Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-27 / 201. szám
í'i- / itLGVEI 1971. AUGUSZTUS 27., PÉNTEK Dunántúli kisvárosok III. találkozója Vita Szentendrén a szabad idöröt Harmadízben rendezik meg Szentendrén tegnap és ma a dunántúli kisvárosok III. találkozóját, amelynek központi témája idén a Szabadidőprobléma a kisvárosban címet viselte. Kőszegről, Komáromból, Esztergomból, Balatonfürediről, Siófokról, Tatáról, Tapolcáról, Csornáról, Százhalombattáról, Szigetvárról, Oroszlányból, Keszthelyről, Kapuvárról, Dombóvárról és Sárvárról érkeztek a városi pártbizottságok képviselői, a helyi tanácsok elnökhelyettesei, a művelődési osztályok, valamint a művelődési házak vezetőd. A meghívottak már szerdán érkeztek, akiknek tiszteletére a városháza dísztermében Hidas Pál tanácselnök adott fogadást. Másnap reggel ugyancsak a díszteremben kezdődött a kétnapos megbeszélés. A városi tanácselnök üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Gabányi Lajost, a megyei és Sípos Árpádot, a városi pártbizottság osztályvezetőjét, valamint Hargitai Károlyt, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetőjét. Szöllösi Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitójában Szentendre kialakulását és fejlődését ismertette, majd átadta a szót dr. Fukász Györgynek, a filozófiai tudományok doktorának. Dr. Fukász György előadásában kifejtette: téves volt az az elgondolás, hogy a szabad szombat egyúttal magával hozza a művelődés iránti igény emelkedését. Hazánkban ma csaknem kétmillió embert érint a részleges munkaidő-csökkenés. Győrött és a csepeli munkások között végeztek kutatásokat: ki hogyan gazdálkodik többletidejével. Kiderült, hogy míg Csepelen 14 százalékkal nőtt a kifejezett szabadidő-tevékenység, addig Győrött csak nyolccal. Ezen belül: míg a férfiak 21 százaléka jutott többletidőhöz, addig a nők közül csak egy százalék. Előadása további részében beszámolt a külföldi hasonló tapasztalatokról, majd arról beszélt: meg kell tanítani az embereket, értékeljék a szaVÁLÁSSZA A BIZTONSÁGOS UTAT! ít bad időt. Ugyanakkor tovább kell lépni, s meg kell teremteni az erre szolgáló feltételeket is. Csökkenteni kell az utazásra fordított időt, jobban ki kell terjeszteni, hatékonyabbá tenni a szolgáltatásokat. A művelődési központoknak vonzó programokkal rétegekhez szóló agitációt kell végezniük. A szünet után dr. Heleszta Sándor, az ELTE népművelési tanszakának tanársegéde tartott előadást a szabadidő-kutatások tapasztalatairól és módszereiről, majd dr. Koltai Iván, a Belkereskedelmi Minisztérium Kutató Intézetének tudományos munkatársa a növekvő szabad idő adta fogyasztóigények kielégítéséről beszélt. Ebéd után a résztvevők Szentendrével ismerkedtek. Megtekintették a város műemlékeit, nevezetességeit. Autóbusz-kirándulást tettek Vi- segrádra és a parkerdőbe. Ma reggel a tanácskozást tovább folytatják. A vitát Novotny Béla tanácselnök-helyettes nyitja meg, a hozzászólásokat dr. Fukász György foglalja össze és ad választ a kérdésekre. Ezután megállapodnak abban, hogy jövőre melyik városban kerül sor a rendezvényre és milyen témákról szóljanak majd az előadások. A kétnapos találkozó befejezi ekor a városi tanács sétahajózáson látja vendégül a résztvevőket. k. m. A bajai Türr István Múzeumban új, érdekes néprajzi, régészeti állandó kiállítást készítenek elő. Bemutatják majd az utóbbi másfél évben szerzett több, mint ezer muzeális értékű tárgy legértékesebbjeit, köztük régi paraszti bútorokat, a három nemzetiségű vidék színpompás népviseletének szinte teljes anyagát, a bácskai díszes népi szőtteseket, kerámiáikat. A művelődési intézmény régészeti expedíciója egyidejűleg féttáró-lélet- merntő munkát végez Madaras határában, Európa legnagyobb késő hunkori roxolán sírmezőjében. A leleteket, a másfél évezredes edényeket, ékszereket, gyöngyöket, fibuláikait, karpereceket, s más tárgyaikat folyamatosan restaurálják a múzeumban. Az új kiállítás régészeti részlege ugyanis a roxolán sírok anyagát szemlél' teti majd. STUDIOPREMIER Tojás Joe Szeptember 9-én alakul meg a Vígszínház Stúdió Színpada a Pesti Színháznak erre az alkalomra százszemélyesre szűkített nézőterén. A tervek szerint a stúdiószínpadon éjszakai előadásokat tartanak. Az első premiert épp a megnyitó napján tartják, amikor Peter Nicols Tojás Joe halálának egy napja című darabját tűzik műsorra a fiatal Kern András rendezésében, akinek egyben ez lesz rendezői bemutatkozása is. Az első stúdiódarab szereplői: Pap Éva, Tordy Géza, Szegedi Erika, Balázs Péter, Sulyok Mária és egy tízéves kislány: Zeitler Orsolya. PORTRÉ FILM Portréfilm készül a televízióban Andor Éváról, az Állami Operaház kiváló szólóénekeséről. A filmet Mikó András rendezi, vezető operatőr Kecskés László. BEL YEGCENTENARIUM A BLACK PENNYTOL A KÉTKRAJCÁR.OSIG A bélyeg, amit a levéleink- re ragasztunk, annyira megszokott, mindennapi dolog, hogy átérezni is nehéz a centenárium jelentőségét, amelynek alkalmából szeptember 4-e és 12-e között nemzetközi bélyegkiállításnak ad otthont a budapesti Szépművészeti MúCsak készpénzért Bizony átéreznénk a bélyeg fontosságát, ha nem volna! Mert volt ilyen időszak is, például a második világháború végén, a felszabadulást követő első hetekben, hónapokban, ESZMECSERE Hányán járunk moziba? KÉNYELMESEBBEK lettünk. Ritkábban mozdulunk ki otthonról. Legalábbis moziba kevesebbet járunk. Azt mondják, hogy leülünk a tv-készü- lék elé, otthonosan elhelyezkedünk — papucsban, háziruhában (e két ruhadarab felemlítése rendkívül fontos!), eszünk, iszunk és még a szünet és az adáshiba feliratait is nézzük. Ezért aztán a mozik válságban vannak. Az biztos, hogy a mozi az otthoni fotelnál kényelmetlenebb. Volt idő, amikor a mozik kényelmesebbek, összkomfortosabbak voltak, mint otthonaink, amelyekből ráadásul még a tv-készülék is hiányzott. Ezért aztán moziba jártunk. De a kocka megfordult — szerencsére — egyre többünknek van igazi otthona. Hozzá kell szoknunk, ki kell élveznünk az otthon kényelmét és a nálunk még mindig új televíziót. Majd ha mindezt megszoktuk, lehet, hogy ismét váltunk jegyet moziba. S mintha máris többen váltanánk mozijegyet. No nem annyit, mint az ötvenes évek végén, de többet, mint a 60-as évek végén. Egymillió-hétszáz- kilencvenegyezren mentünk moziba, Pest megye 150 mozijába, januártól júliusig, tehát fél év alatt. Többen, mint tavaly, vagy azelőtt, vagy még azelőtt. A Pest megyei Moziüzemi Vállalat túlteljesítette féléves tervét, négy1 százalékkal. A mozistatisztika utóbbi években csökkenő megyed grafikonja, most először ismét emelkedik. Igaz, nem sokat mond, hogy a megye filmszínházaiban minden előadásra egy nézővel több jutott, mint az elmúlt félévben, vagyis 77 néző helyett 78 előtt vetítettek le egy-egy filmet. 78 néző, bizony nem sok, hiszen a megye mozijainak kihasználtsága 37,7 százalékos volt az elmúlt félévben, tehát valamivel több, mint harmad „házat” jeleznek a számok. Egy-egy ember öt- ször-hatszor megy moziba megyénkben. Az országos átlag ennél magasabb, hét-nyolc mozilátogatás jut etgy főre. De ne felejtsük el, hogy megyénk több százezer bejárója és a főváros környéki falvi lakói — ők még „kék busszal” is közlekedhetnék — nagyon gyakran a budapesti mozikba járnak. Mert itt hamarabb láthatják az új filmeket; ha éppen ráérnek,' délelőtt is beülhetnek moziba; és komfortosabbak ezek a filmszínházak; esetleg jobb a kép és a hang minősége is. Megyénk városaiban ’ma határozottan többen járnak moziba, mint a hatvanas évek végén. A községekben a statisztika emelkedő grafikonja még nem érezhető ennyire. Hennádon például az elmúlt félévben egy lakosra csupán egy mozdáitogatás esett. A FALVAK LAKÓI tehát még otthonülőbbek? Mindenesetre hagyományos életformájuk szerint igen. De hát változik falun is az életmód, ennek számos tanújele van. Viszont éppen ezek a változások — a gombamódra szaporodó, új , modem házak, háztartási gépek, kocsik és tv-készülékek — az összkomfortosabb élet feltételei egy másfajta „otthonülést” alakítottak ki: a civilizáltabb élet otthoni élvezetét. Sokan leírták már: a civilizáció és a kultúra nem ugyanaz, sőt egy ponton mintha egymás ellen hatnának. A civilizációs kényelem először — amikor még újdonság és szokatlan — háttérbe szorít minden mást. 3 valljuk be: falvaink azelőtt — sokszor még ma is — nem voltak a civilizációs kényelem példái, és most is még csak „átmenetben” vannak az összkomfortos lét felé. A falvak lakossága ezért dolgozik és küzd — s talán ezért is jár kevesebbet moziba, mint azelőtt, amikor még sokkal kényelmetlenebb körülmények között élt —, mondjuk az ötvenes években. Igén» de akkor a mozi volt az újdonság, az, hogy rendszeres mozielőadásökat tartottak minden faluban, ott is, ahol azelőtt azt sem tudták, mi a film. Ma már tudják, s egyáltalán nem hat az újdonság erejével egy keskenyfi lmvetítő, elmosódott képekkel, kényelmetlen székkel. Viszont ott a tv, amely mindenhol egyforma, azt mondhatnánk, hogy élvezésének körülményei demokratikusabbak. AZ EMBEREKET szórakozási és kulturális igényük hajtja moziba. Örüljiünk-e, hogy a nézőszám emelkedése jelentéktelen? Ne örüljünk és ne keseregjünk! Az a tapasztalat — megyénként is —, hogy moziba főleg a fiatalok járnak, s közülük sokan csak kimondottan szórakozásiból, gyakran felszínes szórakozásból. Ezért aztán a fiatalok sokat járhatnak moziba, mert sok a közvetlen szórakoztatási céllal készült film. Aki pedig a szórakozás mellett kulturálódni is szeretne, kevesebbet jár moziba, mert viszonylag kevés az olyan színvonalas alkotás, amely az általános szórakozási és a kulturálódási igényeket is „egyszerre” elégíti ki. SOKAT ÉS SOKAN vitatkoznak azon, hogy a közönséget hogyan kellene ismét moziba csábítani. Ezt senki nem tudja. Felteszem a kérdést: minek az érdekében kellene csábítani? Azért, hogy a filmforgalmazás nyereséges legyen? Azért, hogy a statisztika kedvező számokat mutathasson ki? Ezekért nem érdemes, mert ezek Part pour l’art okok. Akkor miért kesergünk? Jobban járhatunk, ha a színvonaltalan filmdöm- pingnek kevesebb a látogatója, mint, ahogy azt a bevételi tervben előirányozták. Mert nem azért kell harcolni a mozik közönségéért, hogy csupán tele legyenek a mozik. Berkovits György amikor még nem állt helyre a központi bélyegkibocsátás, s nem egy postahivatalban kézzel írták a borítékra, hogy a levelet feladója készpénzzel bérmentesítette. Valamikor azonban minden levelet készpénzért továbbítottak. Bonyolult és hosszadalmas volt így a feladás és a levél kiváltása. Érthető, hogy hamar elterjedt a világon Rowland Hill angol tanító elgondolása, aki 1837-ben adta közre postai reformtervét. Az angol parlament három év múlva elfogadta a javaslatot, amely a levelek súly szerinti, bonyolult tarifájú díjazása helyett bevezette az 1 pennys bélyeget, a black pennyt, amellyel fél uncia súlyig minden levelet továbbítottak. A reformernek még húszezer font nemzeti jutalmat is megszavazott a parlament. Tegyük hozzá, amilyen hamar elterjedt a bélyeg, olyan hamar lábrakapott a bélyeggyűjtés is, már a múlt század ötvenes éveiben. Az angolokat követték a franciák, a belgák s a kontinens többi népei, r * „.Alladalmi posta” Ausztria 1850-ben bocsátotta ki az első bélyeget s mondhatjuk: a magyar szabadságharc bukásán múlott, hogy nem egyidejűleg, vagy azt megelőzve született meg a magyar postabélyeg. Filatelistáink kutatómunkájának eredményeként előkerült ugyanis az a terv, amelyet Than Mór — Barabás Miklósnak, a kor híres festőjének tanítványa — készített 1848 júliusában. Ez az „egy krajczár”-os bélyeg lett volna a „magyar ál- ladalmi posta” első levélbélyege. Ehelyett azonban — drágult közben az élet is — első forgalomba került hazai bélyegünk legkisebb címlete két- krajcáros lett, de addig is rögös volt az út. A szabadság- harc bukása után hosszú ideig szóba sem kerülhetett a magyar bélyegkiadás ügye. Itt látható Csak az 1867. évi kiegyezéssel fogalmazták meg ismét ezt az. igényt. Majd több minit háromévi alkudozás után sikerült ebben az ügyben megállapodásra jutni. Nagy munka volt még hátra: a bélyeg megtervezése és — főleg — kivitelezése. A bélyegnyomtaitás igényes munka — nyomdaiparunk pedig fejletten volt, hiszen az ország iparosodása csak ezután bontakozott ki. Az első bélyeget réznyomatosra tervezték, de aztán először — ideiglenesen — kőnyomással kerültek forgalomba. Nemzeti vívmány volt ez abban a korban, ha a kiegyezés alapján is. Ez utóbbit jelképezte, hogy a magyar felirat fölött Ferenc József képe állt, s nem a magyar címer, minit az 1848-as bélyegterven. A bélyeg ilyenformán történelem is. De nemcsak történelem. Emlékszem tanyai tanítókra, akik bélyegek képeivel szemléltették várainkat, városaink nevezetességeit, a növényeket és az állatokat az iskolában. Erre is alkalmas a bélyeg. S nem véletlenül a Szépművészeti Múzeum adott a kiállításnak otthon: a bélyeg műalkotás is. Sajátos kisgrafika, amelynek megvoltak minden korban az igényes művészei, Németh Ferenc Felveszünk lakatos, villanyszerelő, épületbádogos, vizszerelő, asztalos, festő, parkettás, hidegburkoló, kőműves, ács, kubikos, vasbetonszerelő, könnyűgépkezelő, tetőfedő szakmunkásokat, segéd- és betanított munkásokat, rakodókat, raktári segédmunkásokat, karosszérialakatost, autóvillamossági szerelőt, gépkocsivezetőt, gépkocsiszerelőt, útkövezőt azonnali belépésre. Segédmunkásnak 16. évet betöltött fiúk is jelentkezhetnek. Jelentkezni lehet a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán Bp. IX. kér. Viola utca 45. Néprajzi—régészeti állandó kiállítás Baján MII KELI TUDNI? Mit kell tudni? címmel új sorozat látott napvilágot a Kossuth Könyvkiadónál. A sorozatban elsőként Fencsik László Mit kell tudni a világ kommunista pártjairól? című köteté jelent meg, amelypen 88 ország kommunista pártjának történetét, jelenlegi helyzetét, adatait foglalja össze.
