Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-08 / 159. szám

A CEGLÉDI JAR Á PEST MEGYEI HIBLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1971. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK A háztájikban . főbb tehenei tartanak Hatásos volt a támogatás * Az utóbbi években a háztáji gazdaságokban erősen fogyott a tehénállomány. A nagyüze­mi gazdaságokban elég szépen gyarapodó tehénlétszám elle­nére, felmerült az a veszély, hogy ha tovább csökken az ál­lomány, gondot okos a tejellá- tás• A háztáji tehénállomány ta­karmányellátásának biztosítá­sára felhívták a termelőszövet­kezeteket. Egyidejűleg 'akciót indítottak a háztáji tehénállomány növelésére. Áz akció keretében minden gazda, aki szerződést köt az Állattenyésztési Felügyelőség­gel, hogy saját tenyésztésű vemhes üszőjét 4 esztendeig, a jó gazda gondosságával tartja és tenyészti, 8000 forint állami támogatást kap. Ugyancsak ezt a támogatást kapják azok is, akik az Állattenyésztési Fel­ügyelőségtől, 1 vagy az Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat­tól vásárolnak vemhes te- nyészüszőket és azok tartására szerződnek. Az akció keretében — mint Dienes Mihály állattenyésztési főfelügyelő, a járási hivatalnál elmondotta — Cegléden és a ceglédi já­rásban 527-en szerződtek tehéntartásra és tenyésztésre, magasan túlszárnyalva a me­gye többi járását. A tenyésztési szerződések a következőképpen oszlanak meg: Abonyban 67, Albertir- sán 15, Cegléden 65, Cegléd- bercelen 7, Csemőben 29, Dán- szentmiklóson 22, Jászkaraje- nőn 107, .Kocséron 67, Kőrös- tetétlenen 11, Mikebudán 32, Nyársapáton 19 és Törteién 34 jószágtartó szerződött. Elmondotta még a főállat­tenyésztő, hog’y az állatte­nyésztés a körzetben egyéb­ként is örvendetesen alakul. Cegléden három szakosított Lesz sportpályájuk Törtelení a Rákóczi Tsz KISZ-alapszervezete terüle­tet kapott a tsz-től. A fiatalok sportpályát készítenek társa­dalmi munkában, ahol lehe­tőségük lesz kispályás labda­rúgásra, kézi- és röplabdázás­ra. Az átadást július végére tervezik. Két hold kukorica Jászkara jenön két■ holdnyi kukoricát kaptak művelésre a szarvasmarha-telepet építettek ki, Cegléden és Abonyban a közös gazdaságokban pedig megindult a szakosított sertés- tenyésztés. . K. L. KISZ-esek a Lenin Tsz-től, A munka jutalma az, hogy a termés hasznát is a tsz KISZ- alapszervezete élvezi. Motoros túra A KISZ járási és városi bi­zottsága közösen Tisza-parti motoros túrát tervez, augusz­tus elejére. A honvédelmi ne­velést és a turizmust népsze­rűsíti programtervük, melyen valamennyi alapszervezet fia­taljai részt vehetnek. EMBER A FÖLDÖN Az emberek ál­talában a földhöz kötődnek, ki-ki a maga módján. Té­vedés ne essék, nem filozofálni akarok, nem is, el- méskedni. A mi­nap a ceglédi Kossuth Ferenc utcában egy igazi, földhözragadt em­berrel találkoz­tam. Nem volt fiatal, nem volt szánandó sem, mint utóbb kide­rült. Az ember a föl­dön — aludt. El­nyúlt a kocsiút és a járda közti pe­rem porában, mel­lette ' a csomagja, fölötte egy fa lombkoronája. Az úton autók és ke­rékpárok húztak el mellette, a jár­dán emberek siet­tek. Rápillantot­tak, azután to­vábbmentek. Eszükbe nem ju­tott, hogy ébresz- szék, megkérdez­zék, mi baja, se­gítsenek-e, hív­ják-e a mentőket? Nyári melegben megesik, hogy áz öregek szervezete nem bírja a káni­kulát. Egy férfi jött, végre megállt . az öreg mellett, le­hajolt, szólongat- ta, majd a helyze­tet megértő arcki­fejezéssel* fakép­nél , hagyta. A földhözragadt em­ber nem válaszolt. Helyette is be­szélt az alkohol szaga... KISZ-hírek a járásból A MAGNO FELELTET Nyelvi laboratórium a gimnáziumban Tanár a vezérlőn szia Inál AZZAL KEZDEM, hogy el­nézést kérek a vakáció örö­meit élvező diákoktól: a kö­vetkező sorokban az iskoláról lesz szó. Talán le is csapják mérgesen az újságot, mert megidéztem a „rossz szelle- njet”. De kérem, még ne te­gyék. Mert amiről beszélge­tünk Radványi Nagy Józseffel, a Kossuth gimnázium igazga­tójával, az jó hír tanárnak- diáknak egyaránt. A két „fél” közös célja, hogy minél könnyebben és alaposabban tudják az isme­reteket átadni, illetve elsajá­títani. Ezt szolgálja az oktatás állandó korszerűsítése, az audio-vizuális eszközök beépí­tése a tanítás folyamatába. A mai kor embere fölis­merte, hogy a műveltségszer­zés egyik feltétele az idegen nyelvek megtanulása. A gim­náziumban orosz, német és an­gol oktatás folyik. A követel­mény: minél rövidebb idő alatt minél jobban megismer­ni az idegen nyelvet. A régi iskola egyoldalú magoló' mód­szerei már elavultak. A nyelv­oktatásban is átvették a szere­pet korunk technikai vívmá­nyai: a magnó, a lemezjátszó, G film. A GIMNÁZIUM . régóta to­lakszik a korszerű feltételek megteremtésére. Tevékenysé­gét igazolja, hogy a megyében itt folyik a legjobb nyelvi képzés. Munkája újabb je­lentős állomása: elkészült az oktatás legkorszerűbb formá­ja — a nyelvi laboratórium. Magnókat és fejhallgatókat már az előző években vásárol­tak. Ezután szerezték be a csehszlovák gyártmányú ve­zérlőasztalt. A ceglédi vasipari ktsz-t bízták meg az összeállí­tással. Rendkívül jól dolgoz­tak. Bár ilyen munkát még nem végeztek, nagyon szak­szerűen, pontosan szerelték fel a nyelvi termet. A berendezés értéke 360 ezer forint. Mi történik majd egy ilyen „gépi” órán? A teremben húsz tanuló foglal helyet kiilön-kü- lön a fülkékben. Előttük mag­nó, fejhallgató és mikrofon. A tanár a vezérlőasztalnál irá­nyít. Az olvasmányokat, nyelv­tani feladatokat eredeti idegen nyelvi tolmácsolásban hallják a diákok. A gyakorlatokat ez­után egyszerre mondja min­denki. Így tehát egész órán át dolgoznak, beszélnek. A ha­gyományos óratípusban egy. tanulóra átlagosan két-három perc jutott. S most negyvenöt! A tanár magnóra veszi a vá­laszokat, utána visszahallgat­ják, megbeszélik. A laborató­rium legnagyobb eredménye tehát az, hogy lehetőség nyí­lik a folyamatos, hosszú ideig tartó beszédre. S ez a gyors nyelvtanulás alapja. A munka megkezdésének feltétele: a tanároknak és a diákoknak meg kell ismerni a technikai eszközök kezelését. Műszaki képzést kell a szá­mukra biztosítani. A nyelvta­nárok már Szegeden, Egerben és Budapesten voltak tapasz­talatcserén, a nyári szünidő­ben is részt vesznek audio-vi­zuális képzésen, kikezdték a programozott anyagfeldolgozás összeállítását is. Szeptember­ben a tanulók technikai okta­tásával kezdik a tanévet. A NYELVTANULÁS legmo­dernebb módszerét valósítot­ták meg a gimnáziumban. Kohlmayer Ádám Albertirsai krónika Egy fogorvosi és két gyer­mekorvosi rendelő készül a IV. ötéves terv idején. A fog­orvosi rendelőt és lakást 1972 tavaszán adják • át. Ugyaneb­ben az évben kezdik meg a gyermekorvosi rendelők és la­kások építését. ■A Ebben az évben fognak hoz­zá az albertirsai vízmű építé­séhez, amely előreláthatólag 1975-ben kezdi meg „szolgá­latát”. A kiépítendő vízveze­ték-hálózat hossza 52 kilomé­ter lesz, és a. nagyközség egész lakosságát, tizenkétezer em­bert lát el ivóvízzel. ★ A budapesti Solidarítas Htsz varrórészleget állít fel Albertirsán ebben az évben. Valószínűleg augusztus vé­gén indul .meg a központi rész­leg, ahol a ruhák szabására negyven fiatalt tanítanak be. ABONYl KRÓNIKA Kazlak, bálák a határban Jó as árpa termésátlaga Pár nap óta ismét kombáj ­Vasutasnapi ünnepség a sportcsarnokban A MÁV-nyugdíjasok szak- szervezete meghívja^ a nyug­díjas vasutasokat a‘ szomba­ton délután négy órákor kez­dődő vasutasnapi ünnepségre, amelynek színhelye a ceglédi sportcsarnok, az egykori zsi­nagóga épülete lesz. Szeret­nék, ha azok, akik a sok éVi becsületes munka után nyug­díjba kerültek, együtt ünne­pelnének azokkal, akik átvet-, ték tőlük a tennivalókat és naponta helytállnak a vasuta­sok fontos posztján. Barátságvonat novemberben Barátságvonatot indít no­vember 7-re a Szovjetunióba a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottsága. A részvevők Kijevet, Moszkvát és Lenin- grádot tekintik meg, az ün­nepségeken Leningrádban vesznek részt. Érdeklődőknek tájékoztatást a városi nép­frontbizottság ad. BALATON ’71 Nem lesz divatbemutató Július 11-én, vasárnap dél­után három órai kezdettel — mint hírül adtuk — vidám, ze­nés műsort láthatnak a ceg­lédiek a Kossuth Művelődési Házban, közismert, neves táncdalénekesek felléptével. A híradástól eltérően divatbe­mutató nincs a műsorban. A műsor plakátján megjelent „kiegészítés” nem a njűsorra vonatkozik. nők dübörgésétől hangos az abonyi határ. Megrakott gép­kocsik és vontatók igyekeznek a termelőszövetkezetek raktá­rai felé, viszik az új árpát. Helyenként már kazlak maga­sodnak és néhol, ahol learat­tak, ekék hasítják a tarlót. — Június 26-án kezdték meg termelőszövetkezeteink az ár­pa aratását, és már be is fejez­ték — mondja Tairfcó Sándor vb-einökhelyettes. — összesen 850 holdról tizennégy kom­bájnnal takarították be ezt, és utána megkezdték a búza aratá­sát már tizennyolc kom­bájnnal. Valamennyi gép jó, üzemké­pes. Megfelelően képzett em­berek ülnek a kormánynál, sőt minden közös gazdaságban gondoskodtak a gépkezelők utánpótlásáról is. Alkatrész- hiány még nincs. Van elég szállító jármű, így a learatott gabonát fennakadás nélkül tudják az átvevőhelyre vinni. — Az árpa termésátlaga jó. A Ságvári Endre és az Üj Vi­lág termelőszövetkezetben ti­zenhét mázsás átlagot értek el. Jónak ígérkezik a búza is. Szépek a kenyérgabonák. Mintegy 4500 hold búzát kell majd a községben betakaríta­ni. — Az aratáshoz igazodóan megfelelően felkészült a Ga­bonafelvásárló Vállalat is. Raktárak, tárolóhelyek tiszták, a gépek jók. A vállalat abo­nyi telepe, több mint ötszáz vagoh búza átvételéről és megfe­lelő tárolásáról tud gon­doskodni. Ide szállítják a község ter­melőszövetkezetein kívül több környéki tsz-ből, valamint a ceglédi Állami Tangazdaság kerületéből is az új gabonát. A járulékos munkák eddig min­denütt kielégítőek. A TI MESTERE A pasztellszíneket kedveli Abonyi minta, mezőkövesdi pályázatra zimunkaszakkör, amelynek időközben tagja lettem, kiállí­Amikor az abonyi Kővágó Sándomé Bocskai úti lakását és annaik három szobáját meg­láttam, minden okom megvolt rá, hogy felkiáltsak: Nagyon szép! A lakás három szobája valóságos kézimunka-kiállítás, régi motívumok színes tárháza. Látni ott faliszőnyeget, több tucatnyi díszpárnát, falifutó- kat, térítőkét, hímzett lámpa- ernyőt és függönydrapériát. Rajtuk kalocsai, matyó, buzsa- ki,- Tisza vidéki minták, szűr­hímzés, keresztszemes és abo­nyi öltések, valamint az élénk fantáziájú asszony saját ötle­tei. Az egyik szobát nem ke­vesebb, mint harminc kézi­munka díszíti. — Régóta mestere a tűnek? — Kislány voltam piég, pol­gárista, amikor elkezdtem hí­mezni — meséli Kővágóné —, akkor kötelező tantárgy volt az iskolában a varrás, amolyan politechnika volt ez. Nagy igyekezettek csináltam, de leg­inkább és legtöbbet azután foglalkoztam a varrással, ami­kor férjhez mentem. Ügy érez­tem, egy-egy szép kézimunka, legyen az bármi, kedves díszí­tőeleme a lakásnak. A kiindu­ló pont tehát a lakás díszítése volt. Sokáig nem gondoltam többre, míg aztán a helyi ké­tást nem szervezett. Több munkám került a közönség elé. Tavaly már a községből is kijutottak hímzéseim, elisme­rést hoztak. A több mint ti­zenöt évi rendszeres munkál­kodás közben sok olyan he­lyet bejártam, ahol hagyomá­nyai vannak a hímzésnek. Mintákat gyűjtöttem Kalocsa vidékén, Mezőkövesden. Egy­szer meghallottam, hogy az abonyi református templom­ban is van egy szép minta. Közel 250 éves, eredeti abonyi minta. Megnéztem és nagyon megtetszett. Különösen a szín­árnyalatok voltak vonzóak. Lefényképezték, s annak alap­ján nekifogtam kivarrásának. Nagy munka volt, öt darabból álló kollekció készült. Ezzel indulok most .a mezőkövesdi IX. Kis Jankó Bori hímzöpá- lyázaton. — Mikor és mennyit dolgo­zik? — Háztartást vezetek, ezért többnyire csalt este dolgozom. Legtöbbet télen varrogatok, a hosszú estéken. Régebben gya­kori volt, hogy az éjféli híre­ket is még tűvel a kezemben hallgattam. Állhatatosság, rendszeres és következetes munka nélkül nem lehet ered­ményt elérni. — Melyek a kedvenc színei? — A színek összeválogatása mindig a minta eredetétől függ. A kalocsai és a matyó minták többnyire az élénk színeket szeretik. Én egyébként a pasz­tell színeket kedvelem. Saját mintáim rnipdig pasztell szí­nekben készülnek. Általában 14—15 féle színnel, különböző árnyalatúakkal dolgozom. — Melyik munkája a leg­kedvesebb? — Talán a nagy faliszőnyeg. Azt igen nagy tempóban, száz napig varrtam. A másik az abonyi mintákból készült kol­lekció. Ezzel a legtöbbet fog­lalkoztam. Gyuráki Ferenc Az abonyi református templom XVII. század végéről szárma­zó festett mennyezetmintája — faliszőttes hímzéseként.

Next

/
Thumbnails
Contents