Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-24 / 173. szám

\ A PEST MEGYfl hIRIAP KOiÖ'NKIAC4s* XV. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1971. JÚLIUS 24., SZOMBAT F2GYELŐ H'irünk az országban A Petőfi Népe megemléke­zett a közelmúltban elhunyt (kiskőrösi születésű) Lipov- niczky László festőművész­ről. — A Magyar Nemzet be­számolt a Vácott felépülő két új áruházról. — A Hétfői Hí­rek hírt adott arról, hogy vá­rosunkban 7,5 kilométer hosz- szú, törökök által épített víz­vezeték-hálózatra bukkantak. — Á Népszavában Szalatnai Rezső beszámolt váci utazá­sáról. — A Népszabadság fél­oldalas cikkben ismertette a Váci Kötöttárugyár új termé­keit. — A Kutya című folyó­irat képes riportja bemutatta a Dunakanyar Kutyaképző Iskola, munkáját. — Az Élel­mezési Dolgozó képes ripor­tot közölt Gyimési Sándor vá­ci kiállításáról. — Az Ifjúsági Magazin bírálta a Csikós Jó­zsef utcai ipari iskola inter- nátusi életét. — A Kossuth rádió reggeli krónikája bemu­tatta a DCM kutúrfcermében megnyílt képzőművészeti ki­állítást. __________________(-Ő) hízott a vaddisznó Egy vadász élménye A mázt hét végén, késő este érkeztem a márianosztrai Med- resz-pataki bányához. Búvó­helyet kerestem, jól elhelyez­kedtem. Múltak az órák, de sehol egy vaddisznó. Még apróvad sem tűnt fel. Köny- nyen elálmosodik ilyenkor az ember. Lehet, hogy el is szunnyadtam egy pillanatra. De ébren alszom, a legapróbb neszre is felriadok. Hát egy­szer, látom, száz méterrel ar­rébb, egy hatalmas vaddisznó bújik ki a bokrok mögül. Kat­tant a fegyver biztosítója, már a ravaszon pihent az ujjam. Micsoda vaddisznó lesz ez, ha­talmas agyarral, gondoltam, amikor gyanús hang ütötte meg a fülem. A vaddisznó el­ordította magát: iáá ... Nem vaddisznó volt. Csak egy jámbor szamár. Nemrég szökhetett meg a gazdájától. Hátán ott volt a hám, s rend­ben, utána kötve, a kordé. Még közelebb jött, rámcsodál­kozott, aztán hátat fordított, és elügetett. Hja, kérem, a vadászszeren­cse forgandó. Cs. A. Ezer fa — kalákában Szód községben ősszel ezer nyírfát telepítenek a malorp mögötti területre. A csemeté­ket a tanács biztosítja, az ül­tetés azonban teljesen társa­dalmi munkában történik. MIÉRT A HALOGATÁS? Döntőbizottság előtt a gödi útépítés Győri László, az Örbottyáni Községi Tanács VB költségve­tési üzemének vezetője mos­tanában sokat foglalkozik út- építéss .1. Most is két korsze­rű utat épít Göd-alsón. A tervtől a kivitelezccig azon­ban nem megy minden zök­kenésmentesen. — A József Attila útnál nem tudtuk tartani a határ­ion. — mondja. — Ennek nemcsak az anyaghiány és a kis kapacitás, volt az oka. Az utat eredetileg három méter szélességűre tervezték, úgy­nevezett itatott kivitelben. Ki­vitelezés -őzben a községi ta­nács kérte, hogy módosítsuk a tervet négy méterre. Az ere­deti helyett aszfaltburkolatot kért. A két módosíts lénye­gesen több munkát igényel. — S a másik, sokat bírált útvonal? — Hasonlóképpen áll a Rá­kóczi út építése is. Az anyag­ellátás és a szállítási kapaci­tás hiánya miatt, nem ment gördülékenyen a munka. Ezt nem ha. .gathatjuk ei. Viszont, az útépítés terhére, határidő­re meg kellett építenünk Bó- csán egy autóbuszforduló-pá- lyát. Miután a Rákóczi út asz- faltterítésének megkezdése, ép­pen az autóbuszforduló miatt, több mint egy hónappal el­tolódott, megállapodtunk a tanáccsal, hogy folytatjuk az alapozást. Szombat-vasárnapi műszakot is vállaltunk, ám új szerződés aláírása, melynek alapján a munkát végezhet­nénk, még nincsen. — Mi a vita vége? — Az örbottyáni Községi Tanács VB költségvetési üze­me panasszal fordult a döntő- bizottsághoz. Reméljük, hogy a döntés megnyugtatóan elő­segíti majd az út építésének a befejezését. (P.) Nyilvánosan avatják a tiszthelyetteseket A Sallai Imre laktanyában megkezdődtek az előkészüle­tek az augusztus elsejei nyil­vános tiszthelyettes-avatási ünnepségre. A látványos esemény szín­helye — a múlt évihez ha­sonlóan — a Konstantin tér lesz. A dísztribünnel szem­ben a szovjet hősi emlékmű­nél sorakoznak fel a jövendő tiszthelyettesek. Délelőtt kilenctől tízig a Kossuth Lajos Katonai Főis­kola fúvószenekara játszik. Az avatás tíz órakor kezdődik himnusszal és a honvédelmi miniszter parancsának felol­vasásával. Fogadalomtétei, ünnepi beszéd következik, majd az Inteínacionálé el­hangzása után díszmenetben vonulnak el a katonai alaku­latok. Az ünnepség után ismét egyórás térzene lesz a városi tanács épülete előtt.-TELEP, 1971 FELSÜLTEK A JÓSOLGATOK Újjászületett a KISZ-szervezet Kismaroson Éveken át nem sokat hal­lattak magukról a kismarosi fiatalok. Egyesek szerint azért, mert amolyan rossz félék. Még az egykor jól működő KISZ-szervezet is felbomlott, és a sikeres szereplések után, a sportkör is befejezte műkö­dését. A józanabbak azzal ma­gyarázták a hanyatlást, hogy a fiatalok eljárnak a faluból, csak késő este érnek haza munkahelyükről vagy az is­kolából. No, és a községnek sem volt pénze, hogy támo­gassa a gyerekeket. A kultúr­otthon szánalmas állapotban van, a könyvtár kicsi — ma­radt az italbolt automata­játéka. HÉT VÉGI FILMAJÁNLATUNK: Rómában történt \ A Madách moziban ma és holnap látható színes olasz— francia film 1825-ben játszó­dik, Rómában. A karbonárik Luigi Magni rendező nagy­szabású műve. Témáját az Olaszország függetlenségéért harcoló karbonárimozgalom történetéből merítette. A kar­bonárik egyik titkos szerveze­tében kiderül, hogy a cso­portjukhoz tartozó Spada herceg áruló lett: feljelentet­te szervezetüket a vatikáni rendőrségen. Az összasküvők halálos ítéletet hoznak. A ro­mantikus történet főszerep­lői: Nino Manfredi, Enrico Maria Salerno, Claudia Car­dinals és Robert Hossein. A vasárnap matinéfilmje: Én, te és a telefon. — A béke első napjában játszódik a héí- főtől-szerdőig vetítésre kerü­lő román, háborús kaland­film: Az elítéltek kastélya. Elhallgattak a fegyverek, de az egyes, elszórt fasiszta csa­patok még nem mondtak le az ellenállásról. Közéjük tar­tozik, egy német tábornok is, aki, embereivel együtt, be­vetette magát a sziklás ma­gaslaton álló kastélyba, és onnan adja rádióparancsait a hegyvidéken szétszóródott náci katonáknak a harc foly­tatására. Mihai Iacob rende­ző témája kilencven perc Iz­galom.« (P. K.) Nyáron egészen más. Ilyen­kor sokféle szórakozást kínál a nemzetközi Express-üdülő. Sokan ezt is egyik indokként hozták fel: nincs az a község, nincs az a KISZ-szervezet, amelyik ilyen „konkurrenciá- val” vetélkedhetni. Ezért fogadták hitetlenked­ve sokan a községi KISZ- alapszervezet újraalakulásá- nak hírét. Tiszavirágáletű lesz, mint a többi hasonló próbálkozás — jósolgatták. Ügy látszik, a kismarosi KISZ-esek az ellenkezőjét akarják bizonyítani. A július 6-i alakulógyűlésen Csadó János, az újdonsült KISZ-tit- kár, jó néhány javaslattal állt elő. S a negyvenen felüli tagság komolyan vette szava­it. Elsőként a társadalmi miinkában épülő általános is­kola építéséhez vonultak ki, terepegyengetésre. Nagy lel­kesedéssel dolgoztak. Nem maradt el a dicsérő szó sem. Krebsz József tanácselnök elégedetten mondta: — Úgy látszik, mégiscsak lesz KISZ-élet Kismaroson. Vízvezeték épül Ácsán Gyors ütemben folyik Ácsa községben a vízvezeték háló­zatának építése. A tervek sze­rint két hónapon belül kell elkészülni a munkákkal. A kommunális létesitmény mint­egy 3 millió forintba kerül, de a község lakói társadalmi munkában is segítenek. Esti sétáimon malteros ru­hába öltözött fiatalokkal talál, koztam. így, szürkület tájban, megmosakodva, tisztán anda- lognak az utcákon. A fiúk né­ha vágyakozó pillantást vet­nek , egy-egy tovalibbenő lány után, valamelyik városszéli kocsmában felhörpintenek né­hány pohár sört, és hazamen­nek a C-telepre. A C-telep ma is körülbelül 6C0 ember szálóshslye a DCM mellett. A nagy gyár­óriás építésekor azt ígérték, hogy ez a szállás ideiglenes, 1965-ben lebontják, mert ad­digra egészségtelenné válik. Legalább három éve nem jártam itt.,Régi ismerősök fe­lől érdeklődöm. Az egykor kultúrpavilonnak nevezett klubbarakban a klubvezetőt keresem. Irodája zárva. A tv- teremben izgalmas filmet néz­nek. A fülledt melegben leg­alább hetvenen szorongnak. Ennyi emberre — egyetlen te­levízió. Rám szólnak, üljek le, eltakarom a képernyőt. Nem baj, legalább bekuk­kantok a helyiségekbe. Min­den ajtó zárva. Ki érti ezt? Egy fiatalember biliárdozna. Lenyomja a kilincset, és ká­romkodva tovább megy. A könyvtáron cédula: a könyv­táros szabadságon. Egy üveg­ablakon viszont'fény szűrődik ki.'Találomra bekopogtatok. A terem végében, két egymás mellé tolt fotelben ül a könyv, táros meg a mozigépész, be­szélgetnek, mint két öregem­ber falun, lámpagyújtás előtt. Tőlük tudom meg a szálláson lakók létszámát, és azt is, hogy 1500 kötet könyvük, 200 olva­sójuk van. Ez megnyugtató. Az viszont nem, hogy most senki sem jöhet a könyvtárba, és hogy olyan kevés a moziné­ző: a mozi termet már nem is veszik igénybe, csak egy kis klubszobát. Vaktában elindulok a a szállásra, talán ott lelek ismerőst. Ka- maszfortna fiatalember jön, törülközővel a kezében, a für­dőből. — Merre találom a gépsze­relő vállalat embereit? — Nem tudom. *— Maga melyik vállalatnál dolgozik? — Hogy is mondjam csak? Hát én, bizony, nem is tudok itt eligazodni. — Nem tudja, melyik válla­lat vette fel? Hány éves? Mit dolgozik? — Tizenöt vagyok. Vízhor­dónak vettek fel. De a válla­latot nem tudom. Az egyik szobában főzéshez készülődnek. A telepen, mint mondják, nem kapnak főtt va- csortít, este pedig, mire haza­érnek, bezár a kőhídparti élel­miszerbolt. — Vállalatuk tud a gond­jaikról? — Már hét hónapja lakunk itt, de még nem járt itt senki. ■— Hol dolgoznak? — Most Rákospalotán, a vasútnál. De itt kaptunk szál­lást — Ezt az utat naponta meg­teszik? — Igen. — A szakszervezeti bizott­ságtól sem jártak itt? — Á. Hát itt olyan nincs. Az én tagságom már meg is szűnt — mondja az, aki épp befejezte a krumplihámozást. — Nincs hova fizessem a tag­díjamat. — A MÁV-nál ne lenne szakszervezet? — Ez nem a MÁV. — Akkor melyik vállalatnál dolgoznak? — Na. Keress már egy iga­zolványt! — biztatják idősebb társukat. Az igazolványt át­nyújtják. Egy bonyolult elne­vezésű vállalat címe kerül a kezembe. Pest megyei 1. szá­mú Szolgáltató, Karban tartó és Gyártó Szövetkezeti Közös Vállalat, Szigetszentmiklós. Ennek a vállalatnak 130 em­bere lakik itt, közülük valók­kal beszélgetek most a 21-es barakban. Amint megtudják, hogy valaki a sorsuk felöl érdeklődik, a szomszédos szobákból is át­jönnek. Én viszont indulok, mert közben begyújtották a kályhát. Fürgén ropog, de po­koli meleget áraszt a tűz. Csali vendégségbe jöttem. Ha a szállásélet kérdéseibe be­leszólnék, megsértődne az Épí­tők' Szakszervezete Pest me­gyei Bizottsága, Szigetszent- miklóson megkérdeznék, hogy i. ' közöm az egészhez. Tényleg, mi közöm? Ha lenne jogom, felmérnék, elemeznék, hivatalokat, válla­latokat nyugtalanítanék az it­teni helyzettel. Talán azt is megkérdezném, hogy a Vácott építkező vállalatok mennyi felvonulási költséget spóroltak már meg az évek során, és va­jon ma is törvényszerű-e, hogy az emberek télen nyirkos, nyáron meleg panelbarakok- ban aludjanak? ] Meg is merném adni a vá­laszt. Nem. De így csak morfondírozha­tok magamban, amíg az esti fények közt hazafelé ballagok. Kovács István Megírják a zeneiskola 1910 januárjában készült plakát a kezemben. A Mária Terézia rakparton működő vá­ci zeneiskola félévi vizsgájá­ra invitál. A 27 számból álló műsor a Szarvas-közben levő LeopOid-féle táncteremben pergett le. Egyik fő száma Ulrich—Major: Vá:zi Nem­zetőri indulója volt, melyet az iskola énekk. .a adott elő. Még abban az évben megjelent a zeneiskola önálló folyóiratá­nak első száma is, ORPHEUS címmel. 1911-ben már a Görög utca 12-ben működött az iskola — mint arról az Első Váci Sajtó beszámol, 1915-ben a Löblo- vitz-féle zenekonzervatórium működött, zeneiskolaként, a mai Kossuth tér 6. számú házban — erről fénykép ta­núskodik. 1917-ben már az Attila utca 8. alatt folyt az oktatás, mikor is a beíratási díj 5 korona, a tandíj havi 12 korona volt, és fűtési időszak­ban — világítással együtt — plusz 6 koronát fizettek a szülök. Egy -- -2-ből származó plakát már a Váci Zeneked­velők Egyesületének április 25-i hangversenyéről tudósít, név szerint felsorolva a mű­kedvelő zenekar 41 tagját. A műsort Mozart emlékének szentelték. Az új zeneiskola felépítésé­vel egyidőben a zenetanárok megkezdik a váci zeneiskolák történetének feldolgozását, a még meglevő, de jobbára ma­gánkézen levő dokumentu­mok alapján. Kérik, ezek tu­lajdonosait, legyenek segítsé­gükre: a régi bizonyítványo­kat. meghívókat, műsorössze­állításokat ideiglenesen bo­csássák a zeneiskola rendelke­zésére. K. F. Lekvár a gólkirály A GÖDI ÚTTÖRŐTÁBORBAN Nótaszó csapta meg a füle­met, amikor a váci járási út­törőelnökség gödi táborának sétányán, a parancsnoki épü­let felé közeledtem. Aztán össze is találkoztunk a hang eredetével: éppen ' foglalko­zásra sietett az egyik fiúőrs. S hogy a gyanútlan vendég megtudja milyen is az igazi úttörővirtus, egy hatalmas csatakiáltást is megeresztet­tek. Az apró fiatalemberek­ből akkora hang csapott elő, hogy a krumplit pucoló lá­nyok kezéből majdnem ki­esett a k és. A parancsnokságon Kana­las János fogadott. Tulajdon­képpen nyári szabadságát töl­ti, de nem keresett pihente- tőbb időtöltést, elvállalta a táborvezető-heíyettes tisztét, mind a tíz nap itt, lesz a gye­rekekkel. Köz1 en előkerül a táborvezétő is, Iványi László- né, a dunakeszi 2. számú is­kola pedagógusa. Minden nyáron itt van az őrsvezető- képző táborban. Tőle kérde­zem: — Mi a célja a 10 napos táborozásnak? — Hagyományosan, min­den évben megrendezzük az őrsvezetőképző tábort. Az idén a járás minden községé­ből érkeztek gyerekek, össze­sen nyolcvanén. Igyekeztünk hasznos és kellemes prog­ramról gondoskodni. Először is megalakítottuk a táborta­Piaci jelentés Múlt heti piaci beszámo­lónkban a szokatlanul magas árakról adtunk hírt. Nos, ezen a héten kellemes meglepetés várt minden háziasszonyt. Igazán bőséges volt a felhoza­tal, ennek eredményeként es­tek az árak is. A piacra lépve az volt a leg­szembetűnőbb, hogy rengeteg görögdinnyét árultak, még a szomszédos utcákra is jutott a dinnyehegyekből. Áruk ki­lónként 5 forint. A további piaci árakról Kovács Kálmán piacfelügyelő tájékoztatott. Zöldségfélékből a tök 1,20; a paradicsom 3.50; a paprika 4 —6; a vöröshagyma 5; a fe­jes káposzta 4; a kelkáposzta 4,50; a karfiol 4—6; a salátá­nak való uborka 3; a ková­szaiéi /való 2; a csemege 5 fo­rintba került kilónként. Bősé­ges volt a kínálat gyümölcs­ből. Különösen dicséretes Geszler Antalné kiskereskedő olcsó és kiváló minőségű áru­ja. A tulajdonos már 25 éve árul a váci piacon, ezért a városi tanácstól elismerő okle­velet is kapott. A gyümölcsárak egyébként így alakultak: a nyári alma kilója 3—4, a körte 2—4, a meggy (szezonvégi ár) 8—10, a ringlószilva 5, a vörös 4 forint. náesot. Minden tagja úttörő, munkájulMt a felnőtt vezetők csak tanácsokkal segítik. Dél­előtt általában előadások hangzanak el az úttörőveze­tők feladatairól, az úttörő­szervezet életéről. Emellett igyekezünk sok játékra, dal­ra megtanítani a gyerekeket, hogy érdekesek, színvonala­sak legyenek majd az őrsi össize j övetelek. Közben tábori sétára in­dulnak. Nemcsak azért, mert gyönyörű helyen fekszik a tá­bor, de a túlsó végében most is építkeznek, A járásbeli üzemek és termelőszövetke­zetek segítségével már eddig S faházat állítottak fel, kettő kivételével mind tízszemé­lyes, kényelmes, elhelyezést biztosít a tábori viszonyok­hoz kevésbé szokott lányok­nak. A' faházak felállításá­ban a gyerekek is segédkez­tek. de a munka oroszlánré­sze Kalmár Imre járási úttö­rőtitkáré. Most is ásás közben találjuk. — A nyolcholdas tábor — mondja — gyönyörű helyen fekszik, s ha a tervek megva­lósulnak, valóságos úttörő­paradicsom lesz. Persze, a táborépítés néha bosszúság­gal jár. Most például az oko­zott gondot, hogy késve ér­keztek meg a faházak. Utolsóként, találomra az egyik őrsi sátorba kukkantok be. Lakói, Vágvölgyi Péter, Vámosmikoláról, Gyárik Ist­ván Kemencéről, Fekete Fe­renc, a Gyermekvárosból és a többiek éppen levélírással foglalatoskodnak. Lelkemre kötik. mindenképpen benne legyen a cikkben, nagyon jól érzik magukat. Aztán afféle közvéleménykutatást tartunk. A kérdés, ki a legnépszerűbb a táborban? Kórusban vála­szolják: a Lekvár, becsületes néven Mezőfi Pál. Ö a tábor gólkirálya. De legalább ekko­ra sikeie van Batisz Évának is, aki a legszebben énekel. Aztán tovább ömlik belőlük a szó: a szentendrei kirán­dulásról, a karneválról, az izgalmas táborvezetésről, a kiváló kosztról. De erről is megtudnak mindent az ottho­niak : az anyukák, aoukák és a pajtások — a táborzárás után. cs. a. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents