Pest Megyi Hírlap, 1971. szeptember (15. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

1971. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT MST HtGVr I '&űrlap Jó úton halad az új tanácstörvény végrehajtása MEGBESZÉLÉS A MEGYEI TANÁCSELNÖKNÉL A járási hivatalok elnökei­nek az elmúlt napokban tartott megbeszélését tegnap újabb követte, amikor is a városi ta­nácselnökök adtak személye­sen tájékoztatást arról, hogy az új tanácstörvény végrehaj­tásával kapcsolatban milyen helyi tapasztalataik, gondjaik vannak? Elismeréssel szólt dr. Mon­dok Pál, megyei tanácselnök arról a következetes és bátor útkeresésről, amely a városok tevékenységét — és ebben a városi tanácselnökök — helyét, szerepét és munkáját jellemzi. Felbecsülhetetlen a városi ta­nácselnökök szerepe abban, hogy milyen módszerekkel és keretekben használják ki az új törvény adta nagyobb lehe­tőségeket, s hogy hogyan, mi­lyen módszferekkel tudják a helyi lakossággal történő kap­csolatokat fejleszteni és elmé­lyíteni. Egységesen állást foglalt e feladatokkal kapcsolatban a megbeszélés abban, hogy en­nek egyik fontos teendője a testületi munka színvonalának emelése. A város tisztségvise­lőinek, a szakigazgatási szer­vek vezetőinek a megbeszélés tanúsága szerint e területen még bőven van tennivalójuk. Sok szó esett a tisztségviselők közötti helyes munkamegosz­tás gondjairól és a különböző — de elvétve még jelentkező — bürokratikus jelenségekről is. Megállapították, hogy igen fontos követelmény napjaink­ban a nem tanácsi szervekkel való kapcsolattartás helyes gyakorlatának kialakítása, a tanácstagok munkájúinak haté­konyabb segítsége, az ügyfe­lek kulturált fogadása és tá­jékoztatása, s a' lakosság ré­széről a jelölőgyűléseken fel­vetett javaslatok megvalósítá­sa, illetve a megvalósítás le­hetőségeinek a megteremtése. Valamennyi részletkérdés­ben alkotó vita alakult ki az- fal a megnyugtató befejezés­sel, hogy a résztvevők jól képviselik városuk, s annak lakossága érdekeit. Amennyi­ben a megbeszélés tapasztala­tait jól használják fel, ez munkájuk hatékonyságát, színvonalát jelentős mérték­ben fogja növelni. Arany István Beruházási feszültség, mérleghiány, túlórák A szakszervezetek a gazdasági egyensúlyért Mélyreható elemzés a SZOT ülésén Pedagógiai információk Ebben a tanévben újabb kiadványokkal bővíti tevé­kenységét az OPKM. A kül­földi pedagógiai információ címmel havonta megjelenő kiadvány a különböző or­szágok pedagógiai szakirodai­máról és oktatáspolitikai híranyagáról tájékoztatja az olvasókat. A magyar peda­gógiai információ, amely szintén havonta készülő ösz- szeállítás, a hazai pedagógiai irodalmat és a különböző ok­tatáspolitikai cikkeket, a leg­újabb rendeleteket, törvénye­ket foglalja magában. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa pénteken ülést tartott, Az elnökség beszá­molóját Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára terjesztette elő. Példák sorával igazolta, hogy a népgazdaság egészé­ben kielégítő ütemben fejlő­dik. A lakosság pénzbevétele 8, az átlagkereset 4,4 száza­lékkal magasabb mint ta­valy.- A beruházási piac feszült­sége azonban, a fizetési mér­leg hiánya, az állami költség- vetés deficitje, a munkaerő- hiány már hosszú ideje gá­tolja a gyorsabb gazdasági előrehaladást, az erőteljesebb strukturális átalakulást. A be­ruházások drágulnak és elhú­zódnak, a javulást célzó kor­mányhatározat még nem érez­teti eléggé hatását, A szak- szervezetek a jövőben csak olyan beruházásokat támo­gatnak, amelyek a problémák megoldását szolgálják. Az első félévben tovább nőtt a külkereskedelmi mér­leghiány, és az államháztar­tás hiánya. Ezért a jövőben kerülni kell minden olyan in­tézkedést, amely az államra többletterheket ró. A szak- szervezetek segítsék és ellen­őrizzék, hogy a vállalatok mérsékeljék a költségvetés iránti igényeiket, gazdaságo­Egy nap a gödöllői járásban A Suhl megyei vendégek látogatásai Az évszakhoz képest szokat­lanul hűvös időt ígért tegnap­ra a meteorológia, helyenként esővel, északnyugati széllel. Reggel úgy tűnt, az időjárás ezúttal nem cáfolja meg a prognózist, „ősz van” — álla­pították meg a Suhl megyei pártmunkásküldöttség tagjai, és hozzátették: „Akárcsak ná­lunk, Türingiában.” „Bai uns..." A kistarcsai Fésűsfonógyár kapujában német nyelvű fel­irat fogadja a vendégeket: ..Szívből üdvözöljük kedves barátainkat, a Suhl megyei pártbizottság képviselőit.” És mire megkezdődött az üzemlá­togatás, a felhők mögül elő­bukkant a nap... Werner Jánosné igazgató, Fabók János, a csúcs-pértve- zetőség és Franyó János, a szakszervezeti bizottság titká­ra alig győzött válaszolni a kérdésekre: Van-e hiány a munkaerőben? Mikor fejező­dött be az üzem rekonstruk­ciója? Hány műszakban folyik a termelés? Milyenek az át­lagkeresetek? Hányán vannak gyermekgondozási szabadsá­gon? Lőni Günther, a küldöttség vezetője a pártszervezetek munkájáról, Edith Penpel, a schmaikaldeni fésűsfonógyár . textümémök párt ti Urára a ter­melési eredményekről akart minél többet megtudni. Ők most szándékoznak bevezetni a három műszakot. Kistarcsán pedig éppen az a legnagyobb gond, hogyan mentesítsék leg­alább a kisgyermekes és nagy családos anyákat az éjszakai műszaktól? ..Bei uns gibt es so” — nálunk ez így van. És nálatok?... Molnár József, a gödöllői já­rási pártbizottság első titkára — úgy is mint „protokollfő­nök”, úgy is mint házigazda — könyörtelenül sürgeti az indu­lást. Sietni kell, az idő szűkre- szabott, és még sok mindent szeretnének megmutatni a vá­rosban, a járásban. Ejy kis meglepetés A pártbizottság tanácster­mében kellemes meglepetés: gyümölcshegyek várják a ven­dégeket. Barinkai Oszkárné, a Pest megyei pásrtblzobtság tit­kára gratulál az ötlethez: a fűszeres-zsíros magyar koszt után német barátaink ennél jobban semminek sem örül­hettek volna. Hát még, amikor kiderül, hogy az öklömnyj őszi­barack, a félhüvelyknyi szemű szőlő — egytől egyig a gödöllői járásban termett. Dr. Nagy Sándor, a városi pártbizottság titkára ismerteti a város ..életrajzát”: hogyan lett Gödöllő királyi nyaraló­helyből, nincstelen zsellérek falujából gyorsan fejlődő egye­temi város, számos nagyüzem, tudományos intézet otthona, a biológiai és mezőgazdasági ku­tatások leendő országos köz­pontja. És ismét záporoznak a kér­dések Rónay Árpádhoz, a vá­rosi pártbizottság titkárhelyet­teséhez a pártoktatásról, a la­kásépítkezésekről, a gyermek- intézmények, iskolák helyzeté­ről. A következő állomás: az Ag­rártudományi Egyetem. Itt dr. Lőkös László, a pártbizottság titkára a kalauz. A kollégiumi városrész modem épületeit egyaránt megcsodálja a sonne- bergi járási pártbizottság első titkára és a suhli lakásépítői kombinát brigád vezetője. Az utóbbi a szakember szemével sem talál hibát az épületek­ben: minden terem napfényes, levegős, a diákszobák szépek, kényelmesek, jól felszereltek. Fogyasszák egészséggel Ismét sürget az idő, a zsám- boki Petőfi Tsz-ben (a képen) már türelmetlenül • várják a vendégeket. Egész fogadóbi­zottság alakult a tsz elnökéből, főmezőgazdászából, párttitká­rából s az üzemágak vezetői­ből. Néhány perc a napi 15 vagon nyersanyagot feldolgozó paradicsomlé-vonalnál — jó­kora gépsor, a hatvani cukor­gyáré —, futó látogatás az ita­tásos borjúnevelőben, a gép­műhelyekben, s a szíves házi­gazdák asztalhoz invitáljál? a vendégeket. „Amit itt látnak, jórészt magunk termesztettük, fogyasszák egészséggel” — hangzik a szíves kínálás. A pohárköszöntő rövid, de szívből jövő: igyunk a két nép közös céljaira, sikereire, bé­kénkre, megbonthatatlan ba­rátságunkra ! f * ­Nyíri Éva sabb termeléssel törekedje­nek a mérlegjavításra. Évek óta először, az első félévben némileg csökkent a szükségtelen munkaerő­mozgás. A gazdasági vezetőknek tudo­másul kell , venniük, hogy a, munkaerő-utánpótlás forrá­sai kimerültek, s problémái­kat csak a belső rend, szer­vezettség és fegyelem megszi­lárdításával, a munka- és életkörülmények javításával oldhatják meg. Az év első fe­lében körülbelül 4 millióval kevesebb túlórát használtak fel. a szocialista iparban, mint egy évvel korábban. A szak- szervezeteknek fontos fel­adatuk, hogy következetesen lépjenek fel az indokolatlan túl­óráztatások és az utóbbi időben elharapódzott, úgynevezett „fekete túl­órák” ellen. Alúk kijátsszák a szabályo­kat, azokat felelősségre kell vonni. Nyugtalanító a munkavé­delmi helyzet romlása. Külö­nösen a halálos, a csonkulá­sos, a tömeges balesetek szá­ma emelkedett. A vállalatok nem tesznek hatékony intéz­kedéseket a balesetek meg­előzésére. A népgazdaságnak szinte valamennyi területén lazult a fegyelem, tömegesen megszegik a munkavédelmi szabályokat.' A szakszerveze­tek ebbe nem nyugodhatnak bele. A lakosság életszínvonala az első félévben a terv szerint alakult, ám az állami válla­latoknál lassabban nő a jö­vedelem, mint a szövetkezeti és tanácsi iparban. Néhol aránytalanul elmaradott a szociális, kulturális juttatá­sok színvonala. E jelenségek megkövetelik, hogy a szak- szervezetek figyelemmel kísérjék a jövedelemszabályozási rendszer hatásait és időben „jelezzék a torzulá­sokat. A lakosság áruellátá­sa alapjaiban megfelelő volt, bár számos termék, köztük néhány napi tömegfogyasztási cikk ára is lényegesen emel­kedett. A zöldség és gyümölcs 20—40 százalékkal drágább az idén mint tavaly. Nemeslaki Tivadar befeje­zésül hangsúlyozta, hogy a kö­vetkező hónapokban minden erőt az évi terv végrehajtására, a gazda­sági egyensúly javítására kell összpontosítani. Beszámolóját vita követte. A Vitában felszólalt Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is. A felszólalók közül többen élesen bírálták a népgazda­ság különböző területein ta­pasztalható lazaságokat, és javasolták, hogy az arra ille­tékesek határozott intézke­désekkel segítsék az egyen­súlyi helyzet megteremtését. Különösen sok szó esett a beruházások gyakori megala­pozatlanságáról. Többen bírálták a mun­kaerőhelyzetben tapasztalha­tó visszásságokat, s helytele­nítették, hogy a munkavéde­lem elhanyagolása miatt még egyetlen vállalati vezetőre sem szabtak ki gazdasági bír­ságot. A munkavédelem meg­szilárdításáról szóló májusi kormányhatározat végrehaj­tási rendeletét még egyetlen miniszter sem adta ki. A mi­nisztériumoknak az eddiginél sokkal határozottabban kell élniök jogaikkal. ez nem ellentétes a vál­lalatok jó értelemben vett önállóságával. A beszámoló és a fcozzá szólások összegezéseként a tanácsülés határozatot hozott, hangsúlyozva, hogy a szak- szervezeti munkát az év hát­ralevő részében a gazdasági helyzet javítására kell össz- pontositani. Második napirendi pontként Somoskői Gábor, a SZOT titkára a szakszervezeti vezető szervek és a SZOT-mun- ■ kabizottságok feladatai^ ról tartott beszámolót. További napirendként a legutóbbi ülés óta végzett szakszervezeti munkáról tárgyaltak. Színes márvány miniüzemből A dél-baranyai Tenkes- hegy oldalán a századforduló óta bányásszák a természet ritka ajándékát, a fehér, a vörös, a sá; ga és a zöld több változatában előforduló szí­nes márványt. Európa sok vi­lághírű középületét díszítet­ték már vele Az idén re­kordmennyiségű | megrendelé­sei vannak a bányának: 560 köbmétert exportálnak Len­gyelországba, Csehszlovákiá­ba és az NSZK-ba. A köny- nyen, szépen munkálható ne­meskőből még több kellene, de a néhány tucat emberrel dclgozó „miniüzem” nem tudja kielégíteni az igénye­ket. Mivel a kutatások sikerrel jártak, a IV. ötéves tervben fejlesztik a bányát. RUDA3ÁNYA * || r r r | Geppel bányásszák a vasércet Az 1969-ben üzembe helye­zett, s már kimerülőben levő rudabányai külszíni vasércfej­tés művelését előreláthatóan az év végére befejezik. Az ed­dig kereken negyedmillió ton­na barna vasércet adó bánya­mező helyet Alsótelekes hatá­rában új külfejtést készítenek elő. A munka megkezdődött. Az új, úgynevezett Sajó-bá- nyának az eddigi kutatások szerint több mint félmillió tonna az ércvagyona. A tervek szerint az új külszíni fejtésen a földréteg #lehordását, vala­mint az érctömb bányászatát teljes egészében gépesítik. A kitermelt ércet dömperekkel szállítják majd a törőhöz, on­nan pedig vasúti kocsiban az ércdúsítóba. Az új bánya mű­szaki tervei elkészültek, s jö­vőre a fejtést is megkezdik. A cél előtt találkozva V isszhangot keltő kezdeményezés volt, hogy Pest megye tanácsa és népfront-bizottsága kölcsönös együttműkö­désről szóló megállapodást írt alá. Három esztendeje írták először alá a közelmúltban megújított megálla­podást, s ma már úgy tűnik, mintha jóval, régebben történt volna, hisz’ oly sűrűn sorakoznak az eredmények, a köl­csönösség jegyében született sikerek. Igaz, nem eredendően új dologról van szó, mert hosszú esztendők alatt a népfront és a tanácsok sok mindenben és sok területen együttműködtek, a közös célok elérése érdekében közösen munkálkodtak. A kapcsolatok azonban — legalábbis többségükben — esetlegesek, egy-egy időszakra, mondhatjuk úgy is, kampány fel adatra kiterjedőek voltak csupán, az aktivi­tást passzivitás követte, tevékenységi, területek sikkadtak el, miközben mások a szükségesnél nagyobb figyelmet, törődést él­veztek. Sokat nyomcitt a latban az is, hogy a tanácsok önálló­sága, döntési jogköre csekély volt, szűk területre terjedt, s így hiába gyűjtötte össze a népfront a lakosság észrevételeit, javas­latait, ha „odafönt” nem úgy határoztak, a javaslatokból sem­mi nem lett. Az új körülmények, a gazdasági reform követ­keztében megváltozó helyzet, a tanácsi önállóság jelentős nö­vekedésének fölismerését tükrözte a kezdeményezés, s öntötte formába a megállapodás. Ez vcút benne az új. Ha korábban ar­ra törekedtek, hogy a célban találkozzanak, akkor most azért munkálkodtak, hogy a találkozó már a cél előtt megtörténjen, s együtt, egymást a maguk sajátos erejével segítve fussanak be a célba. Kevésbé képletesen: azelőtt a már meglevő döntések vég­rehajtása érdekében mozgósított a népfront — akár apró do­log. járdaépítés, akár nagyobb, országos fásítási mozgalom is volt az —, most már a döntések meghozatalának és megvita­tásának is részese kívánt lenni, azaz aktív alkotója annak a folyamatnak, amely az előkészítéstől a teljes megvalósításig terjed. Nemcsak az olyan, egész országot átfogó, mozgalmakra gondolunk, mint a falvak utcáinak rendbetétele, virággal való beültetése, vagy mint a honismereti mozgalom, hanem az olyan, látszatra apró esetekre is, amikor egy-egy -nagyobb lé­tesítmény tervét, elhelyezését a lakosság megvitatta, amikor a településfejlesztés távlati koncepcióját szakemberek alkotta bizottságok után a lakosság maga is formálta véleményével, ja­vaslataival; nemegyszer bírálatával. S ami nagyon fontos: a népfront teremtette fórumokon elhangzottak nem voltak pusz­tába kiáltott szavak, hanem — ésszerű, reális javaslatoknak, bírálatoknak helyt adva — módosítottak a terveken, előter­jesztéseken. tehát, megalapozottabb, a sokféle körülményt, té­nyezőt jobban figyelembe vevő döntéseket hozhattak az arra illetékes testületek. A szocialista demokratizmus erősítésének eddiginél gaz­dagabb kibontakoztatásának sokféle útja-módja van, s ez is egyike ezeknek. A lokálpatriotizmus nemes vonása, a lakóhely fejlesztése, az érte érzett felelősség, s a benne való közremű­ködés ugyanis elválaszthatatlan a nagy közösség, az ország dol­gainak vállalásától, megértésen alapuló cselekvő támogatásától, a szocialista hazafiságtól. Attól tehát, hogy kis és nagy dol­gaink minél ritkábban kerüljenek szembe egymással, hogy helyi akarat és központi szándék minél közelebb essék egy­máshoz. A mélyebb tartalom alkalmasabb formákat keresett, a sokrétűbb tennivalók jobb együttműködést követeltek. Sokféle, s a tanácsoknak nem könnyű teendőket, megsza­bott feladatcsoportot foglal magában a negyedik ötéves terv, benne az ún. infrastruktúra fejlesztése: Egyetlen tervidőszak­ban sem fordítottak akkora összeget a lakosság életkörülmé­nyeinek javítására, mint amekkorát most a terv előirányoz. A központilag adott pénz társítása a helyi forrásokkal, a kol­lektív összefogás erejével, megsokszorozza nemcsak a lehető­ségeket, hanem az eredményeket is. Ezért, hogy egyre több településen, falvakban és nagyközségekben, vái-osokban ismerik föl a cél előtt való találkozás hasznát, s a fölismerést napról napra cselekedetekre, valamennyiünket szolgáló tettekre vált­ják. M. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents