Pest Megyi Hírlap, 1971. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-23 / 172. szám

Uj kazánház a kefegyárban Űj kazánház épült a monori kefegyárban, amely a gyár központi fűtését szolgálja. Hat kisebb, „szétszórt” kazánt he* lyettesít majd. A szén- és fatüzelés helyett olajfűtésre térnek át. A régi kazánok nyugdíjba vonulnak, csak az újak üze­melnek, s így jóval gazdaságosabbá válik a termelés. Képün­kön Bognár László és segítőtársa, az új kazánház „gazdái”. Péterffy felvétele HA A FELESÉG NEM TUD FŐZNI - SÓLETOT M0N0M1DÍKI XIII. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM El 1971. JŰLIUS 23., PÉNTEK Űj, hatásosabb vetőmag-ellenőrzés Marad a telep Monoron Kísérleti parcella Monori-erdőn Az Országos Vetőmagfel- ügyeíőség monori telepe 1952- ben létesült. Azóta jelentősen fejlődött. Újabb tervekről, ér­dekes lehetőségekről hallot­tunk mostanában. Ezért keres­tük fel dr. Hullán Tibort, a te­lep vezetőjét A fejlődés, mint mondotta, valóban szembeötlő. Ez a vizs­gálati munka számszerű meny- nyiségére és a munkakörülmé­nyek minőségére, a szakmai elmélyülésre egyaránt vonat­kozik. Talán közismert, de nem árt emlékeztetni rá, hogy a legkülönbözőbb gazdasági, kertészeti, virág vetőmagvak széles körű fajtamegállapító vizsgálatát csak felszabadulá­sunk óta végzik hazánkban. Addig csak a kifogás alá ke­rült — némelykor perben sze­replő — tételek vizsgálatakor alkalmazták. nem nyolc, hanem tizen­hat négyzetméteres terüle­ten. A területnövekedést a vizsgá­lat biztonsága kívánja meg, amely a növekedés, fejlődés, terméshozam mennyiségére, minőségére, az érési idő és gazdasági értéit szempontjaira egyaránt kiterjed. Ezért vált szükségessé, hogy a telep, Mo­nori-erdőn, 100 holdnyi terü­letet megvásároljon a Monori Állami Gazdaságtól, másfél millió forintért. Az új terüle­ten az új vizsgálati módsze­rek jobban alkalmazhatók. Szeretnék itt a munkát telje­sen gépesíteni. A telep központjában új üvegház épül, 900 négyzet- méter alapterülettel. Itt vizsgálják majd a vetőmag- bui-gonya rügydugványait: azt állapítják meg, milyen mérté­kű a vírusos fertőzöttség. Bő­vítik az iroda épületét is. Azok a hírek azonban, amelyek a telep Monori-erdŐre való ki­költözéséről keltek szárnyra, valótlanok. A fajtamegállapító telep egyelőre Monoron marad. F. J. CSÁBÍTÓ LEHETŐSÉGEK Növelik a másod­éi tarlóvetések területét Segélykérő távbeszélő-állomás Sülysápon, az 1. számú pos­tahivatal utcai falára, a na­pokban nyilvános segélykérő távbeszélő-állomást szereltek fel. Csengeté:kor a budapesti központ jelentkezik. A ké­szülék a hivatal zárva tartásá­nak ideje alatt, csupán a men­tők, tűzoltók, vagy a közleke­dési rendőrség hívása céljá­ból vehető igénybe. Országos versenyre készülnek az ecseri tűzoltók Hírt adtunk már róla, hogy a- ecseri önkéntes tűzoltótes­tület sikeresen szerepelt a megyei döntőn. A kocsifecs­kendő kategóriában az első helyet tzerezték meg. Vasárnap, Esztergomban, hat megye részvételével ren­dezték meg a körzeti döntőt. A kis község csapata nagyon jól szerepelt. A megyei ver­seny után megnyerte a körze­ti országos döntőt is, s ezzel jogot szerzett arra, hogy Bu­dapesten, az augusztusban megrendezendő országos nagydöntőn is képviselje Pest megye és a monori járás szí­neit. A csapat tagjai: Ohanyal Mihály rajparancsnok, Wäm­ser Gyula, Tóth István, Ma- zűr Ferenc, Ohanyal Tibor, Harazin Ferenc, Lilik István, ifjú Ohanyal Mihály és Máté Mihály. G. J. A válást kimondták A FIATAL házaspárnak , megtanul. Aztán mit nem tud főzni? — Sólatot — jelentette ki a férj vádolón. MIVEL a feleség is határo­zottan kérte a bíróságot, a család nyugalmának érdieké­ben, mondják ki a válást, a sikertelen békéltetés után, a Monori Járásbíróság, a csa­ládjogi törvények figyelembe vételével, felbontotta házas- ságukat. F. G. minden oka megvolt a bol­dogságra. Szerették egymást, mindketten dolgoztak,, szép otthont kezdtek teremteni maguknak. Ebben az otthon­ban a feleség meg is találta naponta a tennivalót. Amikor munkából hazajött, várta a takarítás, a mosás, vasalás, csakúgy, mint megannyi más, dolgozó asszonyt. Aztán, ahogy múlt az idő, egyre ne­hezebb lett számára a házi munka. Sokszor kellett már pihennie egy kicsit, nem tu­dott olyan könnyedén leha­jolni, mint azelőtt... Majd­csak. elmúlik már az a kis idő. Jólesett volna a segítség. A férj segítsége. Kérni ugyan nemigen kérte. Ha magától nem veszi észre ... A FÉRJ nem vette észre. Sőt, egyre gyakrabban ment el otthonról. A fiatal feleség nem szerette ebben az álla­potában a borszagot, meg azt sem, hogy veszekedjen. Ezért inkább hallgatott... Hallga­tott és reménykedett: már csak pár hét, már csak pár nap... És eljött a nap. Két kisfiúk született. Az ikrek egyszerre voltak éhesek, egy­szerre sírtak és mindent egy­szerre kellett tenni velük. Könnyebb lett a kismama mozgása, de több a dolga ... Az ifjú férj, bizony, ezt sem vette észre. Hogy is vette vol­na, amikor úgyszólván min­den időt máshol töltött. Csak mikor hazaérkezett, kifogá­solta: nincs rend a házban, nincs nyugalom, nincs vacso­ra. Így nem lehet élni, mond­ta, és elhatározta, elválik a feleségétől. Múlt év karácso­nyán már nem tartozott a családhoz. VÁLÓPERÜKET a Monori Járásbíróság tárgyalta. A fia­tal édesanya nem vesztegetett sok szót a védekezésre, ami­kor a férje által emelt kifo­gások ellen kellett volna szól­nia. Nagyon büszkén a bíró­ság elé tette az ikrek fényké­pét. — Mi a baj a maguk há­zasságával? Miért akar tulaj­donképpen válni? — tette fel a bíró a kérdést. — Rendetlen a -feleségem, mindent szerteszét hagy. — Miért nem segít neki? Hiszen a két kicsi gyerek a magáé is, nemcsak a felesé­géé. — Nemcsak az a baj. Főzni se tud. — Ez nem kifogás, majd — A monori Mezőgép Vál­lalat 1971. évi első negyed­éves tervét 101,2 százalékra teljesítette. Ez 20 százalékkal több, mint ami az elmúlt év hasonló időszakában volt. A megalakulás évében mindössze 3 ezer vető- magtételt vizsgáltak meg. 1960-ban már 5 ezret, 65- ben 10 ezret, az idén pe­dig 12 ezer vetőmagtétel fajtamegállapító és minő­sítő vizsgálatával foglal­koznak a monori telepen. A telep területe idáig 99 hold volt. Ebbed 12 ezer Mo­no: nagyközség belterületére esik. Itt végzik az intenzív ön­tözést igénylő kertészeti növé­nyek ellenőrző vizsgálatát. A telep adottságai nem minden­ben feleltek meg az előírt ma­gas követelményeknek. Ezért az idén, július elseje óta, új vizsgálati módszerek bevezeté­sére került sor. Ezek igazod­nak a nemzetközi szabványok­hoz is, következésképp az ed­digieknél pontosabb ellenőr­zésre van szükség. A különböző vetőmagmin­tákat elvetik a mintapar­cellákba, de mostantól Több termelőszövetkezet mezőgazdászával beszélget­tem a napokban. Szóba kerül­tek a másod- és a tarióveté- sek. Mindannyiuknak az volt a véleménye, hogy ezekre a vetésekre igen nagy szükség van. Az idén az időjárás is kedrvező, ezért az előző évhez viszonyítva mintegy 400 hold­dal növelik a monori járás­ban a másod- és tarlóvetések területét A vetések a következőképp oszlanak meg: 68 százalékban takar­mánynak termesztett nö­vényeket vetnek, 23 szá­zalék a zöldségierniő terü­let, a zöldtrágyáé pe­dig 9 százalék. A területet nem ok nélkül nö­velték. Már a múlt évben is több gazdaságban igen jól beváltak a másodvetések. Például az üllői Kossuth Tsz- ben, a másodvetésű sárgaré­A parkettát használták rekamiénak Látogatás a fiatalok lakótelepén Észre sem vesszük, hogy el­hagytuk a fővárost, mert Ve- csésre érve, máris egy fiatal lakótelep tűnik elénk. Mintha a vecsésiek már legalább két­száz esztendeje is úgy számol­tak volna, hogy késő unokáik itt majd várost fognak épí­teni. Jó szélesre mérték ki már akkor a község főutcáját. Odaépítették két ablakos kis házaikat. Ezekből a régi há­zakból már csak mutatóba akad egy-egy. Helyettük gom­bamódra épülnek az emeletes családi házak. A község nap­ról napra változik. Mintha Budapest valamelyik perem- kerületében járnánk. A városiasodé Vecsés jövő­jének igazi útját azonban mégis a gázüzem új lakóte­lepe mutatja. Jelenleg Vecsés legszebb részének nevelhet­jük a nemrég még kukorica­földeken épült „darabka vá­rost”. Ezt a lakótelepet, tel­jes egészében, a siófoki Kő- olajvezeték Vállalat vecsési földgázüzeme építette dolgo­zóinak. A Vöröshadsereg úti lakótelep valóban miniatűr városnak hat. Nagyon szép környezetben állnak a két­emeletes házak, s a maguk világos színével impozáns látványt nyújtanak. A 4-es számú főközlekedési útról lépcsősoron jutunk a park kövezett sétányára, ahol a friss, üde pázsit, a sokszínű virág, az apró facsemeték éppolyan újak, mint a parkot otthonossá tevő, friss íesték- szagú padok. Érdekes módon csak fiatal embereknél találnozunn a te­lepen. Gyereket vezetnek, ba­bakocsit tolnak, és nagyon fontos dolgokról beszélgetnek. A közös gondjukról: hol le­gyen a játszótér? Tanácskoz­nak, jönnek-mennek. „Ez a rész aélelőtt napsütöttebb, ide meg délután napestig sü{ majd...” A döntés biztosan mindannyiuk kedvére születik meg, hisz egyformán érdekel­tek. A telep „legidősebb” la­kója ugyanis 35 éves. Hát ért­hető a játszótér-gond. A lakó­telepen jelenleg 18 gyerek van, de már várják a tizen­kilencediket. Kiválasztok egyet a barátsá­gos családok közül. Fiatal, kedves, szőke asszony nyit aj­tót. Karján gyerek, mellette még egy. Azonnyomban be is mutatja őket. — Krisztina a neve, egy éves múlt. Ő pedig Rita, 4 éves. Gyermekgondozásin va­gyok itthon. Betessékel a szobába. A csi­nosan berendezett lakásban nagyon boldog embereket ta­láltam. Ifjú Brindzik László a családfő. Mint mechanikai műszerész dolgozik a földgáz­üzemnél. A felesége szintén onnan kapja a gyermekgondo­zási segélyt. — Az első fecskék ez év februáx-jában költöztek Ide. Mi március 10-én, tényleg a fecs­kékkel egyidőben jöttünk. Nem Afrikából, még mesz- szebbről, albérletből — mond­ja a feleség. — Amikor a kul­csot a kezembe adták, egy ötös lottótalálatossal sem cse­réltem volna ... A fészek tehát megvolt, a kisfiókák is, de bi­zony három hétig a parkettát használtuk rekamiénak. Mostmár csak a szőnyeg van hátra. Fűtésre, vízre nincs gondjuk: boldogan mutatják a gázkonvektort az ablak alatt. Az új lakótelephez ugyanis a vecsési földgázüzem csőve­zetékén érkezik a gáz a gáz­fogadó-házakba, onnan pedig redukálva, elosztódik a laká­sokba. Ez adja a fűtéshez szolgáló energiát. A vállalati kollektív szerződés idevonat­kozó egyik pontja kedvezmé­nyes áron biztosítja dolgozói­nak a gázfogyasztást. Esteledik a lakótelepen. Az országúton suhanó autók. A tévé fényei szűrődnek ki az ablakokból, a rádió hangjai. Gyerekek kacagása hallat­szik, amint búcsút vesznek a fiatal lakóteleptől. Fekete Gizella pából, egy holdon 23 ezer fo­rint termelési értéket nyer­tek. A vecsési Zöldmező Tsz káposztatermése egy holdon 29 ezer forintot jövedelme­zett. A zöldségfélék másod­vetéséből származó árbevé­tel, hacsak fele értékű is, meg­éri a fáradságot. A ráfordítá­si költségek ez esetben ugyan­is már kisebbek. Ugyanez ta­pasztalható más növényeknél is. A takarmánynak termesz­tett másod- és tarlóvetések jelentősége a takarmánygaz­dálkodás szempontjából fi­gyelemre méltó. Például, ha az időjárás nagyon kedvező, eseten­ként növeli a szemtermés mennyiségét, és helyette­síti a silókukoricát. A zöldtrágyázás a talajerő­gazdálkodás szempontjából fontos. Növeli a humusztar­talmat, javítja a talajt. Nem csekély tehát a másod- és tarlóvetések jelentősége, még akkor sem. ha a tsz-ek nem minden esztendőben érik el számításukat. Az üllői és vecsési példa bizonyíték er­re. Merczel Mihály Olvasóink figyelmeid Vállalatok, intézmények, ktsz-ek, tsz-ek, AFÉSZ-ek és magánosok! Termékeik érté­kesítését, gépek, gépjárművek, ingó és ingatlanok eladását és vételét hirdesse a Pest me­gyei Hírlapban. Készpénzes és MNB-elszámolásra hirdetése­ket felveszünk, naponta 8-tól 12-ig, a Monor és Vidéke szerkesztőségében, Monor, já­rási hivatal (volt járási ta­nács), földszint 8. Telefon: 157. A hirdetés befizetése után a kért szöveg 3—t nap múlva már megjelenhet. MAI Mison MOZIK Monor: Lépd át a küszöböt. Nyáregyháza: Hárem a siva­tagban. Pilis: A félszemű se­riff. Vecsés: San Gennaro kin­cse. KIÁLLÍTÁS Gyömrő, Ságvári úttörőház: Rákóczi-kiáillítás. Nyitva: 8-tól 14 óráig. Jegyzetek az üllői mérkőzésről Mindenekelőtt a játékveze­tői hármasról: ritka az olyan magas színvonalú, nyugodt, egybehangolt játékvezetés, mint amilyet az Üllő—Rácke­ve mérkőzésen láttunk. A me­gyei I. osztályba jutásért foly­tatott mérkőzés nagyarányú és kemény volt, de nem durva. A játékvezető határozottságát szemmel láthatóan tisztelték a játékosok. ★ Sok néző gyűlt össze az ül­lői pályán. Olyanok is, akik eddig labdarúgó-mérkőzést még csak a tv-ben láttak. Nos. az' üllői fiúk mindent megtet­tek azért, hogy a közönséget elcsábítsák a televízió elől. Harcosan, sokszor igen jól ját­szottak. Mellis, Kovács, Ru- csik, Pénzes voltak a csapat legjobbjai, de a többiek is szívvel-lélekkel küzdöttek. V Sajnos, néhány szurkoló még most sem tudja, hogyan kell labdarúgópályán viselked­ni. Nevetséges védekezés az, hogy aki megváltja a jegyet, annak mindent szabad. Ha va­lamelyik játékos — a mérkő­zés hevében — rosszul adja a labdát, arra ráhúzzák a „vizes lepedőt”. Sztentori hangon or­dibálják a sebtiben kiagyalt jelzőket, szidják, káromolják a játékosokat. Nem is jut eszük­be, hogy ezzel még jobban ár­tanak, szinte megbénítják a labdarúgót, aki ilyen bekiabá­lások után már nem mer sem­mit sem tenni, és inkább csak lézeng a pályán. Ezer szeren­cse, hogy az üllői focisták sportemberek is. Nem szóltak vissza a nézőtérre, pedig ön­érzetüket sértették. Nem áll­tak le, mert a csapat és a saját érdekük is azt kívánta, hogy győzzenek. ★ Az átrándult kisszámú rác­kevei közönség szinte végig buzdította, biztatta csapatát. Az üllői szurkolók csak akkor lelkesedtek, amikor csapatuk berúgta az első gólt. Ekkor is csak itt-ott hangzott a Hajrá, Üllő! Pedig, azt hiszem, min­den játékosnak az esett volna a legjobban, ha nemcsak a gól után, hanem a mérkőzés más perceiben, meg az ellenfél szó- rongató támadásai középéül is felhangzott volna a biztató«. Győzött Üllő! Gratulálunk I csapat vezetőinek és játéko­sainak. Űjabb járási csapat a megyei I. osztályban! Pesti Imre

Next

/
Thumbnails
Contents