Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-24 / 173. szám

NYÁRSAPÁT Autót vett a tanács ! A nyársapáti tanács a közel- itnúltban vásárolt egy egyton- fiás kis zárt teherautót. Az óvodások számára ezzel fogják szállítani az ételt. Nyársapát kiterjedt tanya- világú község, így az autónak más dolga is lesz: a távol lakó betegeket, kis gyermekeket szállítja be az orvoshoz, vagy viszi ki a védőnőt, ha ez szük­séges. PEST MEGYEI HI»LAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1971. JÚLIUS 24., SZOMBAT KULTURÁLIS ÉLET Javítani kell a tárgyi és személyi VAROSUNK KULTURÁLIS ÉLETÉT a Kossuth Művelő­dési Ház, a vasutas szakszerve­zeti klubkönyvtár, a Kossuth Múzeum, a zeneiskola és a vá­rosi-járási könyvtár irányítja. Sajnos, a felsorolt intézmé­nyek közül talán csak az új zeneiskola felel meg maradék­talanul a követelményeknek. A Kossuth Művelődési Ház feltételeket A könyvtárban — a nehéz körülmények ellenére — tar­talmas munka folyik. Jelentős feladatot vállalnak az ifjúság neveléséből. A rendhagyó iro­dalomórák, a szavalóverse­nyek. az irodalmi vetélkedők mind ezt bizonyítják. A gyer­mekkönyvtárban rendszeresen tartanaik úítörőfoglalkozáso- kat, programot állítanak öss2e SOK A KONTÁR, KEVÉS AZ IPAROS Kérjenek működési engedélyt a szakmunkások Két év szakmai gyakorlat, plusz ajánlás felújításra vár, a városi-járási könyvtár új palotája ebben az ötéves tervben felépül. A je­Mennyiért kölcsönzik? A Ceglédi Hírlap június 16.-1 számában Költséges a nomád élet címmel a ceglédi kölcsön­zőbolt tarifáiról írtunk. Eb­ben a cikkben hiányos tájé­koztatást adtunk, mivel a gumimatrac egynapos kölcsön­zési díja 25 forint, de egy hét­re 70 forintba kerül. Halott emlékének meggya- lázása és sírrongálás miatt ítélkezett a járásbíróság a kö­zelmúltban J. L. 34 éves ceg­lédi termelőszövetkezeti se­gédmunkás felett. A bűncselekmény előzmé­nyei messzire nyúlnak vissza. Már nyolc éve, hogy J. L. fe­lesége összeszólalkozott a pia­con — az időközben elhalt — Sz. Gy.-nével, aki így átkozta meg őt: „Szüljél még egy olyan vak gyereket, amilyent már szültél!" J. L.-né három éven belül még két vak gyermeket hozott a világra, akik néhány hóna­pos korukban meghaltak. A vádlott és felesége gyermekeik Kevesen tudják, hogy a meglévő munkaviszonyuk mel­lett, 30 szakmában, működési elvesztését az „átok”-kal ma­gyarázták. Emiatt ellenségesen viselkedtek az elhunyt és ro­konsága iránt. J. L. egy éjszaka szórakozó­helyről ment hazafelé. Üt ja a Kálvária temető mellett veze­tett, ahol az „átkot mondó" Sz. Gy.-né sírja van. A férfi a ke­rítésen át belopakodott a te­metőbe, és megrongálta a sír­emléket, melynek helyreállítá­sa több mint kétezer forintba került. J. L.-t a bíróság tízhónapi javító-nevelő munkára ítélte, továbbá kártérítésre, és az ügyvédi költség megfizetésére. Az ítélet nem jogerős. engedélyt válthatnak ki a szakemberek, mivel a kisipa­rosok nem győzik ellátni a lakosságot. Az engedély kiadá­sának két feltétele van: leg­alább kétéves szakmai gya­korlat igazolása és a munka­adó hozzájárulása kell. Bádogos, lakatos, villany­szerelő és gázszerelő szak­mák várják a jelentkező­ket. Az elmúlt évben nyolcán él­tek ezzel a lehetőséggel, az idén eddig 19 működési enge­délyt adott ki a városi tanács. Többet is kiállítanának, ha lenne jelentkező. Képesítéshez kötött ipar- engedélyt négyen kértek ebben az évben. A Vasutas Kupa megnyeré­se után a Ceglédi VSE ököl­vívói ismét rangos versenyen vettek részt, a Békéscsabán megrendezett Tóth Pál emlék- versenyen. Tíz egyesület 133 sportolója mérte össze erejét. A 16 ceglédi fiú közül 12-en helyezést szereztek, és az ösz- szeSített csapatversenyben, a győztes békéscsabaiak mögött, a második helyre kerültek. A serdülők között a Vasutas sze­repelt a legjobban. Eredmények: Első helyezést szerzett: Hö- römpő József (felnőtt korcso­beton- és műkőáru, galvanizá­ló, műszerész és villanyszere­lő szakmára. Négy engedély kiadása folyamatban van. Úgynevezett szabad iparra ti­zenegyen kértek és kaptak en­gedélyt, így például vattacu­kor-készítő, szekérfuvarozó, díszpárna-, díszlámpa-készítő és egyéb hasonló szakmák gyakorlására. Hogy kevesebb legyen a kontármunlca, a vállalatok, üzemek, ktsz-ek vezetői sokat segíthetnek. A náluk dolgozó szakmunkásokat, akiről tud­ják, hogy munkaidő után munkát vállalnak, működési engedély kérésére kell ösztö­nözni. portban, könnyűsúlyban) há­romszor mérkőzött, s mindig fölénnyel győzött. Pákozdi László (felnőtt nehézsúlyban) ellenfele, Oláh (Szolnoki MÁV), az első menet után feladta a küzdelmet. Abonyi István (serdülő, har­matsúlyban) három mérkőzé­sét pontozással nyerte. Vas Sándor (serdülő, légsúly) va­lamennyi ellenfelét pontozás­sal győzte le. Orosz Tibor (ser­dülő, nagyközépsúlyban) ellen­fele, a második menetben, fel­adta a mérkőzést. Ezüstérmet szerzett: lenlegi elhelyezés bánítólag hat a könyvtárosok egyébként nagyon lelkes, hozzáértő mun­kájára. Régi ügy a Kossuth Múzeum bővítése is. Jó lenne, ha mielőbb megoldódhatna. Természetesen a tárgyi fel­tételek javítása, annak ellené­re, hogy tetemes költséggel jár, vajmi keveset érne, ha hozzá­értő szakembereket nélkülözve, kellene egyes területeken meg­oldani a feladatokat. Szeptem­bertől új előadót foglalkoztat­hat a Kossuth Művelődési Ház, de a múzeum és a könyv­tár is további munkatársakat alkalmazna. AZ ISMERETTERJESZTŐ MUNKA színvonala az előző évekéhez viszonyítva emelke­dőben. Az egyes előadások helyett több a magasabb szín­vonalú szabadegyetem, akadé­miasorozat. A TIT a szerve­zést és az előadások összehan­golását egyelőre hiányosan lát­ja el. Ismeretterjesztés folyik a szakkörökben és a klubokban is. Az utóbbi években több lett a szakkör és tanfolyam, de az érdeklődők száma nem változott jelentősen. A műve­lődési ház öt klubján kívül négy ifjúsági klub működik a különböző szervele, intézmé­nyek fenntartásában. Igényes szórakozást, hasznos művelő­dési programot állítanak össze tagjaiknak. Neves előadókat, írókat, művészeket látnak ven­dégül. A Fórum Ifjúsági Klub ta­valy „Kiváló ifjúsági klub” cí­met érdemelt. A Fegyveres Erők Klubja jól segíti a haza­fias és honvédelmi nevelést. Honvédelmi ismeretterjesztő sorozatuk előadásait rendsze­resen hallgatják a diákok. A könyvtári olvasótáboron beiül, örvendetesen emelkedik az ipari munkásság és a mező- gazdaságban dolgozók aránya, változatlanul magas a tanulók száma és stagnál az értelmisé­a napközis diákok számára. A LAKOSSÁG igényeit figyelembe véve, a kölcsönzési napokon este hét óráig tart nyitva a könyvtár, a korábbi 5—6 órai zárás helyett. Ezt a látogatók ki is használják. Tamasi Tamás (Folytatjuk) Az európai művészet nagy korszakai Az archaikus, a klasszikus görög, a hellénisztikus, a re­neszánsz, a római művészet és az egyetemes kultúrtörténet több nagy fejezete tárul az olvasók elé a Corvina Kiadó most indult új albumsoro'za- tában, amely „Az európai mű­vészet nagy korszakai” címet viseli. Bemutatják az albu­mok az ókeresztény és a bi­zánci művészetet, a gótika, a barokk, a klasszikus és a ro­mantikus művészet kialakulá­sát, nagy produktumait. Az új sorozat mindegyik köteté­ben bevezető tanulmány ta­lálható, a művészettörténet egy-egy fejezetének avatott tollú ismerőjétől. Hét vígi üiusorkaiaiiz A Kossuth Művelődési Ház­ban ma este tánc. Játszik: a Plútó együttes. Moziműsor Szabadság ma és holnap: Hé, barátom, itt van Sabata! (olasz). Kossuth vasárnap: Sze­relmi álmok (magyar). Abony ma és holnap: Lepd át a küszöböt (szovjet). Tör­tei ma és holnap: Harc a fel­legvárban .(lengyel). Cegléd- bercel vasárnap: A bűntény majdnem sikerült (olasz—fran­cia). Albertirsa vasárnap: Egy kínai viszontagságai Kínában (francia). Jászkarajenő ma és holnap: Éjszakai razzia (szox- jet). Új KISZ-alapszervezet Abonyban, a Mechanikai Müvek üzemében, a PEVD1 és s vasipari ktsz kirendeltségénél és a konzervtelepen mér korábban megalakították' az ott dolgozó fiatalok a KISZ- alapszervezetet. Rövidesen újabb alapszervezettel lesz erősebb Abonyban az ifjúsági mozgalom: a ruházati ktsz húsz fiatalja szintén létrehozza munkahelyi alapszervezetét AZT HITTE, FOGOTT AZ ÁTOK Megbüntették a sírrongdlót Arany után - ezüst „SZTRIPTÍZ“ A KUKORICÁSBAN Elfolyik a íalu forró kincse Reumát gyógyíthatna a víz SZABAD FÖLD TSZ Dinnyésdinasztia sarjai a csemői homokon A mesterség titka KÄTYÜS, POROS ÚTON haladunk a törteii határban, a falutól egy kilométerre. A dűlőút -centén zöldellő kuko­ricatábla húzódik. Igyekvő emberekkel találkozunk. Meg­lepődünk. Talán a szemünk káprázik? Kapát nem látunk senkinél. Fürdőruhában, tö­rülközővel és napolajjal ke­zükben lépkednek. — Ho -á mennek? — érdek­lődünk kíváncsian. — Fürödni. — Itt, a porban? — Mit képzelnek! Van ne­künk fürdőnk! Csodálkozó képünket látva, bólogatnak a többiek is. — Forró gyógyvíz tört fel ttt. a kukorica végén. Lekanyarodunk az útról. A darabka mezőn gyerekek, lá­nyok, asszonyok, férfiak üldö­gélnek, napoznak. A lavómyi medence közepén vastag cső emelkedik ki. Ebből ömlik, zuhog a forró víz. Párafelhő csap fel körülötte. Magasba szökik a forrás, a napfényben csillognak a visszahulló csep­pek.' A íürdőzök aláállnak, élvezik a frissítő zuhanyt. — Próbálják ki! — invitál­nak. Közelebb merészkedünk a kúthoz. Kézzel belenyúlunk a felszálló vízsugárba. De hirtelen el is ugrunk, mert forró levegő csap arcon. — Mióta fakad itt a víz? *— kérdezzük. — Tizenöt év, cl ezelőtt ola­jat kerestek. A fúrás nyomán hatvanfokos meleg víz tört fel. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy rendkí­vül jó az összetétele, gyógy­hatású. Hamarosan igazoló­dott is a víz gyógyító ereje. Sok beteg kijárt ide. Több falunlcbeli az itteni kúrától lett újra egészséges. Főleg a reumdtikus fájdalmakat szünteti meg. Egy idős ember alig tudta a lábát mozdítani. A fürdőzéstől teljesen rend­bejött. Sokáig járt le Pestről egy asszony. Gyomorbeteg volt. Ivott ebből a gyógyvíz­ből. s azóta semmi baja. Kép­zeljék, még télen is a meden­ce szélén üldögél néhány em­ber. Messzi vidékre elszállt a törteti ..csodaforrás” híre. ÚJABB FÜRDÖZŐK ér­keznek. Aggastyán fájós de­rekát áztatja, fiatalember lábtörés utáni kúrát végez. — I i a víz sorsa? — Láthatják. Fz a kétméte­res medencénk van csupán. A drága kincs, a jótékony gyógyvíz tizenöt éve ömlik éj­jel-nappal, télen-nyáron a mezőre, az árokba. Rossz néz­ni, ahogyan ez az érték el­vész a pocsolyában. Hány em- b -r gyógyulását, felüdülé­sét jelenthetné! — A falu nem tesz semmit a víz megmentésére? — A Rákóczi Tsz földjén van a forrás. Locsolásra nem alkalmas. Üvegház fűtésére kitűnő lenne, de nincs a kö­zelben kertészet. Nagy ál­munk: a fürdő. Elképzeltük már sokszor: itt, a határban, szép gyógyfürdőt lehetne épí­teni. Úgy tudjuk, a tanács már többször foglalkozott ezzel a tervvel. Változás azonban még nem történt. A beszélgetésből kiderült, hogy néhány törteti ember szívügyének tekinti a gyógy­víz sorsát. Nem akarnak be­lenyugodni, hogy ez a termé­szet által felkínált kincs kár­ba vesszen. Ha a gyógyfürdő építése egyelőre még csak álom — valamit mégis tenni kell. Először is megszüntetni azt a rossz szokást, hogy egye­sek ide járjanak mosni. A tiszta vizet olajos, piszkos ru­hákkal szennyezik. A KISZ- fiatalok vállalták, hogy tár­sadalmi munkában megtisz­títják, -.ínosítják a környéket. Javasoljál!, hogy kerítse be a tanács, tegyék ki a szennye­zést tiltó táblát. Ne forduljon az elő, hogy traktort, autókat mossana!. az értékes gyógy­vízben. Az emberek arról is beszéltek, hogy szívesen ad­nak majd segítséget az építke­zéshez. ÉPPEN BÚCSÚZTUNK, amikor népes csoport érke­zett. Tanácstalanul álltak: hol vehetnék fel a fürdőruhát. Valaki kiszólt a vízből. — Menjenek a kukoricásba! Kohlmayer Ádám Szlovák I. (serdülő, légsúly), Szlovák II. (serdülő, papír­súly), Abonyi Ferenc (serdülő, harmatsúly), Szigeti János (if­júsági, pehelysúly). Harmadik helyezett: Farkas László (serdülő, pe­helysúly), Mellár István (ser­dülő, harmatsúly), Pankovics József (serdülő, könnyűsúly). U. L. A SZOLNOKI RÁDIÓ MŰSORA július 26-tól augusztus 1-ig Hétfő: Alföldi krónika. Üze- milap-szemle. A szolnoki Kas­sai úti általános iskola ének­kara énekel. Zenés autóstop. Kedd: Alföldi krónika. Az öntözésről. Népdalok. Ez érde­kes. Filmzene. Vita és vesze­kedés. Tánczene. Szerda: Alföldi krónika. Az igényesség leple mögött. Me­zei szőttes. Válaszol a jogász. Operettrészletek. Táborról tá­borra. Beatparádé. Csütörtök: Alföldi krónika. Miért éppen ők? Dzsessz. Köz- gazdasági kisszótár. Cigányda­lok. Lánc, lánc... A Metró együttes műsorából. Sport. Péntek: Alföldi krónika. Nó­tacsokor. A hét témája. Tisza- derzsi beszélgetések. Táncrit­musban. Szombat: Hét végi kaleidosz­kóp. Ajánlatunk. Görbe tükör. Lapszemle. Szerkesztik: a hall­gatók. Vasárnap: Hó végi leltár — hó elején. Vezeti Czibulás Pé­ter. Az adások mindennap IS órától a 222 méteres középhul­lámon hangzanak cl. Nyársapát és Csemő hatá­rán van egy kis erdő, ott kez­dődik a csemői Szabad Föld Tsz birodalma. Az eső után mindenfelé szépen csövedzík a kukorica. Az út mellett ha­talmas dinnyetáblák terülnek el, melyeken egymást éri a sok, szép sárga- és görögdiny- nye. Ilyet keveset látni a kör­nyéken. A bejáró útnál találkozom a dinnyéssel, Dénes Józseffel. — Most jöttünk meg Ceg­lédről — mondja. — A piacon egy kocsi sárgadinnyét árul­tunk. — Jó piac volt? — Egykettőre szétkapkod­ták. amit vittem. Én csak el­sőosztályú árúval kereskedem. Két hét óta árulom a sárga­dinnyét. Már megismertek. — Mennyiért adja. — -1—5 forint kilója. — Hát a görögdinnye crik-c már? — A napokban azt is szed­ni kezdjük. Közben, a 26 éves fiatalem­berrel, a dinnyéskunyhóhoz érünk. Ott találjuk a felesé­gét, kislányát és testvéreit. — Itt a család — mondja mosolyogva. — Velük végzem a 11 hold görög- és az 5 hold sárgadinnye minden munká­ját. — Hogy bírnak vele? — Hát, bizony, márciustól szeptemberig, nekünk nincs se vasárnap, se ünnep, s a nap­pal kelünk. Este, ha a rádión meghallgatjuk az időjárásje­lentést, már el is alszunk. — Honnan jöttek Csemöbc? — Hort községből, ott la­kunk. Akárcsak a szomszédos Csányból, falunkból minden tavasszal 7—300 család megy el dinnyésnek, az ország min­den részébe. — Mióta foglalkozik diny­nyetermeléssel? — Amióta az eszemet tu­dom. Apám, nagyapám is dinnyések voltak, én is szere­tem ezt a munkát. — Ml a jó dinnye termelé­sének a titka? > — Megfelelő talaj, jó mag és gondos ápolás. Ha ez meg­van, a dinnye messzire el­megy az édességért. Olyan ter­jedelmes a gyökere, mint az indája. — Tavaly hol dolgoztak? — Bugacon. De eljöttünk, mert itt jobb földet kaptunk. — És megbarátkoztak Cse- mővel? — Meg. Kedvesek az embe­rek. A tsz minden segítséget megad. Tavaly 43 ezer forin­tot kapartunk össze. Ha min­den jól megy, az idén több jö­vedelemre számítunk. Tetszik tudni, fiatalok vagyunk, házat akarunk építeni és autót ven­ni. Megérdemlik, hogy teljesül­jön a vágyuk. K. L.

Next

/
Thumbnails
Contents