Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-20 / 196. szám
12 1971. AUGUSZTUS 30., PÉNTEK Hidrográíusok A Nílus folyón az első vízállás-megfigyeléseket már 4000 évvel ezelőtt végezték, a hidrológia tudománya tehát több ezer éves múltra tekinthet vissza. A hidrológusok a meteorológusokkal karöltve a hidrológiai körfolyamatokat kutatják. A hidrográfusok a hidrológiai eredményeket gyakorlatban hasznosítják. Munkájukban segítséget nyújtanak a vízi építmények tervezésénél, folyamok vízhozamának meghatározásában, a hidrológiai folyamatok előre jelzésében. A hidrográfiai hálózat jelentős részét a hegységekben építik ki. A hegyi állomások munkatársai állandóan szemmel tartják a hegyekben lehullott csapadékmennyiséget, feljegyzik a hótakaró változásait, vízhozamprognózisokat készítenek. Ez utóbbi tevékenységük nemcsak az esetleges árvizek előre jelzésénél jelentős, de a hegyi folyók vízhozamának pontos felmérése lehetőséget nyújt az öntözéses gazdálkodás helyes megszervezésére is. SZOVJET ENERGETIKAI GÉPEK Korunk műszaki-tudományos forradalma új vonásokat visz az energetika fejlődésébe, átformálva az energiatermelés, a továbbítás és a felhasználás technikáját és technológiáját. Az energetika fejlődésének alapvető tendenciája a Szovjetunióban és világviszonylatban is a generátorok egységnyi teljesítményének növelése, amely alaovető szeA szovjet szakembereknek a gépek egységnyi teljesítményének növelésére irányuló törekvése nem „gigantománia” vagy eredetieskedés, hanem józan mérnöki és gazdasági számításokkal alátámasztott irányvonal. Az energetikai gépgyártó vállalatok mellett működő speciális tervező- és kutatóintézetek által kidolgozott tervek és konstrukciók Jakutföldem, a viljani erőmű inár elkészült első fokozata. Ez a világ egyik legészakibb vízierőműve. repet játszik a villamoserőművek teljesítmény szerinti fejlesztésében. Most terveznek és próbálnak ki 1200—1600 ezer kW teljesítményű generátorokat. Az elkövetkezendő évtizedekben pedig várható két-, illetve három és fel millió kW teljesítményű készülékek létrehozása is. Hasonló a helyzet a hidro- generátoroknál is, amelyeken már elértek 225 ezer (bratszki vízierőmű) és 500 ezer (krasz- nojarszki vízierőmű) kW-os teljesítményt is. A szaján- susenszkojei vízierőművet pedig 650 ezer kW-os generátorokkal szerelik majd fel. Nem férhet kétség ahhoz, hogy az ország vízienergia-készleteinek további hasznosítása a hidro- generátorok teljesítményének újabb növekedését eredményezi majd. Jobb teljesítmény — kisebb méretekkel A turbogenerátorok egységnyi teljesítményének nagy ütemű növekedését gyakorlatilag a gépek méreteinek növelése nélkül, a konstrukciós lehetőségek és anyagok jobb kihasználása révén érik el, ami a világszerte összegyűjtött tapasztalat, maximális felhasználását igényli a gépóriások tervezése során. jelentős megtakarítást eredményeznek az állam számára, így például a turbogenerátorok egységnyi teljesítményének 50 ezer kW-ról 800 ezer kW-ra való növelése kb. 21 százalékkal csökkenti az 1 kW/ó energiára eső fűtőanyag- ráfordítást, 52 százalékkal az egy teljesítményegységre eső felhasznált fém mennyiségét és 58 százalékkal az erőmű saját szükségleteinek kielégítésére fordított villamosenergia mennyiségét. Külföldi kapcsolatok A tökéletes szovjet elektrotechnikai berendezések külföldön is népszerűek. Az „Energomasexport” nevű szovjet külkereskedelmi egyesülés, bármely rendeltetésű komplett energetikai berendezést képes szállítani, legyen az hidraulikus, hő- vagy Diesel stb. meghajtású. Különösen szoros a szovjet energetika együttműködése a szocialista országokkal. Kicserélik tapasztalataikat az energetikai hálózat tervezését, építését és üzemeltetését illetően is. így például Romániában szovjet szakemberek segítségével és nagyszámú szovjet berendezés felhasználásával tizenhárom hő- és vízierőművet építettek, kb. 2 millió kW összteljesítménnyel. Bulgáriában tizenkét erőmű épült. Lengyelországban már üzemel az 1400 kW teljesítményű, „Turoz” nevű elektromos centrálé. A Szovjetunió szállítja az NDK-ban épülő „Boschberg” nevű hőerőmű berendezéseinek alapvető részét is. Jelentős segítséget nyújt a Szovjetunió a fejlődő országok energetikai fejlesztéséhez is. Az 1952-es forradalom után Egyiptom egyik legnagyobb problémája a Nílus vízháztartásának szabályozása volt. És most, tíz évvel az építkezés megkezdése után, a Nílust kordába szorították. Az asszuáni vízierőmű teljesítményét tekintve felülmúlta az összes eddig létező villamos erőművet Egyiptomban. Arab gazdasági szakemberek számításai szerint a vízierőmű teljes teljesítménnyel való üzemeltetés esetén 234 millió forintnyi jövedelmet hoz Egyiptomnak. Az építkezésre fordított költségek három év alatt megtérülnek. K. L. Rao, India öntözési és villamosenergetikai minisztere a „Soviet Review” tudósítójának adott interjújában kijelentette: „A Szovjetunió segítsége az energiatermelésben, a most rendelkezésre álló tizenötmillió kW villamosenergiából kétmillió kW- iíyi új teljesítmény létrehozását tette lehetővé országunkban. A negyedik ötéves terv idején újabb egymillió kW teljesítményt hoztunk létre szovjet segítséggel”. A Szovjetunió — az atom- energetika úttörője — számos más külföldi országnak is nyújt segítséget, illetve szállít berendezést atomerőművek építéséhez. (APN) Kábeleken függő magasút A dinamikusan fejlődő nyugatnémet mannhcim-ludwigs- hafeni iparvidék közlekedési gondjainak enyhítésére négyszintes felüljáró-rendszert építettek, mégpedig nem mindennapi műszaki megoldással. Az új pályaudvari sínhálózatot áthidaló, 24—33 m széles acélfelüljáró középső részét egy 75 m magas, négylábú acélpilonra függesztették fel 38 nagy- szilárdságú kábel segítségével. A felüljáró-rendszer legfelső két szintje a vasúti forgalom egy részét és az autóforgalmat, a harmadik szintje a távolsági vasútforgalmat, a legmagasabb, negyedik szintje pedig a teherjárművek átmenő forgalmát bonyolítja le. A ludwigshafeniek büszkék a korszerű technikát jelképező, a városképből magasan kiemelkedő, szépvonalú pilonra s az alatta húzódó 550 m hosszú magasútra. Korszerű haditechnika; Önjáró kompok és hidak A szárazföldi csapatok nagyarányú gépesítése megnövelte a harctevékenységek ütemét. Az előrenyomulás gyorsasága azonban csak úgy tartható, ha a vízi és más akadályokat a csapatok megállás nélkül küzdhetik le. A hatásos felderítő eszközök és a tömegpusztító fegyverek alkalmazásának lehetősége ugyanis nem teszi lehetővé az erők és eszközök nagy sűrűségű összpontosítását. Az előrenyomulás irányában levő akadályokat széles sávban kell leküzdeni. Modellkísérletek- centrifugával A szélcsatornákban végzett modellkísérletek már eddig Is nagy segítségükre voltak a konstruktőröknek. Olyan természeti hatások, dinamikai tényezők egyszerű eszközökkel való utánzására nyílt így lehetőségük, amelyek elméleti számításaikat alátámasztották, vagy éppen megdöntötték. A szél- csatornákban létrehozható áramlási sebesség korlátozott volta azonban határt szabott a kísérleteknek. Ezért kiegészítésül olyan centrifugális készülékeket is szerkesztettek, amelyeknek kúpalakú kocsija csaknem hangsebességgel foroghat, miközben az abban elhelyezett modellek viselkedését a felszerelt érzékelők által továbbított jelek tudtul adják. A centrifugális készülékekben nemcsak gépmodelleket vizsgálnak, hanem épületszerkezeteket, egész házmodelleket is, különös tekintettel a földrengés-hatások utánzására. E készülékek természetesen az űrkutatási kísérletek céljait is szolgálják. Elektromos áram és a csonttörés Gyenge elektromos áram elősegíti a csontok összeforrá- sát, mutatták ki állatokon végzett kísérletekkel a pennsylvaniai egyetemen. Az áramot közvetlenül a törés helyén a bőr alá implantált kis elektromos készülék gerjeszti. A készülékben lévő tranzisztorok a szövetek fokozódó ellenállása ellenére egyenletesen tíz milliamper erősségű áramot biztosítanak. A csapatok vizeken való átkelési eszközeinek egyik fajtája az önjáró komp, amely az első fázisban, a nehéz úszóhidak elkészültéig, illetve a harckocsik víz alatti átkelőhelyeinek berendezéséig a harckocsik átszállítását végzi. Külön nehézséget jelent a viszonylag keskeny, 10—30 méter szélességű akadályok leküzdését biztosító eszközök létrehozása. Az úgynevezett rohamhidak alapvető feladata az első lépcsőben előnyomuló harckocsik és páncélozott szállítóharcjárművek átsegítése a keskeny akadályokon. E követelményt csak Igyon Bagatirt Üj italféleséget dolgoztak ki a Kijevi Élelmiszerhigiéniai Tudományos Kutató Intézetben — a Bagatirt. Az élelmiszervizsgáló laboratóriumban kimutatták, hogy a kukorica- és a búzaszemek nagy vitamintartalmukkal különböznek a többi gabonafélétől, de gazdagok aminósavakban, fermentumokban és szénhidrátokban is. Kenyérből erjesztett kovászkoncentrátum és diétások számára előállított kukoricakivonat képezi tehát a Bagatir alapját. Az ital különösen idegrendszeri megbetegedések, gyomor- és bélbetegségek, az anyagcsere és a máj funkcionális zavarai esetén hatásos. Mintegy huszonkét kémiai elemet tartalmaz mikromeny- nyiségben — közöttük vasat, rezet, cinket, foszfort, de köny- nyen emészthető szénhidrátokat és vitaminokat is. A szervezetet nagy mennyiségű biológiailag aktív anyaggal erősítő ital növeli annak fertőzésekkel szemben való ellenállását, ezért felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt ajánlott. akkor elégíthetjük ki, ha a rohamhid az első lépcsők harcrendjében mozog. Ez viszont megköveteli a páncélvédettséget és a jó terep- járóképességet. A rohamhidak csoportjában két eszközt találunk: a hídvető harckocsit és a hídrakó gépkocsit. A hídvető páncélos alváza torony nélküli, közepes harckocsi. A hídpályát a személyzet anélkül csúsztathatja az akadály fölé, hogy a védett küzdőtér elhagyására kényszerülne. A hídpálya lefektetését és visszaemelését egyaránt hidromechanikus szerkezet segítségével végezhetik. Alig 4—5 perc szükséges csupán a kb 11 méteres akadály áthidalásához. A legnehezebb terhek áthaladását biztosító hídvető harckocsi mellett fontos szerep jut a hídrakó gépkocsiknak, amelyek a tüzérség és a hadtáposzlopok keskeny akadályokon való át jutását teszik lehetővé. Az áthidaló eszközöket és készleteket gépkocsikra helyezik. A járművek azonban nemcsak a szállítás nehéz feladatát oldják meg, hanem a hidak vagy hídelemek gépesített telepítését, illetve felszedését is. Szélesebb akadály esetén az építésnél a hídelemek lábainak is szerep jut: a szabályozható hosszúságú lábak a folyó medréhez támaszkodnak, a következő hídrakó jármű a támaszkodó híd- tagra gördül és ehhez csatlakoztatva saját hídelemét' is leereszti. Műszaki alakulataink egyre újabb és változatosabb átkelő- és hídvető eszközökkel rendelkeznek. Az emberi erő helyettesítése a gépek munkájával az építés, valamint az átkelés idejét jelentősen lerövidítette. Korszerű eszközök segítik műszaki csapatainkat abban, hogy a természetes és mesterséges akadályokon át a harcban résztvevő egységek és harceszközeik részére a folyamatos mozgás lehetőségét megteremtsék. — I. L. — SZEMINÁRIUM A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁRÓL A Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Kutató Intézete aug. 23—31 között szemináriumot rendez a mesterséges intelligencia problémáiról. Ezen a tudományos ösz- szejövetelen a témakör két legkiválóbb művelője, J. Z. Cüp- kin szovjet és K. S. Fu amerikai professzor tájékoztatja a magyar szakembereket a legfejlettebb kutatási eredményekről. A mesterséges intelligencia problémái a műszaki kibernetika, a számítógéptechnika 1 olyan ágait érintik, ahol a gépi berendezések működései úgynevezett intelligens elemeket tartalmaznak. Páros önjáró komp a vizen
