Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-26 / 200. szám
1971. AUGUSZTUS 26., CSÜTÖRTÖK rt*T 0Eerei C/üvSap Fokozó dó kö ve te/mé Beszélgetés a ráckevei járási pártbizottság vezetőivel A párt X. kongresszusa nem jelentette új szakasz kezdetét, éppen ellenkezőleg: politikánk helyességét igazolta, és változatlansága mellett foglalt állást. Annak, hogy ez a kongresz- szus mégis méltán került barát és ellenség figyelmének középpontjába, az a magyarázata, hogy feltárta a megoldásra érett problémákat, és reális érzékkel jelölte meg a pártmunkában követendő utat. Melyek azok, a társadalmi-gazdasági életünkben végbement változások, amelyek a pártmunka új vonásait, a pártirányítás módszereinek további javítását, tökéletesítését igénylik a kommunistáktól? Ha céljaink és feladataink változatlanok, mi szükség van mégis a pártmunka megújítására? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az MSZMP Ráckevei Járási Bizottságának vezetőivel: dr. Dobray Lajos első titkárral és Csömör József titkárral. — Mindazok a megállapítások, amelyeket eredményeinkről a X. pártkongresszus tett, az elmúlt évek munkájában gyökereznek. Maguk a kong- ressszusi határozatok is politikánk folyamatosságát tükrözik és célozzák. Évekkel ezelőtt már nyilvánvaló volt, hogy a gazdasági mechanizmus reformjának széles körű kibontakoztatása, az államigazgatási jogkörök további decentralizálása, a közéleti demokrácia elmélyülése, az állami és gazdasági szervek munkájának fejlődése a pártmunka, a pártirá- nyítás továbbfejlesztésének lehetőségeit fogja eredményezni. A X. pártkongresszus — felismerve, hogy ez az időszak bekövetkezett — e lehetőségeket igényekké minősítette át, s mint követelményeket állította a pártszervek elé. Csömör József bevezető szavai után Dobray elvtárs folytatja: — Mindannyian tudjuk, hogy az állami, a közéleti, az üzemi, a termelőszövetkezeti demokrácia elmélyítése nem új törekvése pártunknak. Számtalan párthatározat, kormányrendelet, törvénycikkely, átfogó intézkedés szolgálta már eddig is ezt a célt. Most azért kapott nagyobb hangsúlyt, mint korábban bármikor, mert az utóbbi időkben hozott rendelkezések — köztük az új tanácstörvény — még inkább megérlelték a demokratizmus elmélyítésének feltételeit — Ilyen új feltételek között — új módon vetődik fel például a tanácsok pártirányításának kérdése. Köztudott, hogy a különböző hatáskörök decentralizálásával, a döntési jogkörnek az alsóbb fokú tanácsokra való átruházásával, a járási tanácsok megszüntetésével nagymértékben megnőtt a községi, nagyközségi tanácsok önállósága és ezzel együtt politikai-gazdasági felelőssége. Csakhogy mindezekre fel is kell készülni. A pártirányításnak ezt a felkészülést kell a maga politikai eszközeivel elősegítenie. Ügy is, ho«y megfelelő szintű politikai beiskolázással biztosítjuk a tanácsi apparátusban dolgozók ideológiai továbbképzését; úgy is, hogy rendszeresen tájékoztatjuk és beszámoltatjuk a kommunista tanácsi vezetőket; a közbeeső pártbizottságok, csúcsvezetőségek, alapszervezetek és a tanácsi apparátus, illetve a választott testületek közötti közvetlenebb kapcsolat megteremtésével; azzal, hogy a tanácsnál dolgozó kommunistákat bevonják a politikai feladatokba, pártmegbiza- tásokkal látják el; azzal, hogy a pártszervezetek részt vesznek a közsásoolitikai, -fejlesztési tervek kidolgozásában, a különböző gazdasási egységek fejlesztési elképzeléseinek ösz- szehansolásában, anvasi erőforrásaik koncentrálásában. A járási pártbizottság vezetői a helyi szervek együttműködésének különös fontosságot tulajdonítanak. Dobray elvtárs így indokolja: — Az alsóbb fokú államhatalmi szervek hosszú időn át korlátozott jogkörrel működtek; hozzászoktak a járási tanácsok irányításához, a felülről jövő döntésekhez. Most. amikor ez a „gyámkodás” megszűnt, amikor a gazdasági kérdésektől a személyi kérdésekig önálló döntési jogkörrel rendelkeznek, nyilvánvaló, hogy nagyobb politikai-gazda- sági-társadalmi felelősség hárul a helyi tanácsokra. És ugyanígy a helyi pártszervekre. Szavait példával is illusztrálja. A ráckevei járás ötéves kulturális fejlesztési alapja 18 millió forint volt. Most — kiegészülve a községek, a gazdasági egységek, költségvetési szervek anyagi eszközeivel, a helyi erőforrásokkal — 28 millióra emelkedett. Világos, hogy ebből a 28 millióból másképp lehet — és másképp kell! — gazdálkodni. Ehhez a pártszervezetek azzal nyújtják a legnagyobb tátmogatást, ha segítenek felmérni a lakosság jogos igényeit, és megnyerni támogatását a fejlesztési tervek megvalósításához. — Rendkívül fontos a helyi erőforrások koordinálása is — folytatja Dobray elvtárs. — Ma még a különböző gazdálkodási szervek — tsz-ek, állami gazdaságok, kisüzemek, intézmények stb. — egymástól függetlenül, nemritkán azonos rendeltetésű létesítményekre költik a pénzüket, holott egymással összefogva, sókkal ésszerűbben gazdálkodhatnának. Külön-külön építenek irodaházat, lakájokat, üzleteket, üdülőket, szolgáltatóegységeket stb.; tetemes kisajátítási, közművesítési, kivitelezési költségekkel, amelyek — ha közösen építkeznek — arányosan oszlanának meg közöttük. Az együttműködésnek nincsenek adminisztratív szabályozói. Elrendelni nem lehet, a tanács ilyesmire utasítást nem adhat. Itt csak a józan érvelés. a politikai meggyőzés segíthet. Ez a koordináló szerep tehát a pártszervekre vár. Vegyük a dömsödi példát. Az ottani Dózsa Termelőszövetkezet szarvasmarha-hizlalót akar létesíteni. Csakhogy Dömsödön még három mezőgazdasági üzem — két tsz és a Kiskunsági Állami Gazdaság — foglalkozik szarvasmarha-tenyésztéssel. tehát a hizlaláshoz szükséges alapanyagot is tudná biztosítani. Nem az lenne az ésszerű és gazdaságos, ha a négy mezőgazdasági üzem összefogva, közösen építené fel a hizlaldát?! Ám a tanács erre nem kényszerítheti a Dózsa Tsz-t; a községi pártszervek feladata, hogy szót értsenek ez ügyben az illetékesekkel Csömör József a pártszerveknek a tömegszervezetek irányításában, a népművelésben és a kulturális életben megnövekedett szerepéről, felelősségéről beszél. — Napjainkban már nemigen találni olyan népművelőt, aki csak pénzért és ne hiva- tásszeretetből végezné fontos tevékenységét. Áldozatkészségük, ügyszeretetük még akkor sem vitás, ha nem áll mindig arányban eredményeikkel. Mivel segíthetnének a pártszervek a népművelőknek? Gazdag helyismeretük, tapasztalataik hasznosításával, a további sikerekhez nélkülözhetetlen koncepciók kialakításával. Azzal, hogy elemző módon felmérik az adott lakóhely világnézeti „fehér foltjait”, a művel tségbelj elmaráóésóíkat;. tanácsot, útmutatást adnak, hol van szükség a természettudományos ismeretek terjesztésére, hol pedig a hasonló érdeklődésűek klubéletének megteremtésére; hol kell harcba szállni a nacionalizmus maradványaival, és hol szükséges erősíteni az ateista propagandát. A pártmunka alapvető célja — a tömegek megnyerése a párt politikájának támogatására, ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósítására — változatlan. Csak a követelmények változtak: nagyobbak lettek. Ezeknek megfelelni — minden kommunistának megtisztelő kötelessége. Nyíri Éva Húsz éves a Családi lap A Magyar Vöröskereszt havi folyóirata, a Családi lap 20. születésnapjáról emlékeztek meg bensőséges ünnepségen szerda délelőtt a Magyar Vöröskereszt székházában. Magyar János, a lap főszerkesztője elmondotta: az ötvenes évek elején a 15 ezres példányszámban megjelent újság ma már havonta 280 000 példányban lát napvilágot. Hasábjain épp úgy megtalálhatók a lakosságot érintő fontos egészségügyi kérdések, mint a Magyar Vöröskereszt állandóan bővülő, szerteágazó feladatairól szóló tájékoztatók. Szeptember 5-12 Lipcsei őszi vásár Dr. Kurt Rödiger, az NDK budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa szerdán sajtótájékoztatót tartott a közelgő lipcsei őszi vásár alkalmából. A hagyományos vásárt az idén szeptember 5. és 12. között rendezik, s ezúttal 55 országból 6500 kiállító sorakoztatja fel az ipar legújabb termékeit. A magyar ipari és külkereskedelmi vállalatok közül 24 viszi el termékeit Lipcsébe, mindenekelőtt nemzetközileg is egyre inlkább elismert magyar vegyipari berendezéseket és műanyagíeldolgozó gépeket, közlekedési eszközöket, iskolabútorokat, orvosi készülékeket, laboratóriumokat. A kereskedelmi tanácsos elmondta, hogy a lipcsei őszi vásártól a többi között a magyar—NDK gazdasági- és műszaki tudományos együttműködés továbbfejlesztését is várják. A vásár időszakában Berlint a szokásos légijáratokon kívül különjáratokkal is összekötik számos európai ország fővárosával, köztük Budapesttel is. A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe, a függetlenség kikiáltásának közelgő 26. évfordulója alkalmából Hoang Cuong, a VDK budapesti nagykövete, szerdán sajtókonferenciát tartott, . amelyen Nguyen Hung Khanh, a Dél-vietnami Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is részt vett. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy a VDK megalapítása óta, az elmúlt 26 év során politikai, gazdasági, kulturális és katonai téren egyaránt jelentős eredményeket ért el. A továbbiakban Hoang Cuong részletesen foglalkozott az amerikai imperialisták vietnami agressziójával, amelyet már Laoszra és Kambodzsára is kiterjesztettek. Megemlítette, hogy 1969 eleje óta 1970 augusztusáig, az amerikaiak 2,1 millió tonna bombát és 2,3 millió tonna lövedéket „használtak fel” Vietnamban. Ez meghaladja az Egyesült Államok által a második világháború idején felhasznált robbanóanyagok mennyiségét, * egyenértékű 340 olyan atombombával. amit Hirosimára dobtak. A háború „vietnami- zálása” olyan téves politika, amely zsákutcába és csődbe juttatja híveit. — Á vietnami nép mélységesen békeszerető, de igaz békéért, a függetlenségben és szabadságban virágzó békéért száll síkra — mondotta és méltatta a Dél-vietnami Köztársa,ság ideiglenes forradalmi kormányának 1971. július 1-én nyilvánosságra hozott hétpontos javaslatát. Hoang Cuong nagykövet végül elismeréssel emlékezett meg arról, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a magyar nép ilyen értékes segítséget nyújt az amerikai agresszió ellen harcoló, hős vietnami népnek. Szívből jövő köszönetét fejezte ki a pártnak, a kormánynak, a tömegszerveze- tekmek, a testvéri magyar népnek a sokoldalú támogatásáért. Újszilváson kevés a kút Kialakul a község központja A TANÁCS MÁR A BOR ADÓT VÁRJA Fiatál község Újszilvás a nagykátai járásiban, csak 1950 decemberében alakult, tehát mindössze 21 éves. Tanácselnöke, Fekete Bálintné, alig idősebb a községnél, aipelynek élén áll. Mégis hét esztendeje dolgozik az államigazgatásban, érettségi után nyomban a tanácshoz került, s a tavasszal választották elnökké. — Amikor Újszilvás elszakadt Tápiószelétől, itt 1500 ember élt. Ma 3112. Húsz éve még tanyákon vagy télen is lakható présházakban, a szőlőkben laktak — ennyit mond Fekete Bálintné községe múltjáról. Jelenéről annál több a mondanivalója: — Lassan, de már kialakul a község központja. Megépült az óvoda, a kultúrház. Az Újpesti Szövőgyár varrómű bel y élre n 90 nő dolgozik. A tsz melléküzemében ugyanennyi férfi gyárt a Ganz-MÁ- VAG megrendelésére rugókat. Sok munkalehetőséget ad az állami gazdaság, a Kossuth Tsz, a pincegazdaság, ahol más községbeliek is dolgoznak. Még sok a bejáró is, Pestre, Szolnokra vagy Ceglédre,. — Az eljárók most már itthon fizetik be a községfejlesztési hozzájárulást, de a hozzánk bejárók már nem. Emiatt idén még kevesebb a közsógfejlesztési alap, mint az előző években. Hozzájárul a csökkenéshez az is, hogy újabban sokan lépnek be a tsz-be, és ők már kevesebbet fizetnek. — Ebben az évben 179 ezer forintot terveztünk a községfejlesziési alapra. Mire telik ebből? Hát, bizony, nem sokra. Van összesen egy artézi kutunk, fúrunk még egyet, csakhogy legalább még kettő kellene, hogy egészséges ivóvízzel lássuk el a lakosságot. — Tavaly kezdődött, idén fejeződött be tíz kilométer hosszúságban a villanyhálózat bővítése. Háromezer hektár a község határa, mindenfelé lakóépületek, néhány száz házhoz még most ér el az áramvezetek. Ebben az ötéves tervben aligha lesz minden házban villany. — 1973-ban két tanteremmel bővítjük az iskolát, 74- ben két pedagógusil-akást építünk. Telkeket adunk az ÁFÉSZ-nek üzletsorokhoz. Az élelmiszerbolthoz 70 ezer forinttal hozzá is járultunk. Ez még az idén megnyílik, november 7-én, a húsbolt és az iparcifckbolt pedig a következő években. Nem tudom, hogy mikor kerül sor a község útjainak rendbehozatalára. — A borforgalmi adót a 72-es szüret után a község megtarthatja és 57 százalékát a fejlesztés céljaira felhasználhatja. Ebből évente mintegy 600 ezer forint bevételre lehet számítani, amely jelentős összeg. De ne igyunk előre a medve bőrére, ne tervezgessünk, várjuk be, amíg 72-ben kiforr a bor, és befizetik utána a forgalmi adót. Majd akkor meglátjuk. Sz. E. Csöndes délelőtt Százhalombattán. MTI-foto, Balassa Ferenc fclv. Kétszáz személyes hangversenyterem Szeptemberben avatják a váci zeneiskolát összesen hét és fél millió forintos költséggel épült fel a váci zeneiskola, amely a maga nemében közép-európai viszonylatban is egyedülálló: a többi között kétszáz személyes hangversenytermet, 200 ezer forintos akusztikai berendezést foglal magában. A zeneiskola már megkezdte a beköltözést új székházába, régi otthonából, a városi művelődési házból. A tanévet szeptember 1-én kezdik, helyben 500, vidéken 240 növendékkel. Az iskola ünnepélyes felavatására előreláthatóan szeptember 24-én kerül sor. Az ünnepi műsorban négy váci együttes lép fel: a zeneiskola vonós zenekara, a városi KISZ-kórus, a Musica Humana és Vox Humana. Több gép úttisztításhoz Mint szinte mindenütt, Vácon is nagy gond az utcák tisztítása, hiszen jóval kevesebb a munkaerő, mint kellene. A jelek szerint nem is várható, hogy a hiányzó munkaerőt pótolni tudják. Most, hogy korszerű aszfaltutakkal cserélték ki Vác főútvonalain a régi, nehezen tisztítható macskaköves utakat, tervbe vették az úttisztítás gépesítésének fokozását. Fügeszüret A Balaton északi partjának mediterrán éghajlatú szőlőhegyein, Balatonfüreden, Badacsonyban, Szepezden és Ábrahámhegyen beérett a füge. Az idei hozam gazdag: a szépen fejlett bokrok sok közepes nagyságú, körtéhez hasonló gyümölcsöt érlelnek. A termés jó részét friss állapotban fogyasztják, de néhány présház és nyaraló teraszán füzérekbe kötve aszalják a déligyümölcsöt. Szabadságban virágzó, igaz békéért Sajtőkonferenda a VDK budapesti nagykövetségén
