Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-12 / 215. szám

VÁC I UAPLfl A PEST MEGYf| HÍR t AP KÜLÖNKIADÁSA wim XV, ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 1971. SZEPTEMBER 12., VASÁRNAP A váci járás hét termelőszö­vetkezete a közeljövőben a szarvasmarhatartás fejleszté- se érdekében egyszerű gazda­sági egyesülésre lép. A hét termelőszövetkezet: a váci Kossuth, a sződi Egyesült, Vi­rágzó, a kosdi Naszályhegyal- ja, a kisnémedi Zöld Mező, a püspökszilágyi Aranykalász, a váchartyáni Alkotmány és a rádi Űj Élet. Mit is jelent a gazdaságok­nak a megvalósuló EGE? Az említett szövetkezetek mindegyike tenyészt szarvas- marhát. Azt már nem állíthat­juk, hogy ez a termelési ága­zat mindegyik gazdaságban nyereséges, hiszen a szarvasmarha-tenyész­tés csak úgy gazdaságos, ha megfelelő körülmények között sok állattal foglal­koznak. /Ehhez az említett gazdaságok­nak nincs elég pénze, nem tud­nak új istállókat építeni, nem tudnak a szarvasmarha-te­nyésztés minden ágával fog­lalkozni. A megoldás tehát ké­zenfekvő, össze kell fogni, közösen, egymás munkájára ala­pozva kell a szarvasmar­ha-tenyésztést fejleszteni. Az ilyen társulás megvaló­sítása hosszas előkészítést kí­ván, ki kell dolgozni a költ­ségvetést, a gazdasági mutató­kat, azaz, hogy kinek mennyit kell beruháznia, s hány száza­lékban részesedhet a haszon­ból. De mint dr. Pál László járási főállatorvostól megtud­tuk, állategészségügyi szem­pontból is bőségesen van ten­nivaló. — Jelenleg az említett szö­vetkezetek mindegyikének van tehenészete, többségük te- nyészüsző-neveléssel és -hiz­lalással is foglalkozik. A ter­vek szerint az EGE megalakulása után a Kossuth csak a hizlalásra térne át. A rádi, a kosdi és a sződi szö­vetkezet egyébként 300-as te­henészetet fejlesztene ki, Váchartyánban maradna a 100-as tehenészet, míg Püspök­szil ágyban és Kisnémediben a növendék üszőket nevelnék. Tehát egyik szövetkezetből a másikba kerülnének az egye- dek. Jelenleg ennek két aka­dálya van. A váci állomány brucel­lózissal, a püspökszilágyi pedig tbc-vel fertőzött. Ilyen körülmények között a mozgás következtében az egész állomány fertőződhetne. Vá­cott már jól halad az egészsé­ges állomány kialakítása. Meg­építették az elkülönítőt, s va­lószínű, hogy már az év végé­re fertőzésmentes lesz a tehe­nészet. Sokkal nehezebb a helyzet Püspökszilágyon. Ott mintegy 60 állatot kell egy­szerre kicserélni, ami több mint egymillió forintba kerül, önállóan erre a szövetkezet nem képes, ezért vagy a többi szövetkezet, vagy más beruhá­zó segítségét kell igénybe ven­nie. Ha mindezt időben sikerül megvalósítani, s a szövetkeze­tek a többi vitás kérdésben is közös nevezőre jutnak, a jövő évben az EGE elkezdheti mű­ködését. A követelmények és a feltételek ellentmondása Szobát kaptak az akvaristák Mi újság a Madáchban? Nem látványos az a tevé­kenység, amely a váci műve­lődési központ évad eleji mun­kájának zömét adja, de jelen­legi működő 33 szakkör, “tan­folyam és öntevékeny művé-' szeti csoport tárgyi feltételei-^ nek biztosításához feltétlen szükséges. Közel 80 ezer fo­rintot fordítottak a zeneiskola távozása után a felszabadult helyiségek átalakítására, fel­újítására, mellyel végre meg­oldódtak az akvarisztikai szakkör, a fotoszakkör és a klubok vetítési, szemléltetési nehézségei. Még így is kevés a szoba, mert a különböző klubok, szakkörök és művészeti cso­portok foglalkozásaikat nagy­N ap lótár lat TEMETŐ Várhelyi Kálmán (Dunakanyar Foloklub) felvétele részt az esti órákban tartják, két alkalommal megjelenő mintegy ezer (!) főnyi tagság elhelyezése örömteli gondja az intézmény dolgozóinak. Korszerű oktatóhelyiség áll az idegennyelvű tanfolyamok és -klubok rendelkezésére, s a fotólaboratóriumot sem csel­lón átmászva kell megközelí­teni. Emellett a volt görög temp­lom helyreállítási munkálatai is lassan befejeződnek, s nem kell szégyenkezniök a cifra­kerti képtár miatt sem. A sok toldozgatás, kényszer- megoldás után csak az új mű­velődési ház felépítésével ol­dódik meg városunkban a kor­szerű népművelés követelmé­nyei és a tárgyi feltételek elégtelensége közötti ellent­mondás. K. F. 650 éve halt meg Dante Az Isteni színjáték szerzőjé­nek, Danténak szenteli a szep­tember 14-én nyíló könyvki­állítását a József Attila Mű­velődési Központ Dunakeszin. A könyvtárlat szeptember 20- ig tekinthető meg. Vigyázat! Mcgasfeszültség! Á Földvári tér rejtelmei Kezdetben alig hittem a Földvári téri állapotokról szóló történeteknek. Ám a solcadik után elhatároztam, hogy meg­győződöm róla: igaz-e a dud- vaeirdő, még mindig tátonga- ruak-e a méteres árkok-gödrök, bűz van-e még a kapualjak­ban, s a huzat csapkodja-e ű magasfeszültséget rejtő • szek­rény ajtaját. Este hat felé nyüzsögnek az emberek Vác új lakótelepén. A 2-es úton igazi nagyvárosi a forgalom. Buszok jönnek-men­nek, autók érkeznek teli em­berekkel. Az önkiszolgáló üz­letben vásárló vásárló hátán. Mindenki siet a bevásárlással, rohan haza vacsorát készíteni. Ha a pénztár előtti nosszas sorbanállás után (egyetlen kis­asszony blokkol, s ő bármeny­nyire siet is — egyedül nem győzi az esti forgalmat —), az ember történetesen az A'2-es épületbe megy, esetleg képen csapja a magasfeszültségű szekrény nyitott ajtaja. Ha gyerekkel van, a kocsiból ki­emeli a gyereket, A FÖLDRE TESZI és tolná a helyére a kocsit, ha a tároló nyitva lenne. Az A/3-asban például nincs nyit­va. A lomkaimrákhoz vezető folyosóra viszont az megy be, aki akar. Itt tárolják a kerék­párokat is, mert a bicikli őrző ajtaja ellenszegül minden nyi­tási kísérletnek. Szóval a kam­rák elé tolja, s közben fáiig el­hamvadt papírszeletekbe bot- lik. A ház csemetéi itt rendez­tek tábortüzet. (Mi lesz itt, ha bevezetik a gázt? Repül a ház...?) Nyugtalanul hagyja ott közlekedési eszközét, ami­óta K. bácsinak, a türelmes természetű idős íőkertésznek egy alkalommal minden moz- díthatót elcsórtak a kerékpár­járól. K. bácsi szomorú, mert — mint meséli — tőle élete fo­lyamán még soha semmit nem loptak el. (Lehet, hogy egyszer ehhez is hozzá kell szokni?) SOK A GYEREK a Földvári téri házakban. Oda mepnek játszani, ahol engedik őket. Kezdetben a házakkal szemben, a főútvonal menti te­rületen tollaslabdáztak a srá­cok. A tér rendezése során ezt a területet majd parkosítják. Addig birtokba veszik hát — kitűnő búvóhely — a házak minden olyan helyiségét (lom­kamra, mosókonyha, szárító), ahonnan nem zavarják ki őket. Van olyan ház is, ahol a közös helyiségekhez minden lakónak jaját kulcsa van. S ez a helyes! így lehet elejét venni az ide­genek kellemetlen kedés ének. De ez lenne biztosíték arra is, hogy a gyerekek merő csínyből ne okozzanak bajt. Az első három A épület földszintjén átható szemétszag fogad. A lakók szerint azért, mert a házfelügyelők nem mossák ki a szemetesedénye­ket. Pedig a szeméttárolókban lefolyók is vannak, kifejezet­ten e célból. Csak egy gumi­tömlő kellene hozzá. S nem­csak ezt nem teszik. A LÉPCSŐHÁZAK sem a kapuk, sem a fordulók ablakait nem tisztítják, de még csak nem is söpörnek rend­szeresen, és nem ügyelnek eléggé a ház rendjére. Néhányan a lakók közül, amikor már végképp nem tud­ják nézni, hogy a házak előtt a pázsit — pázsit?, száraz fű — telis-tele sörös- és colásku- pakokkal, papírfecnikkel — söprűt ragad. Persze, sötétedés után, hogy ne nevessenek raj­tuk. Játszótér sehol. Pedig a la­kók társadalmi munkát is fel­ajánlottak már, a játékokat is ideszállították — lassan el is tünedeznek a könnyebben mozdíthatók. Marad hát a há­zak közötti dudvával benőtt terület, ahol centikkel a mély gázvezetéket- rejtő árok mel­lett kerékpároznak. A gaztól már azt sem látni, meddig a bucka, honnan az árok. A té­ren befelé haladva, sűrűsöd­nek a gödrök, pallók vezetnek keresztül rajtuk. Az itt lakó, I erre j áró ne legyen szédül ős... Az A épületek fő frontján vaskígyók nyújtogatják a fejüket a jár­da fölé kis hegyes nyel­vekkel. Vízköpők. Először az esővíz egyenesen a faiból folyt ki a járdára. Rájöttek, hogy nem lesz ez így jó, mert át­ázik a fal. E felismerés nyo­mán szerelték fel a vascsöve­ket s bennük — a kígyó nyel­ve — a vízterelőket. Most ki­csit odább zuhan le az eső, s lehordja a földet a partról, ki- | mossa a virágokat, kitűnő ta­lajt teremtve a parajnak, gaz­nak, nyálkássá, síkossá téve a főutat. Bárkivel beszéltem a téren, bárkit látogattam meg, B-éket, H-ékat, N-éket, mindenhol megkérdezték: meddig lesz ez így? Meddig bukdácsolnak a pallókon, meddig kell félte­niük gyerekeiket az árkoktól, az áramütéstől, meddig kell szagolniuk a szemét szagát? A következőkben ennek já­runk utána illetékeseknél. Ar­ra kérünk választ, hogy mikor tűnnek el a gödrök és az ár­kok, mikor pusztítják ki a gazt, hol épül a játszótér, s végül — mi a kötelességük az állami házak házfelügyelőinek az új lakótelepeken? Bányász Hédi Presszóbotrány, garázdálkodás a sződ-csörögi búcsúban A Sződ-Csörögben lakó La­katos József és neje meghívta régi ismerőseit, Szőrös Józsefet és feleségét Erdőkertesről, hogy legyenek a vendégeik, látogassák meg őket a búcsú napján. Szőrösék megérkeztek. La- katosék étellel és egy láda sör­rel vár*ák a vendégeket. Et­tek, ittak, énekeltek, majd a helybeli presszóba mentek, ahol folytatták az italozást. A botrány akkor kezdődött, amikor Szőrösné leöntötte a férjét egy korsó sörrel. Szó szót követett, a többi vendé­get is sértegették, mire Szlo­vák Márton, a presszó vezető­je kitette a szűrüket. Az utcán folytatták az ordí- tozást. Egy kislány, a 11 éves Weiss Marika úgy megijedt tőlük, hogy összeesett. A két házaspár betért Weiss Tamás udvarába, ott fejszét, karót szerzett és pusztítani kezdett mindent, amit látott. Nagynehezen kituszkolták őket. Visszamentek a presszó­Új ügyrend készül a városi tanácsnál Az új gazdasági mechaniz­mus a korábbinál nagyobb önállóságot adott a vállala­toknak. A tanácsok tevékeny­ségében viszont eddig még nemigen volt érezhető a vál­tozás. Ezt az ellentmondást oldot­ta fel a tavasszal életbe lé­pett új tanácstörvény, mely — alkotmány jellegűen —, Vácott, Deákvá­ron lakik. A leg­több munkája Kosdon van. Mes­tere a szakmájá­nak, szenvedélye a munka. A nyá­ri napokon haj­nali háromkor kel, fél ötkor már a munkahelyén van. Keze alól villámgyorsaság­gal —, mégis nagy műgond­dal — készí­tett remekművek kerülnek ki. Az egész falu szereti és csodálja: hogy lehet egy ember­ben ennyi munka­kedv, ennyi ki­tartás, ennyi lel­kesedés ? Egyszer­re négy-öt helyen dolgozik. Beállítja a segédmunkáso­kat, kiadja a fel­AZ ÁCS adatot, a kénye­sebb munkafogá­sokat maga végzi el. Pedig nincs egy teljesen ép tagja sem, kisebb- nagyobb balesetek tucatját vészelte át, és mégis örök­ké mosolyog, ne­vet, viccel s ő a legfürgébb, a leg­frissebb, pedig ő érkezik először a munkahelyre és utoljára hagyja el. Egy szenvedélye van: kifogástalan munkát hátra­hagyni. Megtehet­né, hogy a geren­dákat nem csapo­lással illeszti ösz­sze, hanem egy­szerűen nagymé­retű szögekkel. Fele idő alatt vé­gezne a munkával. Nem hajlandó rá. Tudja, így évtize­dekkel' csökkente­né a tetőzet élet­tartamát. Megcsi­nálja rendesen! Méltányos árért. Csak akkor szusszan, ha esik. Meg télen. Akkor berakásos bútoro­kat és csodálatos székelykapukat épít. Most is ott áll egy készen az udvarán a felállí­tásra várva. Együd Józsefet önzetlenségéért, becsületességé­ért, mindenki sze­reti Kosdon. — Sándor — jobbára a tanácsi tevékeny­ség kereteit vonja meg míg a tanácsi munka részleteit a tanácsok maguk szabályozzák. Eddig például két végrehaj­tó bizottsági ülést kellett tartani havonta, az új törvény szerint legalább havonta egyet, de csak annyit, ameny- nyit a munka megkíván. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tanácsok végrehajtó bizottsá­gai az érdektelen vagy az osztályok hatáskörében el­dönthető kérdéseket ne tűz­zék napirendre. A Váci Városi Tanács új ülésrendjét több munkacso­port készíti elő, melyek ve­zetői a tanácsi munka rész­leteit jól ismerő szakembe­rek. hoz. Azt közben bezárták, ők fejszével leverték a zárat, majd bementek a helyiségbe, törtek, zúztak, pusztítottak mindent. Eltűnt az üzletből ötezer forint készpénz is. Az ügyészség vádiratot adott ki a két garázda házaspár el­len. Tizennégy tanút idéznek be a közeljövőben Vácott kez­dődő tárgyalásra. (P.) Emeltszintű oktatás 800 tanulója van az ipái itanuld-intézetnck Több, mint fél évszázados hagyománya van Vácott a szakmunkásképzésnek. Köz­pontja 1920 óta a vasútállomás melletti kétemeletes épület, az egykori Kobrák cipőgyár. Ma ez a Munkaügyi Miniszté­rium 204. számú Iparitanuló Intézete. 800 tanulója van — bentla­kó és városi — a most kezdő­dő iskolaévben. Ez az iskola adja a váci üzemek szakem­ber-utánpótlásának a felét. Az iskola első és második osztá­lyaiban emeltszintű oktatás folyik, a jövő tanévben már a harmadikosok is az új tanter­vi anyagot tanulják majd. A KARDFORGATÓ NO című kitűnő japán filmdrámát vetítik vasárnap és hétfőn Du­nakeszin, a József Attila Mű­velődési Központ filmszínhá­zában. A kisnémediek társadalmi munkával tartják rendben a községi közutakat. A tanács csak a szükséges anyagot ad­ja a munkához. Drága nyúl A közelmúltban hírt adtunk róla, hogy a vadászati világ- kiállítás idején több duna­kanyari étterem között a Fe­hér Galamb is készít vad­ételeket. A minap megnéztük az étlapot, mit lehet kapni a beharangozott vadételekből? Hát volt ott kérem mi szem­szájnak ingere: fácánsülttől vadasan elkészített nyúlge- rincig. Potom 30—40 forintért egy- egy adag. Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve a Köz­társaság úti (a 302-es telefo­non hívható) központi ren­delőintézetben az alábbi or­vosok tartanak éjszakai ügye­letet: Hétfőn: dr. Áfra Tamás, kedden: dr. Bénik Gyula, szerdán: dr. Bucsek Tibor, csütörtökön: dr. Ruzicska Bé­la, pénteken: dr. Bea Mátyás, szombaton és vasárnap: dr. Bucsek Tibor. A beosztásban hét közben változás történhet. A felié lel: egészséges állomány A közös szarvasmarha-tenyésztés előnyei Nem is olyan egyszerű az egyesülés

Next

/
Thumbnails
Contents