Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-06 / 184. szám

tiEcre» kJCívIup 1971. AUGUSZTUS 6.. PÉNTEK A Bolgár Távirati Iroda közleménye A Bolgár Távirati Iroda az alábbiakat közölte csütörtö­kön: A szudáni eseményekkel kapcsolatban néhány arab új­ság és a nyugati hírügynöksé­gek híreket közöltek arról, hogy a khartúmi bolgár nagy­követség beavatkozott Szudán belügyeibe. Ezeket a hamis állításokat a bolgár fél annak idején vissza­utasította. Ennek ellenére augusztus 2-án a szudáni kormány hiva­talos formában megismételte ezeket az alaptalan vádakat, s követelte, hogy a bolgár nagy­követ hagyja el Szudán terüle­tét. Ebből az alkalomból a Bol­gár Népköztársaság khartúmi nagykövetsége jegyzéket nyúj. tott át a szudáni külügymi­nisztériumnak. A jegyzék újó­lag, kategorikus formában el­Kozmosz 432. A Szovjetunióban csütörtö­kön - öld körüli pályára bo­csátottált a Kozmosz—432 jel­zésű mesterséges holdat. A szputnyik pályaadatai a kö­vetkezők: kezdeti keringési ideje 89 perc, a Föld felszí­nétől mért legnagyobb tá­volsága 262 kilométer, legki­sebb távolsága 209 kilométer a pálya síkjának az egyen­lítő síkjával bezárt szöge 51,8 fok. A mesterséges hol­don elhelyezett műszerek sza­bályosan működnek, a koor­dinációs számítóközpont fo­lyamatosan feldolgozza a ka­pott információkat. KHARTÜMBÓL rövidesen magas szintű delegáció utazik a Kínai Népköztársaságba, hogy tárgyaljon a további együttműködésről. Törökország rlismerte Kínát Pekingben és Ankarában csütörtökön délelőtt egyide­jűleg nyilvánosságra hozott azonos szövegű közlemény­ben jelentették be, hogy a Kí­nai Népköztársaság és Török­ország elhatározta a diplo­máciai kapcsolatok felvételét. Törökország a NATO kilen­cedik tagállama, amely elis­merte a népi Kínát. A meg­állapodás egyik első ered­ménye polgári légügyi meg­állapodás lesz. l’mini katasztrófa MINTOFF máltai miniszter­elnök 12 órás meglepetésszerű líbiai látogatásáról, amely szerda este ért véget Valettá- ban, nem adtak ki részletes tájékoztatót. Líbia, mint isme­retes, a közelmúltban segítsé­get ígért Máltának, hogy az — Kadhafit idézve — „képes legyen függetlenségének meg­tartására, a befolyási szférák­tól való eltávolodásra”. Szerda este */jl0 előtt néhány perccel súlyos vasúti szeren­csétlenség történt a jugoszláv fővárostól mintegy 30 kilomé­ter távolságra levő Vrcsin ne­vű helység közelében, ahol a Belgrád és Pozsarcvac között közlekedő sínautóbuszba — amely zsúfolva volt vásárról hazatérő utasokkal — teljes se­bességgel belerohant egy te­hervonat. Az éjszakai első köz­lések mintegy 40 halálos és 200 sebesült áldozatról szóltak. Miután az összezúzott kocsik­nál a mentés és az áldozatok személyazonosságának megál­lapítása folyik, ez a számadat sem tekinthető véglegesnek. A nyílt pályán történt sze­rencsétlenség színhelyére azon­nal tömegesen indítottak men­tőautókat orvosokkal és más segélygépkocsikat is. Ezek azonban a környékre zúdult hatalmas felhőszakadás miatt a vízzel elárasztott földúton nem tudták a színhelyet megközelí­teni. A súlyos helyzetben, az éj­szakai órákban, két különvo­Több lakás, hús, iparcikk (Folytatás az 1. oldalról.) nius végén 48 600 lakás építése volt folyamatban, 4800-zal több, mint egy évvel koráb­ban. A félév folyamán — a múlt évhez képest — a mezőgazda- sági termékek értékesítése 18 százalékkal emelkedett Ezen belül a vágóállat-ér­tékesítés 34 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. Vágósertésből 70 százalékkal többet, vágómarhából ugyan­annyit értékesítettek, mint tavaly ilyenkor. Számottevően (24 százalékkal) nőtt az idén is a baromfiértékesítés. A főbb forrásokból 8 száza­lékkal volt nagyobb a lakos­ság pénzbevétele, mint tavaly ilyenkor. 1971 első felében a kiskereskedelmi forgalom — folyó árakon számítva — tíz százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Továbbra is a vegyes iparcikkek forgal­ma nőtt a legnagyobb mérték­ben, 15 százalékkal. Élelmisze­rekből és élvezeti cikkekből 9, ruházati cikkekből 4 százalék­kal volt nagyobb a kiskeres­kedelmi forgalom, mint ta­valy. A kiskereskedelmi árszín­vonal 1,3 százalékkal emelkedett a múlt évhez képest. Ezen belül az idényjellegű élelmiszerek ára 9, az egész évben vásárolható 0,6 száza­lékkal, az élelmiszerek és él­vezeti cikkek árszínvonala összesen 1,2 százalékkal, a ru­házati cikkeké 2, a vegyes­iparcikkeké 1,2 százalékkal volt magasabb a tavaly első félévinél. 1971 első felében beruhá­zásokra — folyó árakon számítva — 23 százalékkal többet folyósítottak, mint egy évvel ezelőtt. A belföldi ellátásban — a termelési, beruházási és a fo­gyasztási célt szolgáló termé­keknél— egyaránt nagy sze­repe volt az importnak. Az év eddig eltelt időszakában az export csak kis mértékben emelkedett. natot indítottak a helyszínre. Az egyikben orvosok voltak, hogy a helyszínen nyújtsanak elsősegélyt, ezen a vonaton szállították kórházba a sebe­sültek első nagyobb csoportját. A másik vonaton érkezettek feladata a roncsok közé szo­rult sebesültek kimentése és a megrongálódott vasúti pálya sürgős rendbehozása volt. Csü­törtök délelőtt a munkálatok még folytak. Az első jelentésekből annyi már kitűnik, hogy a szeren­csétlenséget az okozta, hogy a tehervonat vezetője — eddig ismeretlen okból — figyelmen kívül hagyta a szemafor tilos jelzését. Foglyokról - Párizsban is A VDK stockholmi nagykö- veiségeneK képviselője kita- launaiC minuútette azt a lurt, hogy svéd Közvetítéssel amerücai foglyokat bocsáta­nak szabadon a közeljövő­ben. A cáfolat előzménye az, hogy a SAS skandináv légi­társaság szóvivője csütörtö­kön bejelentette; az amerikai katonai hatóságok telkerték a légitársaságot, . hogy irányít­son egy repülőgépet Vientiané- ba és onnan szállítsa vissza New Yorkba a VDK által szabadon bocsátandó ameri­kai foglyokat. A Dagens Nyheter című svéd lap előzőleg azt írta, hogy a SAS jövő hét csütörtö­kén 183 amerikai foglyot szállít vissza Vientianeooi New Yorkba. A washingtoni Fehér Ház haladéktalanul cáfolta a svéd lap hírét, hangoztatva, hogy az „Egyesült Államok nem tárgyalt Eszak-Vietnammal a fogiyok szabadon bocsátásáról és ilyen tervről nem is ka­pott semmiféle hivatalos ér­tesítést”. Ronald Ziegler, Nixon sajtótitkára kijelentet­te: az „Egyesült Államok kor­mánya nem kérte fel a SAS légitársaságot, hogy küldjön repülőgépet Laoszba az ame­rikai foglyok visszaszállításá­ra”. A svéd kormány szintén úgy nyilatkozott, hogy az egész ügyről nincs tudomása. Cora Weiss, a Vietnamban fogságba esett amerikai kato­nák családjával kapcsolatot fenntartó szervezet elnöke hangoztatta, hogy kétli a hír hitelességét, mert az Egyesült Államok még nem teljesítette a VDK feltételét és nem je­lölté ki az amerikai csapatok kivonásának határidejét. A VDK stockholmi nagykö­vetségének szóvivője, Truong Gia Nhan ugyancsak hangoz­tatta: a foglyok szabadon bo­csátása az amerikai csapatok kivonásától függ. Xuan Thuy, a párizsi érte­kezleten részt vevő VDK-kül­döttség vezetője csütörtökön a vietnami kérdéssel foglal­kozó 124. ülés megkezdése előtt nyilatkozott — Csütörtök reggel megle­petéssel értesültem az ame­rikai pilóták szabadlábra he­lyezéséről szóló hírről. Erre csak azt mondhatom, hogy az információ mögött levő sze­mei y, lap, vagy ügynökség túlságosán eteiM fantáziával rendelkezik. \ — Legyünk realisták. A lé­nyeg az, hogy a Nixon-kor- mány ezen az értekezleten érdemleges választ adjon az ideiglenes forradalmi kor­mány hétpontos javaslatára és ennek megfelelően jelölje ki az amerikai csapatok ki­vonásának határidejét. Ha ezt nem teszi, akkor a Vietnam­ban fogságba esett amerikai katonák száma nem csökken­ni, hanem növekedni fog Csütörtökön Párizsban meg­kezdődött a vietnami kérdés­sel foglalkozó négyes érte­kezlet 124. ülése. A csütörtö­ki tanácskozáson az ameri­kai küldöttséget a leváltott David Bruce távollétében ed­digi helyettese, Philip Habib vezette. Hírügynökségi jelentések szerint a három óra hosszat tartó tanácskozáson ezúttal sem sikerült közeledést elér­ni a felek álláspontja között. FITZGERALD ÁLLAPOTA KIELÉGÍTŐ Ella Fitzgerald, a világhírű dzsesszénekesnő állapota ki­elégítő, miután hétfőn bal szemét szürkehályog miatt megoperálták. Az 51 éves éneKesnő a tervek szerint ok­tóber 19-én lép fel újra Wa­shingtonban. Az első elektroniobil­széria Elekuotiics meghajtású te­hci'gcpjikOciMk Kjusciieu szeriaju­iiub xegyariusura Kapott iuoft- likast a uetea a Szovjet auu»- líuzieaetlesl 'iuuomanyos Kuta­tó intézet ot'iovi Kísérleti üze­me. unvel a levegő szennyeződés ellem veúeimeuek proolémaja utas erősen iparusouoti alia- inoklioz nasomuan a Szovjet- uuiooan is Hosszabb ideje na- pirenuen vau, a villanymotoros gcpnoesik khejlesztese es gya­korlati alkalma/.a ja ma mar az eisörendü leláttátok Kozott sze­repel. k nem csekély feladat (a szá­zad eleje óta kísérleteznek eredmény télén ul számos or­szágban a gazdaságos és jó üze­mi tulajdonságokkal rendelke­ző eiektromooil előállításával) megoldásába számos szovjei kutatóintézet és főhatóság mű­ködik közre. Az uijanovszki autógyárban most elkészült vil­lany-tehergépkocsi a jelek sze­rint sikerűit konstrukció, amely nagy lépéssel visz közelebb az egyelőre világszerte késedel- meskedő tömeggyártáshoz. Az új villanymeghajtású „UAZ” tehergépkocsi nullszériára bo­csátását a Pravda is kom­mentárban üdvözölte. A villanygépkocsi, amely kül­sőleg nem különbözik benzin­motoros elődjétől, igen rövid Idő alatt í>0—80 kilométeres se­bességre gyorsul fel, motorja rendkívül halk járású, s a vá­rosi forgalomban is kitűnően manőverezik. Szovjet szakértők szerint a városok üzlethálózatának ki­szolgálásában részt vevő teher­autók napi átlagban 75—80 kilo­métert futnak be, az új szov­jet elektromobil az akkumulá­torok egyszeri feltöltésével ép­pen ekkora utat képes megten­ni. Ha pedig ez nem elegendő, az újratöltés a városi elektro­mos hálózatból megoldható, s ehhez nem kell több idő, mint például a gépkocsivezető ebéd­ideje. Soha nem látott sztrájktörvény Angliában Az angol alsóház csütörtö­kön hajnalban 37 fős többség­gel megszavazta a konzervatív kormány szál ^szervezet-ellenes törvényét, amely Angliában soha nem látott módon korlá­tozza a sztrájkjogot. A törvény súlyos pénzbün­tetés és szabadságvesztés tér­Idegkimerüliség - forrónadrágtól ? Idegkimerültség miatt felmentették tisztségéből azt az apácát, aki a Szent Péter bazilika kapuját őrizte a hiányosan öltözött turistáktól. Fiorella nővér — az első „biztonsági” fel­adattal megbízott nő a Vatikánban — tiltó mozdulattal állta útját a világ legnagyobb templomába igyekvő miniszoknyát, átlátszó blúzt, kivágott vagy újjatlan pulóvert, esetleg forró­nadrágot viselő nők ezreinek. Mivel korunkban a nők álta­lában lenge öltözéket viselnek, Fiorella nővérnek meglehető­sen sok dolga akadt. Az egyik római lap riportere megszámol­ta: egy közönséges hétköznapon több mint kétezer turistát „űzött el” a bazilika kapujából. he mellett eltiltja az úgyne­vezett nem hivatalos sztrájko­kat. Egyéb intézkedései között szerepel, hogy súlyosabb konf. liktusok esetén a kormány amerikai mintára hatvannapos „lehiggadási időszakot” ren­delhet el, ami alatt tilos a sztrájk, és a munkáltatóknak, valamint a szakszervezeteknek még kell oldaniuk a bérvitát. A „törvényszegő” szakszerve­zetek ügyeinek kivizsgálására különleges bíróságot állítanak fel. A munkáspárt már közölte, hogy hatalomra jutása esetén hatályon kívül helyezi a tör­vényt. Szeptemberben összeül a kilencvenmillió szervezett dolgozót tömörítő szakszerve­zeti főtanács (TUC) kongresz- szusa, és korábbi határozatai­nak alapján kidolgozza a kö­vetendő stratégiát az új tör­vény ellen. „Nixon összedönti a domi­nókat.” Ezzel a címmel írt cikket egy befolyásos angol hetilap azokról a következmé­nyekről, amelyeket Nixon pe­kingi útjának bejelentése ki­válthat Délkelet-Ázsiában. A cím igen sok szempontból a lényegre tapint. Az amerikai intervenció politikájának Délkelet-Ázsiában éppen a Pentagon stratégái által ki­dolgozott „dominóelmélet” volt a hivatalos magyarázata. Eszerint: ha az Egyesült Ál­lamok „elenged” egy délkelet­ázsiai országot, ott óhatatla­nul „a kínai befolyás” jut uralomra valamilyen formá­ban. S ezen túlmenően elég egyetlen „dominót” felboríta­ni — az utána sorjában fel­állított kövek szinte automa­tikusan hullnak el. Látnivaló, hogy ez az alap­jában hamis elmélet egyben teljesen mechanikus is volt. hiszen nem tett különbséget az egyes délkelet-ázsiai or­szágok között. Az aktív sza­badságharcot vívó Vietnamot éppen úgy „dominónak” te­kintette, mint mondjuk Thai­földet, a délkelet-ázsiai ame­rikai agresszió egyik támasz­pontját. Mindenesetre az bizonyos garanciákat a folya­mat legalább kezdeti sikerét illetően. Számos jel azt mu­tatja: Peking komolyan vette Nixon „vietnamizálási” poli­tikáját. Ha ez így van, akkor a kínai politika fordulatának oka az lehet, hogy részt akar .venni az új helyzetet követő esetleges délkelet-ázsiai ren­dezésben. Ennek a politiká­nak a legfőbb próbatétele: Vi­etnam. A Kissinger-utozás éppen arra az időszakra esett, ami­kor az Egyesült Államoknak, érdemleges választ kellett volna adnia a hétpontos vi­etnami béke javaslatra! Érle­lődött egy közvetlen vietnami —amerikai érintkezésfelvétel lehetősége is, miután- a javas­lat az amerikai közvélemény­ben is mély benyomást keltett és Le Due Tho, a VDK pári­zsi küldöttségének különta- nácsadója jelezte: szükség esetén kész találkozni Kissin- gerrel Párizsban. A pekingi út keresztezte ezeket a lehe­tőségeket: alkalmat és időt adott Nixonnak arra, hogy kibújjon a hétpontos javas­latra adandó érdemleges vá­lasz elől. Kissinger Párizsban tikai színkép túloldalán, így Tajvanban és Thaiföldön az uralmon levő rezsimek meg­döbbenéssel fogadták a Nixon- látogatás hírét. Minden erőfe­szítésük most arra irányul, hogy a befolyási övezetek eset­leges újrafelosztása során az „amerikai szférába” kerülhes­senek. Persze az amerikai—kí­nai viszony tényleges alakulá­sának fordulatait senki sem láthatja előre. Thaiföldön és Tajvanon ezért egyelőre csak a politikai rendszer belső ingatagságának fokozódása a fejlemények egyetlen megfi­gyelhető következménye. Külön kell megemlíteni Kambodzsa helyzetét. A kato­nai puccsal megbuktatott ál- Lamfő, Szihanuk herceg tudva­lévőén Pekingben tartózkodik és szorosan együttműködik a kínai vezetéssel. Szihanuk egy nyilvánvalóan sugalmazott, Pekingben megjelent üzeneté­ben azt a benyomást igyekszik kelteni, hogy Peking az indo­kínai népekre bízza saját problémáik megoldását. A Szi- hanuk-üzenet világosan tükrö­zi Kínának azt a törekvését, hogy eloszlassa az indokínai népek gyanakvását és aggodal­mait egy, a „fejük felett” lét­rehozott kínai—amerikai meg­egyezéssel kapcsolatban.-i -e nem találkozott a vietnami nép képviselőivel. Mindez megerősíti azt a fel­tevést hogy itt a befolyási övezetek újrafelosztására tör­ténik kísérlet a harcoló viet­nami nép feje felett. A vietna­mi visszhang is jelezte, hogy számolnak ilyen lehetőséggel. A Vietnami Dolgozók Pártja központi lapja, a Nhan Dán azt írta Nixon politikájáról: „Ez abból is áll, hogy igyekez­zék kompromisszumot elérni a nagyhatalmait között, megkísé­relve, hogy a kisebb országok meghajoljanak azok megoldá­sai előtt.” Ez az elítélendő ér­tékelés természetesen nemcsak Nixonnak szólt, hanem mind­azoknak, akik partnerként kí­nálkoznak ilyen akcióhoz. A VDK és a dél-vietnami ideig­lenes forradalmi kormány más nyilatkozatai és diplomá­ciai tevékenysége is világossá tette: a vietnami vélemény szerint az Egyesült Államok­nak a harcoló Vietnammal kell megegyezésre jutnia és a vietnami nép saját elgondolá­sainak megfelelően, önállósá­gának és szuverenitásának bir­tokában kívánja megoldani problémáit. Vietnam a legfontosabb — de távolról sem az egyetlen délkelet-ázsiai probléma, ame­lyet a Washington—Peking vi­szony alakulása érint. A poli­| utasította azokat a minden alapot nélkülöző ámításokat, ■ hogy a nagykövetség beavat­kozott a szudáni belügyekbe. A szudáni kormánynak ezek a lépései ellentétesek a bolgár —szudáni kapcsolatok, vala­mint az arab népeknek az im­perializmus és az izraeli ag­resszió ellen vívott harca ér­dekeivel. ★ Az Atta-féle puccsban ré­szes katonai személyek ügyé­nek vizsgálata befejeződött — közölték szerdán Khartúmban. Mqhamed El-Hasszán, a vád­lottak fölött ítélkező katonai bíróságok feje közölte, hogy a puccsban való részvételük gyanújával letartóztatták az öntözésügyi minisztérium 22 funkcionáriusát. (A minisztert, mint ismeretes, kedden elmoz­dították — a saerk. megj.) egész elmélet mögött az ame­rikai politikának az az alap­vonala húzódott, hogy Kína a voltaképpeni ellenfél, s az Egyesült Államok a kínai be­folyás kiterjesztése ellen küzd. Ilyen értelemben most Nixon valóban „lesöpörte a dominókat” és komoly fordu­latot hajtott végre az Egye­sült Államok távol-keleti po­litikájában. A Kissinger-vizit és Nixon pekingi látogatásá­nak bejelentése óta a Penta­gon fővonala többé nem a dominóelmélet — hanem ép­pen annak az ellenkezője. Nevezetesen: megkísérelni Kínával együtt a befolyási övezetek újrafelosztását a Távol-Keleten. Ma még ter­mészetesen nem lehet megál­lapítani, hogy ez sikerülhet-e egyáltalában, hiszen Pekinget és Washingtont tényleges ha­talmi és érdekellentétek oszt­ják meg, amelyek között Taj­van ügye csak az egyik és ta­lán nem is a legfontosabb. Annyi bizonyos, hogy aligha került volna sor Kissinger lá­togatására és még kevésbé a pekingi Nixon-látogatás beje­lentésére. ha a két fél eleve nem adott volna egymásnak NIXON ÉS A„DOMINÓK”

Next

/
Thumbnails
Contents