Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-25 / 174. szám
1071. JÜLTTTS 25., VASÁRNAP ms» HEGYE! K/Cirlap Gabona, szőlő, paradicsom Felderítés a kukoricásban - Ismét itt a szövőlepke Megmentve hatszázmillió forintos érték Beszélgetés a növényvédelmi állomás új igazgatójával Alig egy hónapja vezeti a Pest megyei Növényvédő Állomást tlagyar Balázs, ami korántsem tesz annyit, mintha most ismerkedne munka- területével. Pontosan egy évtizede került ide egy állami gazdaságból, körzeti agronó- musnak; később üzemgazdász ugyanitt, majd a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztériumban dolgozik, ugyancsak e fontos szakterületen. S hogy az időben visszafelé menvén kövesük, e ma is fiatal ember pályáját: az egyfetem elvégzése után állat- fölvásárló, s még az egyetem előtt egy gépállomás írnoka. Mondhatni tehát, ezer szál köti a mezőgazdasághoz az új igazgatót, aki ma is csak 39 esztendős, méghozzá négy diplomával, oklevéllel. Vagyis mindenekelőtt általános mezőgazdasági mérnök — Gödöllőn végzett —, továbbá kétszeres szakmérnök (növényvédelmi és halgazdasági), valamint befejezte a marxiz“- xnus—leninizmus esti egyetemet is. Vegyszerspecialisták ’ Kilencven ember fölöttese fgy főidényben a halk szavú férfiú; a létszám tekintélyes része, úgy 35—40 ember diplomás: járási növényvédelmi főfelügyelők, felügyelők, valamennyien specialistái az ágazatnak. Szerepük, fontosságuk? Országosan milliárdokról beszélnek, midőn a különféle kártevők okozta veszteségekről esik szó, de maradjunk csak a megyénél. Előkerül az állomás tavalyi évkönyve, benne megannyi adat. Megmentettek pontosan — ha ugyan fölmérhető az ilyesmi! — 645 millió forint értékű terményt, ám így is 135 milliós károsodás érte a gazdaságokat. Részletes adatok a fertőzött területről: 280 ezer hold szántóföld, 65 ezer hold gyümöl- • csös, 22 ezer hold szőlő, s 10 ezer hold zöldségterület. — Idén már nagy számban dolgoznak a termelőszövetkezetekben növényvédő specialisták, ami örvendetes, hiszen á különféle vegyszereket mind nagyobb mértékben használják. Megnövekedett például a vegyszerei gyomirtás szerepe, s egyre szélesebb területen: gabonában, kukoricában, réteken, gyümölcsösben, zöldségeskertekben egyaránt. Aktuális veszedelmek — Az aktuális veszedelmekről hallhatnánk valamit? — Sajnos, van belőlük szép Festői környezetben kellemes pihenést nyújt Szentendrén A PAP-SZIGETI STRANDFÜRDŐ Nyitva — kedd kivételével — 9-től 19 óráig. számmal. Augusztus elején várható az amerikai fehér szövőlepke második nemzedékének föllépése. Tavalyelőtt kétszázezer holdat fertőzött meg, erről a területről termést nem lehetett exportálni. Még az is előfordult, hogy ipari cikket küldtek vissza külföldről, lévén a csomagolóanyag fertőzött! Nekünk mindenesetre a legtöbb gondot ez a kártevő okozza: az előrejelzés szerint ugyanis erős fertőzéssel kell számolnunk most is. Nem hinném, hogy újat mondanánk a termelőszövetkezeti gazdáknak, de talán nem árt megismételni a védekezés aranyszabályát: akkor kell levágni, elégetni a lepkék fészkét, amikor a fiatal hernyók kikeltek, de még nem másztak szét. Később már bonyolultabb tennivaló ez, csakis vegyszer alkalmas ellenük. 'Figyelmeztetőként azt is leírhatjuk: a védekezés kötelező, 300—3000 forint közötti büntetés szabható ki. (Tavaly ötezernél több bírság volt a megyében!) — A második számú közellenség? — Talán a paradicsomvész — kapcsolódik a beszélgetésbe Winkler István, az állomásnak az igazgatónál is fiatalabb — 32 éves mindössze — főmérnöke. — Ez a mostani, kicsit csapadékos, kicsit hűvös időjárás kedvez a betegség terjedésének. Robbanásszerűen léphet fel, szinte lesöpörve a paradicsom levél- zetét, termését. A védekezés legfőbb módja: o megelőzés, permetezéssel. Mivel azonban egy nap alatt szükséges az egész ültetvényt megperme- tezni, több gép kellene. A gazdaságok figyelmébe ajánljuk, hogy a gyommentes növény kondíciója jobb, tehát inkább ellenáll a betegségnek,- továbbá, hogy a permetezés után legalább 10 napos várakozási idő következik. Élelmezés-egészségügyi okokból addig nem szabad leszedni, eladni a paradicsomot... Egy korty italt se Az időjárás természetesen kedvez a peronoszpórának is; a megye hozzávetőleg 50 ezer holdnyi — ez felerészben oszlik meg a nagyüzem és a háztáji között — szőlejében általában ugyan már hatszor permeteztek, a védekezés azonban továbbra is fontos. Mivel az ehhez fölhasznált új szerek gyorsan bomló, erős mérgek, szaknyelven taglózó hatásúak, tanácsos megfogadni a figyelmeztetést: oz alkoholfogyasztás e munka közben kizárt! Az idén különben is növekedett a mérgezések száma, hiszen az elmúlt évben kilenc ilyen eset volt, s az idén már eddig ugyanennyi — közülük kettő halálos. Magyar Balázs még két tennivalót tartott szükségesnek megemlíteni. Mivel az aratás elhúzódik, fuzáriummal fertőződhetnek a szemek; ezt a gyors betakarítással lehet mérsékelni. A jövő évi fertőzés megelőzésére pedig a tarlóégetés szolgál. Állami feladat, tehát az állomás munkatársaira vár egy- sajátos felderítés a kukoricásokban. Különös figyelemmel vizsgálják tmeg az USÁ-ból behozott hibrideket: a Helminthospórium maidis nevű kórokozó után nyomoznak. Nagy veszteségeket okozott az USA-ban ez a betegség, szerencsére eddig a megyében nem bukkantak a nyomára. K. N. Közgazdászszemmel A44 órás munkahét A Csepel Autógyárban 1969. január elsején vezették be a 44 órás munkahetet, vagyis az elsők között biztosították dolgozóiknak a kéthetenkénti szabad szombatot. Minden döntésnek sok száz összetevője van. Pozitív és negatív, várhatóan hasznos éá haszontalan hatások csapnak össze, végülis eredménnyel kecsegtető kompromisszumra törekszik a vezetés. Homoródi Andornéval, a Csepel Autógyár közgazdasági főosztályának vezetőjével a munkaidőcsökkentést kimondó döntés hatásosságát vizsgáljuk. — A törvény lehetővé tette, de minden egyes vállalatnak jogában állt a választás: csökkenti-e a munkaidőt, vagy nem. — A Csepel Autóban csak igent lehetett mondani. Elsősorban azért, mert különösen a rendkívül nehéz munkaerő- helyzetünk tovább romlott volna: a dolgozók a több kedvezményt nyújtó gyárak felé veszik az irányt: Ügy gondoltuk, hogy a 44 órás munkahét bevezetésével párhuzamosan — ennek hatására is — csökken a fluktáció, javul a munkafegyelem, nő a termelékenység. — Nemcsak szociális, humánus meggondolások ve> zették a jogalkotókat, a cégek vezetőit, amikor a munkaidő-csökkentés mellett szavaztak, hanem gazdasági megfontolások is. — A munkaidő csökkentésének előfeltételeit meg kellett teremteni, vagyis termelékenységgel kell ellensúlyozni a munkásonként, hetente hiányzó négy munkaórát. Ez két úton történhet: műszaki fejlesztéssel és hatékonyabb munkával. Ha ez sikerül, akkor a csak szociálisnak tűnő intézkedés nagy gazdasági hasznot is hozhat. Dinasztiák Az ötödik az utánpótlás A sokgyerekes családokban az a szokás, hogy a nagyobbak cipőjét, ruháját a kővetkező nemzedék örökli. A ceglédi Kiss családban viszont különös szokás dívik. Náluk nemcsak a cipő, ruha, hanem a traktor is több családtagot szolgál. — öten vagyunk testvérek, öt fiú. Négyen már traktoron ülünk. A legkisebb még csak 13 éves, de ö is ezt a hivatást választja — mondja János, a legidősebb. (Hivatást mondott és nem szatanát.) — Ö lesz az utánpótlás? — Eddig úgy látszik, mert nekem, s az öcsémnek is csak lányaink vannak. Ha a házunk körül szántunk, ott le- gyeskedik állandóan mellettünk. Elzavarni sem lehet a géptől. Ügyes srác, jól bánik majd a traktorral. — Miért lett traktoros? — Apám fogattal járt, én is • azzal kezdtem. Az öreg maradt is a két lőerő mellett, én erősebb paripára vágytam. Az állami gazdaságból elküldték tanfolyamra, megtanultam vezetni. Aztán 1964-ben apám vezérletével beléptünk a Kossuth Tsz-be. Azóta itt dolgozunk. Jóska 1965-ben, Ernő 66-ban, Imre pedig 68-ban ült nyeregbe. Látták milyen a munkám, ők is megkedvelték. — Nem vágyik gyorsabb járműre? — Szeretnék jogosítványt szerezni teherkocsira is, de nem azért, hogy elpártoljak a traktortól. Szép munka ez, jól is fizetnek. Most egynéhány hétre azért elhagytam a Ze- tort, az Szk—4-es kedvéért. Kobájnnal járjuk a határt Ernővel. i — Egy táblán dolgoznak? — Mind a négyein. A két másik srác holdja a terményt. — Szívesen veszik át az ifjabbak a „levetett” traktorokat? — Ügy ülnek rá, mintha ők használták volna először is. Tudják, nem gyötörtük agyon a masinákat Meg aztán ismerik is minden porci- káját, esténként általában ez a téma otthon, — Szórakozás? — A motor. Azokat javítgatjuk. Kettőből csinálunk egyet, s ha sikerül, irány az I országút, vagy elmegyünk moziba, ha a mama elvállalja a gyerekeket Beszélgetés közben megérkezik Ernő is. Éppen az új MTZ-t próbálgatja. Heccelőd- ve kérdezi a bátyjától; — Kéne? János nem válaszol az ugratásra, csak a mellette álló kombájnra mutat: — Jobb lenne, ha magaslati levegőt szívnál — azzal ő is az ernyő alá kapaszkodik. A két testvér gépe egyszerre indul, mert a tábla szélén már üres pótkocsikkal várja a gabonát József és Imre. m. kovács — A vállalat dolgozóinak tehát nagyobb termelékenységgel kell „fizetniük” a plusz szabad időért, így történt ez a Csepel Autóban is? — A számok mindent bizonyítanak. A 44 órás munkahét bevezetése előtt, 1968-ban egy órára 178 forint érték jutott, 1969-ben 206, tavaly pedig 222 forint, azaz évente 16, illetve 7,5 fél százalékos termelékenységnövekedést értünk el. — Az egy órára jutó termelékenységjavulás nem bizonyítja, hogy pótolni tudták a hiányzó négy órákat is. — Az egy munkásra jutó termelési érték alakulása azonban erre is feleletet ad. A bennünket érdeklő három évben 382 ezer forintról 408 ezerre, majd 439 ezerre ugrott ez az összeg. — Ezek a számok azt a hiú ábrándot keltik, mintha problémamentessé vált volna a vállalat élete. — Szó sincs róla. Nagy beruházásokat hajtottunk és hajtunk végre, ilyen körülmények között jó munkaerőhelyzet esetében sokkal többet lehetne produkálni. De a nagy munkáshiányt nem lehet kizárólag nagyobb termelékenységgel ellensúlyozni. — Ezek szerint a 44 órás munkahét bevezetése azt a reményt nem váltotta be, hogy javul a Csepel Autó munkaerőhelyzete. — Egy biztos: ha nem csökkentjük a munkaidőt, még kevesebb munkáskéz állna rendelkezésünkre. A fluktuáció aránya sajnos évről évre alig változott, 68-ban 2366-an lépdeli ki, s 2674-en érkeztek hozzánk, 1969-ben pedig 2482, illetve 2608 dolgozó kérte ki, nyújtotta be munkakönyvét. Tavaly 403 dolgozó hiányzottá Csepel Autóból. — A munkáshiányt nem ellensúlyozták nagyobb túlóráztatással? — A túlóra száma évről évre emelkedett. 1968-ban 352 ezer, 69-bén 424 ezer, tavaly pedig 632 ezer órának megfelelő túlmunkát végeztek a dol- , gőzök. Értem én a kérdését, arra kiváncsi, hogy míg az egyik oldalon csökkentettük a munkaidőt, a másik oldalon a gazdaságtalan túlóráztatással élünk? Nos, évente egy munkásra 90 túlóra jut, ami elenyészően kevés a felszabaduló ötvenkétezer négy órával szemben. És még egyet le kell szögezni: gazdaságtalan ugyan a túlóráztatás, de még nagyobb közgazdasági bűn, ha szükséghelyzetben nem élünk ezzel a lehetőséggel. — A vállalatnak ki kell fizetnie a szabad szombatokra járó bért is. — 1969-ben ily módon 14 millió forintot alapbéresítet- tünk. Ez óránként 77 fillér pluszt jelent, amelyhez „munka nélkül” jut a dolgozó. Ehhez társult a 11 százalékos bérfejlesztés. Talán a beszélgetés is bizonyította, hogy egyetlen döntésnél hányféle szempontot kell figyelembe venni. Nem írtunk most arról, milyen kellemes és jó dolog, hogy a munkások szabad idejét növelni tudjuk. Egyetlenegy kérdésre próbáltunk választ keresni: hogyan valósulnak meg a köz- gazdasági célok a dolgozókat szolgáló nemes intézkedés közegében? Az elmondottak is figyelmeztetnek arra, hogy a közgazdasági szabályzók további módosítása teremtheti csak meg ezen döntésünk hatékonyabb, mindnyájunk számára előnyös ’fnegvalósulását. F. P. Mezőgazdasági klub Nagykőrösön A városban a hat termelő- szövetkezeten, tagjain és a ház körüli kertek tulajdonosain kívül is sokan foglalkoznak mezőgazdasággal, különösen a zártkert rendezések óta. Megnőtt a korszerű mezőgazdálkodás, kertművelés iránti érdeklődés, a szakmán belül, de kívül is. Egy éve, hogy mezőgazdász klub alakult a városi Arany János Művelődési Központban. Vezetője egy nyugalmazott biológiatanár, 45 tagja között mezőgazdasági szakembert éppúgy találunk, mint ipari munkást. A klub szakmai előadásokat rendez, kirándulásokat szervez. TELEPITESFEJLESZTES Még háromszázezer ember „fér el66 a Balatonnál Milyen telepítésfejlesztést követel a Balaton-part; meddig fokozható az idegenforgalom; hogyan lehet jobban kihasználni a kisebb üdülőtelepeket? — ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják a zsúfolt nyári napokban a magyar tenger vendégeit. A Balatoni Intéző Bizottság szakembereinek és a tárcaközi fejlesztési bizottság főmérnökségének erre vonatkozóan már kialakult terveik vannak. Mérnökök és idegen- forgalmi szakértők azt vallják, hogy túltelepítéssel tönkretehetik a vidéket. Számítások szerint a regionális terv megvalósítása után egy nyári napra számítva hatszázezer embert képes befogadni a Balaton nyaraló vidéke. Ez az optimális felső határ. A jelenlegi befogadóképesség — a negyven parti település, több mint százezer lakosát is beleértve — 300 ezer főre tehető. A nyaraló- és víkendező vendégsereg helyét azonban még ezután keli megteremteni. A tervhez képest a szállás-ellátottság még csak 17 százalékos. Még rosszabb az arány az utak, járdák és parkírozó helyek tekintetében.
