Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-04 / 182. szám
GONDOLATOK A BEATTALÁLKOZO ÜRÜGYÉN Olvasom az újságban, hogy | szeptember elején nagyszabású beattalálkozót rendeznék Vecséscn a járásban működő, illetve létező zenekarok száma, ra. Nagyon okos gondolatnak tartom, és sikerét biztosítottnak is látom, hiszen a találkozó védnöke a járási KISZ- bizottság mellett két olyan Ifjúsági szervezet, mint a vecsé- si Vegyes Ktsz és a kitűnő Jókai klub. Ez a találkozó mindjárt felveti egyéb ilyen találkozók, fesztiválok lehetőségét. Valljuk be, a járásban működő öntevékeny művészeti csoportok sehol sem dúskálnak anyagiakban. A világot jelentő színpad viszont — akárcsak a profiknál — ezeknek a csoportoknak is éltető elemük, és egyetlen céljuk lehet: minél több szereplési lehetőséget adni a járás művészeti csoportjainak. Rendezzünk énekkari találkozókat és népitánc-fesz- tiválokat, bábcsoportok találkozóját és gyermekrajz-kiállí- tásokat. Találkozzanak minél többször a járás művészei, alkotói, fiatalok, felnőttek egyaránt. A vecsési példa, egy-két ifjúsági szervezet reagálása, segítőkészsége talán példát mutat és követésre talál. Sz. A. A maglódi szlovák nemzetiségi „Röpülj, páva” kör sikerrel szerepelt nemrég Tá- piószecsőn és Gyomron. A csaknem CO-as létszámú együttes egyik tagjával, Po- tocska Pálnéval készült az egyperces villáminterjúnk. — Budapesten dolgozik, ott is lakik, honnan a kapcsolat Maglóddal? — Csak három éve költöztünk lel Pestre, addig Maglódon laktunk. Nem tagadom, szívem hazahúz ... Amikor ■ megalakult a pávakör, engem is hívtak. Nagyon szeretek énekelni. A hívó szóra örömmel mentem. Az ismerősök között jól érzem magam. — Tehát énekel? — Igen. A menyecskecsoportban vagyok. — A menyecskék szép ruháiról hallhatnánk valamit? — Ruháink a régi maglódi népviselet hagyományai szerint készültek: egy alsószoknya, öt-hat csipkés szoknya, légiéiül fehér selyemszoknya, kötény. Aztán: slingelt ingujj, hímzett pruszlik, rojtokkal bőven ékesített vállkendő ... — Hány éves? — Hát... húszéves fiam van. — Ö mit szól hozzá? — Kinevet... Pedig milyen jó dolog a régi hagyományok, nóták felelevenítése s a közös éneklés. — Legközelebb mikor látXIII. ÉVFOLYAM. 18*. SZÁM 1971. AUGUSZTUS 4.. SZERDA Ki építse az utakat? Folyamatosan kicserélik a buszokat Értékelték a MÁVAUT-főnökség munkáját Monor nagyközség párt- végre'najtóbizottsága a napok- j ban tárgyalta a MÁVAUT- [ kirendeltség munkáját. A megbeszélésen az elmúlt évek eredményeit, a fejlődést vették számba. Mi valósult meg abból, ami a község dolgozóinak jogos igénye volt? Például a helyijárat beindítása, a gépjavító vállalat dolgozóinak autóbuszigénye, a kulturáltabb közlekedés biztosítása. Milyen feladatok állnak a MÁVAUT előtt? A kohatjuk, hallhatjuk az együttest? — A tervek szerint augusztus 19-én Monoron szerepelünk, majd egyhetes szlovákiai vendégszereplésre indulunk. J. I. Ebzárlat Monoron A Monori Nagyközségi Tanács felhívja a lakosság figyelmét, hogy az eboltás óta született, vagy máshonnan behozott három hónapnál idősebb kutyákat veszettség ellen azonnal be kell oltani. (Jelentkezni: a tanács I. emelet 4-es szobájában.) A veszettség meg. előzése érdekében a község területén július 30-tól kezdve ebzárlatot rendelt el a tanács. A kutyákat megkötve kell tartani, a szabadon talált kutyák tulajdonosai ellen szabálysértési eljárás indul. A község területéről kutyát kivinni, avagy behozni csak a községi állatorvos kedvező eredményű vizsgálata után és az ő engedélyével szabad. ★ , Monoron augusztus 8-án (va. sámap) országos állat- és kirakodóvásár, valamint gépjárművásár lesz. Vészmentes helyről járlattal mindennemű állat felhajtható. csipark felújítása és ehhez kapcsolódik a rossz utak megjavítása. Ez utóbbiról a megbeszélés folyamán élénk vita alakult ki. A MÁVAUT képviselői elmondották, hogy eredetileg ak első számú AKÖV-vel tervezett közös. 32 millió forintos beruházás a felére csökkent. Az AKÖV ugyanis kilépett jelenleg a vállalkozásból. a negyedik ötéves terv során nem tud beruházni. A MÁVAUT tehát 1912- ben 16 millió forintos költséggel elkezdi az új műszaki telep építését. A kivitelező a gyömrői Tű- VALL lesz. Szükség lenne arra, hogy a kivitelező jó előre gondoskodjék arról: a vállalkozás a monori járásban kiemeli munkaként kerüljön besorolásra. Az építőanyagot és a munkaerőt idejében biztosítsák. Szó esett a MÁVAUT-nál tapasztalható túlzsúfoltságról, ami főleg műszakváltások idején jelentkezik. A kocsipark ugyan jármit az elmúlt évben is, jobbak, műszakilag megbízhatóbbak az autóbuszok. A közeljövőben azonban folyamatosan csökkentik, majd teljesen kivonják a forgalomból az Ikarusz 630-as kocsitípust, mivel mind műszakilag, mind forgalmi szempontból kevésbé sikerült széria volt. Az Ikarusz 66-os kocsi lesz a monori járás alaptípusa, mivel ez felel meg legjobban az itteni terephez és az utazóközönség igényeinek. Legnagyobb gondot a biztonságos közlekedésben az utak rossz állapota jelenti. E téren nagyon sok még a javítani való a monori járásban. és elsősorban Monoron. A MÁV AU T-pályaudvar környéki útszakasz a legkritikusabb. A folyamatban lévő építkezések a monori főtéren nagyon igénybe vették ezt az útszakaszt. Valósággal felszántották, néhány helyen alapjaiban rontották meg az utat. A vitás kérdés: kinek kell ezt az utat rendbehoznia? Az építkezéseket kivitelező Monori Állami Gazdaságnak, a monori tanácsnak, avagy a MÄ- VAUT-nak? A monori MÁVAUT-főnök- ségnek az AKÖV kiválása miatt egyedül kell vállalnia a 3 és fél millió forintos csatornázási hozzájárulást, ami igen , nagy megterhelést jelent. A j kritikus útszakaszt pedig nemcsak ők használják. A tanácsnak nagy feladatokat kell megoldania a közeljövőben, ezért nem tud pénzt biztosítani ea-re. Akárhogy is osztoznak majd meg a felelősségen az érdekeltek, egy bizonyos: a főtéri építkezések befejezése után az utat nem lehet a jelenlegi állapotában meghagyni. F. J. GOMBÁN a falu szélén is megái! a busz A gombai lakosok tízéves óhaja valósult meg: a MÁ- VAVT minden járata jelveszi újabban a falu szélén is az utasokat. Másfél kilométert kellett eddig gyalogolniok, hogy a buszmegállóhoz érjenek, s fél órával korábban kel- I lett kelniük. A tanács és a j MÁVAUT megegyezésével ke- I rült pont a régóta húzódó kér. dés végére. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: Staféta. Nyáregyháza: Családi fészek. Tápiószele: Élők és holtak I—II. (dupla helyér). Űri: A kezdet. Vecsés: Harc a fellegvárban. KIÁLLÍTÁS Gyomron, a Ságvári Endre Űttörőházban Rákóczi-kiállí- tás. Nyitva 8-tól 14 óráig. Segélykérő telefonállomások A monori járásban, azokban a községekben, ahol a posta éjszaka zárva, augusztus elsejével új segélykérő állomásokat szereltek fel. A mentőket, rendőrséget és tűzoltókat lehet hívni közvetlen monori vonalon ezeken az állomásokon. Képünkön Beesők Illés úri tanácselnök kipróbálja az új segélykérő készüléket. " Péterffy felvétele Kereskedelmi verseny? „Mindent helyben, a földműves- szövetkezet szaküzleteiben és vegyes boltjaiban vásároljon!’’ — így szól a felhívás. Az ajánlat nem rossz, csak el kell döntenem, mit is akarok vásárolni. Eddig, ha a földművesszövetkezetben vásároltam, a zacskó piros feliratos emblémájáról eszembe jutott otthon, hogy hol vásároltam. Ha elmentem egy másik községbe, elő- ' fordult, hogy ott is be-betértem egy-egy ÁFÉSZ- boltba. Ügy látszik, rajtakaptak, hogy megcsalom a helybelieket, ezért figyelmeztetnek, vásároljak odahaza. Vecsés en. Jóakarója vagyok pedig minden boltnak, ahol jól szolgálják ki a vevőt. Legyen az akár maszek is. Legutóbb például éppen egy monori maszek zöldségesnél csaltam meg az ÁFÉSZ-t. Olyan szép árut kínált a bódéja, hogy meg kellett állnom. Vettem a zöldpaprikából, paradicsomból, őszibarackból. Fizetek, megkapom az árut, ránézek a zacskókra: .,Mindent helyben, a földművesszövetkezet szaküzleteiben” — olvasom meglepődve. Felnézek a cégtáblára, az itt a régi, a maszeké. Hazamenet azon tűnődöm, hogy melyik ÁFÉSZ vette észre, a pilisi, vagy az üllői-e, hogy mint szorgalmas vásárlójuk, újabban megmegcsalom őket. Ezért figyelmeztetnek kedvesen. Később aztán átszaladtam Vecsé- sen a lakásommal szemben levő Cegléd és környéke élelmiszerboltjába, vettem 3 citromot. Beletették egy zacskóba, lemérték. öli sem szóltak, csak írásban figyelmeztettek, a zacskójukon, hogy ha csak három citromért jöttem ide, akkor máskor menjek nyugodtan a földművesszövetkezet szaküzleteibe és vegyes boltjaiba. Mi tagadás, akárhánvszor figyelmeztetnek is még ezután, én bizony mindig odamegyek vá',"’'"’’d. ahol szép és friss az áru, és ahol udvariasan szolgálnak ki. Fekete Gizella Sülysáp egy éve az egyesülés után Tápiósüly és Tápiósáp egy esztendővel ezelőtt egyesült Sülysáp néven. A most már hét és fél ezer lakosú település nagyközségi rangot kapott. Az egy esztendő tapasztalatairól, elért eredményeiről beszélgettünk Zima Ká- rolynával, a Sülysápi Nagyközségi Tanács vb-titkárá- val, a szakigazgatási szerv vezetőjével. ■‘—Hogyan összegezné röviden az egy esztendőt? — Feltétlenül eredményesnek. Pedig a kezdet nem volt könnyű. Különösen az egyesülést követően rendkívül nehéz hetek álltak előttünk. A különböző nézetek tisztázása, egységesítése, a megfelelő összhang kialakítása nem kis feladatot jelentett számunkra. A kibontakozást csak lassította az épületben folyó alakítási és építési munka. Az emberek — természetesen — erről mit sem vettek tudomást, jöttek ügyes-bajos problémáikkal. Most már minden rendben, ezt a felettes szerveink is elismerik. Eredményeink nagyrészt annak köszönhetők, hogy tanácsi dolgozóink, többségében, 10—15 éves gyakorlattal rendelkeznek. A Gombán megtartott vetélkedőn a nagyközségek között a második helyen végeztünk. — Hullhatnánk néhányat a megvalósított tervekből? — Lényegében teljesen befejeződött a villanyhálózat kiépítése. korszerűbb lett a köz- világítás. A hat éve napirenden levő Kossuth Lajos út felújítása megkezdődött, nemsokára befejeződik. Határozott kérésünkre a tsz megszüntette a község központjában levő lóistállót. — S a közeljövő feladatairól? — Sok egyéb mellett, legfontosabb a nyolc tantermes iskolának a felépítése. A tervek szerint még az idén elkezdődik az építkezés. — Heti egy alkalommal félfogadást tartanak Sápon ... — Igen. Bár itt jobbára csak jegyzőkönyvbe vehetjük ügyfeleink észrevételeit, kéréseit, s az ügyben érdemlegeset legjobb esetben is csak egy héttel később mondhatunk. A tapasztalat az, hogy az emberek szívesebben jönnek a községi tanácsra, ahol szükség esetén azonnal „kéznél” van például anyakönyv vagy egyéb fontos okmányok. — A megnövekedett hatáskörnek, nagyobb önállóságnak — amelyet az új tanácstörvény biztosit — a jelenlegi tanácsi apparátus mennyiben felel meg? — A tanács apparátusa felkészült, a megnövekedett követelményeknek jól megfelel. Egy helyen azért kell erősítenünk. Ez pedig a gyermekvédelem, a gyámügyek, és a polgári törvényekből eredő különböző ügyek vitele — mondotta befejezésül Zima Károlyné. Jandó István Aratás után u üllői termefcövetkezeü klubban Üllőn is befejeződött az ara- | tás. Hírül adtuk, hogy áldomásra gyülekeztek a fáradságos munka után a termelőszövetkezet tagjai. Milyen lehet egy ilyen áldomás? Az utcán ünneplőbe öltözött emberek siettek. — Hová tartanak? — kérdeztem. — A „Lőcsös” kaszinóba. Mások csak annyit mondtak, hogy a „Lőcsösbe”. Utánajártam az elnevezésnek, és mint kiderült, a tsz-tagok ezt a nevet szimpátiából, amolyan becenévként használják a termelőszövetkezeti khibra. Az udvarban hatalmas sátor alatt gyülekezett a tagság. | Ezüstpitykés, dolmányos ruhában Kiss Rudolf számadó juhász szakszerűen készített, ízletes birkapörkölttel várta az aratókat. A jó hangulatot a Kossuth Tsz saját termésű tüzes kadarkája és a vecsési fúvószenekar fokozta. Ifjú Győri József tsz-elnök üdvözölte a kombájnosokat, műhelymunkásokat és mindenkit, aki az aratásban részt vett. A pohárköszöntő után kezdetét vette a vacsora, utána pedig a hagyományos áldomás nótával, tánccal. A kombájnosok azóta már a Löbpusztai Állami Kostelep gabonáját aratják. E. M. O ■! R Ismét a kék-fehér színekben - másfél év után Simonovits Jóska, másfél év után, újra a monori csapatban játszik. — Hol kezdte a pályafutását? — tettem fel a kérdést Siminek, mert Monoron így becézik. — Focizni a monori ifjúsági csapatban kezdtem, 1963- ban. Két év után, 1965-ben, bekerültem a második csapatba. 1966-bán már az első csapatban játszottam, egészen a bevonulásomig, és a csapat minden egyes játékán részt vettem. 1970-ben, leszerelésem után, kértem az egyesület vezetőségét, hogy adjanak ki, szeretnék Budapesten, a munkahelyem csapatában játszani, a „Kőbányai Textil”-ben. — Miért hagyta ott a monori egyesületet? — Az igaz, hogy jól éreztem magam a monori csapatban, de minden játékos vágya, hogy magasabb osztályú csapatba kerüljön. A Kőbányai Textil csapata BLASZ I. osztályú bajnokságban játszott. — Milyen érzéssel távozott Monorról annyi év után? — Nehéz volt, mert olyan játékosokkal, mint K. Nagy, Gadina, Petrányi, László Karcsi, Kalocsa, Szolnoki nagy öröm volt játszani. Azonban titokban reménykedtem, hogy viselem én még majd a monori színeket. Most, hogy jött a lehetőség, örülök, hogy annak a csapatnak lehetek a tagja, amelyikben kezdtem a labdarúgást. — Melyik mérkőzésére gondol vissza a legszívesebben, és mit vár a következő évektől? — 19G6-ban, a hatodik forduló után, még mindig veretlen volt a csapatunk, és csak májusban, a Monor— Vecsés találkozón kaptunk ki l:0-ra. Mit várok a következő évektől? Elsősorban jó játékkal szeretnék hozzájá1 rulni ahhoz, hogy a csapat j előkelő helyezést érjen el a I bajnokságon. : v. i. EGYPERCES INTERJÚ a maglódi „Röpülj, páva”-kör tagjával
