Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-09 / 160. szám

4 1971. JÜLITJS 9., PÉNTEK «£>«• - i < v > v,v- r HP V>16’ Népművelők tanfolyama /Mr STÚDIÓ ­Egy hét Pannóniáról Megkezdődött a Balatoni bsszéígutések második eseménysorozata Bentlakásos, 10 napos to­vábbképzés kezdődött .tegnap Vácott, mintegy 150 művésze­ti csoportvezető és ifjúsági klubvezető, főhivatású és tiszteletdíjas népművelő ré­szére. Kilencven százalékuk pedagógus, köztük néhány Heves, Komárom, s más me­gyéből érkezett vendéghallga­tót is találunk. A bentlakásos váci továbbképzést a megyei népművelési tanácsadó ren­dezi évente. Ez az év végi foglalkozás tulajdonképpen része, gyakorlati lezárása azoknak a több éves tanfo­lyamoknak, amelyeket év közben havonta rendeznek. A váci tanfolyamon hat csoportot találunk. A színját­szó-rendezők, irodalmi-szín­padvezetők színpadi alapfo-' galmakkal, darabelemzéssel, helyzetgyakorlatokkal foglal­koznak, darabokat, darab­részleteket próbálnak és mu­tatnak be. A képzőművészek tanfolyamán a rajztanárok és szakkörvezetők, művészet- történeti és rajz-pedagógiai előadásokat hallgatnak, mo­dell után festenek, mintáz­nak. A filmkörben a forga­táson, filmkészítésen kívül a résztvevők filmeket elemez­nek és technikai ismereteiket mélyítik. A bábosok csoportja a bábúkészítésen, bábtörténe­ten, rendezésen, előadáson kí­vül a bűvészettel, árnyjáték­kal, pantomimmel is ismerke­dik. A karvezetők továbbkép­zésen, ahová meghívták a leg­jobb Röpülj páva körök veze­tőit is, nagy szerepet kapott a népdal, tekintettel a népdal­kultusz megújhodására. Az ifjúsági klubvezetőknek ez az első bentlakásos tanfo­lyama: időszerű társadalmi- politikai kérdéseket tanulmá­nyoznak, és olyan, ifjúsági klubvezetéssel kapcsolatps té­mákat, amelyeknek egy ré­szét maguk a hallgatók vá­lasztották. Megyénkben negyven szín­játszócsoportot és irodalmi színpadot, 27 amatőr filmcso­Cserépetíények, ’ fafaragá­sok, kézimunkák, fonott dísz­tárgyak, hímzések, csontfara­gások, szőnyegek, kovácsolt­vas tárgyak, festett, faragott kürtök, rafiadíszek, s ki tud­ná felsorolni azt á sokféle tárgyat, amelyet a Népi Ipar- művészeti Tanács zsűrijébe küldenek elbírálásra. Szövet­kezetek, szövetkezeti tagok, népművészek, mesterek, de mindenféle korlátozás, meg­kötöttség nélkül bárki kérhe­ti a zsűri véleményét. S Do- manovszky György, a zsűri elnöke úgy vélekedik, sokan tartanak igényt az effajta el-, lenőrzésre, útmutatásra. Elutasítva — Aki először kér zsűri­zést, legtöbbször személyesen is felkeresi a NIT-et, konzul­tációs lehetőséget, magyará­zatot keres a jó vagy elutasí­tó véleményre. Hiszen gyak­ran olyan alkotás kerül a zsű­ri elé, amelyből látszik, ké­szítője bravúros ügyességgel, tehetséggel, mesterségbeli tu­dással forgatja szerszámát. De rossz levelezőlapokat, gyenge kvalitású „példákat” követ. — Itt van ez a faragott tányér. H. János küldte Pomázról. Szépen, gondosan faragott! De mit? — vásári cseréptányérok utánzatát. — Mások azt hiszik, a népi téma már népművé­szet! Ezért festenek, faragnak, hímeznek magyarruhás hu­szárt, bőszoknyás menyecs­két. Holott a népi figurák is lehetnek giccsesek, ízléstele­nek. 150 HALLGATÓ portot, 60 gyermek- és ifjú­sági bábcsoportot tartanak számon, az ifjúsági klubok száma 140. A váci tanfolyam — az ő munkájukat teszi tar­talmasabbá. Július 19 és augusztus 2 kö­zött rendezik meg — ezúttal hetedszer — a moszkvai nem­zetközi filmfesztivált. A játék­filmek versenyében a magyar színeket Fábri Zoltán alkotása, az Isten hozta, őrnagy úr című film képviseli, amely Örkény István Tóték című drámájának adaptációja. Az ifjúsági és gyermekfilmek kategóriájában Palásthy György: Hahó, öcsi! című színes filmje versenyez, Az e heti zsűrire textilféle­ségek gyűltek össze. Előbb szőnyegszövő és gobelin­iparművészek terveit, munká­it bírálták el. Kiválasztották Ardai Ildikó faliszőnyeg ter­vei közül azt, amelyiket a KISZ megbízása alapján fog elkészíteni. Azután a népmű­vészeti textíliák következtek. Jakab Mihályné nyíregyházi rátétes gyermekmellénye meg­nyerte a zsűritagok tetszését. A Nyíregyházi Háziipari Szö­vetkezet más munkáit is el­fogadták. Szépek voltak a Karcagi Háziipari Szövetkezet rátétes futói, kispárnái. El­utasították viszont a mező­kövesdi Kispál Jánosné feke­te filcre hímzett matyóvirá­gos faliszőnyegét. Annál job­ban tetszett a fehér alapú hímzett futó, a kétféle tardi szett, a fekete nylon-zsorzsett blúz, amelyet piros matyó vi­rágok díszítettek — s amelyek ugyancsak Kispál Jánosné munkái. Elismerést jelent — Milyen előnyöket jelent, ha a Népi Iparművészeti Ta­nács zsűrije elfogad valami­lyen alkotást? — kérdezem a Háziipari és Népi Iparművé­szeti Szövetkezetek Országos Szövetségének osztályvezető­jét, dr. Dindofer Károlyt. — A Népművészeti Válla­lat boltjaiban csak zsűrizett termékeket árusít. De rangot, elismerést jelent a bárhol forgalomba kerülő árunak is. A sokszori sikeres szereplés az előzménye a Népművészet mestere” cím elnyerésének is. A Mogersdorfban — Szent- göbthárd osztrák ' szomszéd- helységében — tanácskozó nemzetközi. kultúrtörténeti szimpozion osztrák, jugosz­láv és magyar résztvevői csü­törtökön Vas megyébe láto­gattak, hogy megismerkedje­nek az ottani történelmi, kul­turális nevezetességekkel. A hagyományos, egyhetes mo­forgatókönyvírója: Török Sán­dor. A nemzetközi zsűri tagjai­nak sorába meghívták Nemes- kürty István filmesztétát és Kollányi Ágoston filmrende­zőit. Az Isten hozta, őrnagy úr alkotói közül jelen lesz a fesz­tiválom Fábri Zoltán rendező, Illés György operatőr, vala­mint Latinovíts Zoltán és Ven- czel Vera. Persze, ez a zsűri sem min­denható. Azt ugyan megálla­pítja, melyik termék minősül népi-iparművészeti alkotás­nak, de amelyet nem talál megfelelőnek, azt sem tiltja — tilthatja el a forgalmazástól, a további gyártástól. Ehhez nincs joga. A zsűri így csak ajánló, tájékoztató szerepet tölt be. Fizet a vevő Épp úgy, mint az az ipar- művészeti zsűri, amely az iparilag előállított üv<jg, por­celán, kerámia és egyéb ter­mékeket véleményezi. A giccses termékeket néhány éve különadóval, giccsadóval sújtják. A különadót azzal a nyilvánvaló céllal vezették be, hogy így a vállalatokra háruló pluszköltség megaka­dályozza, de legalábbis mér­sékelje a giccs gyártását. Mit tesz ezzel szemben a vállalat? — A gicasadót áthárítja a fo­gyasztóra — beépítik az ár­ba. A giccset drágábban kí­nálják, mint a zsűrin elfoga­dott ízléses tárgyakat. A fo­gyasztó, aki pedig az árból ítélve jobbat, szebbet akar — megveszi a nívósabbnak tűnő giccset. Nem is beszélve a giccsadó alá nem eső import csecsebe­csékről, üveg szarvasokról, porcelán táncosnőkről. Vagy az exportra — a külföldi megrendelő kívánságára — gyártott nem éppen ízléses hazai termékekről. Amelyek­nek egy része itthon esetleg leárazva kerül az üzletekbe. Giccs tehát kapható — ol­csón és drágán, hazai célokra gyártva és exportból vissza­maradva. A zsűrikben pedig azt mondják — így nehéz a közízlést alakítani, formálni. Kádár Márta gersdoyfi találkozó ez idén a pannóniai területek nemzeti­ségi problémáit tűzte napi­rendjére. Hazánkat történé­szek, kulturális szakemberek képviselték. A vendégek' felkeresték a Dorfmeistesr freskókkal éke­sített középkori, sárvári Ná- dásdy-várat és a 700 éves jaki román műemlék templo­mot. Szombathelyen a római és a középkori emlékekkel, Kőszegen a török elleni har­cok dokumentumaival, a vá­ros kultúrtörténeti, építésze­ti értékeivel ismerkedtek. Jövőre Kőszegen rendezik meg a szúrnpoziont. A szakmunkásképző iskolák 1971—72. tanévének munka­rendjéről intézkedik a munka­ügyi miniszter most megjelent utasítása. A szakmunkásképző iskolákban az új tanév szeptember 1-én ünnepélyes megnyitó­val veszi kezdetét. Az első tanítási nap szeptem­ber 2. Az elméleti oktatás — a, tumusos képzést kivéve, amelyről a illetékes miniszter külön intézkedik — valameny- nyi tagozaton és évfolyamom június 9-án fejeződik be. A gyakorlati oktatás június 8. után — a szakmunkásvizsgára való felkészülési időt és a nyá­A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Vas megyei Berzsenyi könyvtár rendezé­sében csütörtökön kezdődött Szombathelyen a magyar könyvtárosok harmadik or­szágos találkozója. A három­napos vándorgyűlésen az or­szág minden részéből több mint száz könyvtáros vesz részt. Az első napon a ma­gyar könyvtárosképzés lehe­tőségeiről dr. Kovács Máté egyetemi tanár tartott elő­adást, melyet élénk vita kö­vetett. Ma több előadás hangzik el. A vándorgyűlés résztvevői szombaton kollektív tanulmá­nyi kirándulásra indulnak. Ellátogatnak többek között a kiváló grafikus rajzot Ál küldött lapunknak, s az illetékes rovatvezető megba­bonázva a névtől, örömmel kapott utána, majd mind gondterheltebben kezdte ta­nulmányozni. Volt ott homlokránc, szem- hunyorgatás, fülszaggatás, fej­csóva, végül odahívott engem, s nehéz sóhajjal kérdezte tő­lem. — Szerinted mit ábrázol ez a rajz? — Ez — kezdtem a szakvé­leményt, tisztelettel kézbe- véve a. kartont, ez... egy... Tovább nem jutottam, ezért inká b b visszakérdeztem... — Es szerinted? A kolléga tétován fintorgat: — Hát... mintha egy ... Rendreutasítottam. — Ne plagizálj, én már két­szer mondtam, hogy egy ... Megértette, s így folytatta. — Vagyis néhány autóke- rék, illetve a hold, amint... Valaki hangosan felröhögött mögöttünk. — Lárifári! Kétségtelenül felrobbant atombomba gom­bája. Lehetne is a címe: Hi­rosima, vagy atomfáklya, ne­tán .., Nem fejezte be, mert lassú A „Balatoni beszélgetések” programjának első háromna­pos tanácskozása az iskola- televíziós módszertani kon­ferencia Kelemen Endrének, az iskolatelevízió osztályve­zetőjének előadásával szer- dián befejeződött. Csütörtökön, a „Balatoni beszélgetések” második ese­ménysorozata kezdődött a siófoki városi tanács nagy­termében. Ezen a háromnapos beszégetésem pályaválasztási napokra kerül sor, amelyen előadások, korreferátumok hangzanak el, többek között a megyei pályaválasztási tanács szerepéről, s a pályaválasztá­ri oktatási szünetet kivéve — a hét minden munkanapján folytatódik. A téli szünet 1971. decem­ber 22-től 1972. január 8-ig a tavaszi pedig 1972. április 5-től 13-ig tart, míg a nyári vakáció kiadásá­nak időpontját a gyakorlati oktatásban közreműködő vál­lalatok igényeit figyelembe vé­ve az iskolák igazgatója álla­pítja meg. Áz új tanévben is megren­dezik a szakma kiváló tanuló­ja és a tantárgyi versenyeket, amelyekre a tudnivalókat kü­lön útmutatóban teszik közzé. Jakra, Kőszegre, Bükre, Ve­lőmbe és Sárvárra, A Kozmosz-könyvek az ifjú felnőtték, a tizenhat-húszéve­sek könyvei. Regények, riport- könyvek, szatírák, úti beszá­molók, a Világirodalom és a Magyar Irodalom Gyöngysze­mei sorozatok sajátos kiadói célt szolgálnak: az ifjúkorból felnőtt sorba lépő fiatalok ol­vasmányigényét kívánják ki­elégíteni. Természetes, hogy a mai izenhat-húszévesek többsége ártas a magyar és a külföldi irodalomban, olvassa a klasz­krákogás jelezte a szerkesztő jöttét. — Khm, khm — rágta a szája szélét, valami izé, s virá­gok, ehe virágok, háncsában, de nem, mert itt meg lánd­zsák és még valami szek­rény ... A gyakornok kárörvendve közbekotyogott. — Ugyan főnök, nem látja ott azt a kutyát? Valamennyiünk szeme szin­te ráesett a képre s verejté­kezve a kutyát kerestük, vagy macskát, sőt én mintha egy lapos ernyőt is felfedeztem, volna! Sajnos a mester nem tartotta lényegesnek a címet, de szerencsére aznap éppen bejött hozzánk az alkotó, s egyszeribe megoldotta a rej­télyt. — Ugye maguknak is tetszik a diótörő szüzem? P ersze, bólogattunk megér­tőén, tetszik a diótörő szűz. Aztán jámboran, s ön­kritikusan lehajtottam a fe­jem, hiszen épp az előbb erős- ködtem, hogy a gyakornok kutyája, azaz a diótörő szűz — egy matrózing, s a diótörő meg nem más, mint egy gémeskút- ból vizet húzó csikós... Nagy S. József lesztéséről. Az első nap prog­ramjában került sor a pálya- választási kiállítás megnyitá­sára, amit filmvetítéssel kö­töttek egybe. JÚLIUS 12. Kapunyitás Zebegénybcn A zebegényi Szőnyi István nyári képzőművészeti szabad­iskolának már híre, rangja van nemcsak a megyében, ha­nem az országhatárokon túl is. Bizonyítja ezt az is, hogy majd még egyszer annyian jelentkeztek az idei esztendő­ben, mint amennyi hallgató elhelyezésére lehetőség nyí­lik. A július 12-én nyíló sza­badiskola igazgatója dr. Vég­vári Lajos kandidátus, a Kép­zőművészeti Főiskola tanszék- vezető tanára. A festőszakot Hincz Gyula Kossuth-díjas, kiváló művész, a szobrász­tagozatot Somogyi József, Kossuth-díjas, kiváló mű­vész,- a kerámiaszakot pedig Gorka Géza Kossuth-díjas, ki­váló művész vezeti az idén. A szabadi.1skola augusztus 8-án zárja kapuit. Műemlék a XIII. századból A Borsod megyei Mezőnyá- rád község határában levő kis­kápolna éveken át használaton kívül állt. Az időjárás megvi­selte a barokk jellegű épületet, s azt le akarták bontani. Bon­tás közben azonban napvilág­ra kerültek olyan faragványok, amelyek alapján megállapítot­ták, hogy az épület a XIII: századból származik, s azt a XVIII. században tatarozták, amikor is „barokkosították”. A A templomot a feltételezések szerint az Örösúr-neruzetség építtette. * szikusok műveit s a legújabb szerzőkét. Tetszésé szerint vá­logat a megjelenő szépirodal­mi, ismeretterjesztő, tudomá­nyos és szakkönyveik között. A Kozmosz-könyvek nem egye­düli olvasmányai. De a legkedveltebbek közül valók. Végh Antal: Egyedül a kas­télyban című kötete is a Koz­mosz zsebkönyvsorozatban je­lent meg az utóbbi hetekben. A könyvből rádiójáték is ké­szült, amelyet élénk sajtóvissz­hang követett. A most megje­lent regény várhatóan tovább izzítja e vita parazsát. Központi alakja, Ilona, fia­tal tanítónő, aki falura megy tanítani, osztatlan iskolába. Ilona szép, bátor, erős lány, aki érkezése pülanatában szembeszáll a szinte középkori elmaradottságra jellemző falu­si viszonyokkal. A fiatalokat egycsapásra maga. mellé állít­ja. Klubot szervez számukra, ahol a modern életről, erkölcs­ről beszélnek, álmodoznak a fiatalok, miközben a falusiak erkölcstelenséggel vádolják őket. Ilona férjhezmegy egy hozzá nem illő fiúhoz. Házas­sága pokollá lesz, s lassan a falú is nyíltan Ilona ellen for­dul. A tanítónő végül is gyer­mekével menekülni kénytelen a faluból... Ilona alakjában az író á szé­pért, Jóért, a szociális, emberi felemelkedésért nemcsak lel­kesedő, de a harcot is vállaló fiatal alakját rajzolta meg. Vitatható, hogy a regénybeli Répáspuszta ennyire elmara­dott hély lenne, hogy létez- nek-e ennyire elmaradott, kö­zépkori állapotok Magyaror­szágon. De Végh Antal nem szociográfiát írt, hanem re­gényt. Szélsőséges helyzetek-, kel, szélsőséges figurákkal' Helyzeteiről, alakjairól lehet, sőt kell is vitatkozni. Ez a vitára ingerlés teszi a regényt nemcsak lebilincselő olvasmánnyá, de állásfoglalás­ra, cselekvésre késztető él­ménnyé is. P. L Ma: Barnajana A Kőrszínházban ma mutatják be a „R.amajaná”-t. Fordította és összeállí­totta Jánosy István. Színpadra alkal­mazta és rendezte: Kazimir Károly. A képen: Venczel Vera. A ZSŰRI SEM MINDENHATÓ ® Egy pomázi példa ® Csak mint ajánló ® Drágább a giccs p. a. A hetedik Nemzetközi filmfesztivál Moszkvában si felvilágosítás továibbtfej­Szakmunkástanulók jövő tanéve MEGÁLLAPÍTOTTÁK A SZÜNIDŐT IS Könyvtárosok találkozója Rejtély Kozmosz-könyvek .Végh Antal: Egyedül a kastélyban

Next

/
Thumbnails
Contents