Pest Megyi Hírlap, 1971. augusztus (15. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-01 / 180. szám
1971. AUGUSZTUS 1.. VASARNAP jp 3 Példátlan infláció után... FALURÓL FALURA Huszonöt éves a forint Pincéből — otthonba NEGYEDSZÁZADOS a második világháború utáni időszak maigyar valutája, a forint, 1946. augusztus 1-én a sikeres valutareform véget vetett a pénz történetében példátlan inflációnál!. A pengő teljesen elértéktelenedett, mint pénz megszűnt funkcionálni, s ez alapjában veszélyeztette a háborús romokban heverő magyar gazdaság újjáépítését. Ilyen körülmények között a gazdaság helyreállításának, a termelés megszervezésének nélkülözhetetlen feltétele volt a stabilizáció, az értékálló valuta megteremtése. 1946. augusztus elsején nemcsak az új magyar valuta született meg, a stabilizációhoz kapcsolódó új árak — az akkori politikai és gazdasági adottságoknak megfelelő elosztási viszonyokat is meghatározták. Az infláció kényszerítő hatása miatt olyan időpontban került sor a valutareformra, amikor annak jó néhány fontos feltétele hiányzott 1946- ban a termelés még nem érte el a háború előtti szint 50 százalékát sem, az alacsony nemzeti jövedelem csak alacsony kereseti viszonyokra adott reális lehetőséget Az alacsony bérszínvonal részbeni ellensúlyozására olyan árpolitika lépett életbe, amely az élelmiszerek és az alapvető szolgáltatások — lakbér, közlekedés stb. — árát tudatosan alacsonyan, a ruházati és egyéb iparcikkekét pedig magasan állapította meg. A STABILIZÁCIÓ messzemenően sikeresnek bizonyult: meggyorsította a gazdaság újjáépítését, az ipar termelése és az ország nemzeti jövedelme néhány esztendőn belül elérte, sőt némileg meghaladta a háború előtti szintet. Ebben az időpontban — 1948—1949 táján — elvben és gyakorlatban egyaránt mód lett volna az érték- arányos árrendszer kialakítására, a forint pénzfunkcióinak fokozottabb érvényesítésére. Az ötvenes évek gazdaság- politikája, figyelmen kívül hagyva a gazdasági egyensúly, valamint a tervszerű és arányos fejlesztés követelményeit, az iparosítás meggyorsítására törekedett, s ez a forint vásárlóerejének alakulására is kedvezőtlenül hatott. 1950-ig a fogyasztói árszint minimális mértékben emelkedett. Ettől kezdve azonban gyorsan nőtt az áruhiány, tehát az aránytalanság, a vásárlóerő és az árualap között. Az egyoldalú gazdaságpolitikának ezt a következményét az 1951. végi általáváci üzemekben dolgozó nők munkaikörülményének elemzése. Megvizsgálta a megye egészségügyi politikáját és a fejlesztési feladatokat. Foglalkozott a jövedelemelosztás szocialista elveinek érvényesülésével a mezőgazdasági üzemekben. Ellenőrizte a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásáról szóló párthatározat végrehajtását. S jelenleg tanulmányozza a munka- erkölcs, a munkaerő-gazdálkodás és a megye üzemeiben dolgozó munkások eszmei, politikai életét Említésre méltó, hogy a megyei végrehajtó bizottság valamennyi felszólalónak írásos választ küldött, így is kifejezésre juttatva, mennyire értékeli, fontosnak tartja az akkor elhangzottakat T öbb, a pártértekezleten felvetődő problémával az MSZMP X. kongresz- szusa is foglalkozott. így például az egész népgazdaságot érintik azok az intézkedések, amelyek a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatosak. Megyénkben is bevezették a kötelező munkaerő-közvetítést Ez, ha nem is szüntette meg teljes egészében a munkaerő-vándorlást, de gátat vetett a mértéktelen vándorlásnak. A vállalatok öt évre szóló kollektív szerződésében az eddiginél nagyobb helyet foglal el a törzsgárda anyagi és erkölcsi megbecsülése. Több vállalat úgy határozott, hogy az újonnan belépő munkás nem kaphat nos ár- és béremelés kívánta | kiküszöbölni. E két intézkedés tulajdonképpen a valuta újóla- | gos stabilizációját jelentette, mégpedig az 1950. évinél kb. 70 százalékkal magasabb fo- j gyásztól ár&zinten. Más fogalmazásban: a fogyasztói forint vásárlóereje az ötvenes évek első esztendőiben igen nagy mértékben csökkent. GAZDASÄGPOLITIKÄNK a hatvanas évek elejétől előbb a mezőgazdaságban, majd 1968 óta a gazdaság minden ágában hasznosítja az áru- és pénzviszonyok gazdaságszervező erejét. A vállalati önállóság pénzügyi vonatkozásban nemcsak azt jelenti, hogy a bevételeknek fedezniük kell a kiadásokat, ideértve az állammal szembeni adókötelezettségeket és a bankhiteleket, kamatokat is, hanem azt is, hogy minden gazdasági történés, folyamat elindítója a pénz, a forint. A forint nem konvertibilis valuta, s ígv az iránta való nemzetközi bizalom nem mérhető az árfolyam alakulásával. Közvetett módon ez a bizalom Magyarország nemzetközi hitelképességében tükröződik. Számos bizonyítéka van annak, hogy hitelképességünk jó, nincsenek törlesztési, fizetési nehézségeink. Mindennek „aranyfedezete” a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődése, növekvő exportképessége. A FOGYASZTÓI forintról szólva utalunk annak értékveszteségére. A gazdaságirányítás reformja során a hatósági értékrendszert, vegyes árrendszer váltotta fel; mind a termelés, mind a fogyasztás szférájában egymás mellett alkalmazzuk a fix, a maximált, a korlátozottan változtatható, és a szabad árakat. Jogosan vethető fel az a kérdés, vajon ebben a korábbinál kötetlenebb árrendszerben nem romlik-e majd az árszint növekedése következtében a forint stabilitása, értéke? Nos, éppen a forint negyedszázada tanúskodik arról, hogy a valutaértékekre ható árstabilitás nem az ármechanizmustól és az árrendszertől, hanem elsősorban a gazdaság arányos és egészséges fejlődésétől függ. Az árstabilitást egyensúlyi zavarok esetén — gondoljunk az ötvenes évek elejére — a fix árrendszer sem biztosítja. Az árstabilitás a gazdaságpolitika hatáskörébe tartozik. Más kérdés, hogy nincs és nem is lehetséges abszolút értelemben vett árstabilitás, mert gyorsul a műszaki fejlődés, a termelés és fogyasztás struktúrája magasabb bért az ott levő hasonló képzettségű dolgozóknál. Kormányintézkedés alapján a termelőszövetkezeti közös vállalkozásoknál is bérszabályozó intézkedéseket vezettek be. A megyében működő köny- nyűipari üzemekben megvizsgáltuk a nők munkakörülményeit. A felmérés és a minisztérium képviselőivel történt tárgyalások eredményéként a negyedik ötéves terv során jelentősen bővülnek és korszerűsödnek a textilipar termelési alapjai. A Váci Kötöttáru- gyár, a váci Finomfonó Vállalat, a Gyapjúmosó és a szövőgyárak fejlesztési gondjai megoldódnak. Most tárgyalnak a Budakalászi Lenfonó és Szövőipari Vállalat, a Hazai Fésűsfonó kistarcsal egységének fejlesztéséről. A váci Bélésáru- gyár gondjain még nem sikerült segítem. yy rtünk el eredményeket az £j építőiparban is. A korszerű építési eljárásik megyénkben is meghonosodnál!. A megyei tanács 16,5 millió forintot biztosított a megye építőipari vállalatainak korszerűsítésére. Kormányintézkedés nyomán jarvult a cementellá- tás is. Remény van arra, hogy rövid időn belül megoldódik a hagyományos építőanyag (tégla, cserép) ellátás. A negyedik ötéves terv időszakában a vasúti közlekedés korszerűsítésére, felújítására 662 millió forintot, a közúti közlekedés fel,Jó lenne egy kicsit gyorsabban" A tűzoltóautó lassan kapaszkodik fel az emelkedőn. Terhe nagy kincs: vizet szállít azoknak, akikhez a kis nyomás miatt a vezetéken már nem jut el. Megnyílik a csap, tumultus, veszekedés: „Ne hozzon dézsát, amíg a kanosokat nem töltik meg!” Más ember a vödrét igyekszik a zuhogó vízsugár alá tartani. Áldatlan állapot, annyi bizonyos. Nem valamilyen csőrepedés, műszaki hiba következménye, ez most hosszú idő óta rendszeresnek mondható. Törökbálint ilyen alapvető goTtdokkal is küzd. folyamatosan változik, az utóbbiban állandóan növekszik a tartós fogyasztási cikkek aránya. Mindennek figyelembe vételével Irrealitás a valuta értékállandóságáról, abszolút ár- stabilitásról beszélni. A józan gazdaságpolitikának csak az lehet a törekvése, hogy alapvető céljaival — pl. életszínvonal-növelés, gazdaságfejlesztés —, összhangban alakítsa, befolyásolja a valuta értékének alakulását és az árszínvonalat. Napjainkban éppen ezért a viszonylagos — az évi 1—2 százalékkal változó — árstabilitás a követelmény, amit egyrészt a kormány árpolitikája, másrészt az egyensúlyi helyzet megteremtését, fenntartását szolgáló gazdaságfejlesztési intézkedései, a népgazdasági tervek biztosítanak. NAGY EREDMÉNYEKET hozó, de gondoktól sem mentes negyedszázad valutája a forint. Megalapozta a háborúban súlyos károkat szenvedett és szétzilált magyar gazdaság újjáépítését és konszolidálását, segítette a szocialista gazdaság építésének minden fázisát és folyamatát, az utóbbi években pedig a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésének lett nélkülözhetetlen eszköze. Garamvölgyi István újítására és korszerűsítésére pedig 993 millió forintot használnak feL A pártértekezleten sokan foglalkoztak és élelmiszer-gazdasággal. Különösen a szakmunkásképzés jelentőségére hívták fel a figyelmet, a mezőgazdasági gép- és alkatrészellátásra, a kiegészítő üzemági tevékenység hasznossága mellett a torzulásokra. Az illetékes minisztériumok vezetőivel történt tanácskozás alapján bizonyos javulást már idén is tapasztalhattunk a gép- és alkatrészellátásban, a tartósabb javulás érdekében pedig a szükséges intézkedések a felelős minisztériumok részéről megtörténtek. Erő- és munkagépekben ez évben bővült a választék. A mezőgazdasági üzemek lényegesen több gépet vásároltak, egyes típusokból azonban nagyobb a kereslet a kínálatnál. így például nagy teljesítményű traktorokból, ezen belül is a jól bevált szovjet tratkorokból, másrészt célgépekből (zöldségtermeléshez, takarmánybetakarításhoz) kicsi a készlet. Sokan kifogásolták a pártértekezleten a termelőszövetkezeti gazdaságok és a szövetkezeti társulások kiegészítő részlegeiben foglalkoztatott munkavállalók bérezését. Az ellenőrzések hatására az aránytalanságokat, a túlzott jövedelmeket mérsékelték — a törvényes előírásoknak megfelelően rendezték. Ennek eredményeképpen csökkent a feszültség. o A tanácsházán fiatalos, friss és gyakran mosolygó elnökasszony fogad, Garai Gyulá- né. Mellette a tiszteletbeli helyettes, Bartha Lajos, aki már 72 esztendős, de még fiatal ember, s Mezei Tivadar, a doktorált vb-titkár. Együttesen próbálják felvázolni, milyen is ez a nagyközségi rangra lépett település. — Nem volt szerencséje a település lakóinak ezzel az új vasas kúttaL Vizet ugyan régen ad, mégsem kapcsolhatjuk a most gyöngén ellátott vízhálózatba. — Most azért reményűnk lehet rá, hogy hamarosan megtelnek a csövek, a faltnál dolgoznak, s a jelek szerint sikerül kiszűrni a nem kívánatos anyagot Ha így lesz, megszűA kedvezőtlen adottságú szövetkezetek állami támogatása csökkent. A támogatás a földterület minőségéhez és a személyi jövedelmek alakulásához kötődik. A veszteségeket elsősorban hitelből rendezik, vissza nem térítendő állami támogatást csupán rendkívüli esetben, nagyon indokolt körülmények között adtak. A kívánságokat, jogos felszólalásokat figyelembe véve az anyagi lehetőségekkel számolva a negyedik ötéves tervben 86 milliót fordítunk művelődési célokat szolgáló beruházásokra. Elsősorban a szakközépiskolákat fejlesztjük, műhelyterméket alakítunk fa, bővítjük az iskolai tantermek és az óvodai helyek számát. Vácott 250, Cegléden 150 személyes kollégium épüL A tehetséges továbbtanulni szándékozó munkás-paraszt fiatalok támogatására 25—30 előkészítő tanfolyamot szerveznek a helyi tanácsok költségvetési keretéből. A megyei tanács 600 000 forintot fordított ösztöndíjra az elmúlt évben. A most következő tanévben ez az összeg 1 200 000 forintra emelkedik, s mintegy 450 munkásparaszt tanuló támogatását biztosítja. Ezenkívül számottevő az is, hogy több vállalat, gyár létesít ösztöndíjat. Az elhangzott javaslatokat figyelembe véve az anyagi erőforrások jelentős részét az nők a nagyközség egyik nagy gondja. Hogyan él, s küzd meg naponta sokféle akadállyal ez a nagyon szép helyen fekvő, de sokáig elmaradott, külsőségében is elhanyagolt település? A legilletékesebbeknek sem könnyű válaszolni. Kérdezik is, jóról, rosszról beszélje- nek-e? Mindkettőről. — Tudja, mi fáj itt a legjobban — kérdezi az elnökasszony. — Az a cudar lakás- helyzet Itt még mindig laknak emberek pincesorokban. Mi 72 ilyen, emberi igénybevételre teljesen alkalmatlan és méltatlan lakóhelyet tartunk nyilván. De szaporíthatom a listát 27 bírósági határozattal. Ezeket a döntéseket azért hozták, mert valamilyen okból lehetetlenné vált az egy fedél alatt lakó különböző emberek együttélése. Mondom, a határozatokat megkaptuk — ez kötelez, de- hát miből adjunk, ha nincs. — Ilyen példa: egy fiatal család egy évre kért helyet az egyik házban. Az esztendő elmúlt, nem költöztek el az öregasszonytól. A bírósági határozat viszont kötelezte erre. Ez is eljutott hozzánk, de mit csináljunk? — Telket is csak az igénylők negyedének adhatunk, pedig indokolt lenne, s építeni akarnának. — S nem lenne valamilyen kivezető út? © I Egymásra néznek. Mindhárman azt várják, melyikük fogalmazza meg, hiszen úgyis betű szerint egyet gondolnak és mondanak. — Tudja, nem lesz addig megoldás — kezdi a titkár —, 'amíg az igénylők nem tudnak vagy akarnak az építéshez hozzájárulni saját erejükből. Aki csak úgy beállít, hogy „adjuramisten, de mindjárt”, s még rossz néven is veszi, hogy nem tudjuk kezébe adni a lakáskulcsot, az bizony elgondolkozhatna egy kicsit. Igaz, van, akinek nem futja. Van itt egy négygyermekes asszony, részeges férjjel, az hiába nyúl új megyei kórház építésére és az agglomerációs övezet egészségügyi fejlesztésére költjük. A járóbeteg-ellátás javításáért öt új rendelőintézet építését tervezzük és több meglevő rendelőintézetet korszerűsítünk. öt év alatt az egészségügy fejlesztésére 280 millió forintot fordíthat a megye. A pártértekezleten többen szólaltak fel a párthatározatok következetesebb végrehajtásáért, a jó munkastílus elterjesztéséért. A megyei végrehajtó bizottság ezeket megszívlelve például többször ellenőrizte a párthatározatok végrehajtását egyes járásokban, nagyközségi pártbizottságoknál. Előadást tartott a tanácsok pártirányításával kapcsolatos kérdésekről. N em maradt figyelmen kívül egyetlen felszólalás, javaslat sem. A pártmunka stílusára az is jellemző, hogyan foglalkozik egy szervezet tagjai javaslatával, észrevételeivel. Eredményes munkát csak akkor végezhet valamennyi testület, ha meghallgatja a tanácsokat és épít a kollektíva támogatására. Ugyanilyen fontos azonban az is, hogy intézkedésedről, a javaslatok figyelembevételéről, meghallgatásáról és az ezek nyomán született határozatokról is beszámoljon választóinak, hogy érezzék: nem szóltak, nem jeleztek hiába, s a további munka során is számítanak aktív munkájukra. a zsebéibe. A többség 'nem ilyen, s végre mindenkinek rá kell jönni arra, hogy kinek- kinek a saját jól felfogott érdeke is, hogy két keze munkáját vagy anyagi erejét egyesítse a mi erőinkkel. Az újligeti lakótelepen negyvenkét olyan lakás épül, amelyre 32 ezer forintot kell befizetni és két évtized alatt részletekben annyit, hogy kijöjjön lakásonként a 125 ezer forint. Mindegyik lakáshoz egy-egy 126 néevszögöles telek is jár. Hét ház már tető alatt, 14 ház falai állnak, úgy, hogy rövidesen a 72 pinoelakásból 42-őt megszüntethetnek. Lenne pénzük, hogy patyolatházat építsenek, bővíthetnék az óvodát is. Csak éppen nincs elegendő építőmester. A sportolók öltözőjüket már maguk húzzák fel, csak anyagot kérnek. Ha nem is olyan nagymértékű még a társadalmi hozzájárulás, mint lehetne, azért például a MÁV-telepen utat, járdát, árokrendszert maguk építenek. Ezt az erőfeszítést is honorálja a megyei tanácstól kapott 900 ezer forint, amelyből ezen a környéken élelmiszerboltot építenek. © — Panaszkodunk, panaszkodunk. Olykor hallgatom a tanácsülésen, hogy mennyi mindent szapulnak tanácstagjaink. Hát persze, hogy igazuk van, de amikor nagy ritkán eljutok szomszédnézőbe, más községbe, akkor látom ám, hogy azért sok mindent szépen megcsinál- gattunk. A higanygőzviiágítás a főútvonalon, a szép rendelőintézet, s szerencsére hosszú a sor... — Nézzék csak meg az új házakat Mindegyik három szobás és fürdőszobás, pedig csak remény van a vízre. — Emlékszem még, hogy gyerekkoromban fél lavór víz elég volt egy fürdésre. Többet nem is cipeltünk. Most már fürdőkádszámra fogy. Hát persze, hogy kevés a víz. — Volt itt szatócsüzlet, gyertyát, gyufát, textilfélét árult, a másik meg barna és fehér kenyeret, de most nézze meg, hogy kávéból is nem tudom én hányfélét árulnak s hogy az iparcikkboltban hordozható tévéktől a kerékpárig mi mindent kaphat. — A munkabírók 80 százaléka Pestre jár. Az a mérce, amit az ottani boltokban látnak. Hasonlót kívánnák itt is. A tiszteletbeli elnökhelyettes megcsinálja a maga számvetését. Tíz esztendeje, hogy a gyárból nyugdíjba ment, s azóta mosógép, tévé, centrifuga, két olajkályha jelent meg a házában, a technika áldásaként. Habár — mint az elnökasszony mondja — nem sokat ül a készülék előtt. „Sok főállásban levő elnökhelyettes nem dolgozik annyit, mint Bartha bácsi a maga elhatározásából.” Hát a rang, az új státus hogy ízlllk ennek a falunak, ahonnan húsz perc alatt a főváros közepébe érnek az emberek a gyors busszal? — Sokat még nem mondhatunk. Tennivalót s újabb munkát jócskán kaptunk, munkatárs kell hozzá, hozzáértő, jófejű, aki ide jönne. Nem is olyan könnyű találni. Egy kicsit nagyobb tanácsháza is [kellene ... © Amikor hazafelé bandukolok, jól tudom, csal! egy parányit sikerült látni és megtudni abból, ami Törökbálintot jellemzi, de a sok gond mellett mégis csak ott az öröm, s igaz, amit az elnökasszony fogalmazott: „Megyünk előre, csak lassan, jó lenne egy ki csit gyorsabban”. A főúton csacsifogat bakta, csúfolkodnak is a gyerekek. ■ buszvégállomásról menetrend szerű pontossággal indul az új Ikarus, a BKV gyorsjárata. Tóth György Üzletház a telepen Sok száz budakeszi lakos vásárlási gondját oldották meg a most megnyílt élelmiszer- és zöldségüzlettcl a Felszabadulás-lakótelepen. A félmillió forintos új létesítmény, mint a képünkön is látható, bőséges árukészlettel várja a telepieket. (Foto: Gárdos)
