Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-27 / 201. szám

UIEST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Az országgyűlés elé terjesztik a szövetkezetekről szélé és az ifjúsági törvény tervezetét 'r A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tar­tott. A külügyminiszter beszá­molt Abdel Karim Al-Sheikly Iraki külügyminiszter hazánk­ban tett hivatalos baráti lá­togatásáról. A kormány az arab politikussal folytatott tárgyalásokat hasznosnak ítél­te, s a jelentést tudomásul vette. Az igazságügy miniszter elő­terjesztette a szövetkezetekről szóló törvény és a végrehajtá­sáról intézkedő kormányren­delet tervezetét. A kormány a rendelet tervezetét elfogadta, s úgy határozott, hogy a szö­vetkezetekről szóló törvény- tervezetet az országgyűlés elé terjeszti. Az igazságügyminiszter elő­terjesztette továbbá az ifjú­ságról szóló törvény és a vég­rehajtásáról rendelkező kor­mányhatározatok tervezetét. A Minisztertanács a kormányha­tározatok tervezetét elfogadta, s elhatározta, hogy az ifjúsá­gi törvény tervezetét is az or­szággyűlés elé terjeszti. A munkaügyi miniszter je­lentést terjesztett elő az év első felének munkaügyi hely­zetéről. A jelentés szerint 1971 első felében kedvezően alakult a munkaügyi gazdál­kodás. Az ipari termelés emelkedésének teljes egésze, az építőipari termelés emel­kedésének pedig mintegy két­harmada a termelékenység növekedéséből származik. A termelékenység növekedési üteme az iparban a tavalyihoz hasonló, az építőiparban vi­szont fokozódott. Nem kielégítő még a belső tartalékok feltárása és hasz­nosítása. A jövőben mind a felügyeleti szerveknek, mind a vállalatoknak jobban elő kell segíteniük a tartalékok hasznosítását. Ezt a munka jobb megszervezésével, a tel­jesítmény szerinti bérezéssel, valamint az anyagi ösztönzés helyesebb alkalmazásával tudják elérni. A kormány a jelentést megvitatta és jóvá­hagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal el­nökének előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta az 1972. évi népgazdasági terv fő irányelveit, s egyetértett az­zal, hogy a tervet a javasol­taknak megfelelően dolgozzák ki. A pénzügyminiszter az 1972. Kapunyitás A ma nyíló vadászati világkiállításon minden a helyé­re került. Afrikai nagyvadak, európai pavilonok. Mire az első látogatók megtekintik a gazdag anya­got, a televízió, a sajtó jóvoltából valamennyien sejthetjük a kiállítás célját s azt is, miért éppen Magyaror­szág kapta meg a rendezés jogát, s mint rendező mit nyújthat a külföldi szakembereknek, turistáknak, valamint a hazai ér­deklődőknek. Ezúttal nem a kiállítás sztárjairól szólnánk. Természetes, hogy a kiállításon helyet kapott az egzotikum, helyet kaptak a vadászattal szorosan összefüggő tárgyak, holt és élő állatok. Ha a hazai vadászati lehetőségekben keressük a helyszínvá­lasztás okát. akkor is bőségesen rendelkezésünkre állnak a bi­zonyító adatok. A magyar erdők-mezők jeles vadászterületek, évről évre több külföldi vadász fordul meg nálunk, közülük senki sem tér haza vadászzsákmány, trófea nélkül. Megvan ennek a maga valutában is kifejezhető jelentősége. És az erdé­szek, vadászok körében erkölcsi értékét is számon tartják. Maga a kiállítás azonban ennél lényegesen többet nyújt. Jelmondata: „A természet védelme, önmagunk védelme.” Ösz- szefoglaló jellemzés. A természetről és az emberről van szó. A természet és az ember kapcsolatáról. Ami manapság diva­tos téma. Majdnem biztos, hogy nem múló téma. Az ember évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt hozzákezdett a természet átalakításához annak reményében, hogy jobbá teszi életét. Eközben mindig érték veszteségek. Az átalakításnak voltak áldozatai. Napjainkban az áldozatok közé sorolandók a világ nagyvárosaiban az elemi létszükségleti „cikkek”, mint például a tiszta levegő, az ivásra, tisztálkodásra alkalmas víz. Magyar- ország ebben a viszonylatban — a legutóbbi felmérések sze­rint is szerencsés — levegőnk, természetes vizeink viszonylag mérsékelten szennyezettek. Éppen a fejlett ipari országok pél­dája bizonyítja azonban, hogy természeti értékeink óvását idő­ben kell elkezdenünk. A vadászati világkiállítás egyik pavilonjában kap helyei az Országos Természetvédelmi Hivatal. Anyaga a hazai termé­szetvédelem történetét és törekvéseit mutatja be. Láthatjuk — az első találkozás élménye főként a magyar nézőé, hiszen külföldön a hivatalnak és munkájának nagyon jó híre van —, miért nyilvánították védetté Badacsony, Tokaj, Hódmezővásár­hely—Szeged környéki területeket, miként dolgozhat együtt több minisztérium, és hogyan valósítható meg a szocialista or­szágok integrációja a természet védelmében. Van mit védenünk, és van kitől. A mezőgazdaság kemizá- lásával párhuzamosan bomlik meg a biológiai egyensúly, a különböző rovarirtó szerek a madárvilágból is szedik áldoza­taikat, a talajerózió szinte megállíthatatlan. És mégis. A buda­pesti és vidéki előadássorozatokon az ember és természet har­monikus kapcsolatiról, ennek feltételeiről és lehetséges voltá­ról szólnak az előadók magyar és nemzetközi példákat sorolva. E harmónia keresése nem új keletű, de újak a feltételei. A hagyományos természetszeretetet a többi között a népművé­szeti alkotások bemutatóján lelhetjük meg. Fazekas népmű­vészek, festőművészek, filmművészek legjobb művei adnak íze­lítőt a természet világának ihlető varázsából. A természeti környezet, persze, nemcsak lírai gondolatokra készteti az embert. Az erdők értékeinek ipari hasznosítása ugyancsak beletartozik napjaink problematikájába. A fafeldol­gozás éppen az utóbbi években éli reneszánszát, állja a a ver­senyt a műanyagokkal, a femekkel, mert az ember megtalálja az anyagnak legjobban megfelelő hasznosítás módját. A vadászati világkiállítás tehát jóval tágabb tematikájú bemutató, mint azt címéből sejteni lehetne. A rendező ország­nak kedvező alkalom természeti értékelnek és alkotásainak bemutatására. Már az előkészületek nagyságából sejteni lehe­tett, hogy Budapesten és a rendezvények többi helységében jól élnek a lehetőséggel. A világ neves szakemberei és a ter­mészet barátai látogatnak Magyarországra, ismerik meg nem­csak a gazdagon illusztrált kiállítótermeket, hanem magát a vendéglátó országot. Az effajta látogatás rendszerint nem ma­rad meg az egyszeri érdeklődés szintjén, a vadászati világ- kiállítás nemcsak fácánra, őzre vadászó vendégeket nyer meg egy-egy jónak ígérkező idényre, hanem értékeinket becsülő barátokat szerez — évekre, évtizedekre. M. D. évi állami költségvetés össze­állításának főbb kérdéseiről tett tájékoztató jelentést. A kormány úgy határozott, hogy a jövő évi költségvetésre vo­natkozó előterjesztést a je­lentésben foglaltaknak megfe­lelően és a népgazdaság álta­lános egyensúlyi helyzetének javítására hozott döntésekkel összhangban készítsék el. A Magyar Nemzeti Bank el­nöke tájékoztató jelentést ter­jesztett elő az 1972. évi hitel- politikai irányelvek előkészí­téséről. A kormány a tájé­koztatót tudomásul vette. A kormány megvitatta és tudomásul vette a Legfőbb Ügyészség tájékoztató jelenté­sét a gazdasági bűnözés ala­kulásáról. Az utóbbi években, a gazdaságirányítás reformja óta mind a társadalmi tulaj­dont károsító, mind a nép- gazdasági ismert bűntettek száma némileg csökkent. Ezt elősegítette az a körülmény, hogy a vállalatok közösségei érdekeltebbek a rájuk bízott társadalmi tulajdon védelmé­ben, az esetleges visszaélések megakadályozásában. A csa­lások és hűtlen kezelések mel­lett nagyobb arányban a de­vizagazdálkodás érdekeit ve­szélyeztető bűntettek fordul­tak elő. Az állami és a szö­vetkezeti vállalatok többségé­nél szigorították az ellenőr­zést, s amikor tudomásukra jut valamilyen károkozás, a dolgozók is bátrabban élnek feljelentési kötelezettségük­kel. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Évente hatszáz szövetkezeti lakás A Pest megyében működő lakásszövetkezetek közül je­lenleg 14 fenntartó és 1 építő szövetkezet tagja a MESZÖV- nek. Előrehaladott tárgyalások folynak a megye tíz városá­ban, illetve nagyközségében mintegy 6—8 lakásépítő szö­vetkezet megalakítására: ez nagyjából négyszáz lakás megépítését jelenti majd két éven belül. A tanácsok mind a tíz helyen biztosították már a telkeket. A megyei építőipari vállalatok kedvezően fogadták a kivitelezési igényekre vo­natkozó szövetkezeti érdeklő­dést, a SZÖVTERV megyei kirendeltsége pedig tervezést, műszaki ellenőrzést vállal. A cél az, hogy az új ötéves terv­időszak folyamán évente 600 szövetkezeti lakás épüljön fel közös összefogással. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST, MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XV. ÉVFOLYAM, 201. SZÄM ÁR I »0 FILI.ÉR 1971. AUGUSZTUS 27., PÉNTEK Losonczi Pál hazaérkezett F A Irogatásról közös közleményt adtak ki — Az Elnöki Tanács elnöke magyarországi látogatásra hívta meg Urho Kekkonent Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke és felesége — Vrho Kek- konen elnök meghívására tett hivatalos finnországi látoga­tásáról — csütörtök este visz- szaérkezett Budapestre. Az Elnöki Tanács elnökével együtt visszaérkeztek kísére­tének tagjai: dr. Ajtai Miklós, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, dr. Ortutay Gyula akadémikus, az Elnöki Tanács tagja, Nemes­laki Tivadar országgyűlési képviselő, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, dr. Várkonyi Péter államtit­kár, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Nagy Já­nos külügyminiszter-helyettes, Esztergályos Ferenc nagykö­vet, a Külügyminisztérium fő­osztályvezetője, dr. Nagy La­jos nagykövet, a Külügymi­nisztérium protokollosztályá- nak vezetője, Szunyogh Ká­roly, az Elnöki Tanács osztály- vezetője, Ágoston Béla, a Kül­ügyminisztérium finn referen­se. Az Elnöki Tanács elnökét, feleségét és kíséretét a Feri­hegyi repülőtéren Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, dr. Korom Mihály igazságügyminiszter, Péter Já­nos külügyminiszter, dr. Sza­bó Zoltán egészségügyi mi­niszter, Szabó István és dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács tagjai fogadták. Jelen volt a fogadtatásnál Ullamaria Tainio, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének és feleségének hivatalos látogatásáról közös közleményt adtak ki, melyről lapunk második oldalán szá­molunk be.) Losonczi Pál repülőtéri nyilatkozata Losonczi Pál a megérkezés után nyilatkozott újságírók­nak finnországi benyomásai­ról: — Nehéz szavakban kife­jezni azt a rendkívül meleg, szívélyes fogadtatást, amely­ben finn testvéreink részesí­tettek bennünket. Vélemé­nyem szerint ebben nemcsak a két nép régi időkre vissza­nyúló testvériségének a gon­dolata mutatkozott meg, ha­nem a jelen időszaknak az a reális felismerése is, hogy számos területen együtt dol­gozhatnak, hiszen ez mind- ke ttőnik közös érdeke. — Tárgyalásokat folytat­tunk Kekkonen elnök úrral a nemzetközi helyzetről, va­lamint kétoldalú kapcsol a- ' tóinkról. A nemzetközi hely­zet megítélésében vélemé­nyünk csaknem teljesen azo­nos. Eszmecserét folytat­tunk az európai biztonság kérdéséről is, hiszen mint is­meretes, finn barátaink nagy részt vállaltak magukra en­nek a konferenciának az előkészítdsében. Az európai biztonsági konferencia mi­előbbi létrehozását illetően álláspontunk szinte azonos volt. — Kétoldalú kapcsolataink az utóbbi időben örvendetesen fejlődtek. Különösen utalnék itt azokra a politikai jellegű látogatásokra, amelyeket egy­más országában kölcsönösen tettünk: Kekkonen elnök kát évvel ezelőtti magyarországi Rekordidő alatt épült látogatására, Fock Jenő mi­niszterelnök idei finnországi látogatására, amely magyar részről az első magas szintű látogatás volt a Finn Köztár­saságban. Természetesen szá­mos miniszter és más magas rangú személyiség is tett köl­csönösen látogatást Finnor­szágban, illetve Magyarorszá­gon. — Tárgyalásaink során megállapítottuk: örvendetesen fejlődtek kapcsolataink, de még sok a tennivaló, hogy ezeket gazdasági, tudományos, műszaki, kulturális területen tovább fejlesszük. Különösen utalnék itt az ipar területén kívánatos együttműködésre: azokra a kooperációkra, amelyekkel kapcsolatban tár­gyalások folynak. A két or­szág ipara számos területen jól kiegészítené egymást. — Látogatásunk során al­kalmunk nyílt találkozni a finn nép képviselőivel, akik különböző társadalmi szerve­zetekben dolgoznak, s közülük sokan Magyarországon is jár­tak. Azt tapasztaltuk, hogy az a lelkesedés, az a megkülön­böztetett szeretet, tisztelet, amellyel bennünket fogadtak, a Magyar Népköztársaságnak. a magyar dolgozó népnek, el­ért eredményeinknek szólt, ki­fejezte azt a közös törekvést, hogy kapcsolataink eredmé­nyesen tovább szélesedjenek. Abrahám Kálmán, a KPM főosztályvezetőj e és Benedek János, a városi tanács elnöke megnyitja Gödöllőn az új városi bekötő utat és vasúti felüljárót. — Részletes beszámolónk az 5. oldalon. Foto: Dozvald üi-r. .■ ■ __ ~ __■ KO ZELET Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke — dr. Vida Kálmánnak, a Bu­dapesti Pártbizottság osztály- vezetőjének és Szakali Jó­zsefnek, a X. kerületi Párt- bizottság első titkárának tár­saságában — látogatást tett a Zománcipari Műveknél. Marjai József külügymi­niszter-helyettes és Géza Tikvicki, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete csütörtökön a Külügyminisz­tériumban kicserélték az 1971—75. évi árucsereforga­lomról szóló, Budapesten 1971. február 4-én aláírt ma­gyar—jugoszláv egyezmény megerősítő okiratait. A szlovák nemzeti felkelés 27. évfordulója alkalmából csütörtökön ünnepi estet ren­deztek a Csehszlovák Kultú­rában. Dr. Oldrich Tesarik igazgató méltatta az évforduló jelentőségét. Stefan Jedryszczák, a Len­gyel Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Országos Köz­pontjának elnöke a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsának meghívására egy­hetes látogatásra Magyaror­szágra érkezett. Dr. Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kárhelyettese, dr. Vas Károly, az MTA levelező tagja, a Központi Élelmiszeripari Ku­tató Intézet igazgatója és dr. Haraszti György, a jogtudo­mányok doktora hazánk kép­viseletében csütörtökön el­utazott a 21. Pugwash-konfe- renciára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents