Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-31 / 204. szám
1971. AUGUSZTUS 31., KEDD “‘\Már§ap A vasút segítséget ígér Géppel és konténerrel Közeledik az ősz, a csúcs- forgalom a teherszállításban. Augusztus végiétől nagy munka hárul a vasúti és a közúti teherszállításra. Ez természetes is, hiszen a mezőgazdaságban az ősz a betakarítás időszaka: hozzá kell látni a burgonya, a cukorrépa, az alma szállításához. Ilyenkor igénylik a mezőgazdasági üzemek az őszi vetésekhez a műtrágyát, a lakosság jó része ebben az időszakban szerzi be a téli tüzelőt, az üzemiek az export- szállításokhoz az év végi hónapokban kérik a legtöbb üres vagont. A megnövekedett áruszállítási feladatokat még a legjobb szervezéssel sem könnyű ellátni. Emlékezhetünk rá, hogy volt olyan időszak is, amikor rendkívül kritikus helyzetbe került a vasúti teherszállítás. Az őszi csúcsforgalom idején nem kapott üres vasúti kocsit az építőipar a cement és más építőanyag szállításához, a tüzelő csali nagy késéssel érkezett meg a felhasználókhoz, s még az exportárukat sem tuditák a külföldi megrendelőknek határidőre elszállítani. A nehézségeket fokozta, hogy a fuvaroztató vállalatok a vasúti kocsik megrákását a hét egyes napjaira főként a hétnek keddtől péntekig terjedő szakaszára korlátozták. Ugyancsak gondot okozott, hogy az érkező megrakott tehervagonokból a fuvaroztatók az áruk kirakását az éjszakai órákban, valamint szombaton és vasárnap lényegében szüneteltették. Vasárnap is kötelező Ezekután született meg a múlt év július 25-én a Gazdasági Bizottságnak az az ismert határozata, amel y a vasúti teherszállítás meggyorsításáról intézkedett. Ez a döntés kötelezővé tette az éjszakai, valamint a szombati és vasárnapi rakodásokat. A határozat felhatalmazta a közlekedés- és postaügyi minisztert és az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, hogy a kocsiálláspénz, a fekbér és a bírság jellegű kocsibér addigi összegét — büntető jellegű fizetési kötelezettséggel — átmenetileg felemeljék. Ez a határozat 1971. február 28-ig volt érvényben, de a kedvező tapasztalatok nyomán ezt a döntést 1971. március 1-től további intézkedésig meghosszabbították. Mindenesetre ez a határozat jelentékeny mértékben hozzájárult a vasúti kocsik kihasználásához, csökkent az állomásokon a kocsitartózkodási idő, meggyorsult a kocsi forduló, s mindez azt jelenti, hogy több kocsit tud kiállítani a MÁV az árufuvarozáshoz. A vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek a határozat óta nagyobb gondot fordítanak az árukirakodásra, hiszen súlyos összegeket kell fizetniük a késedelemért. Ám a rakodási feladatokat főként az élőmunka szervezettebb kihasználásával teljesítik, Kézzel |óval drágább A rakodás azonban nagyon sok gondot okoz az üzemeknek, vállalatoknak. Kevés a munkaerő, s erre a nehéz munkára ma már egyre kilátástalanabb segédmunkást kapni. Ez érthető is, hiszen rengeteg fáradsággal jár a vasúti kocsikból kilapátolni a sízenet, a sódert, vasárnap is és éjszaka is izzadni a pályaudvarokon. Arról nem is beszélve, hogy kézzel jóval lassabban halad a munka, a vasúti kocsik mellett hosszú ideig várakoznak az üres tehergépkocsik, s mindez rendkívüli mértékben megdrágítja az áru szállítását. Igazságtalanok lennénk azonban, ha nem ismernénk el, hogy a vállalatok is nehéz helyzetben vannak, hiszen a termelés fejlesztéséhez kevés a pénzük, és több vállalati vezető úgy vélekedik, hogy niég mindig olcsóbb, ha a kézi munkát veszik igénybe. Szerencsére egyre több már az olyan vállalat, amely felismerte, hogy távlatokban nem lehet a kézi munkaerőre alapozni, mindenképpen hozzá kell látni a rakodás gépesítéséhez. Hiszen ezzel nemcsak könnyebbé, hanem gyorsabbá is válik a szállítás, gyorsabb a kocsiforduló-idő, tehát több árut szállíthat a vasút A rakodásnál alkalmazott gépek mennyisége főként a tömegárukkal dolgozó építőiparban növekedett. De egyre több rakodógépet alkalmaz a cukoripar, s egyre több üzem veszi igénybe az áru- szállítás legkorszerűbb eszközét, a konténert. Fele a fejles*ícsre Szerencsés fordulatról lehet beszámolni á rakodás gépesítésében. Egyre több üzem rendelte meg már az idén a rakodásihoz szükséges gépeket. Több helyen bővítik a raktárterületeket, korszerűsítik az iparvágányokat. A rakodásgápesítést ösztönzi az is. hogy rakodásfejlesztési alapot létesítettek, a bírság- jellegű kocsiállásipénz összegének a fele a rakodás gépesítésének a fejlesztésére fordítható. Az anyagi eszközök odaítélése az erre alakult, külön bizottság hatáskörébe — Mátyásról, nagy királyunkról, sok mindent tud az utókor. Tudjuk, hogy eszményképül a római hadvezéreket választotta, katonáinál jobban bírta a vitézi élet megterheléseit, barátait magas rangra emelte. Tudjuk, hogy nem haragudott a szókimondásért, de annál jobban megvetette a sunyi alkalmazkodást. A nép kör ében ma is jóízű mondák élnek igazságosságáról, becsületességéről. Azt viszont már kevesebben tudják róla, hogy menynyire élvezte az ételt-italt. Megbecsülte a szakácsokat, sőf, ha magas rangú vendégeket várt, maga ment le a konyhára utánanézni, rendjén mennek-e a dolgok. ★ Az ember nem tudja, a fülére vagy az orrára ügyeljen-e jobban. Mert mindaz nagyon érdekes, amit Cseke László, a visegrádi idegenforgalmi kirendeltség vezetője mond Mátyás udvartartásáról — ha közben az apátkúti vadászház udvaráról —olyan, tartozik. Erre a pénzre azok a vállalatok pályázhatnak, amelyek olyan megoldásokat alkalmaznak, amellyel viszonylag rövid idő alatt csökkenteni tudják a rakodási időt, és lehetővé teszik a szállítókapacitás jobb kihasználását. A vasút ígéri: segít az üzemeknek kitűnően képzett szakom,hereivel a rakodás gépesítéséhez. Jó együttműködés alakult ki már eddig is a vasút és a nagyfuvarozta- tók között ebben a munkában. Különösen jól halad a rakodás gépesítése az ózdi és a diósgyőri kohászati üzemekben, Csepelen, Dunaújvárosban. Nagy anyagi eszközöket fordít a vasút a záhonyi fogadóállomás átrakó kapacitásának bővítésére. Melegben, fagyban De nemcsak a gyors rakodás a fontos, hanem annak a több százezer embernek a kímélése is, akik a téli fagyban és a nyári melegben ma még jó részt kézzel mozgatják az árut. Érdemes tehát együttműködni a vasúttal, és fontos korszerűsíteni ezt a nehéz fizikai munkát. de olyan finom sülthagyma- illatot hoz a széL ★ — Éhben az időben — a tizenötödik században — a magyar konyha főleg füveket használt fűszerként: mén tát, verbénát, borsot, majoránnát. Annyi volt a vad az erdőségben, hogy elejtése nem okozott gondot, mindig került bőven vadhús az asztalra. Ezeket erősen kellett fűszerezni, tárkonnyal, kaporral elkészíteni. Hanem, amikor Mátyás elvette feleségül Beatrixot, vele együtt új szokások honosodtak meg Viseg- rádon. Olasz ízek, ételek kerültek az asztalra. Ekkoriban ismerkedett meg a király is a hagymával. Mátyás személyesen írt levelet sógornőjének — Eleonórának —, küldjön a csodás ízű növényből. A magokat a király akkora becsben tartotta, hogy maga ültette el a kertben. ★ Már figyelni sem tudunk. Árad az illat, sercegés hal- lik messzebbről. Odatódul mindenki, ahol parázs kövek között izzanak a sorra elhelyezett „diszkoszok.” EredeKczületi „társbérlet“ Egy fedél alatt kap otthont az érdi takarékszövetkezet parkvárosi fiókja és a nagyközségi tanács kirendeltsége. A 700 ezer forintos költséggel készült épület egyik felét a napokban birtokába vette a takarékszövetkezet. A tanács- kirendeltség helyiségeit a belső festési, padlóburkolási munkák elvégzése után, 1972 első hónapjaiban adják át rendeltetésének. 538+90 ujj tanterem Egymillió 82 ezer általános iskolás, 228 ezer középiskolás diáit gyülekezik ünnepélyes tanévnyitóra holnap hazánk öt és fél ezer általános iskolájában, s több mint 500 középiskolájában. Csütörtökön pedig csaknem nyolcvanezer tanító és tanár irányításával megkezdődik a tanítás. Az új oktatási évben 126 ezer elsőosztályos kisgyermek fog hozzá az alapismeretek elsajátításához, a középiskolákban pedig 55 800 elsős diák kezdi meg tanulmányait. Gyarapodtak az iskolaobjektumok is: a tanévkezdésig 538 új általános iskola és 90 középiskolai tanterem épült fel, s elkészült 50 középiskolai műhely is. ti, a királyi udvarból fennmaradt ételt újítottak fel és próbáltak ki. Aki eddig evett belőle, mint a mesében, mind a tíz ujját megnyalta utána. — A vadászati világkiállítás alkalmából eszel a húsétellel kínáljuk majd a hozzánk érkező csoportokat — tájékoztatott Cseke László. A teríték mellett több nyelven ott lesz majd a recept is, miután eddig mindenki, aki evett a húsból, megkérdezte, hogyan készült. ★ Módunkban állt elolvasni az eredeti szöveget, amelyet mai magyar nyelven olvasóinknak ajánlunk. A készítés rendje pedig így szól: nyisd szét az edényt, és mindkét felét vékonyan kend be zsírral. (Magyarázatként: két egymáshoz illő pánttal átfogott vaslábasban sütötték, forró parázson, kövek között. Ezt az alkalmatosságot a vadászok mindig magukkal hordták.) Végy 3—4 szelet vékony szalonnát és úgy rakd az edény aljára, hogy a parázzsal érintkező felét nagyjából eltakarja. A szeleteket ezután szórd meg gyengén sóval és jól hagymával. Sózz meg mindkét oldalán négy karajt, és szép rendibe tedd a hagyma fölé. Fűszerezd kevés darált borssal, majoránnával, és kenj rá kevéske mustárt. Tégy rá 4—5 szeletke jó kolbászt és szórj föléj'e egy vékony sor gombát. A gombára tégy még paradicsomot és paprikát, aztán a hegyibe hagymát Folytasd így a sort addig, míg az edényt jól összezárhatod. De még előtte tegyél az utolsó sorra 3—4 szelet vékony szalonnát, aztán tedd az egészet már nem túl eleven parázsba. Húzz az edény köré belőle, és hagyd az egészet párolódni negyedórácskát. Utána villával vedd ki óvatosan és vizsgáld, hogy a hús megpuhult-e? Ha nem jó, rakd ismét vissza, húzz rá felül is parazsat, de éteren párold, hogy oda ne égjen. Végül tedd bükkfatányérba, szóx-d meg csípős paprikaszeletekkel, a levét se feledd le róla! Próbáljál: ki egyszer, valahol a kert végében. Ha sikerül, igyanak hozzá erős vörös bort, s ki tudja — talán még királynak is érezhetik magukat tőle! Komáromi Magda (Foto: Urbán) Cserkuti Ferenc Recept a régmúltból Mátyás király hagymája URH-val URH adó-vevő berendezést szereltek fel Budapesten — kísérleti jelleggel — három 12-cs autóbuszra. A készülék segítségével a járművek vezetői a BKV diszpécserközpontjával tartják a kapcsolatot, és így műszaki hiba, baleset vagy más közlekedési zavar esetén a forgalom irányítói gyorsan intézkedhetnek. A jövőben nemcsak a 12-e.s, hanem más nagy forgalmú útvonalon közlekedő járműveket is ellátnak URH adó-vevő berendezéssel. KÉT ÚJ SZABVÁNY Csak hatósági egészségügyi engedéllyel Két új szabvány lép életbe szeptember elsején. Az egyik a tartósított élelmiszerek minőségi követelményeit, csomagolását, a másik a cukor minőségét és vizsgálati módszereit írja elő. A tartósított élelmiszerek korszerűsített szabványa szerint kizárólag olyan hús konzerválható, illetve fogyasztható, amelyet a hatósági vizsgálat erre alkalmasnak talált. Ugyancsak a hatósági egészségügyi szervek engedélye szükséges a szintetikus tartósító, zamato- sító és színező anyagok használatához. A fogyasztók érdekének védelmében a szabvány előírja, hogy a kiskereskedelembe kerülő valamennyi tartósított élelmiszeren feltüntessék a gyártó cég nevét, a gyártás időpontját és az áru tiszta, illetve töltősúlyát. Az új szabvány szerint a tartósított élelmiszerek szavatossági és jótállási ideje nem lehet hosszabb mint a vizsgálatiig bizonyított eltarthatósági idő. A minőségóvás érdekében meghatározták a kötelező csomagolóanyag fajtáját és minőségét is. Szigorúbban szabályozzák a raktározás és a szállítás körülményeit, s előírják azt a maximális páratartalmat, amelyet minőségi károsodás nélkül elvisel a cukor, mivel könnyen magába szívja a nedvességet, s ilyenkor csomósodik. Meghatározták végül, hogy az egy kilogrammos csomagolt cukor súlya 0,5—2 dekagrammal térhet el a jelzett mennyiségtől, de két- dekás különbség csak a darabos cukornál fordulhat elő. — Lehet egy zongorával több? A budai járási állami zeneiskola a napokban zongorát vásárolt pilisvörösvári tagozatának. A bányászköz- ségbeli gyermekek körében olyan nagy az érdeklődés a zongoratamulás iránt, hogy a meglevő egyetlen hangszer már nem elégítette ki az igényeket FIFIKA A ceglédi ember gyárán szomjas. Por- és hangfelhők között kínlódja át a hétköznapok unalmait, tehát érthető, hogy szombaton és vasárnap szerelné szomját enyhíteni. Sörrel. Kocsmába, étterembe, bisztróba (mindháromból van a városban) megy a ceglédi ember. Sörözni. — 12 korsó — jelzi a meny- nyiséget a pénztárosnönek. Az ásító hölgy kiszól az ablakon: — Korsót nem kaphat, csak sörrel, dehát az nincs. Nyár van. Enyhítse szervezete kívánságát házmesterrel, szemelt rizlingből. A hasznos tanácsok után megkurtul a végtelen sor a pénztár előtt. A ceglédi ember kilép a helyiségből, vertikális pillantásokkal olvassa az ajtó fölött: ZÖLDFA. Bor. Sör. Pálinka. — Meg a rosseb — veti a lépcsőn ülő kerékpárőrző néni felé szomjas dühét. A néni jobbra mutat: FÖLDSZÖV. A ceglédi ember óvatos lesz. Hazamegy, becsomagol egy 10 literes műanyag kannát, elbúcsúzik családjától, nyüszítő kutyájának ad egy hamuba- sült pogácsát a batyuból. — Cudar világ, te, sörtelen! — énekel a Kossuth utcán végigA Földszöv a mennyország. Van sör! A ceglédi ember dicséri a pincért. Hideg a sör és magyar. — Nagy a családom. Sok a sógor. Vinnék egy kis nedűt, ebben — mutatja a főárnak a kannát. — Tíz korsó? Azt nem lehet. Másnak is kell — felel a főúr. — Asztalnál ihat a bácsi, amennyit akar. A ceglédi ember bólint. — Tizenöt — rendel újra. Két pincér hordja a korsókat. — Mulat a magyar — mosolyog a főúr. Sok a vendég, kevés a pincér. Amikor közel s távolban egy sincs, főszereplőnk tölti a kannát. Visszarakja a bőröndbe, hívja a fizetőt, és köszön. Hangosan. Öröm villan a szemében, amikor elindul hazafelé. Szétreped a szomszéd, ha látja: neki sikerült az, ami harmincezer ceglédinek nem. Otthon iszik sört. Besze Imre
