Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-25 / 199. szám

Az országgyűlési képviselő fogadóórája Augusztus 3l-én, délután három órától, Tóth Attilánc •rszággyűlési képviselőnő fo­gadóórát tart a mikebudai ta- uácsháza épületében. Utazik» a vadászati világkiállításra Cegléden az utóbbi napok­ban sokan keresik fel az IBUSZ kirendeltségét, a Kos­suth Szállóban. A pénteken nyíló vadászati világkiállításra váltanak belépőt, s egyúttal kedvezményes vasúti jegyüket is megvásárolják. A csoporto­san utazók is segítséget kap­nak az IBUSZ kirendeltségé­től. Az érdeklődőknek felvilá­gosítást adnak a világkiállítás programjáról, és ezekre a be­lépőjegyek beszerzését is el­végzi az IBUSZ. Azok, akik a soron következő külföldi uta­zások felől érdeklődnek, már megkaphatják a kirendeltsé­gen az ősztől tavaszig tartó idény programját is. Áruházi program DIVATBEMUTATÓ, TÁNCDAEÉNEKESEKKEL A nyári vásár után sem fnarad ötlet nélkül a ceglédi áruház. Az őszi hónapokban divatbemutatót és kiállításit rendez, amelyről az áruház ■igazgatója, Orosz Zoltán a kö­vetkezőket mondotta: — Szeptember 6-tól 18-1,g a Budapesti RÖVIKÖT-tel kö­dösen, kiállítás tekinthető meg az áruház emeleti osztá­lyán, ahol a magyar terméke­ken kívül olasz, francia és angol finom kötött árukat, női és férfi fehérneműt mutatunk be. A választék gazdag lesz, a legmodernebb. legdiva­tosabb kötött holmikat láthat­ják az érdeklődők. Természe­tesen arra törekszünk, hogy a kiállított áruin minél hama­rabb áruházunkban is kapha­tók legyenek. — A Kossuth Művelődési Házban rendezzük meg ha­gyományos őszi-téli divatbe­mutatónkat. Ott már manöke­nek vonulnak fel az emlí­tett kiállítás holmijaiban. Ekkor adunk ízelítőt az ősz és tél divatjából, kosztümök, ka­bátok, bundák, téli nadrág­kosztümök tarkaságával. A divatbemutatón fővárosi elő­adóművészek, táncdaléneke- sek szórakoztatják a közönsé­get. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1911. AUGUSZTUS 25., SZERDA Téglából, panelekből Változik a város képe Gyógyító, kutató állatorvosok Alakul az új városkép. So­kan állapítják meg, akik na­ponta Cegléd utcáit járják. A vasútállomás környéke egé­szen új arcot ölt — lassan, de biztosan. A kis park, amely hosszú éveken át „mostoha- gyerek” volt, most gondo­zott, szép színfoltja Cegléd­nek. Az állomás épületében az utazók már nemcsak a vo­natra várnak mindennap, ha­nem arra is, hogy az új váró­termet és utasellátó helyisé­get végre megnyissák, átadják rendeltetésének. A Köztársa­ság utca sarkán épült kor­szerű lakóházakban sokan találtak új otthon­ra már ebben az évben, és sokan várnak új otthonuk átadására azok közül, akik az épülő, felüljáró melletti la­kótelep első házába beköltöz­hetnek. Az épületen már a | színes, külső vakolás készül. I A szomszédos Reggel utca képe és a Kossuth Ferenc utca igen megváltozott a ta­! vasz óta. Földszintes házak I helyett, építkezés kezdetére ■ váró, megüresedett telkek sorakoznak egymás mellett, több lakóépülettől pedig mos­tanában vesznek búcsút gaz­dáik. A kis, földszintes há­zak helyén, hamarosan tovább épül a több szintes és gázfűtéses épületekből álló városrész. Az itt levő állatkórház is költözni készül. Hamarosan a Jászberényi út felüljáróján túli részen átadják rendel­tetésének a korszerű, jól ter­vezett állategészségügyi köz­pontot, ahol a gyógyításon kívül, kutatómunkára is al­kalmuk nyílik az állatorvo­soknak. Plakettek sikere Cegléden, a Kossuth Múze­umban, sok látogatója van két fiatal képzőművész, a ceglédi születésű Jávor Piroska és Asszonyi Tamás kiállításának. Kisplasztikáikat, a plakette­ket és az érdekes tűzzománc alkotásokat sokan megtekin­tették. Már nem egy mű gaz­dára is talált az értékes alko­tásokból. Elmennek Óbudára Budapesti kirándulásra in­dulnak, a KPVDSZ bizottság szervezésében, augusztus 30- án, a Róna Vendéglátó Válla­lat munkatársai. Ezúttal Óbu­dával ismerkednek meg, majd este színházlátogatással fejezik be kirándulásukat. Kong a donga Immár negyvenöt éve dolgozik a hordókészító szakmában a ceglédi Bán Lajos. Ilyentájt, nyár vége felé, megszaporodik a munkája. Több a javítanivaló, s több új hordót keresnek. Az erőt és ügyességet igénylő hordókészítésben a mester fia is segít. Foto: Apáti-Tóth Sándor A KRliDY-CSALÁD VARRÓNŐJE VOLT Régi divatok, régi emberek A HÁZA ELADÓ A Festi úti házat magas ke­rítés veszi körül. Hosszú ideje csengetek, kopogtatok az ab­lakon, de a vasajtó nem tárul fel. Már kijöttek a szomszé­dok is. — Bezárkózik a Kozák néni — mondják —, tetszik tudni, egyedül él. Meg rosszul is hall egy kicsit. Többen suttognak: talán rém érte valami baj ? ... Csi- kordul a zár. Kozák Gusz- távné fehér haja bukkan elő. Nem fogadja bizalmatlanul az idegent. Bekísér a csöppnyi konyhába. Arca beesett. A mély ráncok közül elővillan fáradt fényű szeme. Vékony, fehér ujjai a zsebkendőt morzsolgatják. Nyolcvanhat éves. — Meséljen, kedves néni! Mint sötét éjben gyertya­láng, fény lobban tekinteté­ben. A csendbe, mozdulatlan­ságba merevedett falak közé beszökken az élet. Örökmély­be zuhant alakok lépnek be. Beszélnek, énekelnek, táncol­nak körülöttünk. A szellem­lámja. Különösen mióta színé­szettel próbálkozik. — Jó napot, aranyos kisasz- szony! Partira készül ? Akkor meglesz a ruha délutánra. De édes! Ezen a karcsú termeten kitűnően áll majd az estélyi. Hogyne, megcsinálom, drá­gám. Pá! Panoptikum — Micsoda forgalom! Látja, itt a pesti élet összes úriasz- szonya. Csevegnek, mosolyog­nak. Tündöklő ruhaköltemé- nyeket rendelnek. Bárók, ka­tonatisztek, miniszterek fele­ségei. Húzódjon hátra, nehogy hozzáérjen fenséges elegan­ciájukhoz. — Puszilom, drága Ber­csényi Miklósnál Angyalkám, hogy van a férje, a délceg Szirmai tábornok? Hallottam, mesés birtokot vásároltak vi­déken. De szerencsés vagy, édesíNicsak, a hercegnő! Most érkezett Romániából? Milyen jó színben van! Ki hinné el. hogy asszonyságod betöltötte a századik évét! S minden szezonban új ruhát csináltat. Angyali teremtés! — Lássunk munkához! Fi­gyelje meg ezt a divatot. Test­hez álló derék, elől vas­mandzsettával. A rakott szok­nya a földig ér. Alul seprű- zsinóros, ez veri el a port. Ma­gas nyak. Az ujj lent szűk, fe­lül bő. A fűző halcsontból készült. Egyedül — Most hogyan él? — kér­dezem a hosszú mesélés után Kozáknét. Összerezzen. Teste remegni kezd, amikor az álom­múltból a valóságra ébred. A színes, kavargó kép elszállt. A régi világ szellemalakjai ki­suhogtak a szobából. Ä véget váró csend és mozdulatlanság újra a ház fölé terpeszkedett. Kozák néni halkan susogó hangját hallom. — A férjem az első világ­háborúban esett el. Két gyere­kem volt, ök is meghaltak. Unokatestvérem élt itt, velem. Tíz éve temettem el. Hetven­éves koromig dolgoztam. Ak­kor megromlott a szemem. Be­tegség nem kínoz. De a ma­gány, a perceket morzsolgató várakozás, az utolsó napot leső reménytelenség telkembe mar. Eladó a házam. Ha meg­vennék, meghúzódnék hátul, a kiskamrában. Mégse lennék egyedül. Csörrenve csapódik a vas­ajtó. Hunyorgok a vakító nap­fényben. Autók robognak a Pesti úton. Forrónadrágos lány toppan ki az egyik ház­ból. Rádió harsog a kezében. Nevetve, táncolva lépked. Kohlmayer Adam Fácánország az Aranyhomokban Nyáimpáton is készülődnek A VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁSRA Nagy őszi eseményre: vada- | szati világkiállításra készül j az ország. A Dunakanyarban, ! az ország vadrezervátumai- ! ban éjt nappallá téve szór- I goskodnak, hogy messzi töld- j ről érkező vendégeink és a hazai látogatók sok felejthe­tetlen élménnyel gazdagodja­nak. Vendégeket vár erre az időre Nyársapáton az Arany­homok Termelőszövetkezet fácántelepe is. A MAVOSZ már tizenhét külföldi va­dász jöttét jelezte, de akár harminc vendéget is várhat­nak. Ami biztos, az biztos, fel is készültek kellőképpen. Elkészült a vadászlak, a ne­velőkertben pedig ott sétál­gat hegyesen-begyesen ezrével a lőnivaló. Igen, sé­tálgat. A nyársapáti fácánok : ugyanis csak akkor tudnak j repülni, „ha az ember is úgy j alcarja”. Az ember: Belerich István, a fácántelep fiatal ! vezetője. — Kis korukban a fácáncsi­bék szabad mozgást kapnak a ráccsal, hálóval védett röp­tetőben. Amikor felőlük ! „felnőtt ruhájukat”, szép íoi- luk kinő, leszíjazott szárny­nyal kerülnek a szabadba. Futni, azt szabad, de röpülni így nem tudnak. A szabadság ilyenkor a nevelőkert terü­letét jelenti, a bekerített há- romholdnyi földdarabot. A törzsállomány most tízezer körül lehet, s fogolyból is van legalább háromezer. A köles, paréj és vadrepce dzsungelében otthonosan mo­zog a fácáncsapat. A legszebb háromszáz példányt hamaro­san a MAVOSZ megyei tele­pére, Bugyi határába viszik Nyársapátról, a fácántenyész­tő és vadgazdasági bemuta­tóra. Nem lesz könnyű a vá­logatás. Ebben az évben szé­pen szaporodott Fácánország lakossága. — Nyolcszáz kotlóval kel­tettünk az idén. A kolló jobb fácánk^lfe.tő, mint a drága gépek. A beszerzése sem könnyebb. Jóval a keltetések előtt ketrecekkel megrakott autóval országjáró hollós vásárra indultunk. Az igazság, hogy nem könnyű beszerzni eze­ket a pótmamákat. Szerencsé­re most sikerült. Egy-egy kotló 25 tojást költött. Az el- j hullás nem volt nagy a kert- I gazdaságban, a szakszerű ne- I vetés, gondozás megteszi a magáét. Egy tojótól 15—20 fácánt felneveltünk. A to­jók tojótápot, a kis szárnya­sok nevelőtápot kapnak. Nem olcsó így az élelmezésük, de megéri a gondoskodást. A nevelőkertben ráccsal kö­rülfogott, hálóval fedett terű latre kerülnek tizenöt-tizen­hat hetes koruk után a csap­dám! fogott fácáftcsibék. A nevelőkertnek már háromezer lakója van. Most kezdenek „emberesedni” — illetve ma­darasod ni. A kakasok tolla színeződik már, bíborszín gallért kap bánná tollruhájuk, s mire a vadászati szezon megkezdődik, leljes díszben pompázhatnak az Aranyhomok Vadásztársaság tizennégyezer holdnyi területén, szabadon engedve. Persze, akkorra meg­szabadítják valamennyit a szárnyukat lefogó szíjtól. Nem kell hosszú idő, hogy megszokják a szabad életet és épp úgy röppenjenek, mozog­janak, mintha sosem lettek volna lekötve. — A vadászati szezon szep­tember 1-én kezdődik, fogoly­lövéssel. Azok, akiket a vi­lágkiállítás idején vendégül látunk, csak szeptember 15- től lőhetnek fácánra. A el­sőknek mag kell elégedni a fogollyal és legfeljebb a vad- galambbal, amit szintén lőhet­nek, tenyésztés nélkül is akad bőven. Eszes Katalin Mitől híznak a kocák? A sertéshízlaló számára a ceglédi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet óránként öt tonnás teljesítményű takar- mú.nyszárító és ?fi,tjverő'' üzemet létesít. Sertéskombinátjuk ab- rak igénye évente csaknem kétezer vagonnyi lesz, ebből ötszáz vagonnyi ipari abrak, a többi mezőgazdasági. A szá­rítóüzemmel egy időben ké­szül a tenyész- és hízlalótelep is. A nevelő és tenyésztő épü­leteket a jövő év első felében már üzemkészen szeretnék át­adni rendeltetésének. Megszegik a szabályokat Halát az utakon Az ittasság következménye A gépkocsivezető őrizetben A kétnapos ünnep idején el- özönlötték a közutakat a ki­rándulásra, víkendre induló gépkocsik. Sajnos, a gondta­lan pihenés nem mindenkinél zárult jó emlékkel: a járás­beli közutakon két nap alatt öt súlyos közúti balesethez riasztották a rendőrség közle­kedésrendészetének ügyele­teseit. A könnyű és súlyos balesetet szenvedőkön kívül, egy halálos áldozat is volt. Pálinkás János monori la­kos, aki Dánszentmiklós la­katlan területén, motorkerék­párjával átment a menetirány szerinti bal oldalra, majd az útpadkára hajtott, ahol felbo­rult, a helyszínen szörnyet­halt. Mint a vizsgálatnál ki­derült, a motorozó minden útjába kerülő italboltot jelke­resett, és sehonnan sem távo­zott száraz torokkal: egy li­ter bor. három üveg sör és fél deci pálinka elfogyasztása után ült motorjára. Ez lett a veszte. Az ünnepet megelőző na­pokban sem volt néma a köz­lekedésrendészet telefonja. Öt balesethez riasztották őket: egy könnyű, négy koccanásos és egy halálos kimenetelűhöz. Ez utóbbi a Ceglédbercel és Albertirsa közötti útszakaszon j történt, augusztus 18-án, ahol | egy szabályosan közlekedő | motorkerékpáros volt az áldo­zat. A karambolt egy teher­gépkocsi vezetője okozta, aki nem adta meg az elsőbbséget a motorkerékpár vezetőjének. A figyelmetlen gépkocsiveze­tőt előzetes letartóztatásba helyezték. Az elmúlt héten tíz baleset­tel emelkedett az amúgy is rossz statisztika a járás terü­letén. Most is a gyorshajtás, a KRESZ alapvető szabályainak megszegése okozta a bajt. Mindazoknak a rokonainknak, is­merőseinknek, szomszédainknak, akik szeretett ,ió édesanyánk, nagyanyánk, dédanyánk: özv. Molnár Jánosné szül. Gálfi Má­ria temetésén megjelentek, rész­vétüket nyilvánitották, sírjára ko­szorúi. virágot helyeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. A gyá­szoló család. Mindazoknak a rokonainknak, is­merőseinknek. a csemői Rákóczi Tsz vezetőségének és tagságának, szomszédainknak, akik szeretett édesapám, nagyapánk: Kovács Lajos temetésén megjelentek, részvétüket nyilvánították, sírjá­ra koszorút, virágot helyeztek; ezúton mondunk hálás köszönetét. A gyászoló család. Köszönetemet fejezem ki mind­azoknak. akik felejthetetlen jó férjem: Várkon) 1 Sándor temeté­sén részt vettek, koszorút vagy virágot küldtek, látogatásaikkal vagy más módon. részvétükkel fájdalmamat enyhíteni igyekeztek, özv. Várkonyi Sándorné. ház megtelik tolakodó vendé­gekkel. Híres divatszalon — Nézze csak, ott, a Duna- parton, az a fényes szalon! Az enyém. Menjünk be! Ürihöl- gyeknek varrók szép ruhákat. Látja a szoknyák színes libbe­nését? Hallja a selyem suho­gását? Érzi a bársony keser­nyés illatát? Csilingel az ajtó. Álljon most félre! A legelőke­lőbb vendégem jön. A karcsú, csinos Krúdy Ilona. A pestiek népszerű hírlapírója, a re­gényköltő Krúdy Gyula lánya. Nálam varratja ruháit. Idejár az anyja is, az író felesége. Ha tudná, hogyan élnek ezek! Az apjuk — jóvágású férfi — sze­ret kártyázni, lóversenyekre jár, imádják őt az asszonyok. A bohémvilág lovagja. Rossz volt a házaséletük. Veszeked­tek. Sejtettem, hogy válás lesz a vége. Pedig Spieglet Bella asszony nagyon szép és okos. Ö is irogat. Várady Zsuzsi az új feleség. Ez a házasság se ér sokat. Szóval, ez a Krúdy Ilona tette híressé az cn sza­lonomat. Két-három ruhát csi­náltat havonta. Ö irányítja a pesti divatot. Üzletem rek­

Next

/
Thumbnails
Contents