Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-27 / 175. szám

r,T/í/ríflP IMI. JŰUTTS ?7., KEDD FÜRDŐKÁD - FELÁRON Négymilliós készlet A lakás- és kertkultúra fej­lődésével a lakosság Cegléd- bercelen is egyre nagyobb mértékben veszi igénybe a víz-, gőz- és gázberendezése­ket. Ezek beszerzését nagy­ban megkönnyíti az a szaküz­let, amelyet a tavasszal a Sza­badság téren a Pest megyei- iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat a Szerel vény értékesí tő Vállalattal közösen állított fel. A szerelvény-szaküzletet Tahhoffer Ferenc vezeti. Meg­kérdeztük az új bolt működé­séről. — Több mint 4 millió forint értékű árukészlettel rendez­kedtünk be. Bő a választé­kunk fürdőszoba, központi fű­tés, vízvezeték- és gázszerelé­si anyagokból, kazánokból, ra­diátorokból, ön.tözőszivattyúk- ból és szerelési cikkekből. Né­hány hónap alatt meghalad­tuk a havi egymillió forintos forgalmat. Nemcsak Cegléd­ről és környékéről, de más megyékből is felkeresik üzle­tünket. Sokat eladunk a leér­tékelt fürdőkádakból, amelye­ket féláron árusítunk. K. L. — Sárközi népművészeti napokat tartanak a népmű­vészeti hónap keretében Bu­dapesten, a Rákóczi út 53. szám alatti üzletben. Július 31-től augusztus 11-ig lehet majd megtekinteni a sárkö­zi falvak legszebb háziipari termékeiből készült kiállí­tást. EGY KEZBEN A KÖVIZIG leit a Kvassay-zsilip gazdája © A mindeddig a Középduna- völgyi Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) és a Kelenföldi Hő­erőmű Vállalat közös kezelé­sében volt Kvassai vízierőmű július elejétől a KÖVIZIG ke­zelésébe került. © — Nagy jelentőségű lépés ez — tájékoztat dr. Márkus István igazgató-főmérnök és Paphalmi György főmérnök. — A Ráckevei (Soroksári)-Du­na komplex vízgazdálkodási feladatainak ugyanis hatható­sabb, egyben egyszerűbb meg­oldását jelenti. A Ráckevei- Duna vízháztartását szabályo­zó felsőtorkolati mű, közismert névén a Kvassay-zsilip — idáig két, némileg ellentétes érdekű szerv kezében volt. — Mit jelentett ez? — Az érdekek nehezebb ösz- szehangolhatóságát, a társadal­mi ráfordítás dezorganizálását. a munkavállalók két munka­helyhez tartozását, a problé­mák, feladatok megoldásának nehézkességét. Külön irányítás alá tartoztak például a főváros árvízvédelmi vonalát alkotó, a hajózást biztosító, valamint a Kis-Duna (azaz a Ráckeved- Duna) vízszintjét szabályozó művek. A vízderőmű, amely maga is vízszint- és vizmeny- nyiség-szabályozó — a Kelen­földi Hőerőműhöz tartozott. — A minap kezelésünkbe átvett vízierőmű fő feladata az energia termelése — hangzik a további tájékoztatás —, ame­lyet az országos hálózatba táp­lálnak be. 'fovábbi feladatai: a vízszint és vízmennyiség sza­bályozása viszont halélettani és ipari szempontból elenged­hetetlenek. Alacsony vízállás­nál, száraz periódusokban, amikor az egyébként egész év­ben áldandó vízszintű Kis-Du­na szintje magasabb a Nagy- Dunáénál — a vízierőmű segít. Mégpedig oly módon, hogy turbinái fordított műveletet végeznek, azaz szivattyúként működve biztosítják a min­denkor megkívánt vízszint- magosságot, és a másodpercen­kénti 5 és 40 köbméter közötti vízszükségletet. Természetesen továbbra is végzi az erőmű az országos hálózat részére az áramfejlesztést. © — Mi tette időszerűvé ezt a lépést? — Az elsődleges népgazda­sági érdek. Most a vízügyhöz tartozó felsőborkolati mű irá­nyítása, felügyelete, a munkák koordinálása leegyszerűsödik. Egy példát az eddigi érdek- ellentétre: a tavaszi magas vízállásnál a turbinák nagyobb Mozdonyvezetők Csali az emlék maradt a régi időkből, amikor minden mozdonyvezetőnek saját moz­donya volt. A mozdonyveze­tőknek külön dalárdája és kü­lön ottirona is minden olyan városban, községben, ahol legalább 30 mozdonyvezető élt és dolgozott. Hol vannak már a régi, a bőrnyakkendős mozdonyvezetők ? Mert akkor a bőmyakkendő jelvénynek számított Amikor a mozdony- vezető hosszú útról hazatért, átvizsgálta a gépet, a kisebb hibát maga javította, a többit összeírta a javítási könyvbe, és átadta a művezetőnek. S hazament pihenni Pihent a mozdony is. Csak akkor gyúj­tottak he a kazánba, amikor a mozdonyvezetőt ismét szol­gálatba vezényelték. Tarisznyapörkölt A második világháborút megelőző években kezditek el­tűnni a MÁV vontatási tele­peiről a „saját” mozdonyok. Addig egy pár kezelőszemély­zet, a negyvenes évek elejé­től már két párat osztottak be egy-égj tüzes masinára. A felszabadulás után pedig már három párat, tehát három mozdonyvezető és hat fűtő szolgált ki egy nagy moz­donyt S végül csoportosítot­ták a mozdonyokat is, az em­bereket is. Legalább két és fél év kel­lett ahhoz, hogy valaki moz­donyvezető legyen. Követel­mény volt a géplakatosi se­gédlevél, a nyolc (elemi) ál­talános iskolai végzettség, egy év műhelygyakorlat, egy évet a gőzmozdonyon fűtőként kel­lett dolgozni, majd 6 hónapos mozdonyvezetői tanfolyam következett Egy mozdonyve­zető kiképzése, csak a tanfo­lyamon, 20 ezer forintba ke­rült. Dombóvárott 1950 óta van mozdonyvezetőképzés. Szegeden, Budapesten, Szom­bathelyen, Miskolcon több mint ötven éve. A mozdonyvezetők munka­körülménye meglehetősen mostoha volt Hisz nem ehet­tek restiben, fehér asztal mel­lett, csak a hazulról hozott „tarisznyapörköltre” ’ voltak utalva. Harminc évvel ezelőtt a Budapest—Pécs közötti utat tüzes mozdonnyal oda-vissza 22 óra alaitt tették meg. Most a Diesel-mozdony vontatta te­hervonat ugyanezt a távolsá­got öt-hat órával hosszabb idő alatt futja be. Dombóvár— Budapest között 80 mázsa jó minőségű szenet kellett a gépben eltüzelni, legalább négyszer vizet vételezni, ösz- szesen 30—40 köbmétert, hogy a mozdony és személyzete az utat az előírt idő alatt meg­tehesse. A mozdonyok eleinte félig nyitott „konyhával” köz­lekedtek, később bádoggal, ponyvával lezárták a gép és a szerkocsi közötti vaslemezzel lefedett mozgó padozatú, másfélszer kétméteres terüle­tet, de a huzatot nem tudták teljesein megszüntetni. Az ülő­alkalmatosság annyiban vál­tozott az évtizedele / során, hogy a lap adót műbőrrel von­ták be. (Viszont még a kor­szerű, 2000 lóerős Diesel­villamos mozdonyokon sincs WC.) A MÁV vonalain sorra- rendre állították munkába a svéd, szovjet és magyar gyárt­mányú Diesel- és villamos- mozdonyokat, motorvonato­kat. Az új technika új embe­reket is kívánt. Elsősorban a legjobb gőzmozdonyvezetők jöhettek számításba. Mind több mozdonyvezető­re lett volna szükség. Soha annyi árut nem szállított a MÁV, mint az elmúlt évek­ben. A mozdonyvezetők kö­zül sokan töltöttek 300 órát távol a családjuktól. „Kétvizsgások" A motorvezetői-mozdonyve­zetői képzés könnyebb meg­oldáshoz folyamodtak: érettsé­gizett fiatalembereket vettek fel, akiknek hathónapos mű­helygyakorlatot, hat hónap vonalszolgálatot és hathónapos mozdonyvezetői tanfolyamot kellett elvégezniük, hogy önál­lóan dolgozhassanak. Ezek az emberek a mozdony vezetésé­hez értenek, máshoz nem. Ha szűkében a fűtőház gőzüzemű mozdonyvezetőben, akkor a „kétvizsgás”, gőzmozdonyhoz is értő öreg vezetőket a mo­torokról visszateszik gőzösre. Ez fizetésükben nem jelent hátrányt Ennek ellenére „ge­nerációs problémá”-t látnak ebben. Párttaggyűléseken, szakmai értekezleteken sok vi­ta folyik arról — ahol még kétféle vontató járművet hasz­nálnak —, hogy miért kerül- I nek hátrányosabb helyzetbe I az öreg mozdonyvezetők? Te- I hát a jó munkakörülmények­ből a rosszba? A Diesel-moz­donyon szinte fotelban ül a vezető, és más dolga nincs, mint egy, az autó volánjához hasonló kereket tekergetni jobbra vagy balra. Az automa­tika, a műszerek mindent megoldanak. A fiatal, érettségizett moz­donyvezetők, akiknek csak egy vizsgájuk van, könnyeb­ben végzik a munkát, a 2000 lóerős Diesel-elektromos moz­dony már valóságos erőmű. Tizenegy feszmérőt, huszonkét kapcsolót, fél tucat ellenőrző lámpát — azonkívül a pályát a jelzőket kell figyelniök. A gőzösön egy kazánfeszmérő, egy .tolattyúfeszmérő, egy gőz­fűtési és egy légfók-feszmérő az összes műszer. Bánatos hangon A nagy teljesítményű Die­sel-elektromos mozdonyokon éberségi berendezés van. Min­den 53—6D másodpercben a vezető mellett megszólal egy síp. A síp hat másodpercig bánatos, álmosító hangon fi­gyelmeztet. Gombnyomással lehet elhallgattatni. Amennyi­ben hat másodpercen belül a gombot nem nyomják meg — az automatika így győződik meg a vezető éberségéről —, a szerkezet működésire lép, a vonatot azonnal beíékezi. Ha a gombot hat másodpercen túl is nyomják, a vonatot ekkor is leállítja a szerkezet. Gyéké­nyesen egy Diesel-villamos mozdony 70 kilométeres sebes­séggel elhaladt a tilosat mu­tató jelzőnél, és belerohant egy tolató mozdonyba. A Die­sel-mozdony műszerei világo­san bizonyították, hogy az utolsó előtti — ütközés előtti — 59. másodpercben a moz­donyvezető megnyomta a gom­bot. Az utolsónál bóbiskolt el. Az ezer tonnán felüli tehervo­natok fékútja több mint fél kilométer. Egyébként ez az éberségi berendezés ismétlődő sipolásával inkább altat, mint ébren tart. ' Az idős mozdonyvezetőknél ilyen eset még nem fordult elő. Előfordul viszont, hogy valamelyik M—62-es mozdony elromlik az úton. Ilyenkor alig várják, hogy hazavontas­sák, és aki a vontatási telepen található, az mind megszállja a gépet: mi volt a hiba oka. hogyan lehetett volna elhárí­tani. Fálkovács Jenő hatásfokkal működhetnének, de a balvizek gyors elvezetése miatt mégis alacsonyabb tíz- állást kell tartanunk, mert ilyenkor nem az energiaterme­lés a fő feladat hanem Dél- Pest megye — a dabasi, mo­non, ráckevei járás — mező- gazdasági területeinek árvíz­mentesítése. Aztán: a turbina működésével nagy mennyisé­gű dunai hordalék kerül a Kis-Dunába, ez feltölti a hajó­zási utat — az állandó kotrás­ról való gondoskodás is a mi fejadatkörünkhöz tartozik ez­után. Vagy: halívás idején ak­kor sem szabad az állandó vízállásból elvenni, vagy hoz­záadni, ha a Dunán ehhez kedvező lenne a vízállás, s a turbina magasabb hatásfokkal működhetne a ráengedett víz­tömeg segítségével. Mindezt nem könnyű összeegyeztetni — de egy kézben egyesítve nyilvánvalóan jobban érvénye­sülhet a célszerűség. Az sem közömbös a népgazdaság szá­mára, hogy a hatvanmillió fo­rint értékű objektummal kap­csolatos további tervezési és más költség, valamint bevétel ezentúl egy helyen jelentkezik. Pérell Gabriella Táncdalfeszfivá!- elődöntő után — Igenis, az a szám volt a legjobb!... (Zsoldos rajza) Kaolinbánya ara etti Vállalat a Szerencs mellet Bábavölgyben éj kaolinbá­nyát nyit közös vállalkozásban a Finomkerámiainari Müvek­kel. A majdani külfejtésen most két nagy teljesítményű föld­gép dolgozik, hogy a több méteres agyagréteg eltávolítása után hozzáférhetővé váljon az értékes fehér ásvány. A KÖJÁL MEGBÍZÁSÁBÓL Vöröskeresztes ellenőrök - fagylaltmérgezés ellen A kánikula szomorú velejá­rója a fagylaltmérgezés. S jól­lehet, a KÖJÁL szakemberei gyakran ellenőrzik a fagylalt- fűzőket és a cukrászdákat, mégsem juthatnak el mind­egyikbe olyan sűrűn, mint sze­retnék. Az ő munkájukhoz akar segítséget adni az Egász­Többféle építőanyag Törteién és Csemőben élén­kül a lakosság építkezési ked­ve. Ezt látva a Cegléd és Vi­déke ÁFÉSZ vezetősége úgy határozott, hogy a törteli és a csemői TÜZÉP-telepet na­gyobb árukészlettel látja el. Mindkét telepen fűrészelt fe­nyőáruk, kész ajtók-ablakok, cementlapok és más építkezési anyagok kaphatók. Készpén­zért és OTP-hitelre egyaránt vásárolhat a lakosság. Ségügyi Minisztérium és a Magyar Vöröskereszt, a társa­dalmi ellenőrök hálózatának megszervezésével. Több me­gyében ktsérletképpen Vörös­kereszt-aktívákat is megbíz­nak a fagylaltfőző és árusító helyek ellenőrzésével. A váci járásban tizennyolc vöröskeresztes hallgatta meg dr. Kelemen Erzsébetnek, a Pest megyei KÖJÁL szakor­vosának előadását. A doktornő ismertette, mire legyenek fi­gyelemmel ellenőrzéseik so­rán. A vöröskeresztes ellen­őrök észrevételeikről naplót vezetnek, a szabálytalanságo­kat bejelentik a KÖJÁL-nak. (—i) KIHALÓ SZAKMÁK NYOMÁBAN Vízimalom, nélkül Gyerekeink már csak hallanak a vízimalmokról, pókhálós történeteket olvas­nak öreg vízimolnárokról, xikik valamikor falvak lakosságának kenyerét Őrölték, türelmes las­súsággal, a nagy kerekeket hajtó patakvizek zenélő, me­sélő csobogása kíséretében. A kisváci dunai vízimalmok, a Hevér és Csereklye családok jól ismert, hatalmas vízi há­zait is megsemmisítette az idő. A sződrákosi vízimalom, a tervek és viták hosszú idő­szaka alátt, végül is a patak­mederbe omlik, régi emléke­ket döntve romjai alá. Az Ipolyra épített ipolytölgyesi kis malom is emlékek közé tartozik már. A vácrátóti bo­tanikus kert malmát most újítják fel, hogy a virágritka­ságokkal együtt, látványossá­gul szolgáljon a kíváncsi láto­gatóknak. A zebegényi Fischer-malmot a Pest megyei Tanács műem­lékké nyilvánította. A patak­medret viszont 'elterelték, és a víz most messze elkerüli azt a helyet, ahol több mint 150 éven át, kemény munkára fog­ták erejét. Hiába lett műem­lék. — Sivár látvány kifosz­tott, leszerelt épülete, melyet csak az érdeklődő fantázia rekonstruálhat élővé. Bartóky utca 2. A műem­lékmalommal szemben hosszú­kás ház, roskadozó ámbitussal, régi emlékeket őrző, füves ud­varral, idős tulajdonosával, Fischer Dezsőnével, a 150 éves vízimalom utolsó tulajdonosá­nak özvegyével, aki maga is molnárkodott valamikor. A malmot- 1800-ban építet­te ősünk, Fischer Ferenc, vízi­molnár — mondja az özvegy, botjára támaszkodva, szem­üvegén át a múltat kutatva a kert sűrű zöldjében. A legelső ház volt itt, a mai Zebegényben. A patak, mely híven szolgálta a mal­mot, akkor még szabadon, za­bolátlanul futott a kerekek alá, szüntelenül forgatva sok mázsás köveit. Ez a vízima­lom fontos szerepet töltött be ezen a vidéken. A környék uradalmainak, az uradalmak cselédeinek gabonáját őrölte. A malomhoz vezető utat sok száz mezítlábas, gatyás cseled- ember járta, vállán két részbe osztott zsákkal, mindennapi kenyerének magjával. A malomnapló bejegyzései érdekes olvasmányul szolgál­nak. Régen hallott, ritka ne­vek, tartozások és követelések, s az árvizek, felhőszakadások dátumai. Egyszer fúriává vál­tozott a patak és gátat szakít­va. összetörte a malomkereke­ket', megakasztotta a munkai, liszt nélkül, kenyér nélkül hagyta a környéket. — Jó uram, Fischer Dezső, 1956-ban bekövetkezett halálá­val, a család végleg elbúcsú­zott a vízimolnárságtól. Ma már csak én őrzöm itt az em­lékeket. Fiam, Fischer Iván, kiváló ismerője a régi vízi­molnárok életének. Budapes­ten él. Kár volt ezt a szak­mát pusztulni hagyni. A mai malmok sem őrölnek fino­mabb lisztet, mint a vízimal­mok köves őrlői, s az emlék­ként fenntartani kívánt szak­mákat nemcsak képekben és romos maradványaiban lehet átadni az utókornak, hanem gyakorló, különleges iparként, mely valóságban mutatja be régi századok embereinek, elő­deink életének nehézségeit, foglalkozását, eszközeit... A zebegenyi vízimalom védett emlék. De a sződráko­si, a jóval nagyobb, napról napra pusztul. Addig meditál sorsáról a műemlékvédelem és a vendéglátóipar, míg egyszer- csak az építőipar hatáskörébe kerül át, mint lerombolandó, életveszélyes téglatömeg. Hannos Jenő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents