Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-14 / 216. szám

res» mecvr.1 zMrhm 1971. SZEPTEMBER 14., KEDD TV-FIG YELŐ Egy műsornap a képernyő előtt. A múlt pénteki prog­ram nélkülözte ugyan a világ­szenzációkat, de — goethei szóval élve — sokfélét adott, s így sokakat kielégíthetett, hiszen dús választékból min­denkinek jut legalább morzsá­nyi élmény. A színvonal nem volt egyenletes, mégis elége­dettséget ébresztett: ilyenféle­képpen kell megszerkeszteni egy jó hétköznapi műsort. Te­kintsünk végig rajta. Gyerekversekkel kezdődött. Nem csacsogó fűzfapoéták, ha­nem kitűnő költők: Zelk, Weö­res, Csoóri, Tamkó Sirató. Hor­gas Béla és mások szóltak a legifjabb nemzedékhez. Az elő­adók jó pedagógiai érzékkel kerülték a szájbarágóst; a leg­jobb teljesítménynek azokat éreztük, melyek a ritmus, a szójáték leplezetlen örömével vegyültek a gyermeki játékba — effajta magatartás segít a nyelvi gazdagság elsajátításá­ban. Utána a gyermekjátszótér került terítékre — de már fel­nőtteknek. A mi lelkiismere­tünkhöz szólt a nagyváros bör­tönébe zárt gyermek sorsának felvillantása a mozgási tilal­mak erdejében. S láttuk azit a játszóteret, mely a lehetősé­gekhez képest — ötletes akvá­riumban — kiterjeszti a moz­gás terét, módot ad az ener­giák levezetésére. Vajha töme­ges nekibuzdulás követné a filmet, társadalmi munkák fel­ajánlása és kivitelezése, mert (a film megmutatta) mindez nem elérhetetlen. Képzőművészeti műsor, majd szófiai sportközvetítés után mese és híradó következett. Ez a sokféleség lehetőséget adott a vacsora kapkodás nélküli él­fogyasztására. Ment utána — műsorváltozás következtében — egy órával tovább gubbaszt­hattunk a képernyő előtt a ter­vezettnél. A váratlanul beiktatott Mar- eel Aymé-jelenetek apró, nem is egészen, ismeretlen ötletekre épülitek (a másodikkal Karin­thy Bűvös székében találkoz­tunk), fanyar eleganciájukkal azonban feltétlenül megköny- nyítették az emésztésit. Félix László rendezése némelykor megdöccent, ám Sinkó László komédiázókedve zavartalan derűit fakasztott a megtért, bű­nöző szerepében. Jól sikerült produkció volit a Hat hét Dél-Amerikában, az Állami Budapest Táncegyüttes perui—chilei vendégszereplé­séről készült beszámoló. A Miszlay Gyula fényképezte filmbetétek és a Rapcsányi ászló vezette stúdióbeszéige- meglehetősen jól olvadt egymásba; ezúttal több volt az érdekes információ a lelkende­ző üresjáratnál. A cím lírai riportnak ne­vezte a kitűnő költőt, Szécsi Margitot bemutató műsort, de bízvást nevezhettük volna,ön- interjúnak. Hiszen a maga el­mondta versek, tűnődő arca, Berek Katalin mélázó vers­mondása póztalan egyszerű­séggel vezetett el egy költői műhelybe, küzdelmekkel teld életbe, gazdag és szenvedélyes erőtérbe, melynek vonzásából — hitünk szerint — a versre alig fogékony ember sem tu­dott szabadulni. Késő estére tolódott Az éde- nen innen és túl című tévéfilm sugárzása, melyet Esztergályos Károly írt és rendezett — pontosabban írt és rendezett át F. Scott Fitzgerald elbeszé­léséből és korából a vietnami háború korába. Csüggedés és kiábrándultság, elveszettség és céltalanul szóródó lobogás e párhuzamának jogosságát nem vitatjuk — csupán tetszőleges­nek érezzük. Esztergályos ko­rábban is bebizonyította jeles mesterségbeli tudását, a képi fogalmazás anyanyelvként való birtoklását. Mondanivaló­ja azonban ködös és bizonyta­lan, akár a magatartás, melyet filmjében bírálólag tükröz. Mandragora. Machiavelli klasszikus vígjátéka örvende­tesen színvonalas előadásban került a kaposvári Csiky Ger­gely Színház színpadára. Ka­rinthy Ferenc jóízű,fordítása, Szinte Gábor tágas és kitűnően bejátszható díszletelemei, Mialkovszky Erzsébet ötletes jelmezei segítségével Zsámbé- ki Gábor borsos, de nem ízlés­telen, ötletes, de nem bohóc­kodó komédiát rendezett. Leg­főbb erénye az előadás ki­egyensúlyozottsága, a szerep­lők: Kardos Sándor, Mentes József, Högyc Zsuzsanna, Sza­bó Ildikó, Garay József, Dánffy Sándor és a többiek gondos össztájéka. Ez a köz­vetítés hatásos érv volt a vi­déki bemutatók gyakoribb su­gárzása mellett. Vasárnapi vendégünk ezúttal dr. Csanády György, egyetemi tanár, közlekedés és postaügyi miniszter volt. Mű­sorának legfőbb értéke és vonzereje: olyan meggyőző erővel beszélt a zenéről, hogy bizonyára azoknak is öröme és gyönyörűsége telt a változatos zenei program meghallgatásá­ban, akik különben nem ra­jonganak a kómoly muzsiká­ért. Nemes célú • műsorához olyan kiválóságokat hívott se­gítőtársul, mint Beethoven, Verdi, Paganini vagy Erkel Ferenc, Fischer Anni, Szé­kely Mihály, Kovács Dénes és Leonard Bernstein. Opera és balett, hangszerszóló és zene­kari mű egy-egy részletének bemutatásával tárta fel egyet­len óra alatt a néző-hallgató előtt a zenebirodalom kapuját és adott sok színű áttekintést a muzsikáról. Egy széles lá­tókörű és nagy tudású közéleti ember őszintén kitárulkoző Két nyelvű múzenmvezető A borítólap érdekes hadá­szati eseményt mutat be: Vác ostromát a tizenöt éves há­ború idején, egy 1597-es met­szet alapján. Szeptember első hetében jelent me.g a „Vezető a váci Vak Bottyán múzeumban” cí­mű kis kötet; az első múzeu­mi útmutató Vácott, amely a jelszabadulás óta megjelent. „Történetkönyv ez a város, a történetek nagy könyve”, idézi Petőfi ismert versét a mű, melynek bevezetőjéből megtudjuk, hogy a váciak mú­zeuma egyike az ország legré­gebbi helytörténeti gyűjtemé­nyének. Tragor Ignác rakta le az alapjait 1895-ben. Ma a múzeumnak 2000 ré­gészeti, 3000 éremtant, 500 néprajzi, 800 képzőművészeti és 2000 darabos helytörténeti gyűjteménye van. A „Vác a honfoglalástól napjainkig" cí­mű állandó tárlat négy nagy teremben mutatja be a város történetét, alapításától az ipa­ri centrummá való fejlődésig. A magyar nyelvű fejezetek után német nyelvű kivonatos ismertetés következik. A kis rtzttt a viel Vak Bottyán Mäzenatin kötet szerkesztője Stefaits István múzeumigazgató. Gyi- mesi Sándor szép felvételei és műemléktérkép egészíti ki az útmutatót. (P. r.) megnyilatkozása volt ez az iz­galmasan, érdekes, szórakoz­tatva is tanulságos, igaz gyö­nyörűséget keltő tv-program. A ma esti főműsor Gáspár Margit Ha elmondod, letaga­dom! cimű színművének tévé­változata. A szerdai Integrál szomorú aktualitással, a szív- betegségek számának növeke­désével foglalkozik. Csütörtök este különleges élménynek ígérkezik a Hamlet angol— dán koprodukcióban, a helsin- göri várban készült tévéfilm­változata. Pénteken ismét je­lentkezik az Ebédszünet és az És most mit tud?, a kísérleti (2.). műsorban pedig a Szent­endrei Teátrum nagysikerű előadása kerül képernyőre. Lehotay-IJorváth György SZOT-TANÉV A SZOT Központi Iskolán tegnap ünnepélyesen megnyi­tották a szakszervezetek 1971 —72-es oktatási évét. Virizlay Gyula, a SZOT titkára beszé­dében elmondotta, hogy a köz­ponti iskolán és a szakszerve­zetek hét megyei oktatási köz­pontjában az idén ismét több ezer választott szakszervezeti tisztségviselő képzéséről és to­vábbképzéséről gondoskodnak, ezenkívül az üzemekben csak­nem félmillióan vesznek részt szakszervezeti, politikai okta­tásban. MRT-évkönyv Rádió- és televízió-évkönyv 1971 píroméi elkészült a Köz­gazdasági és Jogi Kiadónál — s a napokban a boltokba ke­rül — a MRT munkájának ta­valyi krónikája. Ahány napja van egy évnek, annyi oldala van az új évkönyvnek: fény­képek, műhelyfotók sokasá­ga illusztrálja a krónikát. A közéleti költészet biennáléja Megalakult a Radnóti emlékbizottság A Radnóti emlékbizottság megalakulásáról és a közéleti költészet biennáléjának meg­rendezéséről tájékoztatta teg­nap a sajtó munkatársait a Hazafias Népfront Győr-Sop- ron megyei bizottsága és Győr megyei város tanácsa. Győrött a napokban meg­alakult a Radnóti emlékbizott­ság, amelynek feladata a Rad- nóti-hagyomány ápolása és a közéleti költészet, a hazafias líra fórumának megteremtése. Radnóti nevével hirdetik meg a költők, hivatásos és öntevé­keny előadóművészek két­évenkénti találkozóját, amely a verset alkotók és verset elő­adók közös ünnepe lesz. A Hazafias Népfront mel­lett működő emlékbizottság Radnóti-éremmel és díjjal ju­talmazza az elmúlt két évben országos folyóiratokban meg­jelent, a közéletiséget legjob­ban szolgáló költemény szerző­jét; emlékérmet és díjat kap az az első kötetes vágy kötettel nem rendelkező fiatal költő, aki szintén megfelel az előbbi feltételeknek. Hasonlóképpen jutalmazzák a versmondó, az előadóművészeket, a rádióban, a tv-bep elhangzott versműso­rok szerkesztőit, s a 18 éven felüli öntevékeny versmondó­kat, illetve színpadi vezetőket, rendezőket, tanárokat; mind­azokat, akik munkásságukkal hozzájárultak a közéleti költé­szet publikálásához, a hazafi- ság érzésének elmélyítéséhez. A biennáléra először 1971. november 18—19-én kerül sor a várossá válásnak 700. évfor­dulóját ünneplő Győrben. s. L CASTRUM A HÍDNÁL Budapest egyik legszebb pontján, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél egykor római katonai tábor állott. A castrum falait kiásták az évszázadok óta rárakódott föld és törmelék alól, és több szintes parkkal vették körül. Budapest új színfolttal, egy szabadtéri múzeummal gazdagodott. Az MSZMP politikai főiskoláján Új tantárgyak, korszerű nyelvoktatás Megkezdődött a tanév az MSZMP politikai főiskoláján. Az idei programot új oktatási formák, változatos, kibővített tananyag jellemzi. Az új tan­évben mintegy 660 hallgató vesz részt a nappali és az esti oktatásban, az egyetemi szintű politikai képzésben. Szabó Jó­zsef rölctorhelyettes a tervek­ről elmondotta: — Az első évfolyam hallga­tói filozófiai ismereteket, a nemzetközi munkásmozgalom történetét, valamint a szocia­lista állammal, elsősorban a tanácsi munkával összefüggő tudnivalókat sajátítják el. Új­donság, hogy az idén a mar­xista filozófia alapjainak okta­tása mellett nagy figyelmet fordítunk a hallgatók világné­zeti látókörének szélesítésére. — A ' második évfolyam hallgatói az idén új tantárgy- gyal is találkoznak: az MSZMP művelődéspolitikájá­nak, pártunk irányító munká­jának elvi és gyakorlati kér­déseivel. — A harmadik évfolyamon a hallgatók a szocialista gaz­daságpolitika oktatása során az eddigieknél jóval részlete­sebb, alaposabb ismereteket- kapnak a KGST-országok pártjai gazdaságpolitikai cél­kitűzéseinek témaköréből. Az új tanévben megalakult az .idegennyelvj tanszék, ame­lyen három esztendőn át ké­pezik a hallgatókat oroszra, németre és angolra. Flamand festő a váci múzeumban FLANDRIA Belgiumnak művészeti hagyományokban leggazdagabb része. Néhány nagy név a sok közül a ré­gebbi évszázadokból: fla­mand festő volt Rubens, A. van Dyck, Jordaens és Teni­ers is. Még Flandria külön állam­má alakulása, 1579 előtt e te­rületen alkotott az 1400-as évek közepén a világhírű Petrus Christus, akinek a bu­dapesti Szépművészeti Múze­umban is látható egy festmé­nye. A váci Vak Bottyán Mú­zeumban jelenleg kiállító An­gela Borgers, Petrus Christus- nak vér szerint is leszárma­zottja. A festőnő azonban csak annyit merít a nagy ha­gyományokból, amennyi ok­vetlenül szükséges ahhoz, hogy modernül is közérthető maradion. A kapitalista or­szágokban annyira divatos, de számtalan buktatót és a kö­zönségtől való elszakadást magában rejtő absztrakt és nonfiguratív irányzatok út­vesztőjével nem kísérletezik. A látható formákban keres, és talál valamilyen egészen új szépséget. Angela Borgers eredetileg pedagógus volt, de állását otthagyva beiratkozott az antwerpeni akadémiára, ahol öt évig tanulta a festészetet, közben kiállításokon, számta­lan díjat nyert. Ezután újabb öt év tanulás következett az antwerpeni Felsőfokú Nemze­ti Intézet festészeti szakán, melyet kitüntetéssel végzett. Ez évben, 1971-ben kiállított Bonnban, Párizsban, Nizzá­ban, Monte Carlóban, New Yorkban, Esztergomban és je­lenleg Vócort. A KIÁLLÍTÁS megnyitója. Dévényi Iván művészeti író ugyan azt mondotta, hogy társadalmi problémákat ne keressünk műveiben, de ezzel aligha lehet egyetérteni. A régi és az új örök ellentété­nek nem lehet tömörebb és szebb megfogalmazása, mint A város átalakulása című, férfias erejű olajfestménye. Igaz, nagyrészt női alakokat fest monumentális tömörség­gel és csodálatos színharmó­| mákkal, ilven címekkel, mint’ Feszültség, VQpmény, Magány, BizonytaUgjfdn, Kétség. Kife- jezőerejíflH^^Kernző, hogy miután aWagpoken nem volt megjelölve''’'hogy melyik cím melyik kép alá tartozik, az arcok egy-két vonallal és folt­tal megadott kifejezése után'a feliratokat el lehetett helyez­ni. Az ember és a pók mun­kája című epikus képe ismét a céltudatos emberi alkotás nagyon modernül megfogal­mazott szembeállítása az ösz­tönös állati tevékenységgel. A kifejezés szépségén túl fel­tűnnek a képeken a szépen kezelt festékfelületek, amit szaknyelven faktúrának ne­veznek, és amihez komoly te­hetség és igein nagy rutin szükséges. ANGELA BORGERS lejár­takor elmondotta, hogy meg- gyözödéses hive a népek ba­rátságának, nemcsak szóban, hanem tettekkel is. Jelenleg hazájában részt vesz egy nem­zetközi festőkiállítás megren­dezésében. Stefaits István Ismét kölcsönöz a megyei fiimtár Jegyzék októberben Az új tanévben, az új köz­művelődési évadban ismét megkezdte működését a me­gyei népművelési tanácsadó filmtára, amely tizenhat' milli­méteres filmjeit ingyen bo­csátja az iskolák és művelő­dési intézmények rendelkezé­sére. Megyénkben mindössze két éve van önálló, központi ok­tatófilmtár. Régebben a fővá­rosi iskolai filmintézet foglal­kozott oktatófilmek kölcsönzé­sével. 1969-ben e budapesti in­tézményt decentralizálták, így kapott Pest megye is saját fümtárait. E speciális kölcsönzőt az­óta fejlesztik, évi negyven­ezer forintért vásárolnak új filmeket. A tár négyezer filmkópiát őriz. Az anyag zöme oktató­szemléltető jellegű, az általá­nos és középiskolai tantervek­hez kapcsolódó, de a baleset- védelemtől a művészettörténe­tet, mezőgazdaság-tudományt, földrajztudományt, korszerű ipari eljárásokat, testnevelést stb. felölelő, széles választék az igényes felmőttérdeklődést is kielégíti. Ugyancsak a film- tárbói kölcsönözhetők a me­gyei Goldman György Film­stúdió munkái. Az új tanévben,' közművelő­dési évadban a megyei nép­művelési tanácsadó ki szeretné bővíteni a filmtár kölcsönző tevé­kenységét. Eddig az iskolák nem használ­ták ki eléggé azt a lehetőséget, amelyet az oktatófilmek, illet­ve a megyei filmtár szolgálta­tásai nyújtanak. Pedig az ok­tatási intézmények, vagy leg­alábbis a községek zömében már van vetítőgép, felszerelés. A tár készletéről a követke­ző, kibővített, nyomtatott jegyzék októberben kerül ki­bocsátásra. P-a.

Next

/
Thumbnails
Contents