Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-17 / 219. szám

1971. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK ‘"i&Círlap t 3 Magyar—NSZK árucsereforgalmi jegyzőkönyv > Mádai István, a Külkereske­delmi Minisztérium főosz­tály vezetője és Peter Hermes, az ' NSZK külügy-miniszté- riumának tárgyaló nagykö­vete csütörtökön »Budapesten aláírta a két ország közötti árucsereforgalmat 1971-re szabályozó jegyzőkönyvet MAGYAR—LIBANONI LÉGÜGYI EGYEZMÉNY Nagy János külügyminisz- ten--helyettes és dr. Szaeb Dzsarudi libanoni gazdasági és turisztikai miniszter csü­törtökön a Külügyminiszté­riumban kicserélte a Magyar Népköztársaság kormánya és a Libanoni Köztársaság kor­mánya között létrejött polgári légiközlekedési egyezmény megerősítő okiratait. Az eseményen jelen volt Földvári László közlekedés- és postaügyd miniszterhelyet­tes, , továbbá a Közlekediss- és Postaügyi Minisztérium, a Belkereskedelmi Miniszté­rium és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. A KNEB előtt az anyagmozgatás Az anyagmozgatás és a ra­kodás gépesítése a témája a KNEB egyik, októberben kez­dődő utóvizsgálatának. Két évvel ezelőtt tájékozódtak a népi ellenőrök ezen a terüle­ten, ahol országosan körül­belül egymillió ember dolgo­zik. Nehéz fizikai erőkifejtést igénylő munkakörök ezek, és sok helyütt hiány van munkás­kézben. Vezetés és szervezés Döntés - korlátok között? Mai gazdaságirányításd rend­szerünkben a közgazdasági szabályozók teremtik meg a ve­zetői döntések közegét? Vajon szabályoznak vagy korlátoz­nak-e a szabályozók? — soro­zatunk mai beszélgetésének ez a témája, interjúalanyunk Ba­logh József, a Ganz Műszer­művek gödöllő Árammérőgyá­rának igazgatója. — Kérem, jellemezze a mai gazdaságirányítási rendszert. — A népgazdaság fő irá­nyait tervek szabják meg, gaz­dasági ösztönzés alapján, a piaci igényekkel számot vetve. Fogyatékosságai ellenére ez égy színvonalas, mély közgaz­dasági tartalmú rendszer. A mechanizmus a vállalatot sza­bályozza, s e mechanizmus szinte minden tételét át kell dolgozni a helyi viszonyokra. A vállalatoknak persze az az igényük, hogy a szabályozók hosszabb távon érvényesülje­nek, de az állandó mozgás, változás megengedhető tlenné teszi a „megcsontosodást”. — Hogyan szabályozza a gyárat a „mechanizmus”? — A gyárhoz jutó tervek már jóval tételesebbek. A több gyárat összefogó vállalat meg­szabja a tervet, az exportköte- lezettséget, az elérendő árbe­vételt, a bérszínvonalat, a be­ruházási eszközöket stb. A gyár vezetője ezt tovább bont­ja, még tételesebbé teszi — egészen az alkatrészig, főnyi pontossággal határozza meg a létszámot, konkretizálja a bé­reket. — Van-e ellentmondás a vál­lalati és a gyári „mechaniz­mus” között? — Szakszerű polémia akad, elsősorban az eszközök elosz­tásáról, de a vita eredménye a vezíérigazgató . egyszemélyi döntésétől függ... Ha világos előttünk valamilyen döntés népgazdasági érdeke, akkor vitának helye nincs. — Véleménye szerint a mai gazdasági szerkezet szabadabb vagy kötöttebb közeget teremt a gazdasági döntésekhez? — A vezetők együtt öregsze­Szeptember 24—26 között országos összejövetel színhe­lye lesz Pomáz: a kiskertek mesterei, kertbarátok, barká­csolók bemutatójára jönnek el a többi között Győrből, Debrecenből, Kiskunfélegy­házáról, s más vidékekről a házikertek legjobb művelői. A Hazafias Népfront ke­belében országos társa­dalmi szövetséget alakí­tottak, amelynek elnöke Kulin Imre kertészmérnök, aki egyszer­smind a pomázi kertbarátok vezetője is. — Pomázon 120 tagja van a klubnak — mondja a fia­tal kertészmérnök, akinek a többségtől eltérően csupán 50 négyzetméternyi kertje van a ház körül, de 390' négy­szögöles földdarabot művel a határban. Őszi gyümölcsö­sökkel, bogyósokkal telepíti be földjét, zöldséget ter­meszt ... — Vajon hány embert érint a kertbarát mozgalom? — Becslések szerint orszá­gosan 2,5—3 millió állam­polgárt, persze nemcsak köz­vetlenül, hanem közvetve, a családokat is beleszámítva. Számuk a Pest megyében is folyamatban levő parcellá­zásokkal egyre növekszik. Olyanokról van szó, akik munkájuk mellett ápolnak egy-egy kertecskét, tehát megint más téma a háztáji. Sajnos, sok tekintetben hát­rányos a helyzetünk: a fajta­kutatások például jóformán kizárólag a nagyüzemeket tartják szem előtt, megoldat­lan a kisgépellátás, sok he­lyütt pedig holmi „maszek”- ellenes szemlélet gátolja te­vékenységünket. Pedig az ország különféle tájain lét­rejött és megalakítandó kert­barátklubok, szakkörök, kert­szövetkezetek és akcióbi­zottságok tagjai egyszersmind közéleti te­vékenységet is folytat­nak, vagyis aktív közös­ségek. Ami Pomázt illeti: lehetsé­ges, hogy előbb-utóbb orszá­gos példaként emlegetik majd, hiszen a többi között járt már itt a cseh kertészek szövetségének néhány kép­viselője, voltak lengyel ven­dégek, nem szólván más tá­jak képviselőiről. A mostani összejövetelhez sok sikert kí­vánunk! K. N. Rózsabarátok köre Rózsabarátok köre alakult Székesfehérvárott, a Hazafias Népfront városi bizottságának kezdeményezésére. A 40 tagú baráti kör célja, hogy elősegít­sék a rózsa fokozott arányú felhasználását a város szépí­tésében, s aktívan részt vesz­nek a telepítésben is. Különö­sen sok rózsát akarnak ül­tetni a város alapításának ez­redik évfordulójára. Poppi-csempe Elkészült a romhányi cse- répkályhagyár rekonstrukció­jának első új létesítménye, az úgynevezett frittelő üzem épü­lete, arhelyben kályha-, illetve falicsempéhez szükséges zo­máncot, mázat állítanak majd elő. A 85 millió forintos beru­házást igénylő rekonstrukciót az idén kezdték meg. A Poppi cég licence alapján belső fal- burkolólap-gyártó üzemet lé­tesítenek. Kertbarátok tanácskozása ‘ Pomázon nek, „bölcsülnek” az idővel. Az én korábbi gondolkozásom nem azonos a maival. Szerin­tem ez a közgazdasági rend­szer több gondolkodásra, szín­vonalasabb munkára ösztökéli a vezetőt. Nagyobb lehetőséget teremt az alkotó energiák ki­élésére ... Laza vagy kötött? — ez nem kritériuma a, rend­szernek. Az biztos, hogy inten­zívebb: a hatékonyságnak ma­gas mércéi vannak. — Mekkora a gazdasági ve­zetők mozgásterülete? — Legkisebb ráfordítás, leg­nagyobb eredmény — ez min­den termelés alfája és ómegá­ja. Mozgásterület mindig is volt, ma is van. Igen, most szélesebb... Határok vannak: bérfejlesztési mutató, össze­hangolva a gyár nyereségével és a létszámmal. Ez egy tört, számlálója (nagy nyereség) és a nevező (kis létszám) változá­sa befolyásolja a hányadost. Ez az összefüggés jelöli meg a vezető mozgásterületét. — Hogyan befolyásolja a ve­zető a „.számláiét” és a „neve­zőt”? — Lényegében ez a gazda­sági vezetés. A nyereség függ a szervezéstől, az egyes dönté­sektől, a készletgazdálkodás­tól, a beruházások jó felhasz­nálásától stb. Sok alternatíva van, amelyek közül választha­tunk ... A nevező, a létszám embereket takar. Itt már több a gond. Kapun belüli munka­nélküliség, laza munkafegye­lem, valós munkaerőhiány, át kellene csoportosítani az em­bereket, egyeseket elbocsátani, de mi lesz velük? Az adott konkrét esettől függ, hogy a politikai vagy a gazdasági szempont kerül-e előtérbe. — A létszám embereket ta­kar, ők nem akármilyen, ha­nem élő-érző részei a gazdasá­gi szükségszerűségnek. — A kisgép- és utánmeg- munkáló üzemünkben átszer­vezésre került sor. A gyárí- mányösszetétel változása mun­kaerő-felesleget teremtett, 40 betanított női dolgozónak %tt nem adhattunk munkát. Az átcsoportosítás miatt azonban 'nehéz fizikai munka várt rá­juk. Megmagyaráztuk a gazda­sági szükségszerűséget, a dol­gozók panaszkodtak, elmond­ták problémáikat. Mint ember, megértettem őket, de mint gazdasági vezető, a közös ér­deket nem szoríthattam hát­térbe. — A gazdasági szabályozók vajon a gazdaság minden te­rületét átfogják? — Több mindenre lenne szükség: tőkére, nyersanyagra, fegyelmezettebb, szakképzet- tebb munkára, jobb technoló­giai folyamatokra, korszerűbb gyártmányösszeitételre. Maga a mechanizmus jól szabályoz, de azt például, hogy a hazai mág­nesgyártás elmaradott, rossz — ezt a mechanizmus nem tudja szabályozni. A meglevő egye­netlenségeket persze, ellensú­lyozni lehet. Itt beléphet a mechanizmus: szabad impor­tálni, de az import drága, ha így van, akkor megnövekszik a termékek önköltsége, hát emeljük az árat, de ez esetben a vevp nem veszi meg az árut, de ha nem emeljük az árat, csökken a nyereségünk, nem tudjuk emelni a ,béreket — álljunk le a gyártással, csak­hogy nekünk minden termé­künkhöz mágnes ' kell, tehát nincs mit gyártanunk, bocsás­suk el az embereket? Lehet, hogy keveset fizetünk a mág­nesgyártóknak, s ezért nem tudnak fejleszteni. Nos hát ilyen, s ennél bonyolultabb az a közgazdasági korlátrendszer, amelyben a vezető tevékeny­kedik. — A mechanizmusra hat a valóság, s a mechanizmus visz- szahat a valóságra? — Igen», ez az áldandó moz­gás biztosítéka. A mai gazda­ságirányítási rendszer nem el­kendőzi, hanem kiélezi az el­lentmondásokat. Az ellent­mondások kiélezésével pedig — a dialektika törvénye sze­rint — a mozgás, a fejlődés okává válik. — A gazdaságirányítás mai rendszere miben nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket? — Nem kellően ösztönzi a társadalmat a koncentrált ipa­ri tevékenységben való részvé­téire. A gyárakban a pénzért sokat kell dolgozni, a béreket fokozatosan tudjuk növelni. A dolgozókat viszont olyan terü­letekre áramoltatjuk — nem igaz, hogy maguktól áramla­nak — amely nem biztos, hogy népgazdasági szinten hasznos.-* A termelésnek, a munkafegyelemnek gátja a túlzottan megengedett munka­erő-vándorlás ... És a gazda­sági hibák az emberek szemlé­letében is tükröződnek. A gyá­ron belüli munkások inkább csak a külső jelenségeket bí­rálják. — A mai közgazdasági kö­zegben milyen a jó vezető, a jó vezetői stílus? — En egy jó vezetői stílust ismerek. Az más kérdés, hogy az emberek úgy ítélik-e meg, hogy meg is valósítom elmé­letemet? Az a jó vezető, aki demokratikus mint ember, politikus és szakemberként áll a kollektíva élén, egyszemélyi felelősséggel, a vezetőtársakat ösztönzi, a jó kezdeményezé­seket támogatja, a rossznak gátat vet, szolgáltatásokat vár a kollektívától és szolgálatokat tesz a kollektívának, informá­lódik, mérlegéi, előkészít, rendszerez, meggondoltan dönt, konkrét utasításokat ad, a véígrehajtást következetesen ellenőrzi. És mindig képes a megújulásra. Fóti Péter 4 REKORDFORGALOM A NYÁRON Turisták 125 országból ,.. és a Dunakanyart Az év első 8 hónapjának idegenforgalmi gyorsmérlege a napokban készült el a Köz­ponti Statisztikai Hivatalban. Január I-től augusztus vé­géig 4 590 000 külföldi tu­rista lépte át határainkat. Ebből több mint kétmillió volt a tranzit utas. A kivételesen meleg időjárás a nyári hóna­pokban valódi idegenforgalmi rekordokat hozott. Júliusban 1 446 000, augusztusban pedig több mint másfélmillió turis­tát fogadtunk. A legtöbb tu­rista a Balatont, Budapestet és a Dunakanyart kereste fel. Földünk 125 országából ér­keztek vendégek, a legtöbb turista a szomszédos Csehszlo­vákiából. A szocialista orszá­gokból több mint 3 900 000, a kapitalista országokból több mint 600 000 vendé­get fogadtunk. A tőkés országok közül a legtöbb vendég a Német Szö­vetségi Köztársaságból, Auszt­riából, Olaszországból és Franciaországból érkezett. A szocialista országokba, a kül­földre látogató magyarok szá­ma januártól augusztusig meg­haladta az egymilliót A NAGYMAROSI KISZ-LAKÁSOK SORSA Tervek és Két éve írtam,, hogy Nagy­maroson KISZ-lakótelepet építenek. Az akkori tervek, elképzelések azóta sem való­sultak meg. Azokról dr. Jancs- kár Sándort, a községi tanács elnökét kérdezem. — Huszonnégy lakásos KISZ- lakótelepet terveztünk, s meg is alakult .az építőközösség. Rendeztük a telekgondokat, kivitelezési problémák miatt azonban elakadt az építke­zés. *— Nem találtak vállalko­zót? , — Vállalkozó akadt volna, de a költségek egyre emel­kedtek. Az a baj, hogy a terület nem közművesített, a helyi derítő megépítése pedig nagyon megdrágította a la­kásokat. Egyébként beszél­jen Endrödi Imrével, az épí­tőközösség vezetőjével, a ta­nács nem foglalkozik az ügy­gyei: a telket méltányos áron átadtuk, a többi nem a mi dolgunk. Csak jogilag Az építőközösség vezetője harminc év körüli fiatalem­ber, a nagymarosi Vas- és Műszeripari Ktsz részlegve­zetője és párttitkára. Mind­járt helyesbít. — Én csak helyettes va­gyok, a vezető már leköszönt a tisztségről és példáját én is követem. Ez az építőközös­ség ugyanis csak jogilag léte­zik, gyakorlatilag nem. Mi történt? Huszonnégy fiatal ember, többségükben családosok, arra gondoltak, hogy követik a máshol már jól bevált példát és KISZ- lakást építenek maguknak. Ügy terveztélbeszámítva a társadalmi munkát is, hogy 180—200 ezer forinttól felépí­tenek egy, két és fél szobás modern lakást. A tanács a tel­keket kisajátította, átadta, el­készültek a tervek. Az OTP lakásonként 120 ezer forintot ígért. Ügy tűnt, minden rend­ben van. Vagy mégsem? Csatornázni kellett a terü­letet. A községi tanács 700 ezer forintért csináltatta vol­na. — Ezt az összeget mi sok­nak találtuk — mondja End- rődi Imre. — A lakótelepen, a miénk mellett még két BM-lakás is épült volna, azon­kívül egy ÁBC-áruház és a Vas- és Műszeripari Ktsz- nek egy részlege. Indokoltnak láttuk, hogy a tanács — lét­számarányosan — valamennyi érdekeltet bevonja a derítő költségeibe. Hogy ezt miért nem akarták, arra nem tu­dok válaszolni... Egyre drágábban — Beszéljünk a kivitele­zésről. Az első cég, amellyel tárgyaltunk a váci tanácsi építőipari vállalat volt: a la­kások felépítését 1975-re vál­lalták. Mi pedig szerettük vol­na 1971 őszére befejezni. A vámosmikolai TÖVÁLL tar­totta a mi határidőnket, laká­sonként 270 ezer forintért; sokallottuk. A kemencei ktsz­Endrődiék „új" otthonukban. (Foto: Dozvald) szel háromnegyed év alatt si­került megállapodnunk: a költségvetés lakásonként 220 ezer forint lett. Elfogadtuk, ők azonban kapacitáshiány miatt később visszaléptek. A következő partner a váci szö­vetkezeti építőipari vállalat, majd a szobi tsz-társulás. Ek­korra a lakások költsége 275 ezer forintra emelkedett. Köz­gyűlést hívtunk össze, a ta­gok végül ezt is elfogadták volna, de erre az összegre lakásonként « 30 ezer forint pluszt jelentett a közműve­sítés, azonkívül az egy la­kásra eső telekhányad még 5000 forint. Egy lakás ára tehát végül 310 ezer forint lett volna. Valamennyien fia­talok vagyunk, családos em­berek, ezt az ajánlatot nem fogadhattuk el. — Mi a helyzet pillanatnyi­lag? — A tagok sorban kilép­nek. A huszonnégy fiatal­ból már csak tizenhat tagja az építőközösségnek. Aki ren­delkezik némi megtakarított pénzzel, próbál más megol­dást keresni. Én is nemrégi­ben vásároltam egy házat. Nem ilyesmiről álmodtunk, de ez a valóság. — Még szerencsésnek tart­hatjuk magunkat — szól köz>- be Endrődiné, aki csak most kapcsolódott a beszélgetésbe. — Kislányunk ötéves, kis­fiúnk kettő. Egy pici, egész­ségtelen szobában laktunk négyen. Kislányomnak két hónap alatt háromszor volt tüdőgyulladása. A gyerekek­nek egészséges lakásra volt szükségük. Nem várhattunk tovább a bizonytalanra ... Végleg semmi Endrődiék Nagymaroson az Ady Endre völgyben vették a régi, öreg vályogházat. Sok­ba kerül, mire bevezetik a vizet, s valamennyire is elfo­gadhatóvá és kényelmessé te­szik otthonukat. Az építőközösség tagjai kö­zül sokan nerh rendelkeznek annyi pénzzel, hogy saját erő­ből építkezzenek vagy akár egy öreg házat is vásárolja­nak. A KISZ-lakótelep sorsa, úgy tűnik, megpecsételődött. Vajon velük, a többiekkel, mi lesz?... Soós Ibolya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents