Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-08 / 159. szám

PE$T MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA mim XV. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM JOGOK, KÖTELESSÉGEK Miért kell a vállalatnak ügyrend? Ma már nemcsak a minisz­térium közvetlen irányítása alá tagtozó nagyüzemek, de a kisebb létszámú tanácsválla­latok sem végezhetik jól a munkájukat megfelelő ügy­rend nélkül. Jó példa erre a Pest me­gyei Tanácsi Építőipari Válla­latának 120 holdas, testes kö­tete, amely tartalmazza a vállalat belső szervezetét, felada­tait, általános szabályait; a belső szervezeti egységek fel­adatait, kötelezettségét és jo­gait. Miért kell mindezt Írásban rögzíteni? A vállalat most ün­nepelte fennállásának 20. év­fordulóját. Három jogelődje volt: a Váci Tatarozó és Épí­tő Vállalat, az Észak-Pest me­gyei Tatarozó és Építő Válla­lat és az Észak-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Mostani nevén 1962-től mű­ködik. Kezdetben csak helyi jelle­gű tatarozás;, szakipari mun­kákat végeztek. A fejlődés kö­vetkeztében a helyi építési fel­adatokon túl ma már egész Pest me­gyére kiterjed a tevékeny­ségük. A IV. ötéves terv időszaká­ban a vállalat kapacitása 115 millió forintos évi termelési szintet tűzte ki célul. Foko­zottabb mértékben elégíti ki 1971/75-ben a tanácsi építési szükségl eteket és nagyobb részt Vállal a lakásépítésből. 1971. JÜLIUS 8., CSÜTÖRTÖK Helyiséget kaptak Még sincs zöldségbolt Ipolydamásdon Nagy gond Ipolydamásdon a háziasszonyoknak a zöld­ségvásárlás. 1951-ig két ker­tészet volt a faluban, s mind­két kertész megélt. A terme­lőszövetkezet nem termeszt zöldséget, a Szob és Vidéke ÁFÉSZ-nek pedig hiába adott a községi tanács üzlethelyisé­get, nem nyitott a faluban zöldségboltot. Most Szobra kell menni zöldségért annak, aki idő vagy hely hiányában nem csinált magának vetemé­nyeskertet. Járda épül Ebben az esztendőben hat­száz méter hosszan építenek járdát Kóspallagon — kalá­kában. Eltemették Lipovniczky Lászlót Az alsővárosi temetőben kedden délután sok száz ta­nítvány, jóbarát és tisztelő jelenlétében helyezték örök nyugalomra Lipovniczky Lászlót. A siketnéma intézet tanári kara nevében Tuman Imre mondott búcsúztatót, a Vox Humana kórus — mely­nek sok éven át tagja volt — gyászdallamokkal búcsúzott az elhunyttól. A gyász órái után elhang­zott egy javaslat: rendezze­nek Lipovniczky-tárlatot. Alig van olyan Duna-részlet, tér, vagy váci épület, amit ne ál­modott volna papírjára. A tárlat anyagát képezhet­nék a váci családok birtoká­ban levő — s ez alkalomra kölcsönkért — képek, az el­hunyt művész otthonában, műtermében őrzött alkotások, a közületek által megvásárolt akvarellek. A borítók, illuszt­rációk sokasága. Értesülésünk szerint a hó végi megnyitásra tervezett Konfár-kiállítás elmarad. Jú­lius 25-től augusztus 15-ig szabad lesz a városi kiállító­terem. Valósuljon meg a régóta esedékes, önálló hipovniczky- tárlat. Méltó lenne a legvá- cibb képzőművész emlékéhez. (V. — P.) Egy munkás élete Gyula bácsi Július 9-én a hagyományos Vasutasnapí ünnepségre kerül sor a Dunakeszi Járműjavító­ban. Az ünnepség előtti na­pokban kerestem fel Csábrá- gi Gyulát, aki az életét a vas­út kötelékében töltötte el. — Az idén búcsúztatták el a munkatársak és a vállalat vezetősége. Feledhetetlen bú­csúeste volt — mondotta a most már nyugdíjas Gyula bá­csi. — Hogyan kezdődött? — 1925. szeptember 1-én Miskolcon a tanonciskolába kerültem, kárpitosszakmát ta­nulni. A szakma mellett zenét tanultam. Dunakeszire kerül­tem és itt kárpitosként he­lyezkedtem el. — Zene, művelődés? — Minden napomhoz hozzá­A Dunakanyar Vízművek felvesz «izvezetékszerelőt, gépészt, (villanyszerelő vasipari szakmával), férfi segédmunkásokat, kubikosokat. lefentkezés: Vác, Híradó út 3. Üzemgazdasági osztály. nőtt a zene. A fúvószenekar tagja lettem, nagydobos cintá- nyéros. A kulturális tevékeny­ségemért aranykoszorús jel­vényt kaptam. Nyugdíjba vo­nulásom után sem leszek hűt­len a zenekarhoz. Régen az akkoribén híres Dunakeszi Magyarság színjátszó együtte­sében szerepeltem. A legked­vesebb szerepem a Csárdáski­rálynőből Báni gróf volt. A legszebb élményem 1932-ben volt, amikor Lengyelországban szerepeltünk. — A mynkás hétköznapok? — Soha nem gondoltam ar­ra, hogy elmenjek, életem munkáspályáját a vasútnál kezdtem és ott is fejeztem be. Brigádvezető voltam 1956-tól 60-ig. Az elsők között jelent­keztem az önkéntes véradók­nál és azóta rendszeresen adok vért. Szeretem az embereket és érzem, ők is szeretnek. Ez na­gyon jó érzés. A nyugodt ott­honom, a zene, a munka ki­egyensúlyozta életem. Gyula bácsi az ünnepségen majd újra átfutja az elmúlt évtizedek emlékeit és ha könny csillan meg szemében, senki ne vegye zokon. Azt, amit az ember egy életen át szolgált, ahol jól érezte magát, nehéz elhagyni. (S. L.) STRAND ÉPÜL GÖDÖN Az egyre dinamikusabban fejlődő Göd nagyközség ter­vei között egy strand építése is szerepel. A hárommedencés modern fürdőt négy év múlva veheti birtokába a közönség. Ingyenes jogi tanácsadás Csütörtökön délután 17 óra­kor lesz a következő ingyenes jogi tanácsadás a Lenin úti párt- és tömegszervezeti szék­házban. Ez alkalommal dr. Cscnterics Ferenc, a Váci Ügy­védi Munkaközösség tagja ad választ a jogi vonatkozású kér­désekre. FELELŐSSÉG AZ EMBERÉRT Kis üzemek — gondok Üj gépsorok, irodák, üzem­épületei műhelyek, szociális létesítmények a nagyobb üze­mekben — így a Dunakeszi Gyümölcs- és Fő-elékkonzerv- gyárban, a Mechanikai Labo­ratórium anyagi telepén, s a többiben —, a váci járásban is. Az itt kötött új kollektív szerződések, a nők helyzeté­nek javítására hozott hatá­rozatok mind nagyobb részle­tességgel szabják meg a mun­kakörülményeket, a szociális jogokat. A kisebb, vidéki üze­mekben többnyire más a hely­zet; soknak van a központja városokban vagy a főváros­ban; a telepeket gyakran csak azért hozták létre, mert fa­lun könnyebben kapnak mun­kást, a 20—40—50 dolgozóval termelő üzemekben sokszor nincs pártszervezet, gyenge a szakszervezet. Ez a hely­zet náluk korántsem sürgeti annyira a munkakörülmé­nyek javítását, mint a nagy üzemekben fellépő hatóerők. Barta István, a Váci Járási Pártbizottság ipari munka­társa: — A jövőben- nagyobb fi­gyelmet fordítunk a járásbeli kis üzemelt állapotára, a mun­kakörülmények javítására. Jobb kilátások! A verőcei Laboratóriumi Porcelángyárat több évtizede alapították. Három éve még 60 dolgozóval üzemeltek, az­óta, hogy a Kőbányai Porce­lángyárhoz kerültek, a lét­szám kétszeresér; nőtt. Labo­ratóriumi porceláneszközök készítésén kívül rádió- és tele- vizióalkatrészek részmunká­ján dolgoznak, többségükben asszonyok. Két műszakban, fizetésük átlag 1450 forint. A fluktuáció nem nagy, a közel­ben nincs sok munkaalkalom szakképzetlen nők számára. Az üzemek tiszták, rende­sek. György Vendelné csoma­goló: — Most már kapunk mun­karuhát, védőitalt, a vendég­lőben való étkezéshez hozzá­járul az üzem. Régebben mindez hiányzott. Az épület kívülről azonban elhanyagolt. A hozzávezető út ősztől tavaszig nehezen járható. Bent az üzemben 120 dolgozóra 4 zuhany jut. Az egyik öltözőben, 5x4 méteres Vitorlázórepülők NEMZETKÖZI VERSENY ALAGON Alagon, a kis világbajnok­ságnak is beillő nemzetközi vitorlázóversenyen, két hétig hét ország: a Szovjetunió, Lengyelország, NDK, Cseh­szlovákia, Románia, Bulgária és Magyarország legjobbjai vetélkednek egymással. — A magyar csapat tízfős — mondotta Opitz Nándor csapatvezető, aki jómaga is 1949—1969 között többször volt a magyar vitorlázóválogatott tagja. — A versenyzők Stan­der- és szabad kategóriában indulnak, mind a kettőben. A és B csapattal. Minden csa­patban van egy női versenyző is. A verseny július 16-ig tart. Hogy hány fordulót bonyo­lítunk le — az függ az időjá­rástól. A mostani versenyen 42 versenyző induL A gépek és a távok? — A szovjet versenyzőknek van csak egyedül üvegszálas gépük, amit ma már a világ nagy versenyein használnak. Előnye óriási, de az ára is. A mi gépeink nem a legújab­bak. A táv 500, 300 és 100 ki-> lométer, aki száz kilométer alatt repül, nem értékelik. A magasság 150—4000 méterig — a felső határ fölé menni nem szabad. — Értékelés? — Ügy jó, ha mindennap van feldúló. A legjobb 1000 pontot kap, ettől lefele a töb­bi. A győztes, aki a legrövi­debb idő alatt teljesíti a fel­adatát, és a sebességi pontok adják a végső sorrendet. A magyar csapat átlagos életkora 34 év — elég fiatal­nak számít. A gépek között járva min­denki az új üvegszálas gépet nézi. A hangár előtt nagy sür­gés-forgás. Sokan kémlelik az eget, és bíznak abban, hogy a szél majd csak eláll. — A következő VB-re ki megy? — Ma még nehéz megmon­dani — válaszol Opitz Nándor — a legjobb négy magyar ver­senyző. Ez a mostani verseny is beleszámít az értékelésbe. — Hány Órát repülnek? — Általában három is hét óra között. — Ha nem lehet repülni? — A versenyzők gépeiket csinosítják, és várják a jó időt. — Versenyezni csak szél­csendben és jó tarajos felhők között lehet. Solymosi László helyiségben, 44 szekrényt he­lyeztek el. Alkonyt Viktor üzemvezető: — A vállalat egyelőre nem szándékozik nagyobb összeget költeni a verőcei telepre. Reménytelenség ? A Pest megyei Építőanyag- és Szerelőipari Vállalat verő­cei egységét egy volt tégla­gyárban rendezték be. Most hidroglóbusokat készítenek itt s hozzájuk való betonlapokat. Az adminisztrátorokkal együtt a létszám 25, köztük néhány nő. Többségük Kóspallagról jár be. Egy műszakban dol­goznak, túlóra nincs, kéthe­tenként szabad szombat A nők 1700—1800 forintot, a fér­fiak 2000—3000 között keres­nek. Gyakran célprémiumos feladatokat kapnak, 2—3 em­bernek összesen vagy 2000 fo­rintot helyeznek kilátásba olyankor, úgy másfél hónapos munkára. A tavalyi gazdasági eredmények alapján egyhóna­pi fizetésnek megfelelő nye­reségrészesedést kaptak az emberek. A verőcei egység különben a vállalati felszaba­dulási, majd a kongresszusi munkaversenyben első, illetve második helyezést ért el — tájékoztat Alagi István üzem­vezető az új barakkodéban, ahová poros, rendetlen belső utakon, téglahalmon, sárdom­bon át jutottunk. Igaz, nemrég robbantották fel a volt tégla­gyári kéményt, de nem vala­mi nagy iramban szállítják el az anyagot... Az emberek a nagy munkadarabokat a sza­badban szerelik össze, télen, nyáron, évszaki pótlékot nem kapnak, csak jövőre épül fel előcsarnok. Egy-kát omladozó épületben, régi kemencén fel­irat: életveszély! A MÉH által bérelt nyitott raktárban nagy rendetlenség, de hát „az illetékes vezetők úgy sem jön­nek szemlére.” A telep nincs körülkerítve szinte csábítva a tolvajokat. Csípés Mihály, volt szak­szervezeti összekötőjük, 4 munkakörülmények miatt ment el. Stedra Károlyné, áld 1 nyolc éve itt dolgozik, a kós- pallagi termelőszövetkezet egyik kiegészítő üzemében ké­szül könnyebb munkára „a karja, veséje fáj”. Állandó ná­luk a munkaerőhiány. Évente 18—20 embert vesznek fel, ugyanannyi megy el. Két esz­tendőnél régebben csak kilen­cen dolgoznak itt. Tavaly még volt birgádmozgalom, de a munkaerőmozgást nem szün­tette. Pártszervezet nincs. Az emberek munkaruhát kapnak, a műhely, az öltöző, a zuhanyozó rendes. A mun­kásszállás üresen áll, pedig kényelmes, jól fölszerelt. Ott tartózkodásom alatt, hol az udvaron, hol a műhely­ben vagy az iroda előtt talál­kozom egy emberrel: a köz­pont dolgozója. Részegen ran­dalírozik, s elgondolkoztat a frizurája. Ugyanannyit keres, mint a többiek, nem fenyegeti elbocsátás, hiszen szorít a munkaerőhiány. Élő példa a tisztességes dolgozó előtt, így is lehet...? Csak megfizetni — kevés! A környék más kisebb üze­meiben már megtaláljuk a szándékot a berendezések, épületek, munkakörülmények javítására. A szobi kőbánya­rekonstrukció, a Volán Tröszt 22. Váchartyáni Üzeme fej­lesztés előtt áll. Példájukat, gazdasági érdekből is, már most jó volna követni; rossz munkakörülmények közé mind nehezebben kapni munkást, az esetleges fizetéstöbblet egyre kevésbé ellensúlyoz. Ám, a gazdasági szempontokon' kívül és elsősorban az ember irán­ti felelősség is sürgeti a cse­lekvést. Padányi Anna * , Arab és portugál vendégek a Szőnyi kórházban Az új váci kórház átadása óta alig múlt el úgy hét, hogy ne járt volna benne néhány érdeklődő külföldi vendég. Néhány napja a Medicor Mű­vek meghívására dr. Maria da Kunicae portugál gyermek- gyógyász látogatott Vácra, Egyiptomból • pedig hat mér­nök gyűjtött tapasztalatokat hazájukban épülő kórházak berendezéséhez, munkájuk megszervezéséhez. A vendégeket dr. 'Korona Árpád igazgatóhelyettes, ideg- gyógyász főorvos fogadta. A lisszaboni gyermekfőorvosnőt különösen a gyermekosztály munkája érdekelte, ahol dr. Ferenczy Iván osztályvezető főorvos kalauzolta a kórter­mekben; útközben alkalom nyílott tudományos eszmecse­rére is. Az arab mérnökök a kórház műszaki berendezésé­re, az építkezés tapasztalatai­ra és a számítóközpontra vol­tak kíváncsiak. Ferenczy főorvos kitűnő francia tudása révén a portu­gál vendég gyorsan megis­merkedett a gyermekosztály- lyal, ahonnan a szülészetre vitte útja. Dr. Gyurkovics Fe­renc adjunktus tájékoztatójá­ból megtudta, hogy a kórház megnyitása óta több mint ezorötszáz kis emberke jött itt világra. Megmutatták a ven­dégnek a hordozható inkubá­tort, melyben a koraszülötte­ket a legnagyobb biztonsággal vihetik a budapesti koraszü­lött kórházba. H. J. KÖSZÖN1TNYILVÁNÍT AS Ezúton mondok hálás kö­szönetét mindazoknak, akik drága feleségem, Erdős Ernő- né temetésén részt vettek, együttérzésüket elvtársi, ba­ráti szóval vagy írásban kife­jezésre juttattál:. Erdős Ernő A gépek felszállás előtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents