Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-25 / 174. szám
VÁCI HAPLfl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1971. JÜLIUS 25., VASÁRNAP Az ACROKER esek férgei HÉTMILLIÓS MÁLHATERMÉS BERNECEBARÁTIBAN A „málnaország” egyik legismertebb termelőszövetkeze, tének elnökével, Lőrinc? Györggyel, vagy ahogy megye- szerte emlegetik, Gyuri bácsival beszélgettünk a bemece- baráti irodában. Először a málnaszüretről számol be: — Lassan befejezzük a szedést. A 127 termő hold málnásról 350 ezer kilogrammot szüreteltünk. Az export kilójáért 22, a többiért 20 forintot kaptunk, ami együttvéve hétmilliót hozott a gazdaságnak. Az eddig leszállított 31 vagon, bői 11 ment exportra, a további négy pedig a Budapest' Konzervgyárba kerül. A tervek szerint a 120 hold szám 3- catábláról 27 vagonnal kellett volna szüretelnünk, de csak 19 vagonnyi lett a termés. Nem váltotta be a reményeket a fekete ribizli sem. A korai fagyok és az érés ideji esőzések okozták a kárt. — Hogyan állnak az aratásit? — Búzából 320 holddal ültettünk, nagyobb részét már betakarította a két kombájn. Az átlagtermés holdanként 22 mázsa, de volt huszonhat mázsás táblánk is. Még jobb lenne az eredmény, ha az erdei vadak, nem okoznának ^lyan sok kárt. Szépen ícjlőcLnek a kapasnö ■ vények is. A beszélgetést Máté Jánossal, az állattenyésztők brigádvezetőjével folytatjuk: — Nagyon szeretnénk már befejezni a 300 férőhelyes ; szakosított szarvasmarha- ■ telep építését, de az Agro- ! kér csak ígérgeti az építőanyag szállítását. Büszkék vagyunk az észt-lapály sertésállományra. Sok szövetkezet tőlünk vásárolja a tenyészanyagot. Az állattenyésztésből négymilliós bevételre számítunk az idén. Nem titok, gazdag szövetkezet a bernecebarátiaké.’ Csak egy bizonyíték: legutóbb nyolc termelőszövetkezeti tagot küldtek Olaszországba. Persze, jó gazdákhoz illően, nemcsak Velence, Verona és Padua nevezetességeit nézték meg, nyitott szemmel figyelték a leinti mezőgazdaságot is. — Nincs szégyenkezni va. lónk — mondták —, a mezőgazdaság gépesítése meg sem közelíti az itthonit. Az elnök Dániában járt tanulmányúton. Sok hasznos tapasztalatra tett szert. A bernecebarátia-k az idén is nyugodtan várhatják a zárszámadást. Űjfalvi Úttörő-hírek Kiválóan szerepelt a gödi 2. számú általános iskola úttörő atléta csapata a miskolci úttörő-olimpián' a csapatversenyben a negyedik helyet szerezte meg. Jónás József az egyéniben ért el helyezést. ■k Keszthelyen mindenütt öles plakátok hirdették a fóti Gyermekváros fúvószsnekarának Vendégszereplését. Tíz napon keresztül, esténként, a Hullámfürdő teraszán adtak nagy sikerű hangversenyeket. ★ A váci járás úttörőtáborát hétfőn hagyják el azok a gyerekek, akik őrsvezetőképzésen vettek részt. A következő turnusban a felsőtárkányi járás úttörői, majd ismét járásbeli úttörők üdülnek a Duna partján. Gödi Fészek emléknapok IRODALMI EST, TÉRZENE, SPORTVERSENYEK Lassan már egy éve fáradozik a szervező bizottság, hogy az augusztus 7—8-ra tervezett gödi Fészek emlékünnepséget a munkásmozgalom e legendás múltú színhelyéhez méltóan rendezze meg. Az első napon Zelle Zoltán költő, László Gyula és Vészi Endre írók, irodalmi esten emlékeznek a Fészekre. Sellei Zoltán előadóművész, a Radnóti Miklós irodalmi színpad és a gödi Munkásdalkör közreműködik. Este a fiatalok tábortüzet ülnek körül. Másnap délelőtt térzene, majd 10 órakor koszorúzási ünnepség. Futó Erzsébet mond ünnepi beszédet, a Munkásőrség Központi Énekkara, a Zalka Máté Katonai Akadémia fúvószenekara és Horváth Ferenc színművész fellépése emeli az ünnepség rangját. A gödi Fészekben annak idején rendszeresen tartottak munkás-sportversenyeket. A hagyomány folytatásaként, az első napon teniszversenyt, másnap kispályás női és férfi kézilabda- és labdarúgó-versenyt rendeznek. A mérkőzések szüneteiben a Honvéd válogatott tornászainak, a Zalka Máté Katonai Akadémia gúláinak és a Vörös Meteor—Egyetértés súlyemelőinek bemutatóját láthatja a közönség. Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve a Köztársaság úti (a 302-es telefonon hívható) központi rendelőintézetben az alábbi orvosok tartanaik éjszakai ügyeletet: Hétfőn: dr. Szorg István, kedden: dr. Áfra Tamás, szerdán: dr. Bénik Gyula, csütörtökön: dr. Bucsek Tibor, pénteken: dr. Ruzicska Béla, szombaton és vasárnap: dr. Bea Mátyás. A beosztás hét közben megváltozhat. KISVÁCI HÁLÓK Búzási foto JXtsfjtjmaros— VisegrátE— l«e A goromba révész Fényt vár a vár - Üvegcső A napokban Visegrádoin jártunk. Gyönyörködni szerettünk volna a Duna-kanyar szépséges panorámájában. Nagymarosról komppal kel. tünk át. Ám a révnél tapasztaltakon megdöbbentünk. Nem akartunk hinni a fülünknek : — Hé! Mi lesz ott, jóember? Gyerünk, gyerünk! Maga, maga! — kiáltotta, azaz inkább, durva, támadó és valami fölényes színnel a hangjában, ordította egy tagbaszakadt egyenruhás révész,, s a megszeppent lengyel turista bűntudattal igyekezett a kompra. De nemcsak ő, a teljes utazóközönség megkapta a magáét: — Gyerünk, induljanak a kocsik! Mi lesz már, alszanak, alszanak? Jobbra azzal a kormánnyal! Na, gyerünk kifelé, mozgás, mozgás! Ki ennek az autónak az utasa? Jelentkezzen! Hiába magyaráz e z éknek az ember! Talán nem ártana a nagymarosi komposnak egy kis „il- lemrendészsti” továbbképzés. Mert félő, hogy a turisták nem mernek többé Nagymarosnál átkelni a Dunán. Inkább hidat keresnek. S hátha a hídkere- sőte. odáig érve, meggondolják magukat, és vissza se térnek Báréit buszok nyomában Az utasnak i jobb A hajógyár volt az első kezdeményező. Feltűnést keltett a kékre festett, fürge társasgépkocsi, amint vitte-hozta a dolgozókat. A Dunakeszi Házgyár, működése első napjától, több buszt járat. — Három saját nagy kocsinkon és két mikrobuszun- kon kívül, buszt is béreltünk — tájékoztat Papp János, a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat munkásellátási vezetője. — Szente, Érsek- vadkert, Ácsa, Csővár s más helységek a célállomások. Gondos szervező munkával határozzuk meg az útirányt és a házi menetrendet, hogy reggel hétre lehetőleg mindenki megérkezzék munkahelyére. 150—200 munkásunknak biztosítjuk így az utazást. Ma már zsúfoltak a járatok, s azt tervezzük, hogy 10—15 kilométeres körzetből nem hozunk be utast, főleg olyan helyekről nem. ahol közlekedik MÁVAUT is. Szabó Ilona, a fínompa- mutfonó tervosztályának vezetője, szintén előnyösnek tartja a bérelt autóbuszt: — Három műszakhoz hozza l dolgozókat, kilencven sze- Inélyt, s érezhetően enyhíti munkaerőgondjainkat. Két gépkocsivezetőnk van. 44 kilométerre is elmegyünk az asszonyokért, még a Nógrád megyei Vanyarc községbe is Bár előbb kihasználtuk volna ezt a lehetőséget. — A dolgozó is jól jár, mert kevesebbet fizet, mint a rendes bérletért. A mi költség- keretünkben havonta mintegy 10 ezer forintos többlet- kiadást jelent, de eljutunk kieső, távoli falvakba is, ahonnan egyébként nincsen menetrend- szerű járat. Nemcsak a helyközi, de a helyi járatnál is jelentős a bérelt autóbusz. — A mi üzemünk — mondja Fábián Pál, a betonelem- gyárban —, távol esik a vasút- és buszállomástól. A bérelt autóbusz bejárja a város minden részét, s oda-vissza hordja dolgozóinkat. Örülnek a kényelemnek, s szívesebben maradnak nálunk. A Cement- és Mészművek fürge mikrobusza Budapesten, megadott helyen várja, reggelenként, a fővárosban lakókat, s alig félórás utazás után, már ki is szállhatnak a kocsiból, a Balassagyarmati úton lévő, központi irodaháznál. (P. R.) Gyors- és gépirónőt, gépkocsivezetőt, vizsgázott fűtőt, takarítónőt, Sajkát felvesz azonnal a Siketné- nák Intézete: Jelentkezés Vác. Március 15-e tér 6. számú központi intézetben. (x) 5C liter fejenként Miért kevés a sör? A Vác körül egyre-másra épülő üzemek közül — valljuk be — mostanában leggyakrabban a Kőbányai Sörgyár palackozó üzemére gondolunk. Nem csoda. Sűrűn emelkedik a hőmérő higanyszála a harmincas szám fölé. Olyan jólesik a kánikulában egy üveg jéghideg sör. Ha van. — Sokak által ismert számok, amelyeket felidézek — hallgatom Vadász Sándort, a kirendeltség helyettes vezetőjét. — Borivókból sörivók lettünk, és lennénk még inkább, ha iparunk állná a versenyt a gyorsan növekvő igényekkel, Manapság az átlag magyar polgár 50—60 liter sört iszik meg egy év alatt. Tekintélyes mennyiség, noha jóval elmarad az igazi sörivó nemzetek 140—160 literes fejadagjától, beleszámítva a sömemissza csecsemőket is. — Mennyivel járul hozzá az igények kielégítéséhez a váci üzem? — Mi csak a sör palackozásával foglalkozunk, de közvetlenül tőlünk indulnak útnak a szállitóautók Pest és Nógrád megye jelentős területeire. A Dunakanyarban Visegrád, Szentendre, Vác, Nagymaros, a két part között fekvő Szentendrei-sziget, Szob—Dunakeszi, Balassagyarmat és hirtelen nem is tudnám megmondani, még hány község kapja tőlünk a sört. Július elsejétől teljes kapacitással üzemelünk, naponta 70—80 ezer liter sört fejtünk és töltünk palackokba. A „töltenivalót” Kőbányáról tankkocsik szállítják Vácra. — Egyenletesebbé válik-e a közeljövőben a sörellátás? — Fejlesztés ide, fejlesztés oda, az igényeket nem lehet rövid időn bleül utolérni. Valószínűleg sokat segít a közeljövőben épülő miskolci sörgyár. De a fejlődésre a váci üzem is jó példa. Az új épüleiben duplájára nőtt a termelés. NDK automata gépekkel dolgozunk. Az érkező üres palackok a futószalagról az üvegmosóba kerülnek. Nagyszerű ez a monstrum. Bizonyítja az, hogy egyszerre 1540 palackot mos el. Ezután kerülnek a töltőgéphez a palackok. Automatikus a kupakolás és a címkeragasztás is. A palackozóban összesen hárman dolgoznak, de az ő munkájuk is inkább csak a felügyeletre korlátozódik. — Hogyan állnak a sokat emlegetett szállítási kapacitással? — Bizony ma is megvannak gondjaink, elsősorban a munkaerőhiány miatt. A rakodás változatlanul nehéz, megerőltető fizikai munka. Rövid időn belül ezen is segítünk: tálcás, emelővillás targoncával rakodunk. Itt tulajdonképpen be is fejeződhetne a riport. Minden lényegeset megtudtunk az új üzemről. Mégsem hallgathatom el a reklámnak se rossz történetet. Egyik ismerősöm elkísért a gyárba, velem együtt ő is végigjárta az üzemrészeket. A kazánházban falubelijével találkozott. Bizony, jól megtermett fiatalember volt, igencsak kifelé gömbölyödött a „dereka”. Néhány perc múlva, már kifelé ballagtunk, amikor ismerősöm nevetve megjegyezte: „Ez a fiú, amikor idekerült, olyan sovány volt, mint az ujjam, most meg alig ismertem rá. Szóval, ezért mondják: a sör folyékony kenyér!” os. a. Elítélték a piaci zsebtolvajt Bodó Ferenc élete során többször összeütközésbe került már a törvénnyel. Legutóbb nyolc hónapra büntette a Váci Járásbíróság, zsebtolvajlás miatt. Idén, május 14-én, nagy tömeg hullámzott a váci hetipiacon. Bodó, miközben elfogyasztotta reggelijét a hurkasütő bódénál, szemügyre vette a sokaságot. Látta, hogy özv. Bagyinszki Jánosné kóspallagi lakos szoknyája külső zsebébe tette a pénztárcáját. Nyomába lopakodott, s egy óvatlan pillanatban. kiemelte a 114 forintot tartalmazó erszényt. LÖwinger Dezső sződligeti lakos is külső zsebbe helyezte el pénztárcáját, 130 forinttal. Bodó ezt a zsákmányt sem szalasztotta el. A károsult azonban észrevette, és rendőrért kiáltott. A notórius zsebtolvaj ismét bíróság elé került. Jogerősen egy évi szabadságvesztésre ítélték és két évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A Dunakanyar Vízművek felvess fizvezetékszerelőt, gépészt, (villanyszerelő vasipari szakmával), férfi segédmunkásokat, kubikosokat. Jelentkezés: Vác. Hiradó út 3. Üzemgazdasági osztály. többé a csodaszép tájra, elvive pénzükkel együtt „jó hírünket” is! ★ Fölmentünk a várba. Magyarország egyik leghíresebb várának romjához, az ország egyik legszebb idegenforgalmi nevezetességéhez. Felérve — lehangolódtunk. Ahol jobban becsülik az idegenforgalmait és a külföldi valutát, bizony, az ilyen látványosság körül rendezettség és tisztaság uralkodik. Ami Visegrádot illem, a várban kicseréltetném a pudvás, szú ette, semmiképp sem esztétikus és nem is egészen biztonságos ősrégi fakorlátokat vaskoriátokkal, és elhelyezhetném valahová a vár rekonstruált, nagy méretű színes képét, hogy azzal is segítsem a szegény turista pihegő fantáziáját, emeljem a vár romantikáját, növeljem vonzerejét: lám, ilyen volt, ilyen nagyszerűen festett régen, s ilyen ma, ez maradt belőle a történelem viharai után. A faragott oromköveket, a kitört, domborműves oszlop- és kapuboltozat- maradványokat kiáüítássze- rűen rendbe rakatnám, s ami a legfontosabb, a kiálló, s már csak a szentlélek által tartott, meglazult várköveket gyorsan rögzíttetném, vagy inkább eltávolíttatnám, mielőtt tragédiát okoznának. ★ Este sétahajóról is nézitük a várat. Oly szép lett volna, csodálatos látvány, élmény, ha megvilágítva látjuk az öreg falakat és a Salamon-tomyot. Állíthatom, hogy több látogatót vonzanának oda, hiszen mi magunk is megjegyeztük, a fényben úszó vár olyan csodaszép lenne, hogy bizonyára még egyszer megnéznénk. Így azonban a páratlan műemlék beleveszett az éjszakába. ★ Vácra hazaérve, a Fehér Galamb étteremben akartuk a napra feltenni a koronát. Ez odabent sikerült is. Kellemes környezet, udvarias, előzékeny kiszolgálás, kitűnő zenekar, s ami mindezzel természetszerűen együtt jár, jó hangulat fogadott bennünket. De a távozáskor alaposan elrontották a kedvünket. Üvegeső hullott az utcán az égből, záptojásokkal elegyedve. Sok járókelő kapott egy- egy ijesztően csattanó, durranó, szétfröccsenő bombát is, közvetlenül maga mellé a betonra. Vagy talán nem is az égből hullott az áldás, hanem egy duhaj galeri „szórakozott”? Rendőrt nem láttunk semer. re. Pedig nem ártana ilyen helyeken, éppen záróra tájban és legalább a főszezonban, ügye-, letet tartani. Hiszen az eme-> létről vagy utcasarokról süvítő üvegpalack életveszélyes. Etelvári Sándor tanár
