Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-04 / 182. szám

ftsi HEGY 1971. AUGUSZTUS 1., SZERDA kMívUip Hol van a tavalyi hó? Még mindig sötétben... Múlt év december 22-i szá­munkban írtunk Guba Istvá­nét esetéről. A megyei tanács érvényes engedélye alapján összegyűjtött pénzecskéjüket OTP-kölcsönnel egészítve ki, családi házat építettek, szép kétszoba-komfortosat, Gödöl­lőn, nem messze a város szívé­től, az Elektromos Művek he­lyi kirendeltségének tőszom­szédságában. Ügyes magán­kisiparos építette meg a házat, s ily módon alig egy év aíatt be is költözhettek — mégis boldogtalanok az új fészekben, mert igaz ugyan, hogy ha es­ténként kinéznek az ablakon, szemben az Elektromos Művek épületéből, oldalt pedig az út­ról neonfény világít, de ők petróleumlámpa, gyertya mel­lett vakoskodnak, 1970-ben, egy városban! Csak egyetlen oszlop r Amikor arra kértük Gubá­nál : keresse fel személyesen a szerkesztőséget, elhozta a ház, a környező utcák és ingatlanok alaprajzát is, s elmagyarázta, hogy a legfőbb akadályra két szemben lakó ingatlantulajdo­nos akadékoskodása. Csak az ő telkük egy jelentéktelen ré­szén keresztül lehetne Gubáék házát hozzákapcsolni a sarki közvilágítási oszlophoz, de ezt ők nem engedik meg (!). De ha ez a rajz hiteles — lenne itt más, áthidaló megoldás is; el lehetne kerülni az akadé­koskodó szomszédok engedé­lyét, ha még egy oszlopot ik­tatnának be Gubáék háza és a közvilágítás hozzájuk legköze­lebb eső oszlopa közé. A meg­oldás olyan egyszerűnek lát­szott, hogy alig értettem: mi­ért nem jutott eszébe (annak, akinek ez a szakmája. S ami­kor a helyszínen utánajártam, s kiderült, a szomszédság va­lóban nem hajlandó megen­gedni, hogy a drótot a telkük felett vezessék — felkerestem az Elektromos Művek gödöllői kirendeltségének vezetőjét Gu- bánéval együtt. Nagyon kel­letlen fogadtatás után a kiren­deltségvezető kijelentette, hogy nagyon unja már ezt az ügyet, mert ki tudja, hányadszor ost­romolják őt Gubáék, de a sza­bály értelmében a szomszéd telek fölött csak a tulajdonos hozzájárulásával, vagy ennek bírói úton történő elintézése után - vezethetik el a villany­drótot. Ekkor felvetettem az áthidaló megoldást, s hogy Gu­báék vállalnák a plusz oszlop­pal járó különkiadást is. A ki­rendeltségvezető megoldható­nak találta az áthidalást és megígérte: mindent megtesz, hogy Gubáéknál karácsonyra kigyúljon a fény. ,,Mindent elkövettünk" ? | Mi történt azóta? 1 Gubáék hol levélben, hol személyesen ostromolták to­vábbra is a szerkesztőséget, el­panaszolva, hogy minden ma­radt a régiben, majd pedig azt, hogy a tőlük 60—80 mé­ternyire eső Isaszegi úton új, neonos közvilágítást vezettek Egy jó állapotban levő Zsuk kistohergépkocsi j'utányos áron SÜRGŐSEN ELADÓ Megtekinthető: a Vas* ős Műszeripari Ktsz-nél Nagymaros, Baj'csy-Zs. u. 5. , be. egyetlen napon vagy húsz betonoszlopot helyeztek el — majd elvonultak. Mintegy két hónap múlva arról értesített a Guba család, hogy ahol ők laknak, a Fürdő közben is le­tették a villanyoszlopokat — fsak másképp. Kiásták szá­mukra a gödröket, s az oszlo­pokat azok mellé fektették. Később azt tudatták: már a gyom is benőtte a gödröket és az ígéreteket is. Időközben a gödöllői ki- rendeltség vezetőjétől is ér­kezett levél. Idézek belőle néhány szemelvényt. „Én nem vagyok hajlandó név szerint szerepelni sem­milyen cikkben, semmilyen újságnál... Nyilatkozatra vállalatom részéről megbízá­som .nincs és nem is volt... Munkatársuk hozzám intézett kérdésére, hogy van-e esé­lyük Gubáéknak arra, hogy karácsonykor kigyulladjon a villanyuk, ezt válaszoltam: — Az oszlopos csatlakozó kivi­telezési határideje a befize­téstől számított 3 hónap, de figyelembe véve a karácsonyt, mindent elkövetünk, hogy a befizetett csatlakozókat kará­csony előtt elkészítsük. ... Eddigi közléseimet nem használhatják fel cikkeik­ben .. Talán felesleges megjegyez­nünk, hogy eszerint az Elekt­romos Művek gödöllői kiren­deltségvezetője a világ egyet­len embere, akinek nevét ti­los kinyomtatni az újságban. E levél és a helyzet re­ménytelenségének hatására eszembe jutott, hogy írtam én a Pest megyei Hírlapba egy­szer egy humoros karcolatot az Elektromos Művek nehéz­kes ügyintézéséről, s a cikkre válaszul meglepően gyors, objektív, emberi hangnemű és konkrét módszerjavításra utaló sorokat kaptam. Elha­tároztam, hogy felkeresem a levelet aláírók egyikét. Mol­nár József energia-értékesíté­si főosztályvezető szívélyesen, és a helyzetet értőn fogadott, s megígérte, hogy személyesen leutazik, és utánanéz az ügy­nek. Hetek teltek el — érthe­tő is, hogy egy főosztályveze­tőnek más dolga is van, mint egyéni panaszok személyes feltérképezése. Végül a kö­vetkező, végsőnek tekintendő választ kaptam. — Ebben az » ügyben az Elektromos Művek szerepe ki­merült abban, hogy a Gödöl­lői Városi Tanács beruházá­saként elvégzendő hálózatbő­vítés terveit jóváhagytuk. Itt ugyanis most már egyéni for­mában nem,' csak a hálózat- bővítés folyamataként van le­hetőség megoldásra. A szere­lési munkát a városi tanács rendelte meg a Gödöllői Ál­lami Gazdaságtól — s mint­hogy az Elektromos Művek e kivitelezővel nem áll jogvi­szonyban, munkaszervezésük mikéntjét sem fürkészhet­jük. Mikor hsz világosság ? Gubáná azóta ismételten megkereste a városi tanács il­letékesét — de máig sem tud­ja, meddig burjánzik a gyom a betonoszlop sírgödrein. Vagyis lejártuk a lábunkat, de nem léptünk előbbre. Mikor lesz világosság Gubáéknál? Bár csalódnék, s erre a cikkre már konkrét és való­ban felelős választ kapnék — még az idei karácsony előtt! Pereli Gabriella Őrködni a tsz-demchrácia fölött „Testre szabott" pártmunka Zsákutca jelzéssel ellátott szűk sikátor vezet a főúttól a pátyi Petőfi Termelőszövetke­zet központjához. Ebbe a zsák­utcába érdemes betérni! A major jobb oldalát takaros új épület szegélyezi. Tétován toporgok a folyosóján, kere­sem az elnöki irodát. Egy üveg­ajtón át belátni a tanácsterem­be. Tíz-tizenöten ülnek oda­benn, bizonyára valamelyik bi­zottság tagjai. Egyikük segít­ségemre siet: — Az elnököt keresi? Menjen tovább, a régi épületbe. Balról az utolsó ajtó. Azt az épületet bizony mag­tárnak véltem: öreg is, csúf is, ám meg kell adni, masszív. — Itt mi van, az új épület­ben? Alkalmi idegenvezetőm vál­lat von: — Mi lenne? Hát a szociális helyiségek: üzemi étkezde, für­dők, öltözők, púrtiroda, tanács­terem, meg a ICISZ-klub! Igaz is: mi más lehetne egy két és fél millió forintos költ­séggel emelt épületben?! Őszintén szólva, tetszik nekem a sorrend: előbb a dolgozók — aztán a vezetők. Előbb a fővá­rosi étteremnek beillő étkezde, Kögát Duna földváron Dunafüldvárnál 1970 szeptemberében 1 kilométer hosszan leomlott a löszfal. A föld egy része a Danába zuhant, akadá­lyozta a hajózást. A part megkötésére most kőgátat raknak, hogy elejét vegyék a víz további rombolásának. A levél Egerből érkezett szerkesztőségünkbe, feladója, dr. Kávássy Sándor főiskolai adjunktus. „Tisztelt szerkesztősiég! Jártak-e már önök a váci strandon, a Pokol-szigeten? Ha nem, hát nézzék meg. A bejáratnál tábla hirdeti a vá­rosi tisztiorvos rendeletét, mi­szerint kutyát bevinni tilos. Mégsem egészen ritka látvány a kutyás úr vagy hölgy. A strandon kabin nincs, egyet­len vetkőzési lehetőség: a WC. A strand területét eldobott papírok, nylonzacskók, kon­zervdobozok, ételhulladékok borítják, mivel szeméttartó nincs. A vízből pedig hiány­zik a gyerekek és az úszni nem tudók figyelmeztetésé­re szolgáló bolya és tábla. Úgy vélem, mindez nem válik a nagy múltú város dicsére­tére. Nem is szólva arról, hogy elég régi találmány már a fürdőkultúra és a hi­giénia, s hazánkban azért ez sem ismere tlen...” Dr. Kávássy Sándor sorait ismertettük a Dunakanyar Vízművek művezetőjével, Takács Antallal is. Egyetér­tett az egri főiskolai adjunk­tussal, annál is inkább, mivel az utóbbi időben nem ez volt az első olyan panasz, amely a váciak közkedvelt fürdő­helyével, a Pokol-szigeti stranddal kapcsolatban el­hangzott. Takács Antaltól a következő felvilágosítást kap­tuk: — A Pokol-szigeti strand közigazgatásilag a Szentend­rei Járási Hivatalhoz tarto­zik, nekünk csak az öltözők üzemeltetéséről kell gondos­kodni. Nos, örömmé! közöl­hetem : megnyílt a strandon az új öltözősor, ahol 600 em­ber most már valóban kultú­rált körülményeik között he­lyezheti el a ruháját. Száz­méteres szakaszon elhelyez­tük a bólyákat is, s egész nap vízőr figyel a fürdőzők- re. Hogy szemetes a strand? A dolognak ez a része már nem a mi dolgunk. Amit ne­künk kellett elvégezni, azt megcsináltuk. Egy telefon a Szentendrei Járási Hivatalba, s máris ki­derül: sok közük nincs ah­hoz a strandhoz, ahová fő­leg a váciak járnak fürdeni. A Váci Városi Tanácson el­mondták: a strand üzemelte­tője teljes egészében a Duna­kanyar Vízművek. ★ A levelet Dabasról kaptuk. Vörös Kálmánná, Biksza M. u. 283. szám alatti lakos nem mindennapi kálváriáját tu­datja . velünk. A főszereplő: egy televízió. A levél így hangzik: „Tisztelt szerkesztőség! Mivel a Pest megyei Hírlap régi olvasója vagyok, ezért fordulok panaszommal önök­höz. Néhány éve vásároltunk egy televíziókészüléket, amely körülbelül 3 hónapja elrom­lott. Először kihívtuk a fa­lunkban lévő szerelőt. Rövid vizsgálás után kért 148 fo­rintot. de még fel sem vette a kabátját, a készülék újra elromlott. Ekkor tovább sze­retetett, és újra fizettünk neki még 48 forintot. Elment, s este rájöttünk, hogy a tele­vízió továbbra sem működik. Elekor kihívtuk a GELKA sze­relőjét, aki a készüléket el­vitte és néhány hét múlva visszahozta, de nem állította be. Nagyon siethetett, de ar­ra azért maradt ideje, hogy a 220 forintos számlát kifizet­tesse. Amikor bekapcsoltuk a készüléket, füstölni és lán­golni kezdett. Miután újból szóltunk a GELKA-nak. is­mét elvitték a tv-t. és közöl­ték. hogy díjtalanul besze­relik, csak egy 300 forintos al­katrészt kell megfizetnünk. Amikor megsürgettük a dol­got. közölték, hogy alkatrészt nem tudnak szerezni, próbál­juk meg mi. Ez nem áll módunkban. Férjem egész nap dolgozik, én pedig kisgyermekem mellől nem mehetek el. Az a furcsa helyzet állt elő. hogy most már jó ideje fizetjük a televí­ziószámlát, ám a műsort nem látjuk.” Vörös Kálmánné levelével egyenesen a dabasi GELKA- szervízhez fordultunk. Ér­deklődésünkre a következő­ket mondották: — Mi a Pesterzsébet Jókai u. 47. szám alatti GELKA- szervíz fiókszervize vagyunk. Ez azt jelenti, hogy onnan kapjuk az alkatrészeket is. Csakhogy a kérdéses időben leltároztak, s emiatt nem kap­tunk megfelelő mennyiségű alkatrészt. Vörös Kálmánné televíziókészülékével más probléma is akadt: a maszek szerelő nem szakszerűen ja­vította meg, a készüléknek komolyabb baja történt. En­nek ellenére azit ígérhetem: mire e sorok megjelennek, már ismét nézheti a televízió műsorát a Vörös-család. F. G. a fehér csempés zuhanyozók aztán jöhet az új irodaház. Az elnök éppen tárgyal — ha szabad azt a magából ki­kelt, élesen sipító hangú asz- szonyságot, aki éppen benn van nála, tárgyalópartnernek neveznem. Mélységesen fel van háborodva. Igaz, hogy gyermekének bölcsődei felvé­telét, lakásügyét, férje munka­ügyi problémáját a téesz in­tézte el, ülőmunkát kapott, 1 forintos órabéi'emelést, de ne­ki — mindez kevés. Még töb­bet szeretne. Szakképzettség nélkül. Kötelező ígéretet, hogy soha, semmi körülmények kö­zött nem fogják elbocsátani, mert — valami okból — ettől retteg, Hűségnyilatkozatot, hogy a munkatársaitól névnap­jára kapott ajándékot őszinte szerétéiből vették neki. Mert „ha csak színből, akkor inkább összetöri.” És így tovább. A do­log vége: felmondás — a dol­gozó részéről... Amíg az elnök „tárgyal”, a párttitikárt keresem. Csakha­mar előkerül a faipari üzem­ből. Döme Béla ugyanis aszta­los csoportvezető. Meglepően fiatal, mindössze 28 éves. Az 53 főnyi pártszer­vezetben pedig 47—50 között van az átlagéletkor. — Meg is lepődtem tavaly, a vezetőségválasztáskor, hogy éppen engem jelöltek titkárnak — vallja meg őszintén. — Ügy gondoltam, vannak itt nálam élet- és mozgalmi tapasztala­tokban jóval gazdagabb elvtár­sak is. Csakugyan vannak. Talán éppen élettapasztalatukból, mozgalmi jártasságúikból adó­dóan jutottak arra a felisme­résre, hogy Döme Béla alkal­mas lesz a tsz-pártszer vezet irányítására. Tizenegy éve dolgozik a közösben; huszon­három éves korában lett párt­tag; hat évig volt vezetőségi tagja a KISZ-szervezetnek, né­gyig a pártszervezetnek; és öt­hónapos pártiskolát végzett. — A vezetőségválasztáskor mindenki megígérte a segítsé­get. Nagyon sokan be is váltot­ták az ígéretüket. Mindenek­előtt Kollár István tsz-elnök- helyettes, a községi csúcsveze­tőség titkára. Mindenben segí­tett, tanácsot adott, Aztán a vezetőségi tagok, a választott bizottságokban dolgozó kom­munisták, a járási pártbizottság. Az a megtiszteltetés ért, hogy beválasztottak a járási pártbi­zottságba is. A pártépítési munkabizottságba kaptam be­osztást, s az ott szerzett tapasz­talatokat itthon is hasznosíta­ni tudom. — Mit tart legfontosabbnak a pártszervezet munkájában? — Őrködni a termelőszövet­kezeti. demokrácián, elősegíte­ni annak elmélyítését; úgy ak­tivizálni a kommunistákat, hogy mindenki kedvére való, testére szabott pártmegbíza­tást kapjon, olyan feladatot, amit szívesen végez, s amivel valóban hasznára van a közös­ségnek. Nyílik a pártiroda ajtaja, megérkezik az elnök: Lőrincz Miklós. Nem minden provokatív szándék nélkül feszem fel neki a kérdést: — ön mit tart a tsz-vezetőlc legfontosabb kötelességének? Kiérlelt véleménye lehet, mert gondolkodás nélkül felel: — Gondoskodni a tagság tisztességes megélhetéséről: szélesíteni, erősíteni a tsz-de- mokráciát; olyan szociális ellá­tottságot, kedvezményeket biz­tosítani a termelőszövetkezeti parasztságnak, amilyet osztály­szövetségesei, az ipari munká­sok élveznek. Ami a tisztességes megélhe­tést illeti, erre Pátyon nem le­het panasz. A Petőfi Tsz ta­valy 56 millió forintos terme­lési értéket produkált; közös vagyona 54 millió forint volt, .tiszta vagyona megközelítette a 37 és fél milliót. Az utóbbi években létesített kiegészítő üzemek segítségével 98,7 száza­lékot értek el a tsz-tagok egész évi foglalkoztatottságában. Az egy dolgozó tagra jutó évi jö­vedelemrészesedés 34 563 fo­rint volt az elmúlt évben. A szövetkezeti demokrácia itt régen túlnőtt azokon a for­mális kereteken, amelyek még ma is sok helyütt a demokrá­cia legfőbb „ismérvei”. Pá­tyon azt vallják: nem az a de­mokrácia, hogy hányán szól­nak hozzá a közgyűlésen a már eleve eldöntött kérdésekhez, hanem az, hogy hányán vesz­nek részt — jogos kívánságok tolmácsolásával, közérdekű és bíráló észrevételekkel — a döntések meghozatalában. — Apró kérdésektől a legna- gyobbafcig igyekszünk kikérni a tagság véleményét. Az el­múlt évben 32 alkalommal tar­tottunk brigádértekezletet és termelési tanácskozást — in­formál a tsz elnöke. — Még abban is biztosítjuk a válasz­tás lehetőségét a tagságnak, hogyan részesüljön a háztáji kedvezményben: választhat, hogy az 1 holdat akarja-e, vagy természetben az 1 hold termését, esetleg pénzben a termés ellenértékét? Egy má­sik példa: az egyszemélyi fele­lős vezetés tekintélyének, haté­konyságának megszilárdításá­val egy időben, növeltük az üzemágvezetők önállóságát. Választott bizottságaink a ma­guk reszortjában ugyancsak széles hatáskört élveznek. Ta­lán éppen a bizalom teszi, hogy működésük mindenkor a közösség javát szolgálja, s a párt politikáját erősíti. Döme Béla példákkal illuszt­rálja az elnök utóbbi szavait: — Szociális bizottságunk nemcsak a kisebb összegű szo­ciális segélyügyekben dönthet, hanem az építési segély oda­ítélésében is. Ennek összege, tízéves tsz-tagság után 5000 forint, ötéves tagság után 2300 forint; ezt a segélyt nem kell visszafizetni. Kulturális bizott­ságunk 180 000 forint összegű kulturális alap felett rendelke­zett az elmúlt, évben. A tsz-tagokról való — sokol­dalú — gondoskodás, a szociá­lis vívmányok tekintetében ez a tsz bízvást felvehetne a ver­senyt jó néhány ipari nagy­üzemmel. Az építési segélyen kívül erről olyan tények tanús­kodnak, mint a fizetett sza­badság, az állattenyésztési dol­gozóknak biztosított heti egy szabad nap, az új étterem és fürdő, a nők napjának és az öregek napjának alapszabály­ban rögzített megünneplése, a rendszeres országjáró kirándu­lások, a szakmunkásképző tan­folyamok, amiket 77-en végez­tek el az utóbbi négy évben, a szervezett üdülési lehetőségek. így bizony, többesszámban. A pátyi tsz-tagok ugyanis tet­szés szerint választhatnak, hogy megérdemelt pihenőjüket a tsz siófoki vagy balatonleälei üdülőjében kívánják-e tölteni, avagy testvérszövetkezetük vendégeként, a szász-svájci he­gyekben? — Hogy értette a „testre^ szabott’ pártmegbízatást? — Ügy, hogy például húsz kommunista dolgozik a terme­lőszövetkezet nyolc választott bizottságában. Ez a párttagság 40 százalékát teszi ki. A kul­turális érdeklődésűek a kultu­rális bizottságban, és így to­vább. Lőrincz Miklós szól közbe: — Higgye el, ezzel a munká­val sokkal többet használnak a pártszervezetnek, a közös gazdaságnak, mintha ünnepi dekorálással vagy faliújság- cikk-írással bíznánk meg őket,’ csal; hogy legyen valami „párt- munkájuk”. Egyébként is gyű­lölök minden formalitást a munkában, az életben — teszi hozzá. — Engem is sikerült ellene beoltani — mondja a párttit­kár. Hasznos szérum. Másutt is elkelne belőle... Nyíri Éva.

Next

/
Thumbnails
Contents