Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-28 / 202. szám
1971. AUGUSZTUS 23., SZOMBAT rnJ fticxri k/CívíüP VEZETÉS ÉS SZERVEZÉS GAZDASÁG - POLITIKA Sípos Bálint, a ceglédi Cipőipari Vállalat igazgatója korábban hét éven át a pártapparátusban dolgozott. Sorozatunk mai beszélgetésének témája: a gazdaság és a politika. • Gazdasági életűnk intenzívvé, racionálissá vált, egyre inkább a közgazdasági automatizmusok határozzák meg a vállalatok működését. A nyereség-centrikus gazdaságban háttérbe szorul a politika? — A politika ismerte fel a gazdasági irányítás megváltoztatásának szükségességét, a politika befolyásolja, módosítja, segíti a gazdasági szerkezet korszerűsítését. A párt gazdaságpolitikája határozza meg mindannyiiunk feladatát. Ha pedig a vállalaton belüli politizálásra gondolunk, akkor az sem szorult háttérbe. • A gyáron belüli politizálásnak vajon mi a döntő oka? — Nehéz erre a kérdésre válaszolni, nem sorolnám fel a sok ismert okot, csak egy újszerűt emelnék ki. És ez: a népgazdaság és a vállalat között időnként fellépő ellentmondás. Célunk a nép jólét emelése jelenleg és távlatokban. Csalc az nem mindegy, hogy a nyereséget milyen úton, miiből, kikkel állítjuk elő. Például: mindenáron nyereséget képezek, esetleg spekulatív módon is. így szembekerülök a párt gazdaságpolitikájával — bár elképzelhető, hogy dolgozóim tapsolnak. Politizálás a helyes alternatíva kiválasztása, és politizálás a munkások meggyőzése a döntés helyességéről. 0 Most éppen szükség lesz politizálásra, a dolgozók meggyőzésére Cegléden. — Elszaladtunk a bérrel, az első-félévben 10,S százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, vagyis egy dolgozóra 1031 forint többletbér jut. Minden 1031 forint után 2717 forint az adóbefizetési kötelezettség. Féléves nyereségünk több mint kétmillió forint, ebből 402 ezer forintos részesedési alapot képezhetünk. Ebből kellette a büntetőadót befizetni, amelynek összege — a bártúllépés miatt — 7SS ezer forint, vagyis 336 ezer forint hiányzik. Ha most év vége volna, veszteségesek lennénk, annak ellenére, hogy nyereségesek vagyunk. 0 Ez i probléma nemcsak gazdasági, de politikai hibát is jelez. — Így van, kár is lenne tagadni. Űj gépsorok álltak üzembe, mégsem emelkedtek a normák. Például a szabászatban 1962 óta hétszázezer forint értékű géppel korszerűsítettük a munkát, az üzemben húszán dolgoznak, nagy tehát az egy főre jutó beruházás összege, normarendezés azonban nem történt. A dolgok érzelmi oldalát ragadtuk meg: adjunk többet a dolgozóknak, hiszen van bérkeretünk. A munkások között ez a politizálás nem volt helyes, megalkudtunk, A népgazdasági érdek és a helyi gyakorlat szembe került egymással, meg is „bűnhődünk” érte. 0 Most olyan döntést kell hozni, amely megelőzi a bajokat. — összeül az igazgatói tanács, intézkedni kell, máskülönben veszteségesek leszünk, s dolgozóink is elvesztik azt a réven, amit a vámon nyertek. Aztán a kommunisták segítségét kérem. Azokon a területeken, ahol a beruházások nyomán nem nőtt megfelelően a termelékenység, ott csökkentjük a béreket. Az előbb kimutatott összegnek ki kell jönnie. A bérmódosítás dolgozóink 3Í) százalékát érinti. Munkaterületenként kidolgozzuk a levonásokat, a névsort kifüggesztjük, mindenki részére 15 napos felszólalási idő áll rendelkezésre. O A fizetéscsökkentés nem hálás feladat. Komoly politikai munka szükséges, hogy a hangulat ne romoljon el. — A dolgozóknak önmagukba kell nézniük, szorgalom, lelkiismeretesség nélkül nem várhatnak állandóan és állandóan több bért. Meg kell változnia az egészségtelen munkásszolidaritásnak is. Egy MDB-mérleg Háromezerötszáz munkaügyi panasz Tanfolyam a tisztségviselőknek Pest megyében 314 munkaügyi döntőbizottság tevékenykedik. Az elmúlt esztendőben 3500 panaszt tárgyaltak meg. A vitás ügyek többsége kártérítési jellegű, a dolgozók elmaradt munkabérük vagy egyéb járandóságuk kifizetéséhez kérik a döntőbizottságok segítségét. Sok vitára ad okot a munkaviszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos előírások ismeretének hiánya vagy be nem tartása is. A munkaügyi döntőbizottságok 3500 vitás ügyből \ 1212 esetben változtatták meg a vállalati intézkedést és a dolgozó panaszának részben helyt adtak; További 602 ügyben hatályon kívül helyezték a munkahely döntését, és teljes egészében a dolgozó javára döntöttek. A Pest megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottsághoz 760 ügyben fellebbezett a vállalat vagy a dolgozó, mert nem értett egyet az első fokon hozott döntéssel. A munkaügyi viták nagy 6záma is bizonyítja, mennyire fontos, hogy a panaszokat szakképzett döntőbizottsági tisztségviselők bírálják, el. Az elmúlt oktatási évben a megyéből kétszázötvenketten vettek részt továbbképzésben. A Pest megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság, a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsa és a Magyar Jogász Szövetség Pest megyei Szervezete idén is megrendezi a munkaügyi döntőbizottsági elnökök, helyetteseik és tagjaik továbbképző tanfolyamát, amelyre szeptember 15- ig jelentkezhetnek. A nyolc hónapig tartó, havonként egy-egy előadásból, illetve konzultációból álló tanfolyam főbb témái a munkaviszonnyal kapcsolatosak: az előadások többek között a munkaviszony létesítésével- megszünteíésével, a munka- szerződések módosításával, a fegyelmi felelősséggel foglalkoznak. Az ősszel indított továbbképzés mintegy folytatása az elmúlt évinek, ezért indokolt, hogy a tavalyi tanfolyam hallgatói a mostani előadássorozaton is részt vegyenek. s. i. Ebfejeződett a katonai távirászvsrseny A Honvédelmi Minisztérium híradó csoportfőnökségének illetékes vezetői a verseny helyszínén tájékoztatót tartottak a magyar néphadsereg híradó kiképzéséről, és sorrendben 21. szakszervezeti vezető mondta: „Én nem tudom a munkásnak megmondani, hogy rosszul csinál valamit.. 0 E gyakorlati eset után könnyebben általánosíthatjuk a vezetés gazdasági és politikai tartalmát. Mi a politikai munka lényege? — Legszélesebb körben, differenciáltan tájékoztatni. Minden embert másképp lehet mozgósítani, az egyikkel megbeszéljük, a másikkal megbeszéljük és anyagilag is érdekeltté tesszük, a harmadikkal megbeszéljük, anyagilag érdekeltté tesszük és adminisztratív szankciót is kilátásba helyezünk. 0 Az ötvenes években a politikai meggyőzés szárnyakat adott, születtek a négy- száz-hatszázszázalékos teljesítmények, úgymond a politikai munka arannyá változott. Ma mintha kisebb lenne az aktivizálás sikere. — A korábbi hatalmas teljesítményeknek talán több volt a káruk, mint a hasznuk. Csak a százalék, csak a meny- nyiság — még ma sem tudjuk kiverni az emberek fejéből a mennyiségi szemléletet. Az a lényeg, hogy a százalékot milyen úton érjük el. Ez pedig bonyolult dolog, nem lehet jelszóként zászlóra tűzni. 0 Az biztos, hogy a sok összetevőt nem, lehet a zászlóra írni. De az összetevők eredőjét, a végeredményt sem? — A szocializmus építése magasabb szinten — ez az általános jelszó. A konkrét, tartalmas jelszók dolgában azonban nem állunk a legjobban. Véleményem szerint a rendszeres tájékoztatás válik átvitt értelemben jelszóvá,,. 0 Mi a vállalati politikai munka konkrét tartalma? — Fontos az ideológiai képzés. A politikai, gazdasági alapfogalmak ismerete például könnyebbé teszi a politikai meggyőzést. Döntő az elvhűség, a határozottság. Előfordulhat, hogy egyesek a pártmunka közben szembekerülnek emberekkel. Nem szabad az elvekből engedni, de az elszigetelődést meg kell akadályozni ! Fóti Péter szakmai rőí. és távírászversenyéSIOFOK Mártírsirató Siófok város legszebb parkjában, a Dimitrov-parkban pénteken délelőtt ünnepélyes külsőségek között avatták fel Bors István kaposvári szobrászművész Mártírsirató című szobrát. A két bronzalak: a halott mártír, s az őt sirató asszony a Tanácsköztársaság hős vértanúinak állít emléket. 1919. augusztus 27-én a Prónay-különítmény egyik csendőrszakasza 39 veszprémi, pápai, devecseri kommunistát Halász Lajossal, Siófok egyik baloldali vezetőjével együtt a város melletti erdőbe hurcolt, ahol megásatták velük sírjukat és halálra kínozták őket. A mártírszobor avatásán Nagy Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője mondott beszédet. A Lombik Üvegipari Ktsz üvegtechnikai üzemében különleges laboratóriumi berendezések készülnek. Mérőeszközök, desztillációs berendező sek, hűtőspirálok és más, a modern vegyipari laboratórium eszközei formálódnak az üvegtechnikusok munkája nyomán. Gyártmányaik nagy részét saját maguk is tervezik. Termékeik 80 százaléka külföldre kerül. TIZENÖT EV MÚLVA.. Gazdálkodásfejlesztés 2 és fél milliárdért (Folytatás az 1. oldalról.) val nagyobb termésre számítanak 15 év múlva, mint amilyenek a mostani hozamok. Almáiból például az 1970-es 73 mázsa helyett 1935-ben 190 mázsát szeretnének szüretelni. A holdunkén ti 44 mázsás szil - vahozam pedig másfélszeresére nő. Tizennyolc mázsás őszibaracktermésnél nem gazdaságos a termesztés. Ka viszont 50 mázsát vagy 55-öt adnak a fák holdanként, már érdemes ezzel a jó zamatú gyümölccsel foglalkozni. Ugyanez a helyzet a szőlővel is. Az állami gazdar Ságokban 1970-ben mindössze 20 mázsát szüreteltek holdanként. Hamarosan kiirtják azonban a szórványszőlőket, helyüket nagyüzemi táblák foglalják el, s akkor 53 mázsa szőlőt várnak. Ez pedig az alföldi bortermő vidéken szép eredmény. Az állami gazdaságok mezőgazdasági ágazatában 15 év alatt a halmozott termelési érték 91 százalékkal növekszik. Igaz, a növényi ermesztés csupán 77 százalékkal, de az állattenyésztésé megduplázódik, az erdészeté pedig hatszorosára nő. A 15 éves fejlesztési tervről alkotott kép nem lenne teljes, ha nem vizsgálnánk meg, hogy a szakemberek milyen beruházásokat terveznek. Több mint 2,5 milliárd forintot költenek a termelés fejlesztésére, gépek oeszerzésére, építkezésre. A növénytermesztési beruházásokra 354 millió forintot fordítanak, az állattenyésztésre 896 milliót. Szarvasmarha-istállókat építenek 357 millióért, a sertéstenyészeteket pedig 142 millió forintért fejlesztik. Gépesítésre közel egymilliárd forintot költenek. Az állami gazdaságok tovább folytatják a termelés koncentrációját és a szakosítást. Ezt bizonyítja az állatállomány koncentrációjának néhány adata is. Jelenleg a tehénállomány 39 telepen van, 1985-ben mindössze 13 telepen helyezik el a jószágokat. A marhahizlalás 12 telephely helyett négyen történik, s így egy-egy telepen 15 év múlva 1000 jószágot gondoznak majd. Ugyanez a helyzet a sertéstartásnál is. A távlati célok reálisak, s a lehetőségekhez mérten egy részüket már a negyedik ötéves tervben megvalósítják a megye állami gazdaságai. M. Kovács Attila A KI'Z VIII, kongresszusának jelentjük Szerszám a 180-ashoz A Csepel Autógyár gyártóeszköz-ellátó gyáregységében az év első felének legsikeresebb brigádja a Petőfi ifjúsági brigád. Teljesítményük alapján elnyerték a Legjobb ifjúsági brigád címet. Amikor kellett, minden munkát soron kívül elvégeztek, s több alkalommal a műszakiak is beálltak a gépek mellé, hogy ezzel j elhasználódott is gyorsítsák a termelést. Az I pótlását. év második felében a brigád is a decemberi KlSZ-kong- resszusra készül. Felajánlásaik is a kongresszus tiszteletére történtek. Védnökséget vállaltak a 180-as alváz szerszámainak készítése felett. Soron kívül elkészítik a szerszámait a 614—20-as motoroknak, és elvégzik az 566-os motorokon alkatrészek Elismerés a Silvanusért Beszámoltunk már lapunkban a visegrádi Hotel Silvanus átadásáról, amelynek alkalmával többen kitüntető Nincs alapanyag, sok a bérmunka Gondok az Emília-lakban Végy hat vagon uborkát, ezt apránként rakd bele 100 fokos, húsz százalékos, lúgos vízbe, mozgasd benne néhány percig, aztán öblítsd. Hogy a héjától megszabadított uborka ne maradjon lúgos, mártsd ecetsavba. Szeleteld, majd vízben oldj fel 250 kilogramm cukrot, négyszáz- kilogramm sót és 15 kilogromm borsot. Töltsd fel 300 kiló ecetsawal, s máris hatvanezer üvegbe rakhatod az ■ uborkasalátát, amely keresett exportcikk. A receptet az Emília-lakban, a Pest megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat dabasi konzervgyárának főmérnökétől. Nagy Gábortól tanultuk. Az uborkasaláta azonban termékeiknek csak egy része, mivel ebben az esztendőben 30 millió forint értékű savanyúság, befőtt és főzelék hagyja el az üzemet. 50 fillérrel többet Eredetileg többet terveztek, de amikor a MÉK-et átszervezték, leállították az üzem fejlesztését. Annak idején meg is írtuk, hogy a dabasi konzervgyárat új steril csarnokkal, nagy teljesítményű Binder szárítóval és egy komplett lévonallal bővítik. A szociális épület tervei már el is készültek, de helyette most a házi építőbrigád toldozza az öreg falakat, hogy mégis jobb körülmények között dolgozhassanak az emberek. A gyártó kapacitás bővítéséről egyelőre szó sincs. Fontos a munkakörülmények javítása, mert közel van Budapest, a tsz-ek is egyre gazdagabbak, s elmennek a munkások. Több mint 200, három műszakban dolgozó emberről kell gondoskodniuk, mellette nyereséggel termelniük. Az üzem vezetőinek bőven akad gondjuk. Idén drága a zöldség és a gyümölcs. Néha alapanyaghiánnyal küszködnek, annak ellenére, hogy az állami konzerviparnál 50 fillérrel többet adnak a termék kilójáért. De nemcsak az árak nyomják az üzemet, hanem az áruk minősége is. A rossz idő miatt keserű az uborka, nehéz kiválogatni a megfelelő darabokat. A régi szárítójuk kapacitását is áruhiány miatt bérszárítással kötik le. A nyírbezdé- ri tsz felvásárolja az országban a barackmagot, s ezt — 100 vagonnal — szárítják a dabasiak, hogy aztán jó pénzért eladják az olaszoknak. A dabasi konzervüzemnek is kifizetődő az üzlet, hiszen 70 fillért kapnak egy kiló szárításáért, de azért szívesebben foglalkoznának hagymával vagy sárgarépával. Nem lehet mégsem, mert drága a hagyma, nem kifizetődő. A szárított sárgarépa is jó exportcikk lenne, de csak egy fajta, amit nem termelnek a gazdaságok. * Es a szilva ? A sűrítő berendezéséken is csak bérmunkát tudnak végezni, mert sűrítmény alapanyag sincs. Ezért vállalnak kedvezményes áron mustsűrítést. Gond, gond és gond. Ez jellemzi az utóbbi hónapokban a dabasi konzervüzem életét. Ez nem is lenne különösebben baj, hiszen minden üzemben vannak problémák. A szomszédos községekben viszont arról beszélnek, hogy nem tudnak mit kezdeni a szilvával. Igaz, ezzel a gyümölccsel nem foglalkoznak Dahason, mert nincs a tervben. Paprikáért viszont Egerbe mennek... „Laikus” kérdés A laikus azt kérdezi ilyenkor, miért ne lehetne a környéken termelt árut feldolgozni — ezt tervezni —, elvégre ennek az üzemnek a Pest megyei termelőszövetkezetek a gazdái. S a másik „laikus” kérdés: miért nem lehetett befejezni az egy évvel ezelőtt elkezdett üzemfejlesztést, hiszen a MÉK-nek a da- basin kívül komolyabb feldolgozó üzeme nincs? M. Kovács Attila elismerésben részesültek. Ezúttal közöljük a kitüntetettek teljes névsorát: A Belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetést kapott: dr. Korsós László, a Szentendrei Járási Hivatal elnöké, dr. Magas László, a Pilisi Parkerdő Gazdaság igazgatója, dr. Bitay Zoltán, az Esztergomi Építőipari Szövetkezet elnöke és Bor László, a Kereskedelmi Beruházó Vállalat műszaki ellenőre. A Dunakanyar Intéző Bizottság emlékplakettjét es elismerő oklevelét az építkezés területén kifejtett koordináló tevékenységéért, a Dunakanyar fejlesztéséért Császár Ferenc, a szentendrei járási pártbizottság első titkára, dr. Korsós László és Balogh Sándor, a járási hivatal osztályvezetője, dr. Bitay Zoltán, Acs Imre, az Esztergomi Építőipari Szövetkezet főmérnöke, dr. Szabados László, a Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat osztályvezetője és M. Hejhál Éva építészmérnök nyerte. Az Esztergomi Építőipari Szövetkezet kiváló dolgozója jelvényt Hutschneider József építésvezető és Herman Imre ács kapta. Tizenegy magyar vállalat az algíri vásáron Szombaton nyitja meg kapuit az algíri vásár, amelyen a Hungexpo rendezésében 11 magyar Vállalat szerepel. A hazai kiállítók anyagának ösz- szeválogatásánál figyelembe vették a nagyszabású algériai iparosítási programot és az ezzel kapcsolatos exportlehetőségeket. Az algíri kiállítás magyar anyaga már a helyszínen van. 1
