Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-04 / 156. szám

2 írlap 1911. JTTLITJS 4., VASÄR.XAF A magyar bákemozgalom állásfoglalása (Folytatás az 1. oldalról.) alkalmából. E történelmi ok­mány — emlékeztetnek a magyar békemozgalom veze­tői — kinyilvánította a sza­badság, függetlenség és a szu­verenitás elvét. Elítélte a né­pek leigázását és elnyomását. Az ország azonban, ahol az emberi szabadságjogok eiső nyilatkozata megszületett, most — vezetői bűnéből — hosszú évek óta népir­tó háborút visel a vietna­mi nép. Laosz és Kam­bodzsa népei ellen; e népek függetlenségére é6 szabadságára tör. Ez a borzal­mas háború cinikus megcsú­folása az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyi­latkozatának. Az OBT elnökségi állásfog­lalása utal arra, hogy a Bé- ke-világtar.áos Budapesten megrendezett legutóbbi köz­gyűlése a béke híveinek nö­vekvő támogatásáról bizto­sította a hősi harcát vívó in­dokínai népeket, s e kiáltvány szellemében juttatja most a magyar békemozgalom ismé­telten kifejezésre testvéri szo­lidaritását Vietnam, Kambod­zsa és Laosz népével. Támogatja igazságos kö­veteléseiket, és üdvözli a dél-vietnami I ideiglenes forradalmi kor­mány legutóbb, július 1-én I közzétett hétpontos javaslatát ■ a vietnami háború beíejezé- I sére. Vihar Málta körül (Folytatás az 1. oldalról.) hoz, következésképp a Szuezi- csatornához... Birindelli admirálist fasiszta múltja nem intette szerény magatartásra. Az a bizalom, amellyel közvetlen fólöttese, az amerikai Kiverő tenger­nagy, a NATO teljes dél- eurupai haderejének főpa­rancsnoka viseltetett iránta, vérszemet adott neki és nagy- nagy kedvet a politizálásra. Az olasz fasiszta tengerész hivat­va érezte magát arra, hogy nyilatkozatokkal fokozza a NATO elkötelezettségét — Iz­rael mellett! E mellett termé­szetesen indokoltnak tartotta, hogy újabb meg újabb — száj- hősivödő — támadásokat intéz­zen a szovjet flotta földközi­tengeri jelenléte ellen. E két politikai célja együtt jutott ki­fejezésre abban a nyilatkozat­ban is, amely az izraeli Maariv című lap hasábjain jelent meg. Már ekkor robbanhatott vol­na a politikai bomba, de ekkor még Málta korábbi reakciós miniszterelnök^, Giorgio Borg Olivier szemet hunyt az eset fölött. ; hadd emlékeztessek rá —, egy- I időben azzal, hogy Moszkvá- j ban kicserélték a szovjet— j egyiptomi szerződés ratifiká­ciós okmányait. A Szovjetunió és az EAK barátsági és együttműködési szerződése, amely 15 évre írja elő a két országnak a minden eddiginél szorosabb együtthaladását, ez­zel az aktussal életbe lépett. PERRE KERÜLT A SOR Jacqueline Kennedy és egy fotóriporter között a New York-i szövetségi bíróság dön­tése értelmében. A fotós 1,3 millió dolláros kártérítést kö­vetel, amiért Jacqueline és három detektív jogtalanul bántalmazták, sőt, le is tar­tóztatták. Onassziszné viszont 1,5 millió dollárra perli a fo­tóst, amiért állítólag zaklatta őt és két gyermekét. LAIRD amerikai hadügymi­niszter pénteken 17 napos tá­vol-keleti utazásra indult CSAK RÖVIDEN ÜJFAJTA, ún. prémium­sorsjegyek árusítását kezdték meg Lengyelországban 250, 500 és 1000 zlotys névérték- b-en. A sorsjegyekre hatheten­ként kettő 200 ezer, hat 100 ezer, húsz 15 ezer és húsz 10 ezer zlotys nyereményt, va­lamint kétszáz 2500 zloty ér­tékű tárgynyereményt sorsol­nak ki. A sorsjegyek 20 évre érvényesek. A takarékpénztá­rakban készpénzre bármikor viss zaválthatók. MEGNYERTE a Time INC ellen indított perének első sza­kaszát Ferdinand Marcos fü- löp-szigeti elnök. A perre azért került sor, mert a Time című folyóirat április 12-i számában „lelkiismeretlen hi­vatalnoknak”, „korrupt egyén­nek” és „diktátornak” nevezte a politikust, áld emiatt össze­sen 29 millió nyugatnémet márka értékű kártérítést kö­vetel. HENRY KISSINGER, Nixon elnök külpolitikai tanácsadója szombaton Saigonba érkezett. SEMMELWEIS KEIÖELBERGBEN Semmelweis Ignác szobrot avat­tak e héten Heidelbergben. A nagy magyar orvos szobrát a német nőgyógyászok kezdeményezésére a hazánkból elszármazott művész, Müller Frigyes alkotta. Monstre repüiőgéprablás Pénteken délután két gép­rabló eltérítette a Branifí In­ternational légitársaság San Ántonióból Dallas felé közle­kedő Boeing 707-es gépét, fe­délzetén 102 utassal és nyolc­főnyi személyzettel. A gép az esti órákban — eltérítői uta­sítására — leszállt a mexikói Monterreyben, ahol üzem­anyagot vett fel. Az akció vég­rehajtói — Robert Jackson amerikai állampolgár és egy Alicia Sanchez nevű nő — Monterrey repülőterén szaba­don bocsátották az utasokat és a három stewardesst. Utóbbiak beszámolója szerint a géprab­lók fegyvertára két puskából, és egy üveg nitroglicerinből áll. Követelésük százezer dol­lár — az összeget már meg is I kapták —, és szabad az útjuk Trinidadba. Szombat reggeli hírügynök­ségi jelentések szerint a gép felszállt a repülőtér betonjá­ról, eltérítői az utolsó pillanat­ban módosították eredeti ter­vüket, és útirányként Limát, a perui fővárost jelölték meg. A géprablók Lima repülőte­rén szabadon engedték a gép holtfáradt, öt főre csökkent személyzetét, akiket három önként jelentkező — pilóta és két légikisasszony — váltott fel. Űjabb üzemanyag-felvétel után a gép elhagyta a kifutó­pályát; úticélja ezúttal, a Bra- niff légitársaság vezetőinek tu­domása szerint, Rio de Janei­ro; a végcél még mindig nem ismeretes. AZ IRTIS MENTEN A Magyarországon és az omszki területen élő kommunis­ták és dolgozók közötti internacionalista barátság alapjait azokban az években rakták le, amikor a szocialista forradalom győzelméért és a szovjet hatalom megteremtéséért folyt a harc Omszk városában. Ebben a harcban a dolgozók Magyar- országának legjobb képviselői — Zalka Máté, Ligeti Károly és mások — közvetlenül és aktívan részt vettek• Ez a barátság az SZKP és az MSZMP által folytatott lenini internacionalista politika diadalának ragyogó megnyilvánulása, mely politika tovább fejlődött a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresz- szusának és a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kong­resszusának határozataiban. Ez az internacionalista kapcsolat ölt most testet, midőn Pest megye az omszki területtel testvér- megyei kapcsolatba lépett. E testvériség demonstrálására ér­kezett e héten Pest megyébe az omszki pártmunkás-delegáció. Vezetője, Szergej Joszifovics Manakin, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, az Omszk területi pártbizottság első titkára mutatja most be, pár adatot felvillantva, testvérmegyénket. A Szovjetunió legnagyobb föde­ratív köztársasá­ga az Orosz Szo­cialista Föderatív Szovjet Köztársa­ság (OSZFSZK). Ennek az orosz- országi föderá­ciónak (Rosszij- szkaja Federaci- ja) összterülete 17 millió 75 ezer 400 négyzetkilométer. Lakosainak szá­ma — 1966-os adatok szerint — 126 millió 561 ezer. Népsűrűsége négyzetkilométe­renként 7,4 fő. A városi és a vidéki lakosság aránya 58:42. Az oroszor­szági föderáció 16 autonóm szovjet | szocialista köz-; társaságból, öt au­tonóm területből, tíz nemzeti kör­zetből, tíz régió­ból, 49 területből Az omszki főutcán Nem úgy Dominic („Dom”) Mintoff, a munkáspárt vezető­je, aki éppen akkor járt a vá- j lasztási harc kellős közepén. | Mintoff nem válogatta meg szavait. A NATO-parancsno- kot, az olasz tengernagyot nyíltan „fasisztának” bélye­gezte és kijelentette, hogy ha a munkáspárt győz a válasz­táson, Birindellinek nem lesz sokáig maradása Máltán. így is lett... Több is történhetik-e? A nyugati városokban nagy ria­dalom támadt, amikor a mun­káspárt győzött. Az angol nagykövet már kerek egy hét­tel Birindelli máltai kiutasítá­sa előtt tájékoztatta a NATO állandó tanácsát a várható fordulatról. A nyugati sajtó propagandagépezete pedig megkapta az utasítást: eltúloz­ni az eset jelentőségét... A „szövetségek ellenkezőjére for­dítását” kezdték jósolni, ma­gyarán azt, hogy — a NATO hadihajói helyébe szovjet ha­dihajók futnak majd be Málta kikötőjébe! Erről, azt hiszem, nincs szó. Az új máltai munkáspárti kor­mány vezetői személyes bosz- szújukat töltötték ki az olasz fasiszta tengernagyon és ugyanakkor kérdésessé tették a NATO-parancsnokság meg­maradását csakúgy, mint a brit csapatok állomásozását. Viszont nyilvánvalónak lát­szik, hogy új feltételekkel, magasabb bérleti díjak megfi­zetése esetén őfelsége hadi­hajói és katonái továbbra is birtokukban tarthatják a tá­maszpontot. S talán a NATO jelenlétére is találnak átmene­tileg jogi alapot. A hangsúly azonban — az átmenetileg kifejezésen van! A máltai fejlemények újabb bizonyítékát szolgáltatják a földközi-tengeri erőviszonyok új alakulásának. Elképzelhető lett volna tíz-tizenöt évvel ez­előtt, hogy egy ilyen parányi ország (319 négyzetkilométer, í50 000 lakos) kihívást intéz­ten olyan nagyhatalom, mint tíagy-Britannia és olyan erős katonai koalíció, mint a NATO ellen? Történt pedig mindez — és két területi jo­gú városból áll. Az omszki or- I szágrész a 49 terület egyike, j 1934 decemberében alakult, s vette fel jelenlegi közigazga­tási határait. Az omszki terület a Szov­jetunió keleti részen fekszik, Moszkvától 2500 kilométerre délkeletre, a nyugat-szibériai alföld déli részén, az Irtis fo­lyó középső szakasza mentén. Százharminkilenc és fél ezer négyzetkilométernyi területe három övezetből áll. Az egyik sztyeppés, a másik erdős- sztyeppés, a harmadik tajga. A terület észak—déli irány­ban 600, nyugat—keleti irány­ban 300 kilométer. Délről Kazahsztán, nyugatról Tyu- meny, északról a Hanti Man- szi Nemzeti Körzet, keletről a tomszki és novoszibirszki te­rület határolja. Hat városa, tizennégy városszerű települé­se és 2266 községe van. Lako­sainak száma ez év január 1- én egymillió 826 ezer volt, ebből egymillió 38 ezer a vá­rosokban él. Az Irtis folyó két oldalán fekszik a terület fővárosa, Nyugat-Szibéria egyik legna­gyobb városa, Omszk. 1716- ban alapították. A polgárhá­ború idején Omszkért magyar vörösgárdisták is harcoltak, közülük sokan itt vesztették életüket. 1918. június 2-án a városban végezték ki a fehé­rek Ligeti Károlyt, a nemzet­közi inter,nacianalista ezred parancsnokát és még ugyan­ebben a hónapban 13 honfi­társát. Emléküket emlékmű hirdeti a városban. Omszk la­kossága jelenleg több mint 800 ezer. Most épül új város­negyede az olajmunkások ré­szére. Az omszki területen körül­belül 400 különböző ipari vál­lalat működik. Legfejlettebb villamosén ergia-ipara, a gép­gyártás, a petrokémia és az építőanyag-ipar. Számtalan bo­nyolult gépet és berendezést, különböző kőolajtermékeket, autógumiköpenyt, mezőgazda- sági gépalkatrészeket, kau- csuktermékeket, televíziós készülékeket, háztartási hűtő­gépeket, gáztűzhelyeket, zon­gorát és bútort állítanak elő. Az omszkiak ipari termékei szerte a Szovjetunióban is­mertek, sőt külföldön is. Mezőgazdaságilag az Orosz- országi Föderáció egyik leg­nagyobb körzete az omszki. 6,7 millió hektárnyi mezőgaz­daságilag művelt földterület­ből 4,4 millió hektár a szán­tó. Ezen a hatalmas területen 178 szovhoz és 176 kolhoz működik. A mezőgazdasági munkát 21 ezer traktor és 10 ! ezer gabonakombájn segíti. I, Gabonafélékből az évi termés­ALGÉRIA KÖSZÖNTÉSE A baráti Algéria népe július 5-én köszönti függet­lenségének 9. évfordulóját. A független fejlődés útja hosszú és véres harc, kitar­tó nemzeti felszabadító küzdelem eredményeként nyílt meg a volt francia gyarmat népe előtt. Száz­harminc esztendős kolonia- llsta uralom igáját rázta le az algériai nép, példátlan véráldozat árán: nyolc évig folyt a véres szabadságharc és még két esztendeig tar­tott a csata a tárgyalóasz­talok mellett, míg végre a francia kormány elismer­te, hogy Algéria nem fran­cia megye... Közel egymillió algériai áldozta életét a szabadság­harcban, amely elvezetett 1962 júliusának emlékezetes napjáig, a függetlenség deklarálásáig. Azóta az al­gériai nép megszilárdította függetlenségét és a maga választotta útra lépett: a demokratikus fejlődés, a társadalmi haladás, a kö­vetkezetes antiimperialista politika útjára. A feladat nem könnyű, hiszen rop­pant erőfeszítéseket kell tenni a gyarmati uralom idején tudatosan elsorvasz­tott közoktatás fejlesztésé­re, rendkívül súlyosak a szociális terhek éppen a kolónia lista örökség miatt, nagyon sok a hadiözvegy és a hadiárva, és a munkanél­küliség még mindig nyo­masztó gond. i>e az ered­mények is mindinkább ki­bontakoztak: a függetlenség majd egy évtizede alatt na­gyot lépett előre Algéria az iparosításban és éppen most vívja új csatáját az idegen óla jmonopóli uniók ellen. Algéria szívósan küzd azért, hogy megkapja mél­tó jussát természeti kincsei­nek jövedelméből, hogy el­lenőrizhesse a szaharai olajkutakat, hogy a folyé­kony aranyból mind több juthasson az ország fejlesz­tésére, életszínvonalának növelésére, függetlenségé­nek védelmezésére. Ebben a politikában Algéria élve­zi a világ békeszerető erői­nek segítségét, elsősorban a szocialista országokét, s így hazánkét is. Eokonszenwel kísérjük a nagy észak-afri­kai ország nemzeti függet­lenségi politikáját, követ­kezetes antiimperialista magatartását, s örülünk a magyar—algériai kapcsola­tok fejlődésének és elmé­lyülésének. Valóra vált a krími álom Megvalósult a krími föld­művesek álma: az ukrajnai Dnyeper vize, áthaladva a 300 kilométer hosszú észak-krími csatornán, megkezdte a Feo- doszija víztároló feltöltését. Már folyik a csatorna utolsó, Feodoszija—Keres közötti sza­kaszának építése is. A mester­séges folyó, amely keresztül- szeli a krími sztyeppék aszá­lyos körzetét, 660 000 hektár föld öntözését és Feodoszija, valamint Keres vízellátását te­szi lehetővé. NEM EGÉSZEN EGY EV ALATT legalább 18 afrikai or­szágban terjedt el a kolerajár­vány, amely korábban szinte ismeretlen volt a fekete kon­tinensen. Az egészségügyi vi­lágszervezet jelentése szerint az elmúlt tizenegy hónapban 38 144 megbetegedés történt, és ebből 7212 végződött halállal. átlag több mint 3 millió ton­na. Az állatállomány is je­lentős, egymillió 600 ezer a szarvasmarha, 600 ezer a ser­tés, 1 millióra tehető a juh- és kecskeállomány. A terület évente átlag 200 ezer tonna élőhúst, 12 millió hektoliter tejet, 340 millió tojást, s több mint háromezer tonna gyap­jút termel. Omszk közlekedési csomó­pont a Szovjetunió központi körzeteiből a Távol-Kelet fe­lé vezető úton. A vasúti, a fo­lyami, a gépkocsi-, a légi- és csővezetékes' szállítás centru­ma. A városon suhan át a ke­let felé vivő transzszibériai vasút. Omszkban tv-központ, nagy kapacitású rádióállomás működik, s Moszkvával köz­vetlen a rádiórelé összekötte­tés. A lakosság műveltségi szín­vonalára jellemző, hogy a te­rületen 317 ezer azoknak a száma, akik felsőfokú, nem befejezett felsőfokú és közép­fokú szakiskolai végzettséggel rendelkeznek. 2092 általános iskolában összesen 411 ezren tanulnak. A 11 ezer felsőfokú tanintézet hallgatóinak szá­ma 40 ezer, s a 34 technikum­ban, illetve középfokú tanin­tézetben 39 ezren tanulnak. A könyvtárhálózat jellemző ada­ta: 17,5 millió könyv találha­tó a katalógusokban. Ezerhat- száz a működő klubok szá­ma, s 2 ezer mozi áll a né­zők rendelkezésére. Omszk­ban négy színház, egy hang­versenyterem és egy cirkusz működik. A kultúrpalota ad otthont az Állami Orosz Népi Kórusnak, a szimfonikus ze­nekarnak. A városban szám­talan esztrádegyüttes műkö­dik. Omszk 26 tudományos in­tézetében négyezer tudós és tudományos munkatárs dol­gozik. S befejezésül az egész­ségügy pár számadata: a te­rületen több mint 200 kór-> ház, 256 rendelőintézet, 805 segédorvosi és szülésznői ál­lomás őrzi a lakosság egész­ségét, az egészségügyi inté­zetekben 5,5 ezer orvos mun­káját 15 ezer egészségügyi dolgozó segíti. Bemutatkozásul most csak ennyit. Az elkövetkezendő időkben szeretnénk minél több tájékoztatást adni éle­tünkről, testvérmegyéuk lap­jában, s természetesen vár­juk otthon, Omszkban a Pest megyeiek viszontbemutatko- zását. Omszk — Lenin tér

Next

/
Thumbnails
Contents