Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-30 / 178. szám

"“'ZfCírlap 1971. JULIUS 30., PÉNTEK Zebra Vácott, a Lenin út és a Szé­chenyi utca kereszteződésében feltűnően sok a baleset. Akkor, amikor a félig kész Széchenyi utcának még alig van forgal­ma. A terelő szigetek az autó­sokat jól eligazítják, az OTP oldalán a gyalogosokat zebra védi, ám ami a buszmegállónál érkezőket illeti.. Tekintet nélkül arra, hogy a környező építkezések mikor fejeződnek be, sürgősen itt is korlátok közé kell szorítani a forgalmat. Vagy zebra kellene a Széchenyi utcának erre az oldalára is, vagy a forgalom terelését kellene kijelölni. A Lenin út nagyforgalmú át­menő főútvonal, rengeteg autó­val, motorral, buszokkal és a kereszteződést nem ismerő ha­zai és külföldi vezetőkkel. Nem számíthatunk csupán az ő figyelmükre, reflexeikre. De még a KRESZ, szabályait betartó vezető is gyakran ke­rül itt veszélyes helyzetbe, mert a gyalogosok a legvárat­lanabb pillanatokban lépnek le a% úttestre. Éppen ezért meg­fontolandó, nem kelne-e el itt — különösen piacnapokon és főleg szeptembertől, iskolakez­déstől — egy forgalomirányító rendőr? A. B. A magány ellen Jókedvű öregek között Tápiószenf márt ónban Világosság áramlik, be a széles ablakokon és derű ül az arcán azoknak, akik a színes, kényelmes fotelekben pihennek. Olyan a helyiség, alcár valami korszerű szálloda vagy üdülő hallja. Mindössze két tágas és egy kisebb helyiség, ebben néhány heverő várja, aki szundítani akar egyet, vagy csak ki­nyújtóztatni, időtől megviselt tagjait. Huszonöt tápiószentmár- toni öreg otthona ez — napközben. Nincs zsúfoltság. Hogy reg­geltől késő délutánig kényelmesen elférjenek, többen nem is lehetnek. — Induláskor, januárban alig tízen jelentkeztek, nehe­zen telt be a létszám — hall­juk Faludi Imre községi ta­nácselnöktől. — Nagyon sokan azt hajtogatták: nem jönnek a „koldusok házába”. Hiába mondtuk, aki teheti, annak fi­zetni kell itt, nem alamizsnát osztunk, csak az elárvult, vagy csupán nap közben magukra maradó öregek idegőrlő magá­nyát akarjuk eloszlatni. Való­30 liter lejenként Miért kevés a sör? A Vác körül egyre-másra épülő üzemek közül — valljuk be —, mostanában leggyakrab­ban a Kőbányai Sörgyár pa­lackozó üzemére gondolunk. Nyáron ez nem is csoda. Jól esik a kánikulában egy üveg jéghideg sör. Ha van. — Sokak által ismert szá­mok, amelyeket felidézek — hallgatom Vadász Sándort, a kirendeltség helyettes vezető­jét. — Borivókból sörivók let­tünk, és lennénk még inkább, ha iparunk állná a versenyt a gyorsan növekvő igényekkel. Manapság az átlagos magyar állampolgár 50—60 liter sört iszik meg egy év alatt. Tekin­télyes mennyiség, noha jóval elmarad az igazi sörivó nem­zetek U0—160 literes fejadag­jától, beleszámítva a sömem- issza csecsemőket is. 0 Mennyivel járul hozzá az Igények kielégítéséhez a váci üzem? — Mi csak a sör palackozá­sával foglalkozunk, de közvet­lenül tőlünk indulnak útnak a szállítóautók Pest és Nógrád megye különböző helyeire. A Dunakanyarban Visegrád, Szentendre, Vác, Nagymaros, a két part között fekvő Szent­endrei-sziget, Szob, Dunakeszi, Balassagyarmat és hirtelen nem is tudnám megmondani, még hány község kapja tő­lünk a sört. Július elsejétől teljes kapacitással üzemelünk, naponta 70—8Ó ezer liter sört fejtünk és töltünk palackokba. A ,\töltenivalót” Kőbányáról tankkocsik szállítják Vácra. • Egyenletesebbé válik-e a közeljövőben a sörcllátás? — Fejlesztés ide, fejlesztés oda, az igényeket nem lehet rövid időn belül utolérni. Va­lószínűleg sokat segít a közel­jövőben épülő miskolci sör­gyár. De a fejlődésre a váci üzem is jó példa. Az új épü­letben duplájára nőtt a terme­lés. NDK automata gépekkel dolgozunk. Az érkező üres pa­lackok a futószalagról az üveg­mosóba kerülnek. Nagyszerű ez a monstrum, egyszerre 1540 palackot mos el. Ezután kerül­nek a töltőgéphez a palackok. Automatikus a kupakolás és a címkeragasztás is. A palacko­zóban összesen hárman dol­goznak, de az ő munkájuk is inkább csak a felügyeletre korlátozódik. 0 Hogyan állnak a sokat emlegetett szállítási kapacitás­sal? — Bizony ma is megvannak gondjaink, elsősorban a mun­kaerőhiány miatt. A rakodás változatlanul nehéz, megeről­tető fizikai munka. Rövid időn belül ezen is segítünk: tálcás, emelővillás targoncával rakodunk. Itt tulajdonképpen be is fe­jeződhetne a riport. Minden lényegeset megtudtunk az új üzemről. Mégsem hallgatha­tom el a reklámnak se rossz történetet. Egyik ismerősöm elkísért a gyárba, velem együtt ő is végigjárta az üzemrésze­ket A kazánházban falubelijé­vel találkozott. Jól megtermett fiatalember volt. Amikor kife­lé ballagtunk, ismerősöm ne­vetve megjegyezte: „Ez a fiú, amikor idekerült, olyan so­vány volt, mint az ujjam, most meg alig ismertem rá. Szóval, ezért mondják: a sör folyé­kony kenyér!” sággal verbúválni kellett az embereket az otthonba. — Én voltam a toborzp — szólal meg az egyik otthon­beli, Varga József. Megter­mett, csupaizom ember, négy­szeres cnagvar birkózóbajnok, aki egyízben az Európa-baj- nokságon harmadik helyezést is elért. Mindenképpen tekin­télyes férfi. Harcolt a távoli Turkesztánban a szovjet hata­lomért, börtönviselt veteránja a pártnak. A felszabadulás után egy ideig a gödöllői já­rásban járási tanácselnök-he­lyettes volt, aztán hazahívták szülőfalujába, Tápiószent- mártonba, községi tanácsel­nöknek, de már esztendők óta nyugdíjas, 73 éves. — Jártam a falut, igyekez­tem meggyőzni az öregeket, hogy nem szégyen elfogadni az otthon meghívását, s az ered­mény: ők toboroztak be en­gem. Sokan azt mondták: ha olyan jó hely lesz, hát menjek oda én. Elgondolkoztam. Bi­zony szegény feleségem eleget gürcölt, ráfér a pihenés, leg­alább nem kell főzéssel baj­lódnia. — Nem bántuk meg, hogy ide járunk — mondja Varga néni. — Hogy mi volt ma az ebéd? Zöldségleves és sárga­borsó, két húspogácsával. Nem nyárias menü? Igaz, de ízletes volt, mint minden, amit főz­nek és bőséges adag. LEGNAGYOBB: A TISZA-TO Varga néni 92 esztendős édesanyja is bejár az otthon­ba. Fiatalabb lányánál él. az viszont férjével együtt, kora reggeltől estig munkában van. Az öreg néni meg naphosszat csak ült egyedül, magábaros- kadt, szav.a is elapadt, közöm­bössé vált minden iránt. Most megint mozgékony és beszé­des. csodát tett vele a napközi­otthon. — A társaság fiatalít, a ma­gány gyorsítja az elöregedést — orvosi vélemény ez, dr. Tóth Teréz községi körzeti orvos mondja. Hetente háromszor látogatja a napközit — társa­dalmi munkában. Legalább egy órát időz az öregek kö­zött, meghallgatja testi-lelki panaszaikat. — Persze, a korral járó va­lamilyen krónikus baj csak­nem mindegyiknél fellelhető, de amióta ide járnak, az álla­potuk nem romlott. Sőt, a magány tépelődései után ide­gességük felengedett, fizikailag is megerősödtek és ami a leg­fontosabb, a kedélyállapotuk kitűnő. Márpedig ez az igazi orvosság az öregség ellen. Istvánná is felmegy a dobo­góra, szintén énekel. A napkö­zi kórusának harmadik tagja, Szűcs Kálmánná hiányzik, ma korábban hazament. — El-eljönnek hozzánk az óvodások, műsorral szórakoz­tatnak minket. No, az őszre, mikor megint eljönnek, megle­petést készítünk a számukra, megmutatjuk mi is tudunk va­lamit, műsort adunk nekik — újságolja Varga József és fel­kap a biciklijére, fürgén kere­kezik hazafelé, már későre jár. Szokoly Endre Gyógynövényszüret Hagyományos és új gyógy­növények termését takarítják be ezekben a napokban a Gyógynövény Kutató Intézet kísérleti telepein. A kis par­cellákon speciális amerikai gyártmányú mi níkomtb á jnok gyűjtik be a termést, a kuta­tók pedig elemzik, rangsorol­ják a növényeket. Köztük újdonságnak számít a silybum marlamun elne­vezésű tüskés növény, amelynek magiából máj­betegeket gyógyító olajat vonnak ki. Most s_edik az ősi magyar fű­szert, a hús pácolásához hasz­nált tárkányt is; itt talál­ható hibridjeinek íze, zama- ta felülmúlja jeleni *g ter­mesztett rokonait. A kísérleti parcellák fél­tett kincse a „szupermenta”, tudományos néven menta s&halinenhis. Olajának tiszta mentatar­talma meghaladja a 80 százalékot, kétszerannyi, mint a borsos mentáé. A fajta tulajdonságai mellett azt is vizsgálják a kutatók, hogy segítségével gazdaságo­san helyettesíthető-e japán mentaimportunlc. Félmázsás harcsa Németh István, a sárvári cukorgyár dolgozója, a Rábá­nak sárvári vasúti híd alatti szakaszán 202 centiméter hosszú, 43,70 kilós súlyú ka­pitális harcsát fogott. A nagy had mindkét bajusza hiány­zott, nyilván valamelyik küz­delmében vesztette el. A sze­rencsés horgász 45 nerces fá- rasztás után, vágóhorog se­gítségével, egyedül emelte szá­razra az óriás harcsát. BŐVÜL A CHINOIN Befejeződött a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termé­kek Gyára rekonstrukciójának első üteme. Az eddigi beruhá­zás — a csarnokok és üzemegységek felépítése — több mint félmilliárd forintba került. (MTI foto: Balassa Ferenc felv.— KS) ,, Színházba jár' a kemencei ktsz A színházlátogató pesti em­ber, amikor beül a Fővárosi Operett, a Mikroszkóp vagy éppen a 25. Színház nézőteré­re, valamiképp feltétlenül ta­lálkozik a kemencei ktsz mun­káival. A budapesti színhá­zaknál már jó hírnévnek ör­vendő szövetkezet üzemveze­tőjétől, ifi. Bedros Jánostól — „civilben” a népfront községi elnöke — megtudtuk: több színházban ők alakí­tották ki a rád'ósfülkét, ők készítették el a zeneka­ri árok asztalosmunkáit, a nézőtér burkolását. Kevéssel ezelőtt fejezték be a Művelődésügyi Minisztérium fogadótermének belső burko­lását, de állandóan szállítanak különféle berendezéseket a posta és az OTP megrendelé­seire is. Nemrég kaptak aján­latot a Gorkij Könyvtár belső berendezési munkálataira. Kérdésünkre, hogy miként tudják ezt a sok munkát ellát­ni, ifj. Bedros János széttárta karját, és csak ennyit mon­dott: „megy”. Faipari részle­gük a lakosság bútorigényeit elégíti ki. Különféle fatömegcikke­ket, kempingszéket, kar- 1 fát, csővázas létrát szállí- 1 tanak angol, holland és li­banoni exportra. Együttműködnek több bútor­gyárral is. Szob és Bemecebaráti között minden községben találkozunk a ktsz szolgáltatásaival. Na­gyon bevált legújabb részie­gük, a tv-, rádió-, hűtőszek­rény. és mosógépjavító. (újfalvi) Ezen nevetnek. . LONDONBAN .. PRÁGÁBAN • • .HAMBURGBAN * * 1 Ötödé a Balatonnak A Tisza II. vízlépcső építése során hazánk legnagyobb mesterséges tavát hozzák lét­re Kisköre térségében. A ha­talmas kiterjedésű víztározó kialakítása az idei nyáron fontos szakaszához érkezett: a Kiskörétől Sarudig terjedő gátszakaszon megkezdték a Tisza jobb partjának rendezé­sét. A bal parton már koráb­ban munkába álltak a terepet formáló gépek. A folyó két ol­dalán mintegy negyven kilo­méter hosszban dolgoznak a partvédelmen. A földmunkák Műanyagokhoz keverve el­vezeti azok elektromos tölté­sét az az új adalék, amelyet a szerves vegyipari kutató inté­zet laboratóriumában állítot­tak elő. A szigetelő tulajdon­ságú PVC. poliészter és polie­tilén-féleségekben ugyanis oly mértékben felhalmozódik az elektromosság, hogy az kisülé­seket, gyakran látható szikrá­kat is okoz. A feltöltődés ha­— melyek során több mint nyolcmillió köbméter földet mozgatnak meg — a korszerű árvédelemmel együtt a kör­nyéket üdülőövezetté vará­zsolják. Az így keletkező Tisza-tó legnagyobb szélessége 6 kilo­méter lesz, hossza pedig meg­haladja a 30 kilométert. A tá­rolótér több mint 300 millió köbméter víz befogadására épül. A víztükör felülete mintegy 22 ezer hold lesz, kö­rülbelül egyötöde a Balaton­nak. tására például a műszálas tex­tíliák magukhoz vonják a kü­lönböző szennyező anyagokat, így csökken élettartamuk, sőt idő előtt elvesztik esztétikai értéküket is. Az újdonságot először a lágy PVC termékek kezelésére használják; a kü­lönböző műanyag fóliákat ja­vítják segítségével. Mit csinálnak reggel nyolc­tól késő délutánig? Erre a kérdésre Czibula István felel: — Beszélgetünk, tréíálód- zunk, van, aki kártyázik vagy sakkozik egy keveset. Felolva­sunk egymásnak, vagy jönnek úttörők és azok olvasnak fel nekünk. Sokan, én magam is, egyedül szeretünk olvasni. El­olvasok mindent. Jár nekünk valamennyi újság, sok folyó­irat, de én inkább a könyve­ket forgatom, itt van az ud­varban a községi könyvtár. özvegy Fejős Illésné kerek egy esztendővel idősebb nála. Közli, hogy ő is sokat olvas, s ha leteszi a könyvet, akkor asszonytársaival diskurál. — Hogy miről? Még leány­kori élményeinkről is. — őszintén? — De még mennyire — hun­cut mosoly villan a balszemé­ben, a jobbon homályos üveg jelzi, romlott a látása. Társai dicsérik, milyen szé­pen énekel Vezet is mindjárt a művelődési ház nagytermé­be. Varga József is jön, leül a zongorához, mert bár soha­sem tanult muzsikálni, a kot­tát sem ismeri, szívesen és jól játszik. A fiatal, mert még csak 65 esztendős Petykovszki Izgatott úriember jelentke­zik a hivatalban, beszélni sze­retne az igazgatóval. — Mit óhajt az igazgató úr­tól? — kérdezi a titkárnő. — Fel akarom pofozni! Mire a titkárnő bájos mo­sollyal válaszolja: — Az igazgató úr, sajnos, házon kívül van... Nem tud­ná, uram, felpofozni négy óra után?... ... BUKARESTBEN Vasile és Petre beszélget­nek egy pohár sör mellett. Va- sile falsóhajt: — Az én feleségem nagyon szerény asszony, soha sincs /semmi kívánsága. Petre nagyot húz az arany­sárga italból és hozzáteszi: — Akárcsak az én felesé­gemnek, az Is folyton csak pa­rancsol ... ...TEXASBAN Egy jól öltözött férfi taxi­val viteti magát a városi bör­tön elé: — Megvárjam, uram? — ér­deklődik udvariasan a taxiso­főr. — Ha van ideje ... — És mondja, uram, sokáig fog tartani? — Nem, uram ... Négy év és hat hónap... i\'en! szikrázik többé a műanyag puliivcr A nagyvállalat személyzeti osztályán az előadónő azt mondja a munkára jelentke­ző fiatalembernek: — Hát kérem, felvesszük magát. Kezdetben 850 korona lesz a fizetése, később majd emelkedik. Mire a fiatalember tisztelet­tudóan megjegyzi: — Akkor talán visszajövök később!... ... MILANÓBAN A szoba szőnyegén egy ha­lott férfi fekszik. Tina, a rend­kívül csinos fiatalasszony — az •özvegy — a rendőröknek ma­gyarázza : — Naponta eljátszotta itt szegény Giuseppém nekem, hogy lövi magát agyon ezzel a pisztollyal... Hát tegnap aztán megtöltöttem neki... ... PÁRIZSBAN Egy férfi be akar menni a monte-carlói kaszinóba. A por­tás eléje áll: — Bocsánat, uram — mond­ja udvariasan —, nyakkendő nélkül nem lehet bemenni! A férfi tiltakozik: — Hogyhogy nem lehet, hi­szen ott áll egy férfi ing nél­kül ... — Igen, kérem, de az az úr nem jön, hanem távozik ... Az elítélt új cellatársat kap.' — Magát mi juttatta ide? — kérdi kíváncsian. — A konkurrencia — mond­ja a jövevény. — Miféle konkurrencia? — Ugyanolyan bankjegyeket nyomtam, mint az állam... ... BELGRÄDBAN A televízió képernyőjén megjelenik a felírás: Most kö­vetkező filmünket tizenhat éven aluli nézőinknek nem ajánljuk! — Papa, miért alkalmatlan ez a film tizenhat éven alu­liaknak? — kérdi a papát ti­zenkét éves lánya. — Hallgass, Jovanka, fi­gyelj oda, és majd meglátod!... ...ZÜRICHBEN Nemzetközi mérkőzést köz­vetít a tévé. A balszélső lefut és az alapvonalnál ügyesen begurít. A labda azonban érin­tetlenül elsüvölt a kapu előtt. A belső csatárok lassan mo­zognak és nem érik el a lab­dát. A közönség felmorajlik. A tévériporter a kitűnő lehetősé­get látva, lemondóan mondja a mikrofonba: — És kérem, ilyenkor, ilyen remek helyzetben nincs kéz­nél egy láb!... Révész Tibor gyűjtéséből

Next

/
Thumbnails
Contents