részvevőjének éberen, kellő figyelemmel és úgy kell közlekednie, hogy magatartása a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat a közlekedésben indokolatlanul ne zavarjon és a közűt használatában ne akadályozzon. Ebben az esetben a főosztályvezető ezeket a rendelkezéseket és szempontokat hiánytalanul nem tartotta be, és a sebesség helytelen megválasztásával masa is közrehatott a baleset bekövetkezésében. Ezért kármeg- bsztásnak van helye. A Legfelsőbb Bíróság azonban figyelembe vette, hogy a balesetet közvetlenül megelőző időben az autóúton jelentős szembejövő gépkocsiforgalom volt. A szembe haladó autók világítása a főosztályvezető látását bizonyos mértékben hátrányosan befolyásolhatta. Ez a körülmény elvonhatta a figyelmét az előtte álló járműről, amelynek vezetője semmiféle intézkedést sem tett, hogy a forgalmi akadályt képező és veszélyeztető helyzetben levő kocsira megfelelő távolságban felhívja a figyelmet. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a közlekedési vállalatot a kár 90 százalékának megfizetésére kötelezte. © Egy tisztviselőnek házasságon kívül gyermeke született. Elismerte magáénak, hosszabb időn át fizette a tartásdíjat, amikor olyan információkat kapott, amelyek alapján az apaság védelmének megdöntéséért pert indított. A lefolytatott vércsoportvizsgálat megállapította : a gyermek nem tőle származik. A Fővárosi Bíróság a szakvéleményt magáévá tette és ítéletében kimondta: a tisztviselő nem a gyermek apja. A jogerős ítélet ellen az anya perújítással élt. Ebben többek között arra hivatkozott, hogy a vércsoport- vizsgálat nem volt megfelelő, továbbá a vizsgálati eredmények értékelésére vonatkozó állásfoglalás a genetikai tudomány mai állásának nem felel meg. Ezenkívül a perben eljárt valamennyi orvosszakértővel szemben elfogultsági kifogással élt. A Központi Kerületi Bíróság újabb vércsoport-vizsgálatot végeztetett és ennek alapján ismét megállapította: a tisztviselő nem lehet az apa. A per másodfokú elbírálását a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a maga hatáskörébe vonta, és az Egészségügyi Tudományos Tanácsot újabb vércsoport-vizsgálat elvégzésére kérte fel azzal, hogy azt olyan szakembernek kell elvégeznie, aki ebben az ügyben eddig nem működött közre. Ezen túlmenően választ kért arra is, hogy a vizsgálatok eredményének értékelése a tudományos fejlődésnek és a genetikai tudomány mai állásának megfe- Lel-e. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága az ismételt vizsgálatot egyetemi tanárral végeztette el. Az eredmény az volt, hogy a gyerek vörösvérsejtjei olyan antigént tartalmaznak, amilyenek sem anyja, sem ai tisztviselő vérsejtjeibsn nem' találhatók, tehát mástól kellett örökölnie. Ilyen körülmények között a tisztviselő apasága teljes bizonyossággal kizárható. A szakvélemény rámutat arra is, hogy az orvos- szakértői vizsgálatok eredményének értékeléséről és felhasználhatóságáról ez évben megjelent igazságügyi közlemény a hat év előttivel szemben több új megállapítást tesz, továbbá a vércsoport-vizsgálatok elvégzésére kijelölt laboratóriumokban az eljárás any- nyira tökéletes, hogy a meghatározásnál a tévedés teljesen kizárt. Mindezek alánján az anya nerúiítási keresetét a Legfelsőbb Bíróság Is elutasította. Hajdú Endre Alváz Tatabányáról A negyedik ötéves tervben az eddiginél nagyobb részt vállal az országos járműfejlesztési program megvalósításából a Komárom megyei Fémipari Vállalat. Négy évvel ezelőtt rendezkedett be a tatabányai vállalat az Ikarus autóbuszok alvázainak gyártására, s azóta az Ikarus egyik jelentős partnere lett ez az üzem. Tavaly csaknem 3009 alvázat szállítottak a fővárosba, ebben az évben már 4000-et készítenek, a tervidőszak utolsó évében — 1975ben — pedig már tízezer alváz gyártását tervezik. A tatabányai üzem termelésének lendületes fejlesztésével nagymértékben hozzájárul az Ikarus exporttervének teljesítéséhez, mert az ott gyártott alvázakra szerelt autóbuszok zöme a Szovjetunióba, az NDK-ba, Romániába és más országokba kerül. Jász"kalap a Szovjetuniónak A Kalapgyár Jászfényszarún fióküzemet létesített, de nem jász és kun, hanem műbőr kalapokat gyártanak. A Jász nevet viselő terméket a Szovjetunióba exportálják. A két éve létesült üzem sok helybeli lakosnak nyújt jó munkalehetőséget. Elapadt források Mintegy 50 forrás elapadt a szokatlanul hosszúra nyúlt szárazság miatt a Bükk hegységben. A vízhiányt elsősorban a hegység nemesvadjai érzik. Az őzek, szarvasok vándorlásra kényszerültek. Azokat a helyeket keresik fel, ahol még most is üdezöld a fű. A lédús növények pótolják számukra a vizet. LEGKEDVELTEBB A PIROS Divat — fiataloknak Pantalló, svájci sapka — Vállra akasztható táska Tegnap délelőtt sajtótájékoztatóval egybekötött divat- bemutatót tartottak a Divat- tervező Vállalat bemutatótermében. Ma már hagyomány- nyá vált, hogy az ifjúsági divatbizottság a szakma képviselőinek és a sajtónak bemutatja azokat a modelleket, amelyek fazonjuknál, színösz- szeállításuknál és nem utolsósorban elérhető áraiknál fogva alkalmasak a fiatalság igényeinek kielégítésére. A bemutatott, mintegy 50— 60 modell változatos, csinos, igazán hordható — ésszerű mértékben követi a divatot, de tekintettel van a fiatalok (célszerű határok közötti) kilengéseire is. Ezt illusztrálta elsősorban a ruhák, nadrágok, kabátok különféle hossza. A legkedveltebb szín a piros, a bordó és minden árnyalata, a vonal főképp angolos, egyszerű, sok a háromrészes, variálható modell — praktikusak, mert ügyes kezeléssel egyetlen együttes segítségével akár háromnak a látszatát is kelthetik. A ruhák JEGYZET „Eddig jő A konkrét esettel hónapokkal ezelőtt találkoztam — a témával azonban csak jóval később. Nem volt könnyű rátalálnom a helyes perspektívára: hol az egyén, hol a vállalat érdekei kerültek előtérbe, s emiatt se- hogysem sikerült igazságot tennem úgy, hogy se a humanitás, se a magasabbren- dű érdek ne szenvedjen csorbát. Hosszas érlelés kellett ahhoz, hogy megértsem: az egyedi eset felvetette probléma általános érdekű, s csak e kettő együtthatásából derülhet ki az egyértelmű tanulság. V. Gy. ma jó negyvenes korú férfi; ezelőtt tizenhat esztendővel elvégezte a főiskolát, majd közvetlenül ezután vezető állást kapott egy jelentékeny gazdaságban. Az akkor harminc körüli ember egy idő után úgy érezte: bár vezetőállást kapott, de alacsonyabb szintű vezetőállást, mint amilyenre képesítése és képességei alkalmassá teszik. Amikor évek múlva új igazgató került a gazdaság élére — ez az igazgató méltányolta V. Gy. ambícióit (minthogy más támpontja nem volt akkor még) és kinevezte V. Gy.-t az általa igényelt magasabb vezetőállásba. Űjabb évek eltelte után azonban ezt az igazgatót is újabb követte, méghozzá V. Gy. egykori vadászcimborá- ja. A férfi, aki még ekkor, majdnem másfél évtized után is úgy érezte, hogy képességeit nem méltányolják eléggé — azt remélte, hogy a fiatalkori barátság jóvoltából végre sikerül elismertetnie képességeit teljes egészükben. Rövid idő múlva azonban az új igazgató visszahelyezte V. Gy.-t az eredeti, alacsonyabb, de szintén vezető állásába, s a sértődött ember ezután végigjárta a lehetséges valamennyi fórumot, hogy vélt igazát diadalra vigye. Jelenlegi igazgatója ezt mondja: — Sajnos, nem éltünk a lehetőséggel, nem mondtunk fel indokolás nélkül, amikor az átszervezés folytán ezt megtehettük volna. Pedig a személyével együtt nyakunkba varrták V. Gy. elbocsátásának kész érveit is. Minden eddigi elődöm túlzottan féltette a maga privát nyugalmát, ismerték V. Gy. túlérzékenységét, s inkább egyre tovább passzolták a szerencsétlent. Én pedig kétszeresen lehetetlen helyzetbe kerültem, hiszen egykor barátok voltunk, s emiatt különleges elbánást várt tőlem — ehelyett eddigi gyakorlatában szokatlanul tárgyratörő magatartást kapott. De nem tehettem másképp — részben épp azért, mert tudják, hogy barátok voltunk. Ugyanis azt is egytől egyig mindenki tudja, hogy csak az elődeim lustasága hagyta, azaz emelte vezetői posztra V. Gy.-t. Tessék! Sorra minden elődöm V. Gy. sértődékeny erőszakoskodását, vezető állására való tökéletes, s már többrétűén bebizonyosodott alkalmatlanságát emlegeti — de csak papíron! Egyikük sem szánta rá magát a kényelmetlen operációra. Én pedig nem tehetem meg, hogy egyetlen emberrel szemben — a közösség és a népgazdaság érdekét szorítsam háttérbe. Csak azért, hogy engem is jó gyereknek tekintsen, nem prolongálhatom elődeim gyengeségét. A gazdaság párttitkára, egyben üzemvezetője ezt mondja: — Kérem, ez az ember eddig mindenkit a sértődöttségével terrorizált. Pedig az az igazság, hogy éppen azért érezte magát elnyomottnak minden eddigi, kiemelt pozíciójában, mert képességeit nyomasztóan meghaladó magaslatra emelték. S hogy ez hogyan demoralizálta a fizikai munkavállalókat, azt aligha kell külön hangsúlyoznom — tette hozzá a személyzeti vezető. Az eddigi igazgatók, tizenhat évre visszamenően — kényelemszeretetből, ál-hu- manitásból tettek tönkre egy embert, s az általa vezetett részleget is. Ez az ember egyelőre aligha hiheti el, hogy ha eddig jó volt, miért nem kell ezután. Hiszen úgy adták tovább egymásnak V. Gy.-t, mint egy stafétabotot: talán majd a következő végképp elintézi a levegőben hagyott ügyet. A feladatok is nőttek, V. Gy. sem képezte magát, sem saját, valódi, gyakorlatban érvényesülő képességeivel nem nézett szembe — miért is, ha egyszer senki nem mondta meg neki? Az önkritikára eleve alig hajlamos V. Gy.-ben ezek a körülmények rögzítették azt a tévhitet, hogy ő igenis alkalmas egyre magasabb vezetőállásra, aká:/ egy egyre bonyolultabbá, nagyobb jelentőségűvé fejlődő gazdaságban is. Hogy a helyzet még kuszább legyen: a jelenlegi igazgatóság már annyira türelmetlenül kezelte az elmérgesedett ügyet, hogy a formákra sem ügyelt eléggé, s ezzel egymásnak ellentmondó, s V. Gy.-ben is további zavaros elgondolásokat. következtetéseket keltő intézkedések és ítéleteit meghozatalára adott alkalmat. Egy ember élete összeku- szálódott. Egy ember végképp szembehelyezkedett a világgal. Ügy érzi: mindenki összeesküdött ellene. Egy gazdaságban, azaz annak egy — V. Gy. által vezetett — részlegében összekuszá- lódtak a fogalmak, felborult a helyes értékrend, meglazult a munkafegyelem, és egymásután szállingóztak el a munkavállalók, nem tudván eligazodni zavaros intézkedéseinek dzsungelében. Megkésve, de még nem későn ismerte fel az egyedüli tennivalót az új igazgató, amikor V. Gy.-t alacsonyabb beosztásba helyezte, azaz amikor V. Gy. ezt el nem fogadta, felmondott neki. Ha elődei nem a kényelmüket, hanem a valóságos, egyre növekvő követelményeket tekintik — az eset nem mérgesedik el ennyire, V. Gy. nem táplál magáról távhiedelmeket és nem ostromolja panaszaival a fél világot. És nyilvánvalóan nemcsak rengeteg időt, idegeskedést, egyéni sérelmet — hanem sok (nemcsak egyéni) költséget is megtakaríthattak volna. Ez ennek a bizonyosan nem egyedülálló esetnek a nagyon megszívlelendő tanulsága. Péreli Gabriella és a rengeteg kazak és kabátka többnyire öves megoldásúak, sok a végiggombos ruha, maxi-mellény, kötényruha és overall. Az utóbbi változatai munkaruhának is előnyösekés jó melegek is. Divat a műbőr (főként a lakkszerű, zsugorított), a legkülönbözőbb élénk színekben, kombinálva is. Ismét divatos a vállra akasztható táska — és a svájci sapka; a bemutatón a paletta minden színében láthattuk. S azt ígérték, hogy amit látunk, a boltokban is megvásárolható. Minthogy legutóbb már néhány vidéki városban is megalakultak az ifjúsági díva t.bizottságok — egyre több vidéki városban is kapható lesz a sok új modell. Némi kóstolót a legcsino- sabb modellekből. Három aljat láttunk, különféle színösz- szeállítású kockás anyagból, egyik mini, másik midi, a harmadik maxi, áruk 190 forint. A hozzájuk való, több változatban kapható blúz 140 forint. A kockás, a tweed és e minták minden variánsa rendkívül divatos. Vidám összeállítás a bordó grabotán (zsugorított lakk műbőr) együttes; mini alj, hosszított mellény, vállra akasztott táska és sapka. Fehér pulóvert viselt hozzá a manöken. A sok csinos pantalló-kiskabát összeállítás közül mutatóba: fekete szövetnadrág (250 forint), mus- társzln sertésvelúr kabátka (740 forint). Az egyenes kabátok is mindig kissé karcsúsítottak. A szintén különböző hosszúságú ballonkabátokat importált anyagból konfekcionálták. Bézstől a sötétkékig változatos színekben, 830—850 forintért kaphatók. A ma már klasszikus, kétsoros, hosszított, karcsúsított kabátkájú nadrágkosztümök közül legjobban tetszett a fehér alapon fekete csikós Marie ne Dietrich stílusú modell. Ennek sem volt „sztár-ára”: 760 forint Az élénk színösszeállítású színes sálak szinte egyetlen modell mellől sem maradtak el. Jó pár divatos, de kellőképpen mérsékelt vonalvezetésű és színösszeállítású férfikabát öltöny és sportösszeállítás is nagy tetszést aratott. P. G.
