Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-14 / 216. szám
6 "“UMírlap 1971. SZEPTEMBER 14., KEDD Küszöbön a szüret / A pincegazdaságok felkészüllek az új termés zavartalan átvételére Több mint 2,6 millió hektoliter tárolótér és 2,2 millió mázsa feldolgozó kapacitás várja az állami pincegiazda- fágoikban az új termést. A pincegazdaságok minden előkészületet megtettek a szürettel kapcsolatos feladatok végrehajtására. Kijavították, felújították a préseket, a gépeket, készen állnak a hordók, a hatalmas tartályok. A várható mennyiséghez országosan ugyan bőséges a tároló kapacitás, de nem mindig ott áll rendelkezésre, ahol a legnagyobb szükség van rá, ezért „átcsoportosították” az óbort. Az állami pincegazdaságok a szezonban mintegy 700 ezer termelővel állnak kapcsolatban. A termés közepesnek, a tavalyinál valamivel jobbnak ígérkezik, a szőlő minősége azonban jobb. A pezsgő-alapanyagot termesztő etyeki gazdaságban például már most szedtek 16 cukorfokos szőlőt — tavaly 13 fokos volt a legjobb. A szás ráz időjárás — bár közben nem ártott volna a szőlőnek sem egy kis eső — kedvezett a cukrosod ásnak, az érés is élőbhre van ikét-három héttel a szokásosnál. Export az NSZK-ba Ismét élnek a régi minták A KÖNYV 1903-BŐL VALÓ A hegyekkel körülzárt Hollóházán az elmúlt években megtalálták az egykori kőedény- és majolikagyár 1903. évi mintakönyvét. A gyűjtemény tölbb mint ötven olya# tá ny érdíszí test tartalmaz, amelyeknek motívumait — az élénk színű rózsákat; tulipánokat, szegfűket, a régéci virágokat és petrezselyemleveleket — kézi festéssel alakították ki. Ezeket a mintákat festette egykor a kőedénytányé- ) rokra Vanek István, aki jelenleg a hollóházi porcelángyár festőüzemének művese-) tője. A régi mintagyűjtemény adta az ötletet a gyár vezetőinek, hogy az eredeti népi motívumok felhasználásával és variálásával dísztányérokat készítsenek. Vanek István tíz fiatallal ismertette meg a rózsák, virágok és madárképek kifekésének művészetét, akik elkészítették a különböző mintáikkal előállított és kézzel festett, faira akasztható tányérokat kereskedelmi bemutatásra. A munkaigényes és igen szép porcelántermékek nemcsak a hazai, hanem sok külföldi ország szakemberének tetszését is megnyerték. Az első rendelés a Német Szövetségi Köztársaságból érkezett. Mégis vesztegetés Jogszabály nem — az erkölcsi norma tiltja A Legfelsőbb Bíróság ítélete Egy bírósági ügyben mind az aktív, mind a passzív vesztegetéssel vádolt terheltek azzal védekeztek: semmiféle jogszabály nem tiltotta, hogy a közület részére árut beszerző személy az eladótól jutalékot fogadjon el. Ebből a védelem azt a jogi következtetést vonta le, hogy a jutalékot fizető, s az azt elfogadó vádlottak egyaránt jóhiszeműen jártak el, és az utóbbiak nerrr szegték meg munkaköri kötelességüket. Arra is hivatkoztak a vádlottak: j úgy érezték, hogy a gazdasági mechanizmus nyúj- í tóttá nagyobb gazdasági lehetőségek keretei között megengedett volt magatartásuk. A Legfelsőbb Bíróság — amely fellebbezés folytán, foglalkozott az üggyel — ítéletében rámutatott: a védelem álláspontja téves. A vádlottak — elsősorban a vezető beosztásúak, de a vállalati beszerző is, aki üzleti tevékenysége során szintén vállalata érdekeit volt köteles képviselni — olyan elemi erkölcsi norma megsértésével szegték meg a munkakörükből adódó kötelességüket, ámelynek megtartását társadalmunk minden egyes tagjától elvárja. A vádlottak gazdasági tevékenységében felismerhető korrupció nagy fokban veszélyes. A gazdaságirányítási rend- 6zer közvetlen célja egyebek között az, hogy a piac szerepe jobban érvényesüljön az árak alakulásában, s a ke- reslet-kínála egyensúlya alapján azt az árut termeljék, amely a fogyasztó számára előnyös. A vádlottakéhoz« hasonló gazdasági tevékenység viszont azt eredményezi, hogy a kereskedő közület nem azt az árut vásárolja meg és viszi piacra, amely a fogyasztó részére kívánatos, hanem azt, emelynek a termelője egyes vezetőket előny- , ben részesít. Az ilyen gazdasági funkcionárius tevékenysége nemcsak azért erkölcstelen, mert a saját egyéni érdeket vállalatának, szövetkezetének érdeke fölé helyezi, hanem azért is, mert akadályozza a termelő és a kereskedelmi egységek piaci érintkezésének egészséges kibontakozását, a kereslet-kínálat szabályozó szerepének érvényre jutását, s ezen keresztül a termelés és a közellátás helyes alakulását, végső soron veszélyezteti azoknak , az alapvető céloknak az elérését, amelyeket a gazdaságirányítási rendszer a termelés és a fogyasztás színvonalának emelése, az egész népgazdaság továbbfejlődése érdekében maga elé tűzött. A Legfelsőbb Bíróság az alsóbb fokon kirótt büntetésen túlmenően elrendelte, hogy a vesztegetéssel szerzett jogtalan vagyoni előnyt — mintegy 10 ezer forintot — az államnak fizessék meg. Utasellátás „Otthonunk: a vonat“ Gasztrofol és „nylonszendvics“’ Önkiszolgáló a Keletiben Dunakeszi bisztrókocsik Az Utasellátó Vállalat 1948- ban alakult öt árudával, két étteremmel, húsz étkezőkocsi- val. A két évvel ezelőtti felmérés szerint a vállalat üzlet- hálózata 319 pavilonból, 374 étteremből, vendéglőből, bisztróból, 70 étkező, illetve büfékocsiból áll. Áruforgalma közel másfél milliárd forint. Mégis, arra kértünk választ Tóth László főigazgatótól, vajon ez a fejlődés lépést tartott-e közlekedésünk fejlődésével? — Sokat panaszkodnak üzleteinkben a kultúrálatlan körülményekre és nem veszik figyelembe sajátos helyzetünket.: a mi otthonunk a vonatokon, a hajókon, a MÁ- VAUT-járatokon és a pályaudvarokon van. A közlekedés fejlődése is főleg a mennyiségben jelentkezik, minőségben kevésbé — mi pedig csak a közlekedéstől függően fejlődhetünk. A nagyobb pályaudvarok éttermeiben elsőrendű a kiszolgálás, nem lehet panasz ételeinkre, s a tisztaságra sem. A „kosaras” árusok szikkadt zsemléi már nem aratnak sikert, akárcsak a „restik” hangulata. A Mit tesznek a hibák kijavításáért? \ — Elsősorban igyekszünk alkoholmentessé” tenni bisztróinkat. Nem szolgálunk ki tömény italokat, külön premizáljuk az üdítő ital forgalmának növekedését. Volt, ahol megszüntettük a bor, a sör árusítását is — szidtak bennünket, mint a bokrot és másnap már üvegekben vitték fel a vonatra a Kinizsit, a rizlin- get. S aki eddig csak két deci bort ivott, hazamenet kiitta az üvegiet. A másik probUma: hiába harcolunk mi, ha szemben velünk az italbolt. Veresegyházon például tíz méterre tőlünk építi az ÁFÉSZ a pavilonját A Az utazás ideje alatt milyen szolgáltatásokat ad az Utasellátó? — Étkezőkocsijainkat fokozatosan kivonjuk a belföldi forgalomból. Nem kifizetődőek, s nem is alkalmasak a gyors közlekedésnél a gyors kiszolgálásra. Napi bérlete egy ilyen étkezőkocsinak több mint ezer forint, s öten dolgoznak rajta — közben pedig két, két és fél óra alatt az expressz bárhová elviszi utasát. Helyette a Dunakeszi Járműjavító átalakítja az étkezőkocsikat bisztrókocsikká: három már forgalomban van, s még további hat kocsit szállít idén a járműjavító. Ennek fenntartása lényegesen olcsóbb, gyorsabb lehet a kiszolgálás és meleg ételeket is árusítunk — jóval olcsóbban, mint eddig az étkezőkocsiban — az úgynevezett gasztrofol ételeket, melyei!: sikert arattak idén a Balatonon. A „kosarasok” szikkadt szemléi helyett pedig megjelentek a „nylonszendvicsek”. Ezek vákuumtechnikai csomagolással készülnek, különleges kenyérrel — hosz- szú. ideig frissek, s nincs lehetőség a csalásra sem, hiszen az áru előrecsomagolt. A 1966-ban kezdték meg az automaták felszerelését, az első évben a néhány, szinte kísérleti automata 700 ezer forintot hozott. Idén már hány „Nyugdíjas liorgászbajnok A Dunai Vasmű horgászegyesülete nyugdíjas tagjainak kérésére — majdnem százan vannak —, vasárnapra horgászversenyt hirdetett. A ragyogó horgászidő ellenére az öregek kevesen, mindössze heten jöttek össze a kezdés idejére. Ezért a verseny elmaradt, de ők heten — és a később érkezettek is — a partról, illetve ladikból megkezdték a horgászatot. Berkics Józsi bácsinak, a Dunai Vasmű egyik nyugdíjasának kedvezett a hor- gászszerencse: már az első fél órában 2.20 kilós pontyot fogott. A többiek, dél felé, zsákmány nélkül tértek haza. így a nem hivatalos „nyugdíjas horgászbajnok” Dunaújvárosban, Berkics József lett. automatájuk működik az or• szagban? — Az elmúlt öt év alatt az automata adta nekünk a legtöbb fejlesztési lehetőséget, hiszen kulturált, gyors, állandóan „nyitva tart”. Most közel négyszáz automatánk működik az országban és egyre keta. Pest megyében még nem működik automatánk, de megfontolandó, hogy a Dunalca- nyar egy-egy nagyobb forgalmú állomáson és Cegléden mm lenne-e kifizetődő és hasznos szolgáltatás automatákkal árusítani. A A negyedik ötéves tervben milyen nagyobb beruházások valósulnak meg* az Utasellátónál? — Megkezdődtek a pályaudvari rekonstrukciók, s ezekben mi is tevékenyen részt veszünk. A Keleti pályaudvaron 12 millió forintért alakítjuk át DUNAKESZI BISZTRÓKOCSI vesebb a panasz üzembiztonságukat illetően. Mi is panaszkodunk a munkaerőhiányra, úgy, hogy érdekünk több és több automata felszerelése. Ebben az évben újdonság az Angliából vásárolt tejautomaaz éttermet önkiszolgálóvá, míg a Déliben új éttermünk épül, csakúgy, mint a szolnoki vasútállomáson és Nyíregyházán. Ezek a legnagyobb beruházásaink. (tamás) A TÁNCSICSBAN Vízhatlan cipő bőrből 1972 januárjától — az országban elsőnek — a nyíregyházi cipőgyárban bőrből készült vízhatlan lábbeliket gyártanak. Az új termékhez a Táncsics Bőrgyár olyan bőrt kísérletezett ki, amelyen nem szívódik át a víz. Az eddigi vizsgálati eredmények alapján a gyár 24 órás vízállóságot garantál, továbbá azt is, hogy a bőr nem fehéredik ki a víztől. A kísérleti anyagból 'készített modelleket bemutatták a kereskedelemnek, amely az új terméket kedvezően fogadta. Megkezdőditek az üzletkötések Máris ötezer pár szállítására szerződtek, és folyamatosan érkeznek az újabb megrendelések. Megkezdődött a foglyászat Borsod ínegye aprövadas területein, az utóbbi években védelmet élveztek a „mező- gazdaság ingyenes napszámosai”, a foglyok. Nagymértékű vadászata és a mostoha természeti viszonyok miatt ugyanis félő volt, hogy kiveszik ez a madár a ligetes erdőkből, a síkvidéki csende- resekiből. A vadászati tilalom és a tervszerű vadgondozás eredményeként az utóbbi években erőteljesen növekedett a fogolyállomány. Már mintegy ötvenezerre becsülik számúimt, ezért az idén — négy alkalomra engedélyezték vadászatukat. A társaságok tagjai élve az engedéllyel, meg is kezdték a foglyászást. Négyes ikerborjak Nem mindennapi érdekességről érkezett hit a Somogy megyei Marcali községből: a helyi Vörös Hajnal Termelőszövetkezet négyéves, Zsuzsi nevű tehene, négyes ikret ellett. A négy üszőborjú egészséges, egyelőre állatorvosok megfigyelése alatt állnak. Tányérszemes cserépkálylia Ma már csak múzeumokban látható sárközi tányérszemes cserépkályhát állítottak fel a gemenci Szarvas csárda nép- művészeti szobájában. A kemence és a cserépkályha „ötvözetének” is mondható fűtőalkalmatosságot Török Zoltán neves szekszárdi cserépkályhás építette, a tányérszemes kályha rakásának utolsó mestere. ' Filmen is A népszerű pécsi baletttáncosokkal filmen Is találkozhat a közönség Eck Imre Liszt-díjas érdemes művész, az együttes művészeti vezetője koreografálja Palásthy György: Tengertánc című filmjének, Tóth Sándor Lisztdíjas, a pécsi balett igazgatója pedig Keleti Márton: Csalétek című filmalkotásának ba- lettbetétját. Mindkét filmben a pécsi balett táncosai szerepelnek. JEGYZET Nő, férfi, emberpár A nők választójoga alkotmányos jog és van nő miniszterünk. Csakhogy... A jogok mögött szerényen, de súlyában jelentősen,, ott van a kötelességek árnyéka. A nő tehát él a jogaival, illetve harcol a jogaiért — és harcol a, túlzott kötelességek ellen. Ezek a csehdes, szívós vagy csatazajos küzdelmek az ellenálló férfiakkal szemben általában a munkahelyen és a családi tűzhely mellett zajlanak. Ha egy nő, jogai elismeréséért a férje ellen lendül támadásba, milyen jogokat követel? Azonosakat. Azonos szabad időt, azonos zsebpénzt és azonos egyebeket. Ez utóbbi mindig egyedi eset, attól függ, hogy a férj idők folyamán milyen jogokat rendszeresített még a maga számára. Ez a harc, jellegénél fogva, ádá7jabb, mint a munkahelyi. Míg az utóbbinál, győzelem esetén, általában nem csökkennek a férfi kollégák azonos jogai, tehát ez de jure egyenjogosítás, az előbbi esetben a siker de facto megosztja a felek között a családi jogkomplexumot. Megjegyzésre méltó, hogyha egy nő a férjétől sikeresen rabol jogokat, a maradék férfijog zöme harc nélkül hull az ölébe. Nos, a női jogok érvényesítésének ádáz tusai után felvetődik a kérdés, hogy mint állunk az egyenlő kötelességek frontján. Átfogó statisztika birtokában állítom, hogy ebben a kérdésben a férfiak példamutató előzékenységgel, levett kalappal állnak félre. A fizikai munkaköröket kivéve elvárjuk a nőktől az egyenértékű munkát. A nők „fiúsítása”, bár nem minden esetben a munkakapa- c^ás nivellálásának érdekében, nem más, mint az egyenkötelesség elismerése. A munkahelyi jogkötelesség- harc kétsíkú. Otthon bármelyik eredmény kiharcolása, akár a pozitív vagy a negatív, a másik győzelmét is jelenti. Egy gyakorló ilyen irányban dús tapasztalatokkal rendelkező asszony mesélte: — Már hosszú idő óta folyt köztem és férjem között az ádáz tusa, hogy vállaljon át valamit a házi munkából. ö elmélyülést igénylő hivatására hivatkozott, és rendre visszaverte legelke- seredettebb támadásaimat is. — Amikor az első gyerek megszületett, férjemet mintha kicserélték volna. A legfigyelmesebb, a legszolgá- latkészebb férj lett egészen addig, amíg a szülési szabadságom le nem járt. Mit lehet itt csinálni?... Ha már nagyon elegem van a házi munkából, súgok neki egy édes titkot... Nos, taglalva a nőkérdést ilyen oldalról, olyan oldalról, komolykodva és derűsen, tegyünk fel egy kérdést. Vajon törvényszerű-e, hogy a nőnek meg kelljen küzdenie természetes jogaiért? Törvényszerű-e, hogy a munkahelyi főnök kötelezze a nőt alacsonyabb bérért azonos munkára és hogy a férj elnézze, amint felesége egyedül nagytakarít? E dohogások, ha nem is akadémikusak, de ma már semmi esetre sem tipikusak. A mai fiatal házasok, rendszerünk neveltjei, természetesnek veszik a gpndok és szórakozások, a jogok és kötelességek egyenlő elosztását. A munkahelyeken is mind ritkább a kihasznált nődolgozó. De az a nő, aki vagy adottságai, vagy helyzete miatt erre a harcra kényszerül, mint cseppben a tenger, az egyetemes nőnemet sújtó méltánytalanság. Férfitárs, ki ezt az írást olvasod, gondolj arra, hol lennél te, ennek az egész problémának az okozója, ha annakidején édesanyád csak akkor járult volna születésedhez, ha a kihordást, vagy szoptatást apád Vállalta volna?! ... Férje]:, főnökök! Néhány extrém esetet leszámítva, minden nőből asszony, minden férfiből előbb-utóbb féri lesz. A férj és feleség gyűjtőneve: emberpár. A pár definíciója azonos értékű egyedeket határoz meg. Adiatok jogot és vállaljatok kötelességet. Ügy, ötven százalék erejéig... Deák Gusztáv
