Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-31 / 179. szám
SZÜRETRE KÉSZEN A Közép-magyarországi Állami Pincegazdaság nyársapáti pincészetében már szüretre készen állnak a gépek, berendezések. Őszre 40 ezer mázsa szőlő átvételéhez készülődnek, bár különösen jó termésre nem számíthatnak. Hét végi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Házban ma este tánc. Játszik a Plútó együttes. MOZIMŰSOR PEST MEGYEI HlöLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM 1971. JŰLIűS 31., SZOMBAT MINDEN HÉTEN VIZSGÁLAT Ellenőrök a strandon A medence kicsi, a környezet kopár Szabadság: ma és holnap: Diploma előtt (amerikai). Kossuth: vasárnap: Az emir kincse (szovjet). Abony: ma és holnap: Közjáték (lengyel). Törtei: ma és holnap: Gyula vitéz, télen- nyáron (magyar). Ceglédber- cel: vasárnap: Szerelem, ó! (amerikai). Albertirsa: vasárnap: Katonák, szoknyában (lengyel). Jászkarajenő: ma és holnap: A gyilkos, a házban van (magyar). — Az egész nyarat rászánom. Se vasárnapom, se hétköznapom. — Kereset? — Ha jól megy, 70—80 forint, de vasárnap megvan a százas. — Külföldiektől borravaló? — Nincs. Én meg nem csalok. Nálam ez lelkiismereti kérdés. — Azt mondják, ilyen helyre csak összeköttetéssel lehet bejutni. Igaz? — Hát nekem is volt egy pici, ugyanis az unokanővérem cukrász. — Szórakozás? — Semmi. Esetleg szombaton bálba megyek, mert az este 8—9 óra körül kezdődik. — Hány órát dolgozik naponta? — Reggel fél kilenctől, délután fiatig, fél hétig. Attól függ, hogy megy az üzlet. — Mindig itt, a ceglédber- csl—cserői sorompónál árul? — A sorompót nekem találták ki. Hatvan percből ötvenet biztos zárva van. A nyári hónapokban ritkán találhatók meg a városi ta— Hány adagot ad el naponta? — Háromszáz körül. — Csak itt, a sorompónál? — Nem. Az Egyetértés Tsz lakatüzemében délután kettőkor vált a műszak. Egyszer nem voltam ott, már hiányoltak. — Hogyan érti meg a külföldieket? — Oroszt és olaszt tanultam, de nem is kell ide nyelvtudás. Aki idejön, mindenki fagyit akar. Az ujjúkkal mutatják, hány adagot kérnek. A neve Prazsák János. Al- bertirsáról triciklizik minden nap ide, a sorompóhoz. Tizennyolc éves. A nyári szünidő alatt fagylaltot árul. Felvételizett a szarvasi főiskolában, öntözési és talajjavító szakra megy. Szülei fizikai dolgozók. Nehezen tudják tovább taníttatni. Mint mondotta: jó tanulással szeretné meghálálni az áldozatot. A gimnáziumban már bizonyított, 4,2-re érettségizett. Illés István ] nács közegészségügyi ellen- I őrei irodájukban. Ebben az időszakban fokozott ellenőrzést végeznek a közétkeztetési konyhákban, raktárakban és az üzletekben. Az egészségügyi szabályok végrehajtásának eredménye: az idén még nem volt ételmérgezés, fertőző megbetegedés a városban. Legutóbb a városi strandon tartottak ellenőrzést, melynek eredményéről Gór Nagy Ilona közegészségügyi ellenőr adott tájékoztatást: — Hetenként csaknem háromezer ember látogatja a strandot. Köztudott, hogy a város már évekkel ezelőtt kinőtte a mindössze 1520 köbméter vizet befogadó medencét. Egyébként is szűk és eléggé kopár a strand területe. — A fürdő vízellátása javult az elmúlt évekéhez képest, az idén kettő helyett négy kút látja el vízzel a medencéket, zuhanyozókat. Eddig hetenként egy alkalommal tudták cserélni a vizet, most kétszer. A strandolok mégis panaszkodnak a víz „piszkos” színére. Ez a víz összetételéből adódik, ugyanis hamar algá- sodik, beszíneződik. — A mi ellenőreinken kívül a Pest megyei KÖJÁL hetenként vizsgálja a vizet. A víz és a medence tisztasága nem kifogásolható, annál inkább az épület állaga. A kabinok korszerűtlenek, egészségtelenek. Nehezen lehet tisztán tartani a hulló va- kolatú mellékhelyiségeket. Rendben tartásukra fokozottan kell ügyelni, s erre felhívtuk a strand vezetőjének figyelmét is. Cs. I. Megtérül a biztosítás A Ceglédi Állami Tangazdaság erre az esztendőre is megkötötte az Állami Biztosítóval a biztosítási szerződést. Több száz millió forint értéket biztosítottak, s ezért a gazdaság az idén közel ötmillió forint biztosítási díjat fizet;?A |>énz magtérül, a biztosító ennek: az összegnek a többszörösét fizeti vissza kártérítésként. t'apylaítos a sorompónál A szezon végén főiskolára megy Hol vagytok, baboskendős marokszedő lányok ? Aratás régen és ma Első kaszás a kombájnon HANYATT FEKSZEM a fűben. A körülöttem kavargó gondfelhőket elkergeti a gyümölcsillatú nyári széL Kéken ragyog az ég. — Kipp! Kopp! Kopp! Felriadok. Az udvar végén apám ül a földön. A görcsös nyelű kasza élét kalapálja. — Csak nem aratni indul? — Levágom a füvet az árokparton. — Ezzel a régi aratószerszámmal? — Másra már nem használható. — Jól halad az aratás a faluban? — A kombájnok hamar fölfalják a táblákat. — És az emberek? — Nem kenünk mi már oda. Szinte észre sem vesszük, hogy most van a betakarítás ideje. ★ TIZENÖT-HŰ SZ ÉVVEL ezelőtti nyárra gondolok. Az egész falu a határban mozgott. Csak a csöppségek és az öregek maradtak otthon, a jószággal törődtek. Apám is kivette a szabadságát, a vasúttól. Néhány hold részesaratást vállaltunk. Vasárnap este mentünk ki a földre. Egy hétig dolgoztunk. A ropogós, szúrós kévéken éjszakáztunk. Én is kaptam feladatot: a hajnali harmatban kötelet csavartam, kévéket hordtam a keresztrakáshoz, húztam a széles gereblyét. A tarló íelszur- kálta a talpamat, a király- dinnye tüskéi a bőrömbe kapaszkodtak. De amikor a kaszások előtt felugrottal; a riadt kisnyulak, futottam utánuk, mint — a nyúl. Cipeltem a kék vizeskannát a szomjazók- hoz, és közben kamaszos kíváncsisággal lestem a hajlongó, naptűzbőrű, baboskendős marokszedő lányokat. A cséplés hangulatos napjait sem felejtem. Egyszálgatyás. koszos lurkók, ricsajozva futottunk a traktor vontatta cséplőgép után. Házról házra jártak. Már ahol volt mit csépelni. A pelyvás hátú részesek, ha már unták csimpaszkodásunkat, nyakunkba engedték a tűzoltófecskendór. Apám is belépett a csapatba Én hordtam neki az ebédet. Míg habzsolták a kosztot a fáradt arcú emberek, fellopakodtam a traktorra és a cséD- lőre. Ott bámészkodtunk késő estig, bukfenceztünk a friss szalmában. ★ A RÉGI ARATÁSOK testkínzó fáradtsága elmúlt. De vele tűnt a falut összefogó hangulat is. Erről beszélgettem, Kocséron, Bognár Istvánnal, az Űj Élet Tsz brigádvezetőjével. — Sokat húztam a kaszát életemben — mondta. — Édesapám keservesen hozzájutott két hold földhöz. Eljárt robotolni is. Nyolc éhes száj kért kenyeret Kilencéves koromban elszegődtetek egy gazdag paraszthoz. Aratás ideje volt. Cérnalegény lévén, elrántott a nagy gereblye, olykor elaludtam a kimerültségtől, a nyelére támaszkodva. Tizenhat évemmel már első kaszás voltam. A megélhetésért robotra mentem. Bírtam a munkát. Kaszálni ugyan nem erőből kell. Ha jól kilendíti az ember, azután meghúzza, könnyen siklik a gabonában. A gazda hétfőn kimérte az egy kiló szalonnát és a kötény tarhonyát. Ezen éltünk hat napig. Este tüzet raktunk, a fa alatt, levest főztünk. Csak úgy potyogtak a cserebogarak az ágról a bográcsba. Nevettünk, hogy legalább hús is került bele. Aludni meg úgy aludtunk, hogy egymásra raktuk a lábunkat. Amikor elszundítottunk, lecsúszott a sarkunk az alsó lábról. Felugrottunk és folytattuk a munkát. — Az aratás után következett a behordás, az asztagolás, majd a gépelés. Én minden évben beálltam a csapatba. Huszonegyen voltunk: a bandagazda (ő zsákolt), rudasok, asztagosok, petrencések, kazal- rakók, törekesek, etető és kévevágó. A beosztás félnaponként változott. Persze, egyik sem könnyebb a másiknál. Nemcsak a látástól vakulósig hajszolt munka kínzott, hanem a hőség, a tüdőbe nyelt por, a bőrbe kapaszkodó toklász is. ★ BOGNÁR ISTVÁN sóhajtásra szánt szünetet tartott. — Amikor jött a téesz, kicsit megzavarodtam. Sajnáltam a körömmel összekapart tizenöt hold földemet. Pestre menekültem, gyárba Én, aki világéletemben a földet túrtam! De az első tavaszon, a zöldellő határ láttán, visszahozott a szívem. Mint a kalitkafogságból szabadult madár, olyan vígan jártam a szabad ég alatt. Űj élet kezdődött akkor. Traktorvezetést tanultam. Sri- gádvezető lettem hamarosan. Az aratást jobbára már én is csak szemlélem, öt kombájnnal fogtunk neki. Ha úgy adódik. besegítek. Felülök a kombájnra, levágok egy-két holdat. A gén naoonta 15 holdat ..eszik meg”. Régen ennyivel tizenöt nanig birkóztunk. A műszak után m««t itt a meleg zuhany, a védőital, a dupla koszt. Más világ ez. de a kutva se mondja, hogy nem így a jó. Kohlmayer 4dám CSATORNA A BEDÉBEN Az Isaszegi Generál Építőipari Közös Vállalkozás Herbák brigádja, Cegléd bedei részén, másfél kilométer hosszú szennyes esővíz-elvezető csatornát épít, a városi tanács megrendelésére. Foto: Apáti-T'óth Sándor ALBERTIRSA Bedolgozó asszonyok Letelepült két háziipari szövetkezet keresetekből: 990, 1300, 2147, Albertirsa tipikus „bejáró” község, ahonnan száz számra viszik a hajnali és az esti munikásvonatok a lányokat, asszonyokat is. Közülük sokan eddig a főváros könnyűipari üzemeiben találtak munkát. Az utóbbi időben javült a nők elhelyezkedési lehetősége a nagyközségben. A Szolidaritás Htsz és a Budapesti Kötő Htsz. megtelepedése egyre több aszonynak, lánynak jelent munkaalkalmat, úgy, hogy közben az otthoni, ház körüli tennivalókat is elvégezhetik. 1970-ben a Budapesti Kötő Htsz házat vásárolt a tanácstól. Ennek a háziipari szövetkezetnek, erre a tervidőszakra, 230 ezer forint támogatást szavazott meg a tanácsülés. Az összeget a szociális létesítmények felépítésére kell fordítania. A Szolidaritás Htsz a Pesti úton vásárolt házat, ahol új üzemét megindíthatja. Jelenleg — különféle munkakörökben — összesen négyszáz nő dolgozik otthon, a községben. Azt remélik, hogy 1975-ig megduplázódik a helyben foglalkoztatottak száma a két háziipari szövetkezet segítségével. A Szolidaritás Htsz albertír- sai részlegénél érdeklődve, Virág Margit részlegvezető elmondotta, hogy export megrendelésük bőven van, minden jelentkező bedolgozónak jut munka. Jelenleg 175 nőt alkalmaznak, de tudják fogadni az ezután érdeklődőket is. Jó a kereseti lehetőség. Találomra néhány bértétel, a múlt havi 1100, 1400 forint. Attól függően, hogy ki mennyi gyermekruhát varrt meg egy hónap alatt. A Szovjetunióba exportálnak gyermek- és bakfisméretű lánykaruhát, de készítenek fürdőruhákat, gyermeknapozókat, más gyermekholmikat is. Kiszabji kapják az asszonyok a varrni valót, a hozzá tartozó kellékekkel. Heti négy napon van átvétel a Kolozsvári utcai telephelyen. Minden bedolgozónak megvan az átvételi napja. Körültekintés kellett a beosztáshoz, ugyanis a vonatok és az autóbuszok menetrendjét is figyelembe kellett venni. Erre azért van szükség, mert Ceglédbercelről, Csemőböl, Mikebudáról, Dánszentmiklós- ról, Pilisről, Monorról. Űjhar- tyánból. Nyáregyházáról és Pusztavacsról sok bedolgozó tartozik a szövetkezethez. Ha beköltöznek a B eke-féle házba a Pesti úton, termelni kezd a bőrkesztyűt készítő üzem. A kesztyűket itt gyártják, megfelelő gépekkel szerelik fel a részleget Jelenleg is varrnak már néhá- nyan otthon bőrkesztyűket szintén exportra. Erre a munkára eddig negyvenen jelentkeztek. Pestre járnak elsajátítani az alapvető munkafosáso- kat. hogy mire megnyílik az új üzem, biztos kézzel irányítsák a gépeket. Tamasi Tamás A szolnoki rádió miisora AUGUSZTUS Hétfő: Alföldi krónika. A Szolnoki Járműjavító férfikara énekel. Üzemi lapszemle. Zenés autóstop. Kedd: Alföldi krónika. Bérezés a termelőszövetkezetekben. Népdalok. Az irgalmas Filmzene Uborkaszenzon? Tánczene. Szerda: Alföldi krónika. Válaszol a jogász. Operettrészletek. Űtközben. Mezei szőttes Táborról táborra. Beat-parádé Csütörtök: Alföldi krónika Miért éppen őt7 Pár pert jazz. Panaszos krónika Dem2-TŰL 8-IG jén Ferenc énekel. Sporthíradó. Péntek: Alföldi krónika. Nótacsokor Még egyszer az aratásról. Operakedvelőknek. Én így látom. Ritmuskoktél. Szombat: Hét végi kaleidoszkóp. Ajánlataink. Görbe tükör. Szerkesztik a hallgatók. Vasárnap: Vasárnapi magazin Sport- Helyszíni közvetítés a SZEOL—SZÓ MTE NB !. B-? bajnoki labdarúgó nyitómérkőzésről. Az adások mindennan. t8 órától, a 222 méteres középhullámon hangzanak el. MEGNYÍLT A ..Ifi Ny itva déli 12 órától reggel 5 óráig, szerdán szünnap nnL VARJUK KEDVES VENDÉGEINKET! BA lRAT SAC j FiiNCJb étterem - eszpresszó - bár m 0 Magyar-Szovjet Barátság Mg. Tsz. Barátság Pince Cegléd, Reggel u. 2-4.
