Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-04 / 156. szám
4 1911. JÚLIUS 4., VASÁRNAP Teatrumnyitó Szentendrén BOTCSINÁLTA BÖLCSEK ÉS SZÜZESSÉG ACÉL-TÜKÖRÉ Elnéptelenedik málnaország ? BERNECEBARÁTI PÉLDA A LAKOSSÁG CSÖKKENÉSÉRE A Margitszigeten elmaradt a szabadtéri premier pénteken este a rendkívül hűvös idő miatt. A Szentendrei Teátrum, vezetői bizakodóbbak voltak. Joggal. Hiszen már az előadás előtt jó 'másfél órával népes tömeg verődött össze a város főterén a tavaly óta rendszeresített vásári előjáték — díjmentes — megtekintésére. S aztán ez a publikum megsokszorozódott este 8 órára a premierközönséggel, akik végig hűségesen kitartottak a sokszor díszlet- feldöntéssel fenyegető goromba. szeles idő ellenére is. Csaknem éjfélig. Kel 2 nagyobb dicséret e puszta ténynél? Am — világért sem kívánok mindjárt az elején ünneprontó lenni— ezt a kitartó figyelmességet hasonlóan még nagyobb figyelmességgel kellene viszonoznia a Teátrum vezetőinek. Mert, ha valami, akkor ez az egyetlen dolog joggal kifogásolható, hogy túlságosan hosszúra nyúlik az előadás. Es nemcsak a hideg miatt. A valóban pompás két bemutató, amely így is nagyszerű mulatságot jelent, nagyobb fegyelmet, szerkesztési, dramaturgiai ökonómiát, tömörítést kívánna, a helyenként figyelemlankasztó részek határozott kihúzásával. Csak nyerne az előadás is, a közönség is az így még frappánsabban ható két darabbal. it sem von le e kis megjegyzés annak az általános megállapításnak az értékéből, hogy Szentendrén az idén is, a Teátrum harmadik esztendejében játékosan értékes (értékesen játékos?), fáradhatatlanul mulattató és mégis színháztörténeti felfedezés-számba menő attrakciónak voltunk tanúi. Elfeledett, sőt jóformán meg sem született színpadi játékok inkarná- eiójának, sőt reinkarnációjának. Az első bemutatott kis mű, a Botcsinálta bölcsek ugyanis 1793-ban Pesten az első magyar nyelven előadott vígopera volt, a második mű (Szüzesség acél-tüköre) pedig seholsem volt és így sehol elő nem adott „XVIII. századi játék’’, amelynek alapja Táncz Menyhért pálos szerzetesnek „mulatságképpen” írt színjátéka a bibliai József-történeté- ből. Ezt használta fel és gyúrta össze Békés István egy másik hasonló munka, Nagybánkai Mátyás protestáns prédikátor krónikájának részleteivel, a Teremtés Könyve textusaival, valamint ismeretlen szerző ponyvaversezetének soraival és sok-sok egyéni leleménnyel. Amit látunk tehát e zenéstáncos bibliai játékban: régi is meg nem is, új költés is, meg nem is. Élesztgetése, bájos- naív életrekeltése egy régen- volt teatrista világnak, bőséges kikacsintásokkal a mába. Tulajdonképpen kettős játéknál vagyunk jelen (ha tetszik hármasnál) : miközben nézzük magát az előadást, egy-egy kikandikáló díszlet, öltözet vagy éppen szövegbeli utalás azt az illúziót igyekszik kelteni, mintha a két évszázaddal ezelőtti Szentendre színjátszóinak mutatványánál üldögélnénk. Éppen ez a legeredetibb, legsajátosabb hangulata is egyben e vállalkozásnak. A mába kacsintó, napjaink viszonyaira utaló játékos megjegyzések, sőt a friss sütetű színészi rögtönzések jelentik a harmadik vonulatot. E zek az eredeti jegyek különböztetik meg ezt a szabadtéri produkciót azor- ’jzágban e hetekben sokfelé láthatóktól. Több-e, keve- Jebb-e mindezáltal? Nem feladatom itt elemezni, de any- nyi biztos, hogy más sajátos. És ez már magában véve érték. Az is nyilvánvaló, hogy e Teátrum jövője addig bizto-. sított, amíg ezt a maga választotta utat tudja járni, netán továbbfejleszteni. Nem köny- nyű feladat. Az idén (a már említett kis térj engősségtől eltekintve) a maga szabta magas művészi színvonalon felel meg ennek. Már a hangütés is kiváló. Az az intonáció, amely az előadás előtt, tulajdonképpen függetlenül a bemutatótól, mégis hangulatát, célját illetően szerves részeként zajlik le a nézőtér mögötti ponyva keretében: 18—19. századi magyar népi komédiák összedolgozásával, ízes-vaskos, szinte gáttalan komódi ázással. (A Konrád Antal — Mádi Szabó Gábor — Szabó Gyula — Ba- silides Zoltán négyese és a fiatalok, főként: Papp János, Székhelyi József teremtik a remek légkört) így kellően fölhangolva kerül aztán a közönség a ponyva mögé, a nézőtérre, ahol mesterien hevenyészett komédiás színpadot lát a barokk templom tövének és a zöldség-gyümölcs boltnak ösz- szeszögelésében. Itt hangzik föl Giovanni Paisie\o muzsikája, amely annak idején legelőször e művel 1779 júliusában, II. Katalin cárnő udvarának elismerését szerezte meg, az akkori Szentpétervá- rott. Most itt a műszaki egyetem KISZ-zenekarának értő tolmácsolásában, az előadást is rendező Oberfrank Géza precíz vezényletével szólalnak meg a duettek, quartet- tek, kiskórusok dallamai, amelyek szövegét játékos’ jókedvvel, szatirizáló, perszif- láló szándékkal éneklik, játsz- szák az Operaház művészei: Várhelyi Endre, Kalmár Magda, Dunszt Mária, Miller Lajos s a fiatal Hantos Balázs, és a főiskolás Jeney István. Zenei csemege, dallamaiban, mondandójában egyaránt érzelmes, mulatságos, csipkelődő váltásokkal, szövegében pedig kigúnyolva az áltudományos, tudóskodó, az élettől elszakadt, misztikus magatartásformát, az élet valódi igenlésének és a valódi tudományának pártján állva. Napjainkban, jóllehet naív kis cse- lekményecske, mégis kedves, könnyed, frissítő muzeális élmény. I lülönben se vessük szemre a naívságot, hiszen I egyik alapvonása, tendenciája az itt folyó játéknak. Ez az alaphangja a másik bemutatónak is, ami éppen ott döccen meg helyenként, amikor ettől — vagy kiegészítő ellenpárjától, a természetesen erős humortól — tesz kitérőt másfajta mulatta- tás, más stílusú szórakoztatás irányába. A Szüzesség acél- tüköre (mint már szó volt róla) ebben a formájában teljesen új. A Teátrum — mondhatnánk szellemi atyjának — Békés Istvánnak egybeötvözött, átköltött, új organizmusban felmutatott műve. (Itt jegyezzük meg, hogy az ő szellemes és a korhűséggel az apró részletekig is számot vető munkáját dicsérik a bevezető népi komédia rigmusai is, valamint a Paisiello-opera ismeretlen librettistája szövegének átköltése mind a mondanivaló karakteresebb, időtállóbb megfogalmazásában, mind a finomságokra hallatlanul ügyelő prozódiai egyezésben az olasz szöveggel is.) A Szüzesség acél-tüköre az ótestamentumi József-história sokat földolgozott cselekménysorán vezeti a nézőt, de itt a héber mesekincs tiszteletreméltó gátlástalansággal keveredik nemcsak neoklasz- szikus és barokk elemekkel, hanem mai felhangokkal is. Persze úgy, hogy mindezt finoman archaizáló verselés, így az ősi magyar tizenkettesek rigmusai foglalják formai egységbe. De kár is lenne stíluselemeken törni a fejünket, sokkalta figyelemreméltóbb az egész játékos — mondanunk sem kell: egyáltalán nem biblikus — előadáson átütő törekvés, amely szituációkat, jellemeket, típusokat igyekszik formálni, miközben bizonyos társadalmi hátteret is fest vagy legalábbis bizonyos emberi-társadalmi mozgatórugókkal motiválja József hányattatott életének állomásait. Ez talán a legnagyobb értéke az újrafölfede- zés öröme mellett e hagyományokat őrző, mába növesztő, s paradox meghatározással: ősbemutató felújításnak. játéknak e régi színjátszó, mégis mai ízeit legjobban Sztankay István, Basilides Zoltán, Szabó Gyula, Mádi Szabó Gábor érzékelteti áradó, bővérű, játékos humorral. Sajnos, Psota Irén — a maga nemében talán nem is kifogásolható és elementáris vidámságú játéka — itt idegen anyagot jelent. A bölcselkedő humorosság harsány színei között érdekesen vonul végig József alakja Maros Gábor pasztell-szent- képbe oltott lányos arcú szépfiújaként, s éppen groteszk naívsága készteti mosolyra a mai nézőt, végülis remekül belehangolódva így az előadás atmoszférájába. A rendező Sík Ferenc, a díszlettervező' Forray Gábor, a jelmeztervező Székely Piroska ugyancsak jól egybehangolt „egy nyelvet” beszélnek munkájuk felfogásában. Valamennyi produkció művészi összefogásában, a közreműködő színművészeti főiskolások külön irányításában, betanításában is kiemelkedő elismerés illeti Békés András művészeti vezetőt. A darabban lényeges elem a zene, az ének, amely ezúttal is Vuji- csics Tihamér stílusérzékét dicséri, noha hellyel-közzel önmagát ismétli. Az ókori zene, népi és barokk muzsika jegyeit magán viselő partitúra Oberfrank Gézá zenei vezetésével szólalt meg a KISZ- es zenekar előadásában és csaknem valamennyi szereplő számos énekbetétjében. A Szentendrei Teátrum most megnyílt harmadik esztendeje — mindent egybevetve — üdítő szórakozás és feljegyzésre méltó része színházi, irodalmi hagyományokat őrző, felújító, továbbfejlesztő művészi törekvéseinknek. Lőkös Zoltán Néhány esztendeje ünnepelte fennállása nyolcszázadik évfordulóját Bernecebaráti. Újabb nyolcszáz esztendő múltán vajon lesz-e a faluban, aki az ezerhatszáz esztendős évfordulót megülje? A Börzsöny lábánál elterülő ősi falu lakossága egyre gyérül. 1966-ban, a népszámláláskor még 1977, a tavalyinál már csak 1687 embert írtak össze benne, az azóta eltelt másfél év alatt pedig 51 fővel megint csökkent a lakosság. Az országos átlagnál nem születik kevesebb gyermek a faluban, a halálozás aránya sem nagyobb, csak az elköltözés. A múlt év eleje óta 17 család távozott el, férj, feleség, a gyermekkel együtt. És persze, nőtlenek, meg hajadonok is otthagyták a szép, az új vagy korszerűen átépített szülői házat. Másik adat a legutóbbi népszámlálás idejéből: a községben 564 lakás volt, 517 házban. Azóta újabb 17 lakóház épült. Áll még a községben vagy hatvan régi ház, de nem több. Aki azt lakja, annak is mindnek volna rá pénze, hogy átépíttesse vagy újat csináltasson a helyébe. Pest megye Ipoly menti sávjában Bernecebaráti népmozgalmi adatai hasonlatosak a többi ottani községéhez. Mindenütt fogy a lakosság, ahogy más, városoktól távol eső községekben országszerte, sőt világszerte. Ha most Bernecebarátiról mégis külön szólunk, azért tesszük, mert amióta málna és más bogyós gyümölcsök termesztésére adta fejét ez a vidék, itt foglalkoznak ezzel a szépen jövedelmező kultúrával leginkább. Termelőszövetkezete, a Hunyadi különösen jeles a gyümölcstermesztésben és arról is híres, hogy esztendők óta a legjobb szövetkezet messze környéken. Következésképp tagjai is jól keresnek, módos a község és szinte hihetetlen, hogy ahol jólét van, az emberek onnan is elmennek. — Sok oka van ennek — mondja Strausz József községi vb-titkár és sorban felsorol néhányat: — A fiatalságnak nincs szórakozási lehetősége. Művelődési ház kellene. Egyetlen kút sem ad jó ivóvizet, vízmüvet, vezetéket kellene építeni. A kikövezett úttestek javításra szorulnak. Amikor a szamóca szedése elkezdődik, május második felében, hirtelen megduzzad a község lakossága. Amíg a málna-, ribiszkeszüretet be nem fejezik, kétezernél is többen lakják a falut. Jönnek mindenfelől a gyümölcsszedők. A tsz-tagok fél holdtól másfél holdig vállalnak bo- gyósgyümölcs-ápolást és -szedést. Ennyit egy ember egyedül nem végezhet el, kell a segítség Viszont egy közepes szedő ezer forint értékű gyümölccsel is megtölti a ládákat naponta, és ennek a pénznek a fele a vállaló tagot illeti. Tavaly a tsz szamócásán 35 vagonnal termett. Idén rossz volt a termés, csak tizenhét vagonnal szedtek. A málna is csupán 32 vagon lesz a múlt évi 51 helyett. Am, az átvételi ár most magasabb, úgyhogy a tagok összegszerűen körülbelül ugyanannyit kapnak, mint előző évben. — Nagyon hiányzik valami ipari üzem — véli a vb-titkár. — Ha lenne, az elvándorlás is csökkenne, esetleg meg is szűnne. — Hogy ipari segédüzemet létesítsünk, arra nem volt igény — halljuk Lőrincz Györgytől, a Hunyadi Tsz elnökétől. — A tsz különben anélkül is megél, és a tagjai is, mégpedig jól. Kár azonban, hogy a jó jöA pedagógusok fizetésrendezésének végrehajtásáról kérdeztük Csömöri Lászlót, a ráckevei járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetőjét: — A járási hivatal az óvodák és általános iskolák alkalmazottainak fizetésátsorolását bonyolítja, a középiskolákkal megyei, az ipari- tanuló-iskolákkal pedig miniszteriális szinten foglalkoznak. Általánosan az eddigi bérkeret húsz százalékát adják ki fizetésemelésre, járásunk tizenkilenc százalékot kapott, mivel nálunk a bérek eddig is magasabbak voltak az átlagosnál... A jóváhagyott végrehajtási utasítást június tizenhatodikán kaptuk kézhez, ezt követően értekezletet tartottunk valamennyi érintett intézmény igazgatója, párt- és szakszervezeti titkára, valamint gondnoka számára a fizetésrendezés végrehajtásáról. — Hogyan rendelkezik a végrehajtási utasítás a törzsfizeté- sekröl? — A törzsfizetés a pedagógusoknál tizenkét százalékkal, de legalább kétszáz forinttal emelkedik, a fizikai állomá- nyúaknál pedig tíz százalékkal, legalább száz forinttal. Jelentősen emelkedett a fizetések alsó és felső határa. A kezdő középiskolai tanár törzsfizetése legalább ezerki- lencszáz, a fizetés felső határa négyezer-négyszáz forint. Az általános iskolai tanár ezerhétszázötven forinttal kezd, fizetése tizenöt éves tanítás után elérheti a négyezer-kétszáz forintot. A legalacsonyabb tanítói fizetés ezerhatszáz, a legmagasabb négyezer forint... A rendelkezés háromévenként automatikus előléptetést: a fizetés százforintos emelkedését biztosítja. Üj a differenciált osztályfőnöki pótlék is, amely száz forinttól négyszáz forintig terjed. Területi pótlék adható olyan helyekre, ahová nem könnyen kapni pedagógust — így például járásunkban az áporkai és makádi iskolák tanítói, tanárai száz forinttal több fizetést kapnak ezután. — A munka minőségének ju- talmazására milyenek a differenciális lehetőségek? — Személyenként, járási átlagban, százhúsz forintot kaptunk erre. A minőségi munka legnagyobb elismerésére háromszáz forint többlet vedelmet adó, néhány hónapig tartó fáradságos, nehéz munka után, az év hátralévő részében úgyszólván tétlenségre van ítélve a tagság nagyobb 'ele. Mindez vonatkozik nemcsak málnaország fővárosára, a legtöbb bogyós gyümölcsöt termelő Bemecebarátira, hanem több más, Ipoly menti községre, hogy a távoli jövőben is legyen elég ember, aki leszedi a bogyós gyümölcsöt. Sz. E. fizethető: ez azt jelenti, hogy a legjobb tanítók, tanárok fizetése ötszáz-hatszáz forinttal emelkedik. A differenciált besorolás az igazgató feladata, mint egyszemélyi vezetőé és munkaadóé, a párt- és szakszervezeti titkárok véleménye alapján. Az igazgató a differenciákat a tantestület előtt indokolja, majd a járási hivatal művelődési osztályához jóváhagyásra felterjeszti, ahogy ez már meg is történt. A mi korrigálásunkra csak egy-két esetben került sor. Az igazgatók munkájának, fizetésének minőségi be- sor dósa viszont osztályunk önálló feladata. A ráckevei járásban most a legmagasabb általános iskolai igazgatói fizetés négyezer-nyolcszáz forint. Hogy a dunaharaszti, I. számú Általános iskola, — igen jé iskola lehet, arról az is tanúskodik, hogy a harminctagú tantestületben nincs fluktuáció, s hogy képesítés nélküli pedagógust sem kellett alkalmazniuk. A pedagógusok fizetésrendezéséről, különösképpen a differenciálásról Csáki Illés igazgatót kérdeztük meg: — A járási, június 21-i eligazító értekezlet után már június 23-án a tantestület előtt ismertettük a fizetésrendezést. A minőségi differenciálásnál számításba vettük a tanítás színvonalát, az elért eredményeket, a tanulmányi versenyek eredményeit. Nem kerülte el figyelmünket az egyéb iskolai munka, például a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése, az úttörőnevelés, valamint a tanárok és tanítók társadalmi tevékenysége sem. Tantestületünkben nemcsak országgyűlési képviselőt, hanem tanácstagokat és népfront-elnököt is találunk ... A differenciálás eredményeként többen kiemelt fizetést kaptak. Az egyik magyar—történelem szaíkos tanárnő például, aki a megyei módszertani munkaközösség tagja, osztályfőnöki, úttörővezetői munkájáért, az irodalomszakkör vezetéséért, a pedagógusok politikai képzéséért, összesen ötszázhúsz forint fizetésemelést kapott. Tornatanárunk — akinek növendékei már sok bajnokságot nyertek — tanácstag, osztályfőnök, ezenkívül a községi népfrontbizottságban s még a takarékszövetkezetben is tevékenykedik, összesen ötszáznyolcvan forintos fizetésemelést kapott. — padányi — A PEDAGÓGUS-BÉRRENDEZÉS: DIFFERENCIAL koma'rdmi-zsoldos ?. / KÁR EK 7V YA Rá * MÓNI és R0BII gverteh m me ti * z, T5qM u ..mis/, iirmm ...EZT/S.J gl ©1 stsr ÍV-A-'J Wvj , Ml A/D
