Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-31 / 179. szám

1971. JÜLIUS 31., SZOMBAT rtJi tttcvtt Tervek, gondok a Dél-Dunakanyarban BESZÉLGETÉS SZABÓ JÓZSEF RÁCKEVEI JÁRÁSI HIVATALVEZETŐVEL A Duna a ráckevei járás három partját mossa. Nagyobb íele a Csepel-szigőtén terül el, de tizenkilenc községe közül nyolc a Duna bal partján, „pesti” oldalán fekszik, és akármelyik oldalon is álljanak házaik, jóformán valameny- nyinek határa lenyúlik a Ví­zig. A partot majdnem minde­nütt lombos fák alkotta liget szegélyezi. Romantikus, szép környezet, amit már régen fel­fedeztek a folyópartot kedvelő kirándulók és üdülők. Duna- harasztin — még ma is álló villák tanúsítják — már a múlt század végén kedvelt nyaralóhelye volt jobbmódú pestieknek. Érthető tehát, ha Szabó Józseffel, a ráckevei já­rási hivatal vezetőjével legelő­ször a járás idegenforgalmi fejlődéséről beszélgetünk. — A táj adottságait jobban ki lehetne használni — álla­pítja meg. — Kétségtelen azonban, hogy különösen a beföldi idegenforgalom máris hasznosítja az egyelőre még szűk lehetőségeket. A külföl­dieket Ráckeve műemlékei vonzzák, valamint tavasztól őszig a Kiskunsági Állami Gazdaság apajpusztai lovasbe­mutatója. A vizet is haszno­sítják az idegenforgalomban, több nemzetközi vízi sportosé, tnényt rendeztek nálunk. A Savoyai-kastély sorsa — A kiskunlacházi és rác­kevei partokon, de a Rácke- vei-Duna mentén másutt is sok a horgásztanya. Itt a „hor­gászparadicsom”, vajon a va­dászati világkiállítás rendező­sége halászati vonatkozásban nem vehette volna figyelembe ezt a vidéket? Feltehető, mert hiányzik errefelé a kényelmes elszállásolási lehetőség. Itt van viszont Ráckevén a Sa­voyai-kastély. Régen tervezge­tik, hogy szállodát csinálnak belőle. — Csakhogy mind a mai na­pig nem dőlt el, mi lesz a kas­télyból. ki lesz a használója. Kupoláját és tetőzetét az Or­szágos Műemléki Felügyelőség két és fél millióért rendbeho­zatta, az épületre azonban csali akkor kerülhet sor. ha a lakók már mind kiköltöztek. Azt, hogy mi lesz a kastély­ban, el kell dönteni, mielőtt belső átépítéséhez hozzáfog­nának. Talán rövidesen ez is eldől, és a kastély valóban ékessége lesz a Dunakanyar déli részének, aminek mi vi­dékünket tartjuk. Hivatalosan már elismerik, amióta az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács a Ráckevei (Soroksári)-Duna Intéző Bizottságot tájegységi bizottságnak fogadta el. — Most olvastuk az újság­ban a bizottság legutóbbi ülé­sével kapcsolatban a kialakí­tandó üdülővárosról... Magindul a parcellázás — Talán inkább összefüggő üdülő- és hétvégi-telepről be­szélhetnénk a Ráckevei-Duna mindkét partján. A már meg­levő horgásztanyák és hétvé­gi-telepek területe bővül, ame­lyik községben pedig még nincs ilyen, ott létesül. Minde­nütt parcellázásokra készül­nek, legközelebb Szigethalmcn és Tökölön kerül rá sor. Ma­kádon és Kisfcunlacházán, ahol már most is nagy a parti üdü­lőtelep, a parcellázás előké­születei jól haladnak. Később kerül erre sor Dunavarsány- ban, Taksonyban, Dömsödön. Duuaharasztin viszont meg keil várni, amíg a meder kot­rása és a part feltöltése befe­jeződik. Egyéni víkendházak részére 100, vállalati üdülők építésére 1000—2500 öles par­cellákat juttatnak. Nagy gon­dot okoz, hogy máris több a vásárolni szándékozó, mint ahány telek kialakítható. A sziget másik partján, a széles árterület miatt, egyelőre nem gondolnak parcellázásra. — A járás nemcsak üdülő- terület, és nemcsak idegenfor­galomból él. ■ — Nem bizony. Tsz-eink, kettő kivételével, jó ered­ménnyel fejezték be a tavalyi évet. A ráckevei Árpád még állami támogatásra üzorul, a bankházai Rákóczi pedig be­olvadt a lacházai Petőfi Tsz- be. A húsprogramból a leg­több tsz kiveszi a részét. Nyolc tsz társult, és Dunavarsány- ban már épül a tízezres sertés­kombináljuk. A Kiskunsági Állami Gazdaság, a lacházai Kiskun Tsz, a Kis-Duna men­ti és a dömsödi ÁFÉSZ-szel Apa jón épít húsfeldolgozó üze­met. Három tsz: Kiskunlachá­I zán a Petőfi 400, Dömsödön a Dózsa 500, Makádon az Űj Élet 300 férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepet épített. — A járás nagy ipartelepei: a Csepel Autó, a Pestvidéki Gépgyár, a Szerszámgépgyár, milyen gondokat jelentenek a járás életében? — Ezek és a kisebb ipari vállalatok lakóhelyhez közeli munkát biztosítanak a kereső­képes lakosság nagy részének. Még több munkást is foglal­koztatnának. Állandóak mun­kaerőgondjaik, és ezen a járá­si hivatal, amennyire csali módjában áll, igyekszik segí­teni. Lakás és útépítés — Nagy gond itt is a lakás- kérdés. A IV. ötéves terv ide­je alatt Ráckevén közel 200 állami, OTP. és KlSZ-lakás, Szigetszentmiklóson kétszáz­nál több szövetkezeti lakás, Halásztelken 237 OTP-laliás épül, és ez utóbbiak egy ré­sze még az idén beköltözhető lesz. Úthálózatunk korszerűsí­tése is megkezdődött. Lachá- zától Dömsödig 1973 tavaszáig befejezik ezt a munkát. Rác­kevétól a Csepel Autógyárig pedig 1973 őszéig, részben új nyomvonalon, fejeződik be az útépítés. — Milyenek eddigi tapasz­talatai az államigazgatás új járási és községi rendszeréről? — Jók. Egyre többen meg­értik: az új rendszer az ő ér­deküket szolgálja. Lakóhelyü­kön intézhetik el hivatalos ügyeiket, egyszerűbben és gyorsabban, mint azelőtt. A járási hivatal ügykezelése is gyorsabb, mint a járási ta­nácsé volt. Más járásokban működő kollégáim tapaszta­lata is ugyanez. Minden azt bizonyítja, hogy az átszerve­zés időszerű, helyes volt. Sz. M. I lésí í arí oil a KIVEH A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki, ülésén meg­tárgyalta a gép- és textilipari vállalatok gyártmányszerkeze­tének múlt évi alakulásáról szóló összefoglaló jelentését. A következő napirend a sütőipar helyzetének megvitatása volt. Idén a fővárosban és hat me­ggyében utóvizsgálattal mérték fel a népi ellenőrök, hogyan hajtották végre a sütőipar fej­lesztéséről 1963-ban született kormányhatározatot. Az össze­foglaló jelentést a kidolgozott javaslatokkal együtt a KNEB a kormány elé terjeszti. A KNEB ezután megvitatta és elfogadta két vizsgálat programját. A népi ellenőrök vizsgálják a nők gazdasági és szociális helyzetének megjaví­tásáról szóló 1013/1970. számú kormányhatározat végrehajtá­sát, továbbá az állami gazda­ságok belső és felügyeleti el­lenőrzésének helyzetét Két kúthoz Aszódon — az ivóvízhálózat bő­vítéseként — a Galgamenti Víz- társulat dolgozói a vasút mellett található két kutat összekötik a már meglévő hálózattal. A két kút percenként 350 liter vizet ad. Előreláthatólag két hónapon belül végeznek a munkálatokkal. Foto: Gárdos Pakisztánba — billenő Kelet-Paliisztánból érkezett megrendelés a Csepel Autó­gyárnak. Üjabb tizenöt billenő gépkocsira kötöttek szerződést. A 450—05-ös típusú gyárt­mány megnyerte a távol-ke­letiek tetszését, hiszen a ko­rábbi 35-höz rendelték az újabb 15-öt. Tűzrendészet és vagyonvédelem Pusztuló terménye Kártékony közömbösség A betakarítási munkák kez­detekor, minit minden évben, a megyei íűzrendészeti bizottság idén is felhívta a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok figyelmét azokra a szabályok­ra, amelyek betartásával meg­előzhetik a nagy kárt okozó tüzeket. Lett-e foganatja a felhívásnak? Azóta csaknem minden héten itt is, ott is tü­zek lángoltak fel a földeken, a felelőtlenség, gondatlanság kö­vetkeztében sok helyütt pusz­tult termény és gép. Veszélyes szabálytalanságok Buta Mihály főhadnaggyal, a megyei tűzrendészet! pa­rancsnokság munkatársával az ellenőrző körutak tapasztala­tairól beszélgetünk. Rossz ta­pasztalatokról. A leggyakoribb és legveszélyesebb szabályta­lanságoknak meglehetősen bő példatára van. A gazdaságokat rendelet kö­CSONGRADROL HOZZAK... Hogy fizet az őszibarack? A megyében csaknem 4000 katasztrális hold az őszibarac­kos. Az elmúlt esztendőben — annak ellenére, hogy a ter­méseredmények nem voltak kimagaslóak — értékesítési gondjaik voltak a gazdaságok­nak. Mi a helyzet jelenleg? Milyen terméskilátásokra szá­míthatunk idén, van-e piaca AZONNAL FELVESZÜNK asztalos, villanyszerelő, épületbádogos, vizszerelő, lakatos, festő, parkettás, hidegburkoló, kőműves, ács, kubikos, vasbetonszerelő, könnyűgépkezelő, tetőfedő szakmunkásokat, segéd- és betanított munkásokat, rakodókat, raktári segédmunkásokat, karosszérialakatost, autóvillamossági szerelőt, gépkocsivezetőt, gépkocsiszerelőt, _ ótkövezőt, a nyári szünidőre 14. évet betöltött diákokat segédmunkásnak, forgalmi könyvelőket, bérelszámolókat, érettségivel rendelkező adminisztrátorokat, építőipari kalkulátort, tervezéshez építészmérnököt, takarítónőket, éjjeliőröket. A férfi fizikai munkásoknak szállásról gondoskodunk. lelentkezni lehet: Bp. IX., Viola u. 45. sz. alatt, a „Prosperitás" KTSZ MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN az őszibaracknak? Erre keres­tünk választ a budai járás őszibarackos termel őszö ve ike. zeteiben. A biatorbágyi Lenin Terme­lőszövetkezetben 205 hold gyü­mölcsösből 120 hold az őszi­barack. Erőss József üzemegy. ságvezető véleménye szerint átlagosan holdanként 35 má­zsás termésre számítanak. Az 1963-as, 64-es telepíté­sű fák idén közel 30 szá­zalékkal több gyümölcsöt ígérnek, mint 19G9-ben. Valafn ennyi termésükre van szerződésük. Legnagyobb vá­sárlójuk a tatabánvai MÉK és a XII—II. kerületi KÖZÉRT. Azért választották ezt a két partnert, mert így aránylag jó áron adhatják el a gyümöl­csöt. A KÖZÉRT igényes vá­sárló, a napi fogyasztói árból mindössze 22 százalékot von le kereskedelmi költségre, a többit a termelők kapják. Ha nem a gazdaság gépkocsija vi­szi a fővárosba az árut, öt szá­zalék szállítási költséget is fel­számít a KÖZÉRT. Ezt reális­nak tartják a biaiali. Jó üzlet­társ a Duna Termelőszövetke­zet is. amely a csepeli piacon kialakult ár 15 százalékáért értékesíti a Lenin Tsz ősziba­rackját. Értékesítési gondjaik tehát nincsenek a biaíorbágyiaknak, és partnereik igényeit is ki tudják elégíteni. A tatabá­nyaiak inkább a kisebb szemű barackot, a budapestiek a na­gyobbakat fogadták szívesen. Zsámbékon 120 holdon ter. mesztenék őszibarackot. Itt is 35 mázsás átlagtermésre szá­mítanak. ( Nem gazdaságos viszont az őszibarack, mível az önköltség 4 forint 24 fillér, és átlagosan 3 forint nyolc­vanötért adják el a ter­mést. Eddig még csak három vagon­nal küldtek piacra, mivel gyü_ mölcsösükben a később érő fajták vannak többségben. Virágzás idején még 1300 mázsára nem volt szerződésük. Azóta megoldották az értéke­sítést. 500 mázsa a Mázsa téri piacon kerül a fogyasztókhoz. 600—700 mázsát pedig a Pest megyei MÉK vesz át. Szin Bé­la elnök arra a kérdésre, hogy miért magas az önköltség, csalt egy példát mondott: a növény­védő szerek ára idén 38 szá­zalékkal volt magasabb, mint tavaly. Az őszibaracltpiacon jelen­leg látszólagos nyugalom van. Ezt tapasztaltuk a többi gaz­daságban is. A gazdaságok nem szíve­sen foglalkoznak a ráfize­téses ágazattal. A ráfizetés megszüntetése azonban nemcsak a termelők fel­adata — azzal, hogy nagyobb ter­mésátlagot érnek el —, hanem olyan piaci helyzet kialakítása is, amely biztosítja, hogy a megyében ne csongrádi barac­kot, hanem Pest megyeit ve­hessen a fogyasztó. M. Kovács Attila ben, tanyaközpontokban: a ke. mencei Egyetértés Tsz-ben épp úgy, mint a vámosmikoiai Vö­rös Csillag Tsz-ben, s írhat­nánk még több nevet is. Meg­oldatlan gond: az őrök több­sége 70—80 éves, e feladatra kevéssé alkalmas ember. Igaz, a csekély, néhány száz forin­tos keresetért éberebb, fris­sebb munkaerőket nem tud­nak alkalmazni a gazdaságok, s az idős emberek megélheté­séről is természetszerűen gon­doskodniuk kell. Arra viszont aligha akad magyarázat: miért nein oktatták ki az őröket a legelemibb tűzrendészeti sza­bályokra, a megkérdezettek többségének miért nem volt fogalma sem olyan, bármely percben fontossá váló tudni­valókról: hogyan kell tüzet je­lezni, hol van víz a közelben... A riasztásra számos gazda­ságban lehetőség sincs. A vé­dett értékek távol esnek a köz­ségtől, a tűzveszély bejelenté­se hosszadalmas, s elhárítása különösen reménytelen ott. ahol 'a kötelező riadóterwel sem rendelkeznek. Sok gazda, ság sajnál a zsebébe nyúlni, hogy telefonkapcsolatot épít­sen ki a telenhelvek és a köz­ség között. 30—40 ezer forin­ton spórolnak, s milliókat koc­káztatnak. Szükséges szigor A megyei tűzrendészet a me­gyei szakigazgatás szerveivel karöltve még időben „csönge­tett”. Ellenőrzik, figyelmezte­tik a gazdaságokat az elsőfokú hatóságok, a járási tűzrendé­szeti parancsnokságok és a ve. lük együttműködő tanácsi szer­vek is. (Jegyezzük meg azon­ban: hatásosabb lenne az el­lenőrzés, ha sok község tűz­rendészet! bizottsága tartal­mas. s nem formális munkát végezne.) A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter személyesen kérte a tűzrendészetet: fokoz­zák az ellenőrzéseket. Mert ahol kevés a figyelmeztető szó, ott nyilván hatásosabb­nak bizonvul a szabálysértési eljárás. Néhány példa: egy génszemle elmulasztásának te­lelőjét 1000 forintra büntették meg a ráckevei járásban, ugyanitt az őrzésről nem gon­doskodót 1000 forintra bírsá­golták. a szentendrei járásban az erőgépen szikrafogó nélkül terményt szállító 500 forintot fizetett, a ceglédi járásban pe­dig ezv bálázott szalmán ci­garettázó tsz-ta«nak 800 fo­rintba került a füstölés... A szigorra szükség van. De kár lenne, ha csak a büntetés, s ami ennél is rosszabb, lán­goló földek, géoek, tűzoltó­autók szirénáia figyelmeztetné a közömbösöket a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmé­re. Szitnyai Jenő [ telezi a gépszemlélt megtartá­sára, hogy üzembiztos és biz­tonságos gépekkel kezdjék a sokhetes munkát. Ennek elle­nére még mindig akadnak gazdaságok, ahol nem sokat törődnek a rendelkezéssel. Mint például a Tápiómenti Termelőszövetkezetben, ahol az elmulasztott gépszemle kö­vetkezményeit hosszú listára jegyezhették fel az ellenőrök. Le {akaratlan ak kumulátorok, sérült vezetékek, repedt üzem­anyagcsövek — s még egy sor, csak a laikus számára apró­ságnak tűnő szabálytalanságot fedtek fel, amelyek mindegyi­ke tűz forrása lehet. Hasonló hibáikat találtak a Ceglédi Ál­lami Gazdaság tápiószeled ke­rületéhez tartozó gépeken, amelyek — a hibák kijavítá­sáig — nem folytathatták az aratást. IJz kétség kívül kelle­metlenül érinti a gazdaságot, ám még mindig kevésbé kelle­metlenül, mint például az al- sónémedi Zöld Mező Szakszö­vetkezetei, amelynek kom­bájnja hasonló okból vált a tűz martalékává ... Július 13-án a ceglédi Lenin Tsz területén tarlót égettek. A tüzet felügyelet nélkül hagy­ták, a lángok átterjedtek a Vö­rös Csillag Tsz búzatáblájára, öt hold leégett... A Belügy­minisztérium Tűzrendészet! Országos Páran csnoksúga egy külön e célra kiadott tájékoz­tatóban, pontokban sorolta fel a tarlóégetéssel kapcsolatos tűzrendészet! szabályokat. A figyelemfelhívó szöveg ott van minden gazdaságvezető asztalán — vagy asztalának egyik fiókjában hever elolva- satlanul. Hogy sok helyütt így van, bizonyítják a gyakori sza­bálytalanságok. A tarlóégetést nem jelentik be 24 órával előbb a helyi tanácsnak és tűzoltóságnak, a 30 katasztrá- lis holdnál nagyobb területű égetést nem végzik szakaszo­san, az égetés alatt nem gon­doskodnak a helyszínen tűzol-1 tó felszerelésről, kioktatott, mindvégig készenlétben álló őröltről, ekével felszerelt trak­torról ... A szabálytalanságok sorát még korántsem merítet­tük ki. Takarékosság vagy hanyagság? Nem kevésbé kedvezőtlen ta­pasztalatokkal tértek vissza a szakemberek a minap a gö­döllői és váci járásban tartott éjszakai ellenőrző kőrútról. A felfedezett hiányosságoknak vagyonvédelmi vonatkozásai is vannak. A legszembetűnőbb hiba: az őrzés szervezetlensége. Duda­szó, kolompolás, dörömbölés ébresztette csak fel a termény­re, gépekre, állatokra vigyázó éjjeliőröket a szövetkezetek-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents