Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-07 / 158. szám
1971. JÚLIUS 7., SZERDA íist Hir.i ’%/Círtap Fehér hegyek A fehúrvárcsurgói honsek- finomító nemcsak hazai öb- lösüveg-gy irtásunkat látja el aprószemű kvarchomokkal, hanem tekintélyes mennyiséget exportál is. A korszerű üzem nyolc esztendővel ezelőtt kezdett termelni, azóta egymillió tonna kvarchomokot szállítottak az iparnak. Fínyszóró a ráckevei járásra A Csepel Autógyár üzemi lapja, a Fényszóró újabban egész oldalt szentel valaimeny- nyi számában a ráckevei járásnak. Ezeken az oldalakon a járás helytörténeti nevezetességeivel, a helyi tanácsok terveivel, a különböző kulturális rendezvények ismertetésével tájékoztatják üzemi olvasóikat lakóterületük életéről, fejlődéséről. Jó kezdeményezés, amit csak ajánlani tudunk más, a megyében megjelenő üzemi lapnak is. Ma nyílik a Fekete Holló Űj vendéglátóipari létesítménnyel gazdagodik ma Ráckeve. Délután két órakor Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes nyitja meg az újjáépített Fekete Holló Vendéglőt, amelyben az éttermen kívül kerthelyiség, borozó, eszpresszó, bár, trafik és ajándékbolt áll majd a nagyközönség rendelkezésére. A Fekete Holló érdekessége, hogy az épületet az 1470-es években Mátyás király falra- kói építették s már több mint ötszáz évvel ezelőtt is vendég- fogadóként tartották nyilván. LAKÁS: KICSIBEN ES NAGYBAN (8.) Amikor... Amikor az Egyesül Államokban készíteni kezdték az első felhőkarcolók bontási terveit, hogy újabb, korszerűbb magasépületeket emeljenek a helyükbe, akkor hazánkban az 1 176 527 lakóházból 98,3 százalék földszintes volt, s csak 0,6 százalék egyemeletesnél magasabb... A házak 75,8 százalékának fala sárból vagy vályogtéglából készült. Amikor Angliában a lakosság több mint a fele már városokban élt, hazánkban a EGESZSEG ÜG17EK A fizetésemelésről HOGYAN FOGADTAK Erről érdeklődtünk dr. Kollár Lajostól, a váci dr. Szőnyi Tibor kórház igazgató főorvosától, valamint a kórház dolgozóitól. AZ IGAZGATÓ — 176 366 forintot kellett elosztani a kórház, a rendelőintézet, a véradóállomás, a körzeti orvosok, üzemorvosok és beosztottjaik, összesen „A zöldségárak alacsonyabbak, mint az elmúlt év hasonló időszakában, de ez elsősorban a kedvezőbb időjárásnak, a korábbi termésnek köszönhető, s nem annak, hogy a kereskedelem olcsóbban értékesít”. A mondat a közelmúltban látott napvilágot lapunk hasábjain. Lássuk tehát a zöldség és a gyümölcs útját, míg a termelőtől a fogyasztóhoz ér. Útikalauzunk Horváth Mihály, a Pest megyei Mező- gazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatója. Beszélgetésünk napján a MÉK felvásárlói árjegyzékében az uborka 4,50 Ft-tal, a fogyasztóin pedig 7 forinttal szerepel. A tök kilóját a termelő 1.40-ért adja el, a fogyasztó 3 forintért vásárolja. A hegyes paprika darabját 30 —50 fillérért veszik a felvásárlók, 0,70—1,20-ért kerül forgalomba. Az új karalábé csomója a felvásárlásin 90 fillér, a fogyasztói árjegyzékben 1,80 Ft. A cseresznye 4, illetve 6 forintért kerül kilónként a kereskedelemhez, 7—10 forintért a vevőhöz. A meggy felvásárlási ára 10,50, a piacon 18 forintért kapható. A nagy tömeA 43. sr. AHami Építőipari Vállalat 3. sz. Házgyára (Dunakeszi) FELVÉTELRE KERES férfi és női szakmunkásokat VILLANYSZERELŐ, KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ SZAKMÁBAN, valamint segédmunkaerőket elemgyártási munkára. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: 3. sz. Házgyár, Munkaerőgazdálkodás. Dunakeszi. gű újburgonya 2,50—3,20-ért kerül a MÉK-hez, a boltokban 5,20-órt árusítják. Az eper 21 forintos fogyasztói árával szemben, a termelő '15,50-et kap. £$ Hogyan lehetséges, hogy a felvásárlási ár sok terméknél a fogyasztói árnak fele, kétharmada? — Vállalatunk májusban 20 millió 200 ezer forint értékű árut forgalmazott. Az árrésből származó bevételünk 2 millió 900 ezer forint volt Ez körülbelül 14—15 százaiéivá a termékeit értékének. Zöldség- és gyümölcsforgalmi tervünk 295 millió forint ebben az évben. Ebből az árrés 38 millió. Ez alig több, mint 13 százalék. Az árrést ugyanis nem a fel- vásárlási árhoz kell viszonyítani, hanem az értékesítésihez. © A tény mégis csalt az, hogy az árrés említett hányada ellenére, a termelői ár kétszeresébe kerül a termék a piacon. Megengedhető ez? — A jelenlegi felvásárlói és fogyasztói árak közötti különbség a primőrcikkekre vonatkozik. Ebben az esetben magasabb, mint amikor már nagy tömegű árut értékesítünk. Ennek több oka van. Az egyik: a szállítási költségek kisebb mennyiségű terméket terhelnek, mert a boltokat ilyenkor is el kell látnunk. Az értékesebb áru tárolási vesztesége is nagyobb. Nem mindegy, hogy az egyforintos vagy az ötforintos burgonyából romlik meg esetleg 10—20 mázsa. A munkabéreket éppen úgy ki kell fizetni a felvásárlóknak, mint akkor, amikor nagyobb mennyiségű árut vesznek át. — Az árrés kialakításánál figyelembe kell venni azt is, hogy a felvásárolt árunak csak egy részét — 95 millió forint értékűt — adunk el saját boltjainkban. A többit nagykereskedelmi vállalatoknak szállítjuk, amelyek természetesen — és jogosan — felszámítják saját költségeiket is. A MÉK-től tehát jóval olcsóbban kerül tovább az áru többsége, mint amennyiért a piacon kapható. Még azt is hozzáteszem, hogy az árrésből származó 38 millió forint bevétel a szállítási, a felvásárlási és egyéb költségekre nem lenne elegendő. Ha nem kapnánk több mint hétmillió forint állami támogatást, a zöldség- és gyümölcs- értékesítés veszteséges lenne. A fogyasztói árak kialakításakor az országos' piaci árakra is tekintettel kell lenni. Ennek ellenére a megyében általában olcsóbban kerül a fogyasztókhoz a termék, mint a fővárosi piacokon. Üfc Sok termelőszövetkezetben inkább a közvetlen értékesítést választják, mert úgy vélik, így több a hasznuk. — Közvetlen értékesítés tervezésével mi is foglalkozunk. Ha a termelő gondoskodik az áru elszállításáról, csupán 2 százalékot számítunk fel közvetítői, üzletszerzői díjként. Termékforgalmunknak ennek ellenére csupán 10 százaléka bonyolódik le így. A gazdaságok — a forgalom aránya is bizonyítja — nem szívesen választják ezt az értékesítési formát, mert rengeteg a bizonytalansági tényező, s sok helyre kis tételeket kell elszállítani, amihez nincs elegendő járművük, munkaerejük. A gazdaságokat terheli a kockázat is, ha a leszedett áru megromlik. Mindezek miatt elsősorban csak az elosztóraktárral rendelkező vállalatokkal és a konzervgyárakkal kötnek ilyen szerződést a termelőszövetkezetek. A A többi MtK vállalathoz viszonyítva a papírforma szerint Pest egyike azoknak a megyéknek, ahol a legtöbb kiadással forgalmaznak. Ennek mi a magyarázata? — A szomszédos MÉK vállalatoknál általában központi irányítás van. Ott határozzák meg a felvásárlói és a fogyasztói árakat. Ettől a telepek nem térnek el. Nálunk önálló elszámolású egységek működnek, s a központ csak az irányárakat szabja meg. A papírforma különben nem fedi a megyei árszínvonalat, mert a valóságban az irányáraknál alacsonyabbak a piaci árak. A magyarázat reális, tényekre támaszkodó. A fogyasztó viszont nem a magyarázatot, hanem a piaci ártáblákat nézd. A kérdés megoldása bonyolult. Alapja azonban az; a MÉK-nek rövidítenie kell az áru útját, hogy ezzel csökkentsék a legnagyobb' emelő tényező, a szállítási költségek szerepét. Ezt megfontolt piackutatásnak, a kereslet és kínálat körzetekre bontott felmérésének és összehangolásának kell megelőznie. M. Kovács Attila 763 személy között. Először mindenkinek csak a megszabott minimális új bért írták javára, aztán a nehezebb és jobb munka alapján a megadott keretek között sokaknak juttattunk ennél többet. Fennmaradt 31 ezer forint, amiből még valamivel emeltük a legjobban dolgozók fizetését. A RÖNTGENORVOS Dr. Szollár Andor, a röntgenosztály vezető főorvosa: — Mit várok? Tudom lesz emelés, örülök is neki, de nem gondolkodtam felőle, sok az en dolgom. — Évente folyóiratokra, könyvekre legalább egyhavi fizetésemet költőm. Költséges a felolvasásra, kongresz- szusra utazás is, de elengedhetetlenül szükséges, hogy lépést tarthassak a fejlődéssel. Voltak életemben anyagi nehézségek, de nem voltam elégedetlen soha, hiszen a magam választotta munkát végezhetem. Megéltem, négy gyermeket neveltem, kettő még ma is tanul. A KÉZDÖ ORVOS Dr. Pálffy Ágnes tavaly kapta meg diplomáját: — Váci vagyok és ott dolgozhatom, ahol akartam, az idegosztályon. Remélem négy éven belül szakorvos leszek. Tudom, sok lány, volt osztálytársam, jóval többet keres nálam, iyégsem irigykedem rájuk. Az én. fizetésem most 1600 forint, hetenként egyszer ügyelek, ezért is kapok háromszázhatvan forintot. Remélem, felemelik a fizetésemet 1900 forintra, mostantól ennyi jár az egyetemről frissen kikerülőknek. Meglepetés éri, kétezerszáz forintra emelték a fizetését. AZ ÁPOLÖNÖ Czigándy Klára, a II. belgyógyászaton dolgozik tavaly óta. 1967-ben képesítették Miskolcon, onnan jött Vácra, 1500 forinttal. — Azóta százzal emelték a fizetésemet és kapok 300 forint munkahelyi pótlékot. Miskolcon drága albérletben laktam, itt nővérszálláson. Elégedett vagyok. A fizetésemelésnek azért persze nagyon örülök. Remélem, 50 forinttal kapok többet. Százötvennel kap többet, mint eddig. AZ ENERGETIKUS A fehérköpenyesek után kékköpenyes kórházi dolgozóval, Tóth Lajos energetikussal beszélünk. Az áram- és vízszolgáltatás, a fűtőberendezések és a csatornázás gazdaságos üzemeltetése és karbantartása a feladata, ötnegyed éve a DCM-ből jött át a kórházba, ugyanannyi fizetésért, 2800 forintért. — Ez változatosabb és mégis nyugalmasabb munka. Most arra számítok, hogy a fizetésemet háromezer forintra emelik. Téved. 3250 forint lesz a fizetése, s erről már a héten megkapja az írásos értesítését, ahogy Vácott az egészségügynél dolgozók valameny- nyien. Sz. E. házak 41,2 százalékát még mindig nád vagy zsúpszalma fedte, s az összes lakószobák felében a tapasztás, azaz a vertföld alkotta a padlót... A tízes évek voltak ezek, mielőtt még Ferenc József „mindent megfontolt, mindent meggondolt” volria. Amikor... Mi köze mindennek, e távoli dolgoknak témánkhoz és a mához? Sok! Másodlagos szerep A lakosság életkörülményeiben döntő helyet elfoglaló lakáskérdés hazánkban mindössze másfél évtizede foglal el elsődleges szerepet, mindaddig e szerep másodlagos volt, s különösen az a felszabadulás előtt. A kapitalizmus virágkorára oly jellemző telekspekuláció és lakóház- üzlet nálunk is létezett ugyan, de gazdasági szerepe nem volt túl jelentős. Ezért — bármennyire is szemináriumízűnek tűnhet e lényeges gazdasági tény — hazánkban az urbanizáció jóval elmaradt az európai átlagtól, s természetesen ennek következménye volt a lakásépítés színvonala, a lakásállomány összetétele is. Annak ellenére, hogy az 1920—1940 közötti években viszonylag sok lakás épült, az 1941-es népszámlálás adatai szerint a lakóházak 97,9 százaléka még mindig földszintes — harminc év alatt 0,4 százalék csak a csökkenés!—, a vályogtégla- és sárfalazatú házak aránya pedig 71,1 százalék. A városi lakosság 83,9 százaléka is csak egy szoba- konyhás lakásban élt, a szegényparasztok 48 százalékának még külön ágya sem volt... S akkor a második világháború ebben az állományban is nagy rendet vágott: a lakásállomány 20,6 százaléka pusztult el, illetve rongálódott meg súlyosan. A felszabadulás ezt, romokat és középkori állapotokat talált. Korábban már utaltunk arra, hogy a felszabadulás után, bár a lakásépítés a háború előtti évekhez mérten emelkedett. elsősorban a termelő beruházások kerültek előtérbe. Ez érthető és szükséges i helyzet volt, de hozzátarto- ' zik az igazsághoz: a lakásépítés a meglevő keretek között is egyenetlenül folyt. A gazdaságpolitika ma már köztudott törései erőteljesen kihatottak a lakásépítkezésre is — 1951-ben mindössze 22 ezer lakás épült —, illetve az építő- és építőanyagiparban létrejött feszültségek a meglevő lehetőségek kihasználását is akadályozták. A lakásállomány, valamint a hozzátartozó kommunális berendezések értéke — és ez sokat mond a téma fontosságáról — nagyobb, mint a teljes ipar és építőipar állóeszközeinek értéke! A nemzeti vagyon e tekintélyes hányadának óvása, gyarapítása és összetételének korszerűsítése törvényszerűen megkövetelte, hogy átfogó, s hosz- szabb távra szóló terv hatá-. rozza meg a teendőket. Az ötvenes évek végén így került kidolgozásra a tizenöt éves lakásfejlesztési terv. Régiek és újak A későbbiekben még részletesen kitérünk a tizenöt éves lakásfejlesztési terv eddigi teljesítésére, eredményeire, s a végrehajtás közben létrejött ellentmondásokra. A jobb megértés kedvéért azonban érdemes egy kis kerülőt tenni, s megismerni néhány olyan adatot, amely beszédesen bizonyítja a lakáskérdés megoldására tett erőfeszítések növekedését, a lakásépítés fokozódó szerepét. jutó É v Épített lakás ezerben Ezer lakosra új lakás 1941 31.0 3.3 1950 35,0 3,8 1960 58,0 5.8 1965 54,5 5,4 1967 62,6 6.1 1969 61,8 6,0 1970 80.2 7,3 A több lakás építése együttjárt a korszerűsödéssel is. Míg az ötvenes években az épített 1 al:ások alap területe ,52 négyzetméter volt, a hatvanas éveikben meghaladta a hatvan négyzetmétert. Igaz, ezen belül az állami lakások átlagos alapterülete 44—52, míg a magánerőiből épülteké 80—110 négyzetméter között van, azaz újonnan épített lakásokat és a lakásállományt. Míg előbbiek ugyanis azt bizonyítják, hogy hazánk fokozatosan megközelíti az európai átlagot, addig utóbbi összetétele szerint még mindig be kell érnünk, a mezőny második felében lévő hellyel. Évtizedek súlyos mulasztásait nem lehet egy évtized alatt fölszámolni, bármio magánerőből épült lakások lyen erős szándék is legyen nagyobb területe segíti elő a erre. Azért, hogy elhelyezheskedvezőbb összátlag kialakusük hazánkat az európai melását. zőnyben, tekintsük át az Hiba lenne azonban szem alábbi táblázatot, amely az elől téveszteni, hogy nem 1969-ber. épített lakások adalehet egy kalap alá venni az tai alapján rangsorol. Ország Épített lakások Űj lakások 1000 lakosra átlagos alapterülete Svédország 13.7 79.9 Dánia 10,1 107,7 Szovjetunió 9,4 45,5 Norvégia 8.6 86,3 Franciaország 8,5 76,5 Románia 7,2 45,2 Csehszlovákia 6,7 68,6 Ausztria 6.6 75.5 Magyarország 6.0 62.5 Jugoszlávia 5.9 57.9 Olaszország 5,5 72.4 Írország 4,8 87,8 A táblázatban nem szerephelyett 327 430 lakás épült fel. lő országok adatait is figyeA többletet áz 1970-es észténlembe véve megállapíthatjuk, hogy hazánk a hatvanas években előbbre lépett a rangsorban az épített lakások ezer lakosra jutó számát, valamint a lakások alapterületát s villannyal való ellátottságát tekintve, míg némileg sikerült csak javítani helyzetén a vízzel (fürdőszobával, tusolóval) való ellátottságot tekintve, de a gázzal és a szennyvízleve- zető-csatornával való ellátottságban még mindig a mezőny végé lévő országok közé szorul. Több, de... A harmadik ötéves tervben a tervezettnél több, 300 ezer dó kiugró eredménye, a 80 276 lakás tető alá hozása szülte. A többnek örülni lf hét és kell. Annak már kevésbé, hogy a harmadik ötéves tervben — ahogy a második ötéves tervben is — fölépült lakások között kevesebb az állami lakás, mint amennyi a tizenöt éves lakásfejlesztési tervben szerepelt, s hogy ugyancsak e tervvel ellentétben a városokban nem épült fel annyi lakás, mint a .ennyi kívánatos lett volna. Mészáros Ottó Következik: A TERV MEG AZ ÉLET Utazás az árak körül Drága & • — dmsmya felvásárlási ár
